Tolnamegyei Ujság, 1932 (14. évfolyam, 1-102. szám)

1932-08-20 / 65. szám

TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1932 augusztus 20. SzUttOdnRAMÚgi finom, 1 csomag cca 40 dkg wl ) fillér ZVOCk csemege likőr 91 15 kfll. ízben, 1 pikoló Oveg m\ 1 fillér Kapható GAUZER ÁDÁM faszer- és csemegeáruhéztban Telefon 31 SZftkSZárd Telefon 31 Szállítás postán és vasúton. Németkér (10 gy), Fekete Lajosné Balog Vilma Tolnanémedi (10 gy.), özv. Theil Henrikné Sclmltheisz Éva Alsónána (10 gy.), özv. Búzás Fe- rencnó Meer Erzsébet Szekszárd (9 gy.), Radovics Gáspárné Horváth Anna Majaamiklósvár (9 gy.), Ko­vács Istvánná Caank Rozália Szék- siárd (9 gy.), Tóth Istvánná Máté Julianna Szedres (9 gy.), Kelemen Ferencná Ferenczi Erisábet Gyűl aj "Kalória” szén* fis tüzltótelep, Szekszárd Mészáros Lázár ucca S. széni. — TELEFON 117. (Trebitaetaer-telep) Pécsi késsénbényik ksrQlstl megrendel« helye KIVÁLÓ TÜZELŐANYAGOK a LEGOLCSÓBBAN ITT SZEREZHETŐK BEj (9 gy.), Matus Györgyná Bán Mária Diós (9 gy.). Kitüntető érmet kapnak: Dur- aonics Ferencná Táthsimon Erzsébet Szekszárd (13 gy.), Eibeck Istvánná Mayer Magdolna Bsekszárd (13 gy.), Miklósovics Imréná Kovács Teréz Í 13 gy.), Steiner Jenőné Steiner Riza )ombávár (11 gy.), Szabó Jóssefné Páter Erzsébet Dombóvár (12 gy.), önv. Fábián Györgyná Fanyar Juli* anna Kurd (11 gyermek), Lengyel Györgyná Nagy Julia BölcBke (11 gy.), özv. Stegner Antalná Möller Katalin Ssakadát (10 gy.), Baki Istvánná Bessenyey Aranka Szak- szárd (10 gy.), Prejmajer Mártonná Prantner Erzsébet Szekszárd (9 gy.), Galó Mihályná Kiefer Mária Bölcske (9 gy.), Koch Adámná Hádinger Rozina Györköny (9 gy.), özv. Túri Lászlóné Huszár Erzsébet Szakos (9 gy.). Bonyhád kétnapos ünnepségei augusztus végén. Röviden már megírtak, hogy Bony- hád e lió 27. és 28-án nagyméretű és féoyes Ünnepségek színhelye lesz. Idén van másfélszáz éve a róm. kát. templom fölszentelésének és az ebből az alkalomból renovált templomban vasárnap, 28-án Virág Fe,renc pécsi megyéspttspttk tart fényes hálaadó misét. Elósőnap délután pedig két emléktáblát fognak leleplezni. Esek a bonyhádi rk. hitközség legntóbbi másfélszásados történetében kimagasló egyének és események emlékét örö­kítik meg. Az egyik a Winkler- emléktábla, a másik a Vörösmarty emléktábla. Winkler Mihály egykori bonyhádi plébános — mint már kösöltUk — saját összekuporgatott filléreiből épít­tette a bonyhádi templomot. Tevé­kenysége messze talárad a hétköz­napi kötelességteljesitésen, mert nem­csak hogy a bonyhádi templomon kívül még kettőt építtetett (a gödreit és szakadátit), de a kaposvári kór­háznak is ő vetette meg az alapját. Tehetsége is kimagasló, hisz iroda­lomtörténetünk is őrzi nevét a Wink­ler kódex révén (ez egy 1606 ból származó nyelvemlék; Horváth Já­nos „A magyar irodalmi műveltség kezdetei“-ről szóló mnakájában több oldalon szerepelteti), Irt egy héber nyelvtant és készített egy rendkívül érdekesnek tűnő, ezer oldalon fölttli héber és német nyelvtt teológiai vita­iratot, mely máig kiadatlan (Bauer József bonyhádi plébános tulajdona). Ennek az agilis, sokoldalú, Bokát- teremtő egyházi férfiúnak emlékét fogja megörökíteni a templom elő­csarnokában elhelyezett kis emlék­tábla. SsélesebbkörU érdeklődésre tarthat számot az az emléktábla, mely Bony- hád százados tartozását van hivatva leróni nagy nemzeti költőnk iránt. Köztudomású, hogy Vörösmarty Mi­hály 1820—22 ig ób 1823 meg 26 között a Bonyhtd melletti Börzsöny­ben volt nevelő (aH Peresei Sándor nagybirtokos és táBlabiró három fii mellett. Vörösmarty Bonyhádon igen gyakran megfordult, sőt idejének jó­részét is itt töltötte, Már nem egy mozgalom indult Vörösmarty emlék­tábla elhelyezésére, de mindezek lé­nyegtelen dolgokból kifolyólag elsik­kadtak s már-már ugylátssott igaza lesz költőnknek, ki a „Széplakiban igy énekelt: >. . . óh Völgység 1 ■ . . Senki ne tudja, hogy oly szentté lett tájad [előttem ? Hogy fiatalságom tUn dérországa te voltál ?* Most ima Dauer József Bonyhád köztiszteletben álló plébánosa befe­jezte ezt a sokáig húzódó Ügyet, megörökítvén az emlékét Vörös­marty két bonyhádi pap barátjának,, Egyed Antalnak és Teslér László nak, akiknek a hatása alatt fejlődött a fiatal géniusz oly naggyá. Iroda­lomtörténészeink Gyulai Páltól kezdve Farkas Gyula „Magyar Romantikái jáig nagy jelentőséget tulajdonítanak ennek a barátságnak. Ki volt hát ez a két kiváló pap ? Egyed Antal, bonyhádi plébános az egyik. Virág Benedek tanítványa, maga is költő, Ovidius és Tibullus műfordítója; munkássága elismeré­séül a Magyar Tudományos Aka­démia 1833 ban levelezőtagjává vá­lasztotta. Egyedről is, Teslérről is, meg Vörösmartyval való barátságuk­ról is legjobban értesít Gyulai Pál. „Vörösmarty életrajza0 munkájában többek közt eképpen ir róluk: „E falusi magányban (t. i. Bör­zsönyben) töltött két év nagy be­folyással volt fejlődésére. Éppen azt találta meg itt, amit Pesten hjába keresett: könyveket és irótársakat. Peresei Sándornak itt könyvtára volt s Bonyhádon két pap lakott, Egyed Antal a plébános és Teslér László a káplán, kik mindketten irodalmi tanulmányokkal foglalkoztak. — Kissé távolabb élt egy másik ba­rátja, Klivényi Jakab. E három pap lett Vörösmartynak társasága, kö­zönsége, barátja, bírálója, verseny­társa, kikre mindig hálával emlé­kezett. Körükben találta magát leg­jobban, könyvtárukból tanulta ismerni ez újabb és régibb magyar irodal­mat, áltatok ismerkedett meg a kül­földi költőkkel, tőlük vett ösztönt költői pályája folytatására s mert nevezetes költőt jósoltak belőle, önbizalomra ébredt félénk géni­usza . . . Egyed leginkább a régi klasszikái irodalommal foglalkozott. Ovidiust fordította, elégiákat irt és egy nagy époBzhoz akart fogni. Szi­gorú erkölcsű, de vidám férfin volt, ki örömest barátkozott a fiatalembe­rekkel. Vörösmarty gyakran át- rándult hozzá és alkalmasint tőle kapta meg Zrínyit Kazinczy kiadá­sában, Hornért Vályi-Nagy fordítá­siban, Tassét a Tanárkiéban... Vö­rösmarty az ő szívességéből nemcsak olvasta a három nagy epikus költőt, Hornért, Tassét és Zrínyit, hanem tőle vette.az első ösztönt az epikai költészetre is.u Amint Egyed eposzi tervekkel foglalkozott, amelyeket ifjú barátja irt meg: úgy készült Teslér a drámai pályára, gazdagítva könyvtárát az újabb kor legnevezetesebb dráma­íróinak munkáival, amelyeknek Vo- rösmarly vette leginkább hasznát. Ifjabb lévén Egyednél, szorosb ba­ráti viszony fűződhetett közte és Vörösmarty között... A két ifjú a fiatal szív lángolásával ragaszko­dott egymáshoz.Teslér nemcsak idősb, miveltebb is volt, mint ifjú barátja. Tudott nyelveket, szépen hegedült s már levelezésben állott Kazinczy- val... Minden pénzét könyvre és hangjegyre költé; többet olvasott, mint irt... bárhova ment, minden­ünnen küldötte könyveit Vörösmarty nak s híven felkereste levelével. Tőle olvasta Vörösmarty Shakespeare!, ® Valóban művészies portraitokat, gyér- j “ mek-, csoport-, intenenr-, architektúra ® felvételeket készít B S s B B S NŐGER főhercegi udvari fényképész. Vidéki meghívásokra — kiutazom. Amateurmunkákat vállalok. B B B B B b Szekszárd, Széchenyi-u. 28 g (Molnár-féle ház) 45 | 0000000000000000000® Schillert, Goethét, Kazinczyt a az Erdélyi Múzeumot. „Édes örömmel voltam mindig társaságodban — Írja neki Teslér 1820 végén — mert beszédünk csak a haza, csak a literatura volt.u — (Teslérről kü­lönben az Irodalomtörténeti Közle­mények idei második számába irt Hajas Béla reálgimn. igazgató egy kis tanulmányt.) A márványemléktábla, mely arról szól, hogy Vörösmarty szívesen idő­zött a plébánia falai között Egyed és Teslér társaságában, a plébánia főtéri frontján nyer elhelyezést; le­leplezése augusztus 27-én délután magas színvonalú ünnepély keretében történik. — Az ünnepi beszédet dr Brisits Frigyes a nagyhírű ciszter­cita paptanár mondja. Brisits köz­ismert kitűnő Vörösmarty-szakértő, ki jelenleg egy nagytávlatú Vörös­marty-munkán dolgozik. — Kocsis László, (Mécs László és Sik Sándor mellett legjobb papköltőnk) ünnepi ódát ígért ez alkalomra. A emlék­táblaleleplezési ünnepélyen szerepel még a Bonyhádi Dalárda és a Levente­zenekar. Az ünnepségeken résztvesz Virág Ferenc megyéspüspök, Bittér Illés clairvaux-i apát, dr Perezel Béla fő­ispán, a Magyar Tudományos Aka­démia kiküldöttje és más notabili- tások. (G. I.) Uj földesur Tolnában. Dnnaföldvár közelében terül el a zirci apátságnak 32.000 katasztrális hold előszállási birtoka, amelyen az utolsó évtizedben H. Kovács Gyula jószágk ormány só szakértelme és buz­galma hírneves mintagazdaságot te­remtett. Bár e hatalmas uradalom gazdasági vonatkozásban erősen Du- naföldvárra gravitál, közigazgatásilag Fejér vármegyéhez tartozik, még pedig a sárbogárdi és adonyi járás­hoz és igy érthető, hogy ezen apát­sági nagy és hatalmas uradalom és annak agilis jószágkormány sója sze­retné olyan járási székhelynek Dana­földvárt, ahova pusztái tartoznának. Ez az oka annak, hogy Danaföld­várnak Tolna megyétől való elcsato- lási akcióját ennek az uradalomnak a jószágkormányzója talán leglelke­sebben pártolja. A zirci rendnek eddig Tolnában nem volt birtoka. Örömmel értesültünk azonban, hogy a Simontornyáhos tartozó Wimpfen- féle 2000 katasztrális hold nagybir­tokot H. Kovács Gyula kormányzó kezdeményezésére igen előnyös árban a zirci apátság vásárolta meg és igy e nagy kulturmissziót teljesítő tanitó- rend tolnamegyei nagybirtokos lett. Talán ez a kis föld némi kapcsolatot teremt az uj tulajdonos és Tolna vármegye között és ez a remélhető jó viszony, lassúbbá teszi az elcsato* lási törekvés tempóját is. Ezzel az elcBatolási törekvéssel különben rövi­desen pár cikkben foglalkozni fogunk. Bátor életmentés a Dunán. Gallai Józsaf dunafóldvári fiatal­ember folyó hó tizenhatodikán át­akarta U9zni a Danát. A mély út­nál ugrott a vízbe, de a viz sodra a jó pár száz méterre lévő uj hídhoz vitte le, ahol az egyik pillérnél ha­talmas forgóba került. A hosszas úszástól kifáradt fiatalember nem bírt a veszedelmes forgóval megküzdeni és segítségért kiáltott. A közeli stran­don sokan tartózkodtak, igy Sípos László a szekszárdi Bezerédj István kereskedelmi iskola második évfolya­mának tanulója is, aki motoros csó­nakjával a már faldokló Gáliéihoz sietve gyors segítségével a vízbe ful­ladástól megmentette. Mint említet­tük, sokan voltak a strandon, de esak ez a derék ifjú sietett a habok­kal küzdő embertársa megmentésére. Erzsébet Királyné Szálló Budapest, IV-, Egyetem-utca 5. - (fl Belváros központjában) 6° éve a fővárosi és vidéki nrl középosztály találkozó helye. — || 100 modern kényelmes szoba. Az étterem- és kávéházban cigányzene. 11 Az Erzsébetpince a főváros legszebb sörözőié. Egypincér-rendszer. Leszállított áraki Szabó Imre, tulajdonos.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom