Tolnamegyei Ujság, 1932 (14. évfolyam, 1-102. szám)
1932-08-06 / 61. szám
Mai lapszámunkban bentfoglaltatik a „Tolnamegyei Gazda“ XIV. évfolyam. Szefeszárd, 1932 augusztus 6. 61. szám. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG Hetenként kétszer megielenő keresztény politikai és társadalmi lap. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám 85 és 102. FSuvkeutS: SCHNEIDER jáNOS. Felelő» uarkeaxtA: DLAZSIK FERENC. Félévre ____ El őfizetési dij; _ 6 pengő. | Egész évre____12 pengő. A lap m*Cj.l.alk mind.! ii.rdán 4. .lomb.ton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árai: A legkisebb hirdetés dija 1 pengő. A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon millimétersoronként 10 fillér. Állást keresőknek 50 százalék engedmény. — A hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hir, valamint a nyilttér soronként 60 fillérbe kerül. (adnak, de nem ia akarnak fizetni. Hisszük, hogy a kormányhatalomnak minden egyébnél fontosabb gondoskodását képezi, hogy ai idei katasztrófába basatermés a jövőben ne ismétlődhessék meg és ehbes nemcsak anyagi segítséget, de a hatóságoknak hatalmat is ad, hogy a maga és as orsság érdekeivel nem törődő gasda is rá legyen kény ne - rilhető, hogy a legfontosabb élelmi* oikk terme'ésénél a ssakemberek által meghatárosott utat kövesse. ö. Sokgyermekes anyák jutalmazása és kitüntetése. A búza. Szomorúan búgnak a cséplőgépek. Komorarca gazdák és cstlggedő mackósok állják körül a cséplőgépet, amely as orsság nagy réssében nem kövér, acélos piros bnzaszemeket, hanem összeaEzott, octuszámba menő terméssel vékonyan tölti meg az odatartott zsákokat. Katasstrófális a termés, akárcsak 1924 ben. Most is a legnagyobb veszedelmet az okosta, hogy mikor a szemek kocsonyásak voltak, akkor reájak jött a 36—38 fokoB hőség és a gasdák reménysége, ngyssólván érák alatt tönkrement. Sok nyomorúságunk közepette a mait évben még elviselhetővé tette az életet, hogy legalább hazánk volt, most azonban a szegényembernek ezen legfőbb tápláléka is nemcsak kevés, de minőségileg olyan, hogy sokat még lisztté feldolgozni is lehetetlen.Ámde írásunknak nem az a célja, hogy sírjunk egy olyan esemény felett, amelyet ez évben már megváltoztatni nem lehet. Rá akarunk matatni azonban arra, hogy a búzatermés biztositása nemcsak az egyes gazdáknak az érdeke, tehát nemcsak magán-, hanem agy gazdasági, — mint szociális szempontból országos érdek. Elvitathatatlan az, hogy nemcsak a természet hibás e katasztrófába terméseredményben, de nagyban hibásak gazdáink is. Nem aktrnak okulni, nem fogadják meg a tanácsot, visszaélnek a föld termőképességével, nem adják meg a földnek a megfelelő gondozást és azt hiszik, hogy a vetőmag kiválasztásánál esetleges pár fillér megtakarítással, könnyebb szántással, elkésett munkával tadnak magukon segíteni és nem gondolnak arra, hogy a természet és a föld nem engedi becsapni és megrövidíteni magát. Az ország legtöbb részében olyan a kiima, hogy korán fejlődő búzának korai vetése az indokolt és mégis gazdáink e fontos szempontot figyelmenkivül hagyták és így az idei év abnormisan hossza zord időjárása következtében a két héttel később fejlődő buzit a jalius eleji 36—38 fokos hőség akkor érte, amikor a buzaszem a legfontosabb fejlődés stádiumában volt. Véleményünk Bzerint azon okoskodásból kiindnlva, hogy Magyar- országra a búzatermés országos fontossággal bir, hatóságilag szabályozni kellene, hogy ho1, mily búzát azabad elvetni. A mostani katasztrófába év a legfényesebben bebizonyította azt, hogy aki korai érő bánkuti búzát vetett el kellő időben, annak ugyanott jó termése lett, mig a saját terméséből kellő megtisztítás nélküli vetőmagot használó gazdának, vagy aki tiszai, eszterhási stb. fajú búzával kísérletezett megyénkben, annak sokszor még 50 kg-os fajsulyt sem ért el búzája és mennyiségileg is igen csekély a termése. Indokolt tthát, hogy a földmivelésügyi minisztérium az ő hatósági közegeivel megállapítsa azt, hogy mely vidéken minő vetőmagnak használata teszi lehetővé, hogy az ideihez hasonló katasztrófa kikerülhető legyen és ezen megállapítások alapján ne legyen szabad a gazdának olyan vetőmagot használni, amilyent akar, hanem kényszerítve legyen a megfelelőnek használatára, A kormányhatalom bocsásson rendes áron megfelelő vetőmagot a gazdák rendelkezésére, de ez az akció ne elkésett és olyan legyen, mint az idei burgonya és tengeri vetőmagakció, amely teljesen megdőlt azon, hogy akik vetőmaggal rendelkeztek, oly áron akarták azt a reászorult gazda- társaiknak rendelkezésére bocsájtani, hogy azt, az amúgy is erősen pénzhiányban szenvedő nagy- és kisgazdák egyaránt képtelenek voltak beszerezni. A gépek búgása szomorúan veri fel a hajnalok és az alkonyatok csendjét. Ez a búgás szomorú gondolatokat vált ki a termelőben és fogyasztóban egyaránt. Ámde ne adjuk át magunkat a csüggedő kétségbeesésnek és a keserű gondoknak. Készüljünk fel reménykedő erővel a következő évre s ebben a harcban jogosan várhatják gazdáink a kormány- hatalomnak támogatását és akik az elfogulatlanság bizonyos magaslatáról nézzük az eseményeket, azt kell, hogy megállapítsuk, hogy a gazdáknak az uj termés megindításában való hónaljalányulás sokkal nagyobb jelentőségű, mint minden párt részéről politikailag annyira kihasznált, úgynevezett gazdamoratőrium, mert ha már vetőmagakcióval, vagy vetőmag beszerzési kölcsönnel áll a kormányhatalom a gazdáknak a segítségére, az minden gazdán fog segíteni, mig a gazdamoratőrium legtöbbször csakis azoknak könnyelműségét segíti elő, akik nemcsak nem Mint az előző években, úgy az idei Szent István napján is ünnepük és kitüntetik a sokgyermekes anyákat. Az ünnepségek egy része Budapesten folyik majd le, ahol az országos viszonylatokban is feltűnő elismerést érdemlő anyákat az ebből a célból alakult nagybisottság jutalmazza meg, mig a többieket saját lakhelyükön tartandó istentisztelet és hatósági ünnepély keretében tüntetik ki. Mint értesülünk, vármegyénkben 33 Bokgyermekes anya kap kitüntetése mellett pénzjutalmat, mig a kedvezőbb viszonyok között élő és anyagi támogatásra reá nem szoruló 13 anya kapja meg kitüntetésképpen a sokgyermekes anyák érmét. A pénzjutalomban részesülők lakóhelyük szerint a következőképpen oszlanak meg: Dombóvár 2, Qyulaj 3, Györköny 5, Danaföldvár 1, Dunakömlód 1, Fadd 2, Kajdacs 1, Németkér 1, Alsónána 1, Szedres 1, Deos 1, To'nanémedi 4, Szakádét 2, Szárazd 1, Miszla 1, Tamási 2, Pinoehely 1, Majsamiklós- vár 1, Zomba 1, Szekszárd 3 anya. A sokgyermekes anyák érmét kapja Szekszárdon három 13 gyermekes és két 9 gyermekes, Dombóváron két 12 gyermekes, Kardon egy 11 gyermekes, Bölcskén egy 11 gyermekes és egy 9 gyermekes, Ssa- kadáton egy 10 gyermekes, Gjör- könyben egy 9 gyermekes és Szakoson egy 9 gyermekes anya. Ezúton is kérjük a közönséget, hogy a sokgyermekes anyák kitüntető megbecsülését jelentő lélekemelő I ünnepségeken minél nagyob szám- | ban jelenjék meg. A kőzsegélyezés gyakorlása Tolna vármegyében. Az aüspáni hivatal a vármegye területén a lehetőség szerint meg akarja akadályozni, hogy az arra rászorultak házról házra járva kéregetéssel gyűjtsék össze a létfenntartásukhoz szükséges élelmiszereket és ruházatukat ób súlyt helyez arra, hogy megfelelő módon, a kőzsegélyezés utján láttassanak el azok, akik igen sokszor jobb időket láttak és gyakran önhibájukon kivül jutottak koldusbotra. Mivel a szegény betegeket, öregeket és munkaképtelen nyomorultakat nem szabad a pusztulás ve esélyének kitenni, arra igyekszik a vármegye, hogy a községek a súlyos gazdasági viszonyok következtében lábrakapott általános elégedetlenséget intézményesen csökkentsék és a nép azon rétegeinek, amelyek erre valóban rá vannak szorulva, az emberi lét legalacsonyabb fokát biztosítsák. Ez az elgondolás indította az alispáni hivatalt arra, hogy a községeket a koldulási rendszer végleges beszüntetésére és a közellátásra szorultaknak a községi költségvetés terhére leendő eltartására utasítsa. — Minden községet az ottani szegények törzskönyvezésére utasított az alispán, hogy ezen az alapon a legnagyobb körültekintéssel megállapítható legyen az az összeg, amely erre a célra szükséges. A vármegye rendelete szerint mindent el kell követni a szegények segélyezése tekintetében a társadalom áldozatkészségének igénybevételével is és be kell vonni a község vezetőinek ebbe a munkába az ottani egyesületeket és intézményeket is. Jótékonycólu előadások, mulatságok és gyűjtések rendezésével is lehetővé kell tenni, hogy a szegények rendszeres segélyezése keresztülvihető legyen, mert elemi kötelesség, hogy a Egyes szám ára 16 ffilléra
