Tolnamegyei Ujság, 1932 (14. évfolyam, 1-102. szám)

1932-01-09 / 3. szám

Mai lapszámunkban bentfoglaltatik a „Tolnamegyei Gazda" XIV. évfolyam. Szekszárd, 1032 január 9. 3. szám. TOLNMEGYEIUJSÄG Hetenként kétszer megjelenő keresztény politikai és társadalmi lap. SzerkesztAség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épOletében.f Főszerkesztő: II Felelős szerkesztő: I Hirdetések árai: A legkisebb hirdetés dija 1 pengd. A hir* Telefonszám 85 és 102. I SCHNEIDER JÁNOS. || DLÁZS1K FERENC detés egy 60 milliméter széles hasábon millimétersoronként FIM! Mai dll. I A lap megjataalk mlnd.n aaardáa 4a asombmton. 110 fillér. Állást ke re ifiknek 50 százalék engedmény. — A hir* El OH*eteti OIJ: lElőfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részéi I rovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hir, valamint Félévre-----------6 pengfi. | Egész évre----------12 pengfi. j illetg közlemények a szerkesztőséghez küldendők. I__________ a nyilttér soronként 60 fillérbe kerül.__________ Az események fonatnia. Irta: Jánosi György. Eddig negyvenen jelentették ki, korunk erkölcsi felfogásához mél­tóan illő szerénységgel, hogy az az uj külpolitikai irány, amelynek finom szálait dr Gratz Gusztáv szövögeti bámulatos izzóan, az ő találmányuk, ők írtak és szónokoltak arról a gazdasági négyágú csillagról, amely- nek középköre Magyarország »és — ugymondanak — ideje, hogy a kormány az ő gigászi szellemük ilyetén való morzsájára ráfanyarod- jók«. Két dolgot felejtettek el ezek a politikai Kolumbus Kristófok. Az első az, hogy vannak ellenzéki u. n. publicisták, akiket senki se vesz komolyan, még ők maguk se ma­gukat, épp ezért minden feltűnés nélkül Írhatnak arról, amiről nekik tetszik. A második az, hogy elég hiteles tanúja vagyok annak, hogy maga az egész elmélet elsősorban és kizárólag dr Gratz Gusztávé s hogy kipattanásával olyan óriási port vert fel, az csak azt bizonyítja, hogy az népszerű és országosabb jelentőségű az utóbbi idők vala­mennyi politikai kombinációjánál. Az elmélet j képlete röviden ez: Magyarország egymaga megélni nem tud. De a környező utódállamok sem. Gróf Bethlen István az ő hires jubileumi beszédében körülbelül így fejezte ezt ki: »Egy 70 milliós ha­talmas vámegységet öt részre ta­goltak, önálló sorompókkal. Lehe­tetlen, hogy ez meg ne zavarja az élet természetes rendjét«. A Dunavölgy kérdésének gazda­sági rendezése, amelynek egymás­sal való közös gazdasági érdekeiért folynak ma a tárgyalások, amelynek tető alá hozásáért dr Gratz, gróf Bethlen István és még mások annyit fáradoznak, előreveti egy halhatat­lan lángelmének, Kossuth Lajosnak megállapításait egy uj államszövet­ségről, a középeurópai egyesült álla­mokról. Tehát úgy én, mint az előbb említett negyven, Kossuthnak ezen eszméjét emeltük ki Kossuth Lajos vá­logatott munkái c. műből... Kossuth abból indul ki, amire ma dr Gratz és gróf Bethlen a gyakorlatból, az adott helyzetből rájött, hogy kis országok állandó veszélyei egymás­nak és önmaguknak. A magunk nyomorúsága mindenkit rávezet erre és most, amikor ez a kérdés a magyar hivatalos politika súlypontja | lett, az ízig-vérig 48-as, tüneményes { tehetségű gróf Bethlen István sürgős visszatérése oda, ahol volt, egyene­sen az ország létérdeke. A békerevizió kérdésének megol­dása, valamilyen formában, hihetet­len nehéz. Egy immár 14 éves ki- jegecesedett rendszer áll annak leg­jobban útjában. Akárki akármit beszél is, a helyzet ma már az, hogy a négyágú csillag minden szarva tiszta szívből és őszintén óhajt valami olyan uj politikai, uj gazda­ságpolitikai állapotot, amelyből min­denki azt a hasznot huzza, hogy népei gondnélküli életét biztosítja évszázadokra. Minden nemzet első­sorban élni akar és az a legjobb kormány, amelyik ezt az életet leg- bölcsebben szolgálja Tehát a köze­ledés vágya közös és az lesz e korszak legnagyobb politikusa, aki ezt a közeledést olyan formában oldja meg, hogy az közmegelége­dést vált ki. Valóban igaz az, hogy j a legkipróbáltabb, univerzális értékű politikusokra van e kérdésben az ' Dr Pesthy Pál, az Egységes Párt elnöke az újév alkalmából a párt tagjainak az élén üdvözölte gróf Károlyi Gyula miniszterelnököt. Dr Pesthy Pál beszéde, tömör össze­foglalása az elmúlt évtized politikai és gazdasági eseményeinek és kris­tálytiszta okfejtése reményt és bi­zalmat keltve mutatja az utat, me­lyen haladva az ország boldo­gabb jövőjét kimunkálhatjuk. A be­széd teljes szövege egyébként a következő: Ennek az esztendőnek elmúlásá­val a századok óráján a mutató ismét egy percet ugrott előre. A századoknak ez a perce a szegény magyar nemzet életében gondterhes, nehéz esztendőt jelentett. Pár szó­val visszatekintek ez alkalomból a múltra, egy pillantást vetek a je­lenre és néhány szóval foglalkozom a jövendővel is. A múltra vissza kell tekinteni, mert többször elhangzott az a vád, hogy a mai súlyos helyzet a mi pártunk által támogatott kormány­nak túlköltekezése miatt következett be. Tárgyilagos ítélet megalkotásá­nál figyelembe kell venni azokat az adottságokat, melyek az előbbi kor­mányzat elé elháríthatatlan kötele­zettségeket szabtak. Tíz évvel ez­előtt az ország életében két ilyen fontos adottság volt: a jogrend országnak szüksége, mert e kérdést nehéz megoldani, de könnyű elron­tani. És nem csodálkozunk azon, hogy úgy az angol, mint a francia lapok e kérdés kipattanása alkalmá­val egyértelmüleg úgy üdvözlik gróf Bethlen Istvánt, mint a legközelebbi magyar kormány fejét, mert a kül­föld a vele való gyakori érintke­zésből ismeri és méltányolja őt. Minden komolyan gondolkodó magyar ember boldog bizalommal tekinthet a közel jövő felé. Addig, amíg a békerevizió üres, színes ígéret, kardal, póz és szép szó­áradat volt, nem lehetett komolyan venni. — A Pesti Hírlap óriási sikerű »Igazságot Magyarország­nak« cimű műve már elleneinket is megrendítette, a hangulatot mel­lénk hozta, de csak előkészítője annak, amit elsősorban az országok felelős politikusainak kell végleg és sikeresen megoldaniok. — A béke­revizió kérdése felett ma már ezek a politikusok tárgyalnak. Egyelőre üzenet és nyilatkozat, interpelláció helyreállítása és a külföld által való elismertetésünk kivitele. A jogrendet a különféle forradal­mak lelki dezoláltságában és a há­borús pusztítás által elkövetkezett anyagi romlás állapotában megte­remteni mindennél nagyobb feladat volt. A jogrend biztosításáról csak olyképpen lehetett gondoskodni, hogy ebben az országban minden kéz munkát és minden munka ke­nyeret kapjon. Ezzel lehetett elérni, hogy visszatérjen a telkekbe az élethez való hit és bizalom. Másik nagy feladatunkat, nemzet­közi elismertetésünket csak úgy tud­tuk kivívni, hogy a külföldet meg­győztük arról, nemcsak akarunk, de képesek is vagyunk élni és az életre érdemesnek lenni. Gazdasági és kulturális életünk emelése által tudtuk ezt a politikai célt is meg­valósítani. E célok megvalósítása igénybe vette azokat a gazdasági erőket, melyeket a ma politikája pártunktól számon kér. önérzettel hivatkozunk e számonkéréssel szem­ben arra, hogy a jogrend helyre­állt és a tiz év előtti nemzetközi elzártságból kiemelve, országunk még csonkán és. bénán is Európa nemzetei között anyagi, kulturális és erkölcsi értékek folytán magasan áll. Minden tárgyilagos véleményre appellálva, nyilván hivatkozhatunk és felelet formájában, egymástól né­hány száz kilométernyire, de majd csak összedugják fejőket, hogy ki­okoskodjanak egy olyan legokosabb rendszert, olyan helyes formulát, amelyből senki meg ne csonkuljon, vagy rövidüljön történelmi jogai­ban, hanem megelégedéssel köny­velje el a nyereségét: egy uj állam­szövetkezés lehetőségét, amely a kontinens legfélelmesebb nagyha­talma lenne minden tekintetben. Dr Gratz Gusztáv egyik nyilat­kozatát igy zárja: »Most van erre a legjobb alkalom.« Az alkalom mindig megvolt, meg­van és meglesz, csak emberek nin­csenek mindig, akik egy nem is olyan merész tervnek megvalósítói legye­nek. Emberek, akik nem pózolnak, gesztálnak, szavalnak, ígérnek, fes­tenek, hanem dolgoznak lázasan, fáradhatatlanul, mint dr Gratz és gróf Bethlen, áldására e hazának és annak, amelyik lelkűnkben, mint isteni, szent ígéret él: Nagymagyar- országnak. arra is, hogyha nem a megtett utón jártunk volna, akkor munkanélküli segélyek cimén Anglia és Német­ország példájára kellett volna a nép megélhetése érdekében nagy áldo­zatokat hozni. Fenti indokok alap­ján ez a párt nyugodtan vállalja a felelősséget eddigi ténykedéseiért. A jelen helyzet nem az elmúlt tiz év bűnének konzekvenciája, ha­nem annak a válságnak, amely négy oldalról is súlyosan nehezedik reánk. Ez az ország érzi a világválságot, érzi az európai válságot, súlyosan érzi a trianoni békeszerződés nyo­mását és végül nyögi azt a gazda­sági válságot is, amelyet az elmúlt esztendő katasztrofálás termése zú­dított reánk. Megdönthetetlenül él a lelkűnkben a hit és meggyőző­dés, hogy a világ lelkiismeretének felébredése fog bennünket ebből az elesett helyzetből felemelni s ennek folytán politikai feladatunknak csak azt tekinthetjük, hogy a nemzet életét addig, amíg a megváltás órája elkövetkezik, aként rendezzük be, hogy itt rend, nyugalom és a békés munka lehetősége biztosittassék. A jobb jövő eléréséig az ország pénzügyi egyensúlyát kell biztosí­tanunk és gazdasági feladatok meg- | valósításával az ország lakosságá- | nak megélhetéséről kell gondoskod- | nunk. A költségvetés egyensulyá­Egyes szám ára 24 ffHlir. Dr Pesthy Pál újévi beszéde.

Next

/
Oldalképek
Tartalom