Tolnamegyei Ujság, 1932 (14. évfolyam, 1-102. szám)
1932-04-09 / 27. szám
TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1932 április 9. SNŐGERs a a IH Hl HI SIE is is HIQDII BIB EBB IB Hl Híg ® Valiban tnfivésiies portraitokat, cyer- ® niek-, caoport-, inten ear-, architektúra felvételeket készít ■ ■ ü S ■ (9 főhercegi udvari fényképész. B Vidéki meghivisokra — kiutazom. Amateurmunkákat villátok. s Szekszárd, Széchenyi-u. 28 gj (Molnár-féle ház) 45 § fflBEBBBEBEEEHBBEBEEE® nak Ügyét. An „utolsó pillanat“ amelyik szélsőségeket íme tettre serkenti, kell, hogy gondolkozásra bírja a pol« gári társadalom megingásra hajlamos, _ véleményünk szerint igen csekély számú — táborát is, mert a bekü vetkező jobb napok gyümölcse az ő osztályrészük is lesz. Szeretnénk, ha a politikai erők közéleti harcában polgári oldalon minél kevesebb lenne a kishitüek, a reménytelenek, a gyanakvók s a hitetlenek száma, mert ilymódon biztosabb és gyorsabb Ütemű magyar győzelemre számíthatunk, Böngészés a múltban. Iskolaalapítás 1842-ben. Az én bányámban, melyből ezeket az apró kis visszaemlékezéseket ak- názgatom ki, most kilencven évméter mélyen vagyok. Ebben a bányában szoktam én beletemetkezni vár* megyénk múltjába, elmerengeni az elmúlt idők kikristályosodott nemes emlékén és valahányszor érdemes zsákmánnyal térek vissza, mindig öröm fog el. Magvetője akarok én lenni a múltnak, melyből a jővén« dőbe vetett hitnek és reménységnek kalásza szökken a magasba, hogy hirdesse eleink érdemeit és ösztökéljen bennünket a múltak dicsérete által a jövőben való bizakodásra. Kilencven évvel ezelőtt 1842-ben egy iskola alapítása még nagyon igénybe vette az áldozatkészséget és az akaraterőt. A szekszárd-ujvárosi iskoláról van szó. Szekszárdnak ak« kor — azaz 1842 ben — 8000 és tulnyomórészben róm. kát. lakosa volt és az egész népoktatást egy négyosztályu tanoda végezte, melynek növendékei száma 732 lélek volt. A város területének nagysága természetszerűleg sok gyermeket elzárt az iskolától, mivel voltak a városnak oly pontjai is, melyek az iskolától több mint félórái járásra estek. A pórnép amúgy is csak télen küldte gyermekeit iskolába, mert nyáron a liba, disznó- és tehénőrzés fontosabb volt nekik, a betűvetés tudományánál. Siralmas állapotban volt tehát akkor a népoktatás és elkerülhetetlen szüksége mutatkozott az u. n. szekszárd- ujvárosi gyermekek számára egy tanoda felállításának. Az iskolaalapitás buzgóságának élén nemeskéri Scitovsky János, a későbbi „Kalória" szén- és tOzifatelep Szekszárdi Mészáros Lázár-u- 8. » Telefon 117 (Evangélikus templom mögött, Trebitacher-telep) Olcsó beszerzési hely: pécsi ssenekre (pótolja a porosa szenet) tetei szenekre prima kemény tSzifára ölben és aprítva Minden megrendelést < aznap házhoz szillitunk hercegprímás, akkor pécsi püspök állott. Mellette még Ujváry József c. kanonok, szekszárdi plébános és Csa- jághy Károly káplán voltak a szent ügy lelkes zászlóvivői. A helytartó* tanács, mint a nevelési alapitványu uradalom kormányzója, megértéssel fogadta az iskolaalapitás szükségességét és fontosságát, de anyagi áldó zatoktól, annak létresozását illetőleg, mentesítette magát. Megindult tehát a lelkes munka. Tolnavármegye százados közgyűlésén 1841 október hó 25-én néhány perc alatt 1140 váltóforint gyűlt össze. Jellemző az akkori felekezetközi megértésre az, hogy a református és evangélikus megyetagok is készséggel és bő áldozatossággal ajánlották fel támogatásukat. Megajánlották egyesült erővel továbbá azt is, hogy a szükséges kézi és szekerezési munüli uolf az oka a világítási zavarnak? Valódi Nlauthner sárga Eckendorn vörös Mammuth répamagok és Angol perle pázsit fűmag megérkezett és kapható nagyban és kicsinyben Gauzer Ádám fűszer- és csemegeáruházában Szekszárd. — Telefon 31 Múlt pénteken sötétség borult Szek- szárdra, Mözsre, Tolnára, Faddra, Dunaszentgyörgyre, őcsényre és — Decsre. Az eddig kifogástalan nagy- mányoki távvezetékben támadt d. u. 4 óra felé valami hiba, amely este fél kilencig tartó sötétséget okozott. Utána jártunk a dolognak és arról értesültünk, hogy ismét a kakaediak voltak az üzemzavar okozói, mint évekkel ezelőtt a távvezeték első évében, amikor a szigetelők ledobá- lása okozott kellemetlenséget a bányának és Szekszárd városának. Most az történt, hogy a kakasdiak az ut menti fák kidöntésére kaptak engedélyt. Ehhez hozzá is fogtak, de erről sem a szekszárdi államépitészeti hivatalt, sem a nagymányoki bányát nem értesítették és a döntést szakszerű utasítás nélkül úgy végezték, hogy egy kidült fa a távvezeték ősz lopát kidöntötte és a nagyfeszültségű áramvezető huzalt közel 100 méter hosszban elégette, összetépte azonkívül a két telefon- és a földvezetéket is. A kárt okozók nem törődtek a vezetők megrongálásával, arról a nagymányoki bányát nem értesítették és így a villanyszerelőknek az egész vonalat meg kellett vizs gálni, mig a hibára akadtak. Ez okozta, hogy órákig tartott az üzemzavar, mert a súlyosan megrongált vezetéket csak a legnagyobb erőfeszítéssel sikerült ideiglenesen annyira helyreállítani, hogy az áramszolgáltatás 20 óra 20 perckor ismét megkezdhető volt. A végleges rendbehozatal f. hó 3 án még újabb 2 órai áramszünetet igényelt. A gondatlan fadöntők ellen a csendőrség megindította a nyomozást. — Reméljük, hogy megfelelő büntetésben lesz részük, mert egy-két felületes ember miatt nem lehet egy környéket órákig is sötétségben hagyni. A bonyhádi orth. kántor nemzetgyalázási pőre Bonyhád hősi emlékünnepélyén megjelent Grossmann Adolf, az orthodox izraelita község kántora is, aki akkor, amikor a közönség a Himnuszt énekelte, nem vette le a kalapját. Egy segédjegyző, aki tá* volabb állt tőle, rászólt, hogy vegye le a kalapját, de mert nem reagált a felszólitásra, egy leventét küldött oda, hogy figyelmeztesse kalaplevételi kötelességére. Grossmann Adolf anélkül, hogy kalapját levette volna, a figyelmeztetés után odébb ment, majd pár perc múlva felkereste a segédjegyzőt és elmondta neki, hogy az emlékünnepély alatt buzgó imába merülve nem hallotta, hogy a Himnuszt éneklik és ugyanezen okból nem hallotta a figyelmeztetést sem. A levente figyelmeztetése után már tudta, hogy mi történt, de vallása parancsai szerint Í j Erzsébet Királyné Szálló I Budapest, IV., Egyetem-utca 5. - (fl Belváros kízpontjdban) addig nem vehette le a kalapját, amig az imáját be nem fejezte. Végül elnézést kért figyelmetlenségéért. Ebből a furcsa esetből kifolyóan megindalt az eljárás és az ilyen természetű bünperekben illetékes pécsi kir. törvényszékhez nemzetgyalázás vétsége miatt a királyi ügyészség vádiratot adott be ellene. Grossmannt a törvényszék felmentette, mert a bíróság tényként állapította meg, hogy Grossmann nem kihívó tiszteletlenséget tanúsított, hanem imába elmerülve követte el az inkriminált bűncselekményt. Felebbezés folytán a királyi táblához került az ügy és a Simon-tanács helybenhagyta az első bíróság Ítéletét. Ez azonban még nem jogerős, mert Balogh István dr főügyészi helyettes semmiBégi panaszt jelentett be. kákát, valamint az építési költségek egy részét is fedezni fogják. A vármegyei százados közgyűlés után tanácsosok járták be a várost, hogy önkéntes adakozásokat gyűjtsenek. önzetlen fáradozásukat szép eredmény koszoruzta. Rövid idő alatt 722 bécsi értékű forint és 10 krajcár gyűlt egybe, melyhez Scitovsky János püspök 1000 váltóforintot adományozott. Ez a szép áldozatkészség ugyancsak visszhangra talált. Augusz Antal és Gyimothy Simon táblabirák és századosok vállalkoztak arra, hogy mindaddig mig az uj iskola fel nem épül, a tanítás megkezdése céljából, hajlékot bérelnek az iskola számára s annak bérösszegi fizetését magukra vállalták. A város tanácsnokai pedig 150 váltóforintot szavaztak meg az uj tanító évi jövedelméül. A tanító akkori fizetése tehát a várostól felajánlott 150 váltóforint és a helytartótanács által kiutalt úgynevezett deputátum volt, mely állt 8 métermázsa búzából, 11 akó borból és 10 öl kemény tűzifából. így alapították kilencven évvel ezelőtt a szekszárd újvárosi népiskolát, a nemzeti kultúra, a felekezeti béke és a nemes magyar ügybuzgóság örök dicsőségére. Károssi Pál. Interjú a rádióban. A Stúdió tervei. — U j vidéki rádió- állomások. — Kettős műsor. — Hangjáték. Gyorsan fát, rohan a vonatunk Budapest felé. Kitekintek az ablakon s elnézem az elmaradó vidéket. Távolról rejtett falvak, fehér temp* lomtornyok integetnek. Nem messze a vasúti töltéstől, kopasz fák között, melyek fázósan, dideregve nyújtogatják tar ágaikat, kis nádfödeles házikó bújik meg szerényen. Kopott kéménye fölött zúzmaráé rádió an tennát ráz a szél. Eltűnődöm. Ai ókor hét csodája jut eszembe s lám hogy eltörpül mind emellett a pái méternyi zúzmaráé drót mellett. . Rádió I... A modern kor csodája mely a láthatatlan világéther szár nyain elviszi az emberi szót, a kultúrát a kunyhók földes szobáiba is 60 éve a fővárosi és vidéki nrl középosztály találkozó kelje. — 100 modora kényelmes szoba, ji étterem- és kávéházban cigányzene. Az Erzsébetpince a főváros legszebb sörözője. Egypincér-rendszer. Leszállított áraki 35 Szabó Imre, tulajdonos.
