Tolnamegyei Ujság, 1932 (14. évfolyam, 1-102. szám)
1932-04-09 / 27. szám
TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 3 1932 április 9. Házunkban azonnal bérbeadunk egy három szobából, konyhából és mellékhelyiségekből álló vizvezetékes 11. emeleti lakást; egy több nagy helyiségből álló raktárnak is alkalmas udvari lakást; május elsejétől kezdőién pimitzer József & Fial W több üzlethelyiséget mérsékelt áron Szckszárd mában csak a köeönség érdeke siny- lené meg. öt évvel ezelőtt egyezményileg biztosítottuk Magyarorsság számára a második, a 210 méteres hullámsávot. Mindeddig nem éltünk e jogunkkal. Most a külföld türelmetlen sttrgeté- | sére választanunk kellett, vagy fel• I használjuk, vagy lemondunk róla. I Az utóbbit cselekedtük. Ez volt te- I hit az ok, mely életre hivta a má sodik magyar rádió állomást, önálló Kisgazda fáulouaglás a vármegyében. A Magyar Gazdák Lovasegyestt- lete által évente rendezni szokott nagysikerű kisgazda távlovaglást Rudnyánszky Ferenc huszárőrnagy az idén is megszervezi. A május 15 és 31 közt induló távlovaglást most is vitéz nagybányai Horthy István lovassági tábornok, felsőházi tag ve zeti és útiránya Tata—Tó várostól kezdődően Felsőgalla, Bicske, AU csuth, Vál, Kisszentpéter, Marton* vásár, Ercsi, Adony, Dunapentele, Dunaföldvár, Solt, Harta, Dunapa- táj, Kalocsa, Gerjen, Fadd, Tolna, Szék szárd, Bonyhád, Pécs vár ad és Pécs lesz, A tervezet szerint a távlovaglók délelőtt érkeznek Szekszárdra, itt éjjeleznek és másnap reggel indulnak tovább. A lovagláson résztvesz az eddigi bejelentés szerint 25 külfÖ'di lovas, 20 hölgy és urlovas, továbbá 100 főnyi kisgazda és lovaslevente. Kerületi gyógyszerészgyűlés. a fehérre meszelt buboskemencék mellé. Vonatunk nemsokára lassítja futását. Kerekei szaporán kattognak a számtalan váltó fslett, A fékek csikorognak. Megérkeztünk Budapestre. Egy fél óra, vagy talán annyi sem múlt el egészen s én beléptem a Stúdió kapuján, hogy a vidék rádió- hallgatóinak nevében interjút kérjek annak igazgatóságától. Vitéz Somogyváry Gyula, a költő „Gyula Diák“, a Stúdió helyettes igazgatója válaszolt kérdéseimre. Mikor beléptem szobájába, számtalan régi kedves emlék fogadott. Ez volt az a szoba, hová évekkel ezelőtt, vaskos kéziratosoméval hónom alatt, mint uj, ismeretlen ember beléptem, hogy bírálat elé bocsássam vétkeimet, írásaimat. Alig változott meg valami azóta, talán csak a nagy munkát jelentő kéziratcsomók növekedtek hatalmas hegyekké. Nagyon nehéz dolog válaszolnom, felelte Somogyváry, kedvesen mo solyogva kiváncsi kérdéseim pergőtüzében. Teíiát az uj relais állomások s a kettős műsor ? Ezek a legfontosabbak ? . .. Tény az, hogy szerte az országban, hamarosan elkészülnek az uj átvivő állomások. Céljuk az, hogy az ország mindama részében, hol eddig csak drága, nagy készülékek segítségével élvezhették hallgatóink Budapest szórakoztató műsorát, ezt most olcsó berendezésekkel is lehetővé tegyük. Hogy még a detektoros készülékek számára is kifogástalan vétellehetőséget nyújtsunk. Ily készülékeknek végtelen nagy előnyük az, hogy beszerzési áraik kicsinyek, olcsók és üzemben tartásuk szinte ingyenes. A relais állomások természetesen nem adnak majd önálló műsort, hanem csak a budapesti nagy állomásét fogják közvetíteni. A terv különben nem uj. Külföldön rég be- vált már e rendszer s például Németországban idők folyamán egész hálózatát építették ki teljes sikerrel. A kettős műsor, folytatta Somogyváry, egészen más természetű dolog. Itt nem beszélhetünk a Stúdió terveiről. Ilyenek lényegileg nincsenek. Kényszerhelyzetben vagyunk. A mai rettenetesen súlyos viszonyok között, bármennyire szeretnénk is, lehetetlenség volna akkora áldozatot hoznunk, amekkorát e kérdés kielégítő megoldása követelne s ha megtennénk is, valahol valamilyen forA Magyarorsz. Gyógyszerész Egyesület Tolnamegyei és Bajavidéki kerülete e hó 4 én tartotta rendes közgyűlését a bonyhádi városháza ta nácstermében. A gyűlésen Tolna megye minden részéből, valamint a bajai háromszögből számos gyógyszerész jelent meg. A gyűlés Szeghy Sándor kerületi elnök elköklése mellett folyt le és résztvett azon a köz pont képviseletében Budapestről Ko- ritsánszky Ottó ügyvezető-igazgató. A gyűlés a különböző gazdasági, kulturális és szociális ügyeket tárgyalta. A gyógyszerészi törvény, a gyógyszerészkamara megvalósitása, a gyógyszerészképzés reformja, az értéktelen gyógyszerkülönlegességek elleni állásfoglalás, a gyógyszerárusitás kérdésének szabályozása, a szabálytalan gyógyszerellátás, a gyógyszerészi hitel, az egyedül működő gyógyszerészek vasár- és ünnepnapi szünete, a nagyarányú munkanélküliség, a nagyszámban levő munkanélküli gyógyszerészek stb. stb. képezte a gyűlés tárgyát. A kerület köszönettel adózott elnökének, Szeghy Sándornak odaadó munkálkodásáért, bizalmát fejezte ki az egyesület központi vezetősége iránt. A gyűlést közebéd követte, amelyen dr Eibach Kornél üdvözölte a vendégeket, amelyet Szeghy Sándor kér. elnök köszönt meg. ! műsort egyelőre csak a speciális (pl. mezőgazdasági) előadások alatt ' közvetít. Talán . •. talán . .. később valóban megszülethetik a második magyar broadcasting is. E technikai kérdések után a Stúdió műsora az, amely legjobban érdekli a közönséget. A színművek, hangjátékok. Körülbelül mi az, amit a rádióan leadandó színművek jövő formájának tekinthetünk ? — Kétségen kivül megállapítható, válaszolta „Gyula Diák“, hogy a jövő az egy felvonásosaké.'Biv igaz az, hogy a német „öt perc drámák“, a tiz perces operák a rendelkezésükre álló rövid idő alatt nem oldhatják meg tökéletesen tárgyukat, mégis láthatjuk, hogy az irányzat feléjük gravitál. A mai kor embere fáradt, ideje szórakozásra alig marad. Süritve akar mindent és igaza van 1 Tárgyukat tekintve, nagyon eltérőek egymástól a hozzánk beérkező darabok. Ma is, bár más formában, éppen úgy, mint hajdan, két irányzat küzd egymással. A nemzeti és az internacionális. Az íróink viszont, néha jó, néha rossz meglátással, kivétel nélkül arra törekszenek, hogy a közönség ízlését szolgálják. Hogy milyen sikerrel ? Ezt önök állapíthatják meg legjobban. Sajnos a jövő rádió színmüve, a sokat emlegetett hangjáték, még nem született meg, megoldhatatlan probléma ma is. De bízom abban, hogy a jövő ennek íb, mint annyi másnak még, elhozza tarsolyában a megoldását. Talán ott rejtőzik valahol a mi boldogabb jövendőnk is. Ezekkel a szavakkal fejezte be Somogyváry Gyula, kedves mosolygásával az interjút s én bucBuaóul elhoztam Önöknek, kedves olvasóim a Stúdió szeretetét, üdvözletét, amit magam is a legőszintébb szivvel viszonoztam. A legközelebbi viszonthallásra... (Czerny) Időjelzés. A szekszárdi meteorológiai állomás 1932 március 31—április 6-i feljegyzéseiből : Hőmérséklet: maximum: 22 3 C° április 5-én. minimum: —0‘2 C° március 31-én. Csapadék: eső 2*8 mm április 1-én. eső 16*2 mm április 2-án. eső 10 mm április 3 án. összesen: 20*0 mm. A levegő nyomása április 6-án növekvőben volt. Este 9 órakor a barométer 14*7 C° mellett 750*2 mm t mutatott. Azontúl tovább emelkedett. Pedagógiai szeminárium Bonyhádon. A bonyhádi körzetben a folyó tanévben a második pedagógiai szemináriumot tartották meg e hó 7-én, melyen nemcsak a körzet tanítósága vett részt, de a környék lelkipásztorai és más érdeklődő vendégek is, kiket dr Halmos Ander kir, tanfelügyelő üdvözölt. A tanfelügyelő megnyitójában ismertette a munkaiskola és az élet szoros kapcsolatát, rámutatva az iskolának az életre nevelés feladataira és gyakorlati jelentőségére. A tetszéssel fogadott igen érdekes meg nyitó után Baier János bonyhádi ág. ev. isk. igazgató tartott tanulságos előadást „Hogyan tehetjük az elemi iskolai oktatást gyakorlativá ?“ cimen. A megindult eszmecsere befejeztével a tanfelügyelő foglalta össze az elhangzottakat, elismeréssel adózva az I előadónak. Wikkert Lajos bonyhádbörssönyi köss. isk. tanító III—VI. osztályú tanítóival tett tanulmányi kirándulás eredményeiről számolt be gyakorlati tanításában, nagy sikerrel csalogatva ki tanítványaiból a kirándulás értékeit. A sikerült tanítás után Griessnáber Endre majosi ág. ev. isk. igazgató „A tanító feladata és szerepe a leventeoktatásban“ cimű előadásában pompásan fejtegette a tanitó szerepét a lelki és erkölcsi kiképzés terén. A nagy tetszéssel fogadott előadáB után Schrantz Oltó bonyhádi ág ev. tanitó tartott elismerésre méltó gyakorlati tanítást a madárvédelemről, mig Dlusztus Imre bonyhádi rk. tanitó az írás és fogalmazás tanításáról értekezett igen élvezetesen. A szeminárium a Hiszekegy elmondásával ért véget. t
