Tolnamegyei Ujság, 1932 (14. évfolyam, 1-102. szám)

1932-04-09 / 27. szám

TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1932 április 9. SNŐGERs a a IH Hl HI SIE is is HIQDII BIB EBB IB Hl Híg ® Valiban tnfivésiies portraitokat, cyer- ® niek-, caoport-, inten ear-, architektúra felvételeket készít ■ ■ ü S ■ (9 főhercegi udvari fényképész. B Vidéki meghivisokra — kiutazom. Amateurmunkákat villátok. s Szekszárd, Széchenyi-u. 28 gj (Molnár-féle ház) 45 § fflBEBBBEBEEEHBBEBEEE® nak Ügyét. An „utolsó pillanat“ ame­lyik szélsőségeket íme tettre serkenti, kell, hogy gondolkozásra bírja a pol« gári társadalom megingásra hajlamos, _ véleményünk szerint igen csekély számú — táborát is, mert a bekü vetkező jobb napok gyümölcse az ő osztályrészük is lesz. Szeretnénk, ha a politikai erők közéleti harcában polgári oldalon minél kevesebb lenne a kishitüek, a reménytelenek, a gya­nakvók s a hitetlenek száma, mert ilymódon biztosabb és gyorsabb Ütemű magyar győzelemre számíthatunk, Böngészés a múltban. Iskolaalapítás 1842-ben. Az én bányámban, melyből ezeket az apró kis visszaemlékezéseket ak- názgatom ki, most kilencven évmé­ter mélyen vagyok. Ebben a bányá­ban szoktam én beletemetkezni vár* megyénk múltjába, elmerengeni az elmúlt idők kikristályosodott nemes emlékén és valahányszor érdemes zsákmánnyal térek vissza, mindig öröm fog el. Magvetője akarok én lenni a múltnak, melyből a jővén« dőbe vetett hitnek és reménységnek kalásza szökken a magasba, hogy hirdesse eleink érdemeit és ösztökél­jen bennünket a múltak dicsérete által a jövőben való bizakodásra. Kilencven évvel ezelőtt 1842-ben egy iskola alapítása még nagyon igénybe vette az áldozatkészséget és az akaraterőt. A szekszárd-ujvárosi iskoláról van szó. Szekszárdnak ak« kor — azaz 1842 ben — 8000 és tulnyomórészben róm. kát. lakosa volt és az egész népoktatást egy négyosztályu tanoda végezte, mely­nek növendékei száma 732 lélek volt. A város területének nagysága termé­szetszerűleg sok gyermeket elzárt az iskolától, mivel voltak a városnak oly pontjai is, melyek az iskolától több mint félórái járásra estek. A pórnép amúgy is csak télen küldte gyerme­keit iskolába, mert nyáron a liba, disznó- és tehénőrzés fontosabb volt nekik, a betűvetés tudományánál. Siralmas állapotban volt tehát akkor a népoktatás és elkerülhetetlen szük­sége mutatkozott az u. n. szekszárd- ujvárosi gyermekek számára egy tanoda felállításának. Az iskolaalapitás buzgóságának élén nemeskéri Scitovsky János, a későbbi „Kalória" szén- és tOzifatelep Szekszárdi Mészáros Lázár-u- 8. » Telefon 117 (Evangélikus templom mögött, Trebitacher-telep) Olcsó beszerzési hely: pécsi ssenekre (pótolja a porosa szenet) tetei szenekre prima kemény tSzifára ölben és aprítva Minden megrendelést < aznap házhoz szillitunk hercegprímás, akkor pécsi püspök állott. Mellette még Ujváry József c. kanonok, szekszárdi plébános és Csa- jághy Károly káplán voltak a szent ügy lelkes zászlóvivői. A helytartó* tanács, mint a nevelési alapitványu uradalom kormányzója, megértéssel fogadta az iskolaalapitás szükséges­ségét és fontosságát, de anyagi áldó zatoktól, annak létresozását illetőleg, mentesítette magát. Megindult tehát a lelkes munka. Tolnavármegye százados közgyűlésén 1841 október hó 25-én néhány perc alatt 1140 váltóforint gyűlt össze. Jellemző az akkori felekezetközi meg­értésre az, hogy a református és evangélikus megyetagok is készség­gel és bő áldozatossággal ajánlották fel támogatásukat. Megajánlották egyesült erővel továbbá azt is, hogy a szükséges kézi és szekerezési mun­üli uolf az oka a világítási zavarnak? Valódi Nlauthner sárga Eckendorn vörös Mammuth répamagok és Angol perle pázsit fűmag megérkezett és kapható nagyban és kicsinyben Gauzer Ádám fűszer- és csemegeáruházában Szekszárd. — Telefon 31 Múlt pénteken sötétség borult Szek- szárdra, Mözsre, Tolnára, Faddra, Dunaszentgyörgyre, őcsényre és — Decsre. Az eddig kifogástalan nagy- mányoki távvezetékben támadt d. u. 4 óra felé valami hiba, amely este fél kilencig tartó sötétséget okozott. Utána jártunk a dolognak és arról értesültünk, hogy ismét a kakaediak voltak az üzemzavar okozói, mint évekkel ezelőtt a távvezeték első évében, amikor a szigetelők ledobá- lása okozott kellemetlenséget a bá­nyának és Szekszárd városának. Most az történt, hogy a kakasdiak az ut menti fák kidöntésére kaptak enge­délyt. Ehhez hozzá is fogtak, de er­ről sem a szekszárdi államépitészeti hivatalt, sem a nagymányoki bányát nem értesítették és a döntést szak­szerű utasítás nélkül úgy végezték, hogy egy kidült fa a távvezeték ősz lopát kidöntötte és a nagyfeszültségű áramvezető huzalt közel 100 méter hosszban elégette, összetépte azon­kívül a két telefon- és a földveze­téket is. A kárt okozók nem törőd­tek a vezetők megrongálásával, arról a nagymányoki bányát nem értesí­tették és így a villanyszerelőknek az egész vonalat meg kellett vizs gálni, mig a hibára akadtak. Ez okozta, hogy órákig tartott az üzemzavar, mert a súlyosan megron­gált vezetéket csak a legnagyobb erőfeszítéssel sikerült ideiglenesen annyira helyreállítani, hogy az áram­szolgáltatás 20 óra 20 perckor ismét megkezdhető volt. A végleges rendbe­hozatal f. hó 3 án még újabb 2 órai áramszünetet igényelt. A gondatlan fadöntők ellen a csendőrség meg­indította a nyomozást. — Reméljük, hogy megfelelő büntetésben lesz ré­szük, mert egy-két felületes ember miatt nem lehet egy környéket órákig is sötétségben hagyni. A bonyhádi orth. kántor nemzetgyalázási pőre Bonyhád hősi emlékünnepélyén megjelent Grossmann Adolf, az orthodox izraelita község kántora is, aki akkor, amikor a közönség a Himnuszt énekelte, nem vette le a kalapját. Egy segédjegyző, aki tá* volabb állt tőle, rászólt, hogy vegye le a kalapját, de mert nem reagált a felszólitásra, egy leventét küldött oda, hogy figyelmeztesse kalaplevételi kö­telességére. Grossmann Adolf anélkül, hogy kalapját levette volna, a figyelmez­tetés után odébb ment, majd pár perc múlva felkereste a segédjegyzőt és elmondta neki, hogy az emlékünne­pély alatt buzgó imába merülve nem hallotta, hogy a Himnuszt éneklik és ugyanezen okból nem hallotta a figyel­meztetést sem. A levente figyelmez­tetése után már tudta, hogy mi tör­tént, de vallása parancsai szerint Í j Erzsébet Királyné Szálló I Budapest, IV., Egyetem-utca 5. - (fl Belváros kízpontjdban) addig nem vehette le a kalapját, amig az imáját be nem fejezte. Végül el­nézést kért figyelmetlenségéért. Ebből a furcsa esetből kifolyóan megindalt az eljárás és az ilyen ter­mészetű bünperekben illetékes pécsi kir. törvényszékhez nemzetgyalázás vétsége miatt a királyi ügyészség vádiratot adott be ellene. Grossmannt a törvényszék felmentette, mert a bíróság tényként állapította meg, hogy Grossmann nem kihívó tiszte­letlenséget tanúsított, hanem imába elmerülve követte el az inkriminált bűncselekményt. Felebbezés folytán a királyi táblához került az ügy és a Simon-tanács helybenhagyta az első bíróság Ítéletét. Ez azonban még nem jogerős, mert Balogh István dr fő­ügyészi helyettes semmiBégi panaszt jelentett be. kákát, valamint az építési költségek egy részét is fedezni fogják. A vármegyei százados közgyűlés után tanácsosok járták be a várost, hogy önkéntes adakozásokat gyűjtse­nek. önzetlen fáradozásukat szép eredmény koszoruzta. Rövid idő alatt 722 bécsi értékű forint és 10 krajcár gyűlt egybe, melyhez Scitovsky Já­nos püspök 1000 váltóforintot ado­mányozott. Ez a szép áldozatkészség ugyan­csak visszhangra talált. Augusz An­tal és Gyimothy Simon táblabirák és századosok vállalkoztak arra, hogy mindaddig mig az uj iskola fel nem épül, a tanítás megkezdése céljából, hajlékot bérelnek az iskola számára s annak bérösszegi fizetését magukra vállalták. A város tanácsnokai pedig 150 váltóforintot szavaztak meg az uj tanító évi jövedelméül. A tanító akkori fizetése tehát a várostól felajánlott 150 váltóforint és a helytartótanács által kiutalt úgy­nevezett deputátum volt, mely állt 8 métermázsa búzából, 11 akó bor­ból és 10 öl kemény tűzifából. így alapították kilencven évvel ez­előtt a szekszárd újvárosi népiskolát, a nemzeti kultúra, a felekezeti béke és a nemes magyar ügybuzgóság örök dicsőségére. Károssi Pál. Interjú a rádióban. A Stúdió tervei. — U j vidéki rádió- állomások. — Kettős műsor. — Hangjáték. Gyorsan fát, rohan a vonatunk Budapest felé. Kitekintek az abla­kon s elnézem az elmaradó vidéket. Távolról rejtett falvak, fehér temp* lomtornyok integetnek. Nem messze a vasúti töltéstől, kopasz fák között, melyek fázósan, dideregve nyújtogat­ják tar ágaikat, kis nádfödeles há­zikó bújik meg szerényen. Kopott kéménye fölött zúzmaráé rádió an tennát ráz a szél. Eltűnődöm. Ai ókor hét csodája jut eszembe s lám hogy eltörpül mind emellett a pái méternyi zúzmaráé drót mellett. . Rádió I... A modern kor csodája mely a láthatatlan világéther szár nyain elviszi az emberi szót, a kul­túrát a kunyhók földes szobáiba is 60 éve a fővárosi és vidéki nrl középosztály találkozó kelje. — 100 modora kényelmes szoba, ji étterem- és kávéházban cigányzene. Az Erzsébetpince a főváros legszebb sörözője. Egypincér-rendszer. Leszállított áraki 35 Szabó Imre, tulajdonos.

Next

/
Oldalképek
Tartalom