Tolnamegyei Ujság, 1932 (14. évfolyam, 1-102. szám)
1932-04-09 / 27. szám
XIV. évfolyam. Szekszärd, 1932 április 9. 27. szám. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG Hetenként kétszer megjelenő keresztény politikai és társadalmi lap. Szerkesztőség is kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épflletében. Telefonszám 85 és 102. Előfizetési dl): Félévre _______6 pengő, j Egész évre______-12 pengő. Fő szerkesztő: SCHNEIDER JANOS. Felelős szerkesztő; BLÁZSIK FERENC. A lap ine&jelenlk minden .tardAo 4. szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi" részéi illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árai: A legkisebb hirdetés dija 1 pengő. A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon millimétersoronkén t 10 fillér. Állást keresőknek 50 százalék engedmény. — A hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hir, valamint a nyilttér soronként 60 fillérbe kerül. A szoclálista agitáció céllá. Pár hónappal ezelőtt már érezni lehetett a baloldali pártok résiéről bizonyos, szokatlan fészkelődést. Ktt lönösen a szociáldemokrata párt lát szott igen aktívnak, nemcsak azáltal, hogy a közélet különböző fórumain feltűnően hangos lett s a gazdasági helyzettel kapcsolatban felmerült ne hézségek körül határt nem ismerve, vádaskodott, de agitációjuk terén is a legnagyobb erőt fejtették ki. Nem elégedtek meg most már a városi munkásrétegek szervezésével, hanem utakat kerestek a falusi lakosság felé is. Az ország közvéleménye kezdettől fogva tartózkodóan viselkedett a bzo ciálisták agitációjával szemben s ezt a fellobbanó szélsőséges mozgalmat is a fennálló nehéz gazdasági hely zettel magyarázta. A tapasztalat ugyanis azt bizonyítja, hogy a szélsőséges politikai felfogások akkor élik fénykorukat, amikor beborul az ég az ország felett gazdasági és szociális viszonylatokban. Emögött az újabb szociálist» leró hanás mögött azonban más szempontokat is észre kell vennünk. Ugy- látszik elérkezettnek látják az időt arra, hogy merészebb gondolatokat forgassanak agyukban s közelebb férkőzzenek a nép bizalmán keresztül a hatalomhoz. A legutóbbi hetek ugyanis azt mutatják, hogy elérke zettnek látják az utolsó pillanatot arra, hogy valamit produkáljanak, mert ba most is kiesnek a kocsi sa- rogiyájából, többé már alig nyílik alkalom számukra, hogy valameny- nyire is erőt mutató tényezőkké váljanak közéletünkben. Tapasztalniok kell, hogy a külföld egyre óvatossabban fogadja azokat a rémlátó híreszteléseiket, amelyek egyidőben nagy mértékben nehezítették országunk külpolitikai meg Ítélését. A kü fóld látva Középeurőpa súlyos gazdasági helyzetét, mással van elfoglalva, sokkal nagyobb problémákkal viaskodik, semhogy pepecselhessen azokkal a magyarországi szocialista rekriminációkkal, amelyeknek patronjai már egyébként is szét- durrogtak. A Népszava hetek óta hiába igyekszik cikkei utján a külföldi sajtóorgánumokban hangulatot kelteni, tapasztalniok kell, hogy a visszhang nőhány soros, száraz, reprodukálásban nyilvánul meg csupán. Annál inkább fe'figyel aaonban a külföld a magyar kormány nagy erő feszítéseire. Nem szórványosak már a világlapok hasábjain azok a híradások, amelyek egyenesen bámulat Bírósági végzés megengedte egy szekszárdi szövetkezet megszüntetését. Az Országos Fóldbirtokrendező Bíróság tanácsa végzést hozott a Szekszárdi Földbérlők Szövetkezete ügyében és abban megállapítja, hogy a szövetkezet további fennállása ma már szükségtelen, így az annak idején szövetkezeti tagságra Ítélettel kötelezett kishaszonbérlők a szövetkezetét megszüntethetik közgyűlési határozattal, vagy a szövetkezet feloszlatását a szekszárdi törvényszéknél kérhetik. Minthogy a szövetkezet azt az egyetlen s legfontosabb munkát sem látta el, hogy a haszonbéreket be| szedje és közvetítse, hanem ezt is j már az uradalmi hivatalok végezték és más szövetkezeti tevékenységgel sem tudta magát tagjai részére szükségessé tenni: úgy a szövetkezetnél érdekelt kishaszonbérlők legtöbbjénél az a gondolat érlelődött meg, hogy a szövetkezetét feloszlatják. A feloszlatás, illetve a felszámolás nem jelentené azt, hogy a tagoktól a juttatott földeket elvennék, sőt ellenke aőleg, a szövetkezet megszűnése által a tagok tetemes szövetkezeti költségtől mentesülnének. Mécs László Szekszárdra jön. A Szociális Misszió Társulat Szekszárdi Szervezete, folyó évi április hó 19-én, délután 6 órai kezdettel, kulturdélután keretében ünnepeli meg az anya- és csecsemővédő szakosztályának 10 éves fennállását. Erre az eseményre már most felhívjuk olvasóközönségünk figyelmét, — mert e kulturdélutánon Mécs László nálunk is ismert papköltő fog verseiből előadni. A részletes műsor a következő : 1. Prológ, szavalja Vendel Lucika. 2. Az anya- és csecsemő | védő 10 éves fennállásának története, | előadja dr Matzon Gábor az anya- és csecsemővédő főorvosa. 3. Gritz- mann Éva énekel, zongorán kíséri Polgár Manci. 4. Mécs László szaval. 5. A zárdaiskola növendékeinek ritmikus tánca. — Hiszekegy. Belépti dij: személyenkint 2 P, családjegy (3 személyre) 5 P, karzat az ifjúság részére fenntartva, jegy 50 f. A jövedelmet a helybeli anya- és csecsemővédő javára fordítják. Itt említjük meg, hogy május 7-én tartja a misszió szokásos gyermeknapját. Szekszárdi és megyebeli művészek a reprezentatív tárlaton. Az Orsz. Képzőművészeti Társulat a budapesti műcsarnokban vasárnap zárult kiállítást rendezett a magyar művészet úttörőinek és az elismert művészcsoportok tagjainak műveiből. A tárlaton ott láttuk a magyar mű vészét klasszikusainak: Munkácsy- nak, Páll Lászlónak, Madarásznak, Biharynak stb. művei mellett a ma élő müvészgeneráció egy-egy jellegzetes műalkotását is és örömmel állapíthatjuk meg, hogy Szekszárd és Tolna vármegye imponáló módon vannak ezen a kiállításon képviselve. Nagy érdeklődést keltett Wigand Editnek szentandrási Szévald Oszkárnéról évekkel ezelőtt készült fehér márvány mellsaobra, Miklósi Ödönnek Sorbaállás 1918-ban cimü, a háborús idők nyomorúságaira emlékeztető, bravúrosan megfestett realisztikus vászna, Szabó Dezsőnek gyönyörű nói portréja, Aldor János László nak nemrégiben dijat nyert Alföldi tája, valamint Garay Ákosnak Huszárok védelme alatt cimü szineB krétarajza. Itt említjük meg, hogy a Japánban rendezett magyar művészi kiállításra Miklósi Ödöntől is kértek képet, amely ott a kiállítás első délelőttjén elkelt. Egyes szám ára 24 fillér. szerződések miatt gyenge gazdasági alapsaton nyugvó országoknak erős kormányra van ssűkségük s e tekintetben nagyobb biialommal tekintenek a jelenlegi magyar kormány működése, mint a szooiálist&k iigága áskálódásai felé. Mindezek a körülmények arra késztetik a magyarországi szocialistákat, hogy a közélet terén, különösen ági- táoiók által, fokoiott tevékenységet fejtsenek ki. Ennek okát saját bevallásuk sserint az alábbi momentumban kell megtalálnunk: egymás után mutatkoznak olyan komoly tünetek, amelyek nyilvánvalóan a jobb jövő reményét osillogtatják meg. Gazdaságilag feltétlenül jönni fog, — már a közel jövőben — az a természetes áramlat, amelyik minden foglalkozási ág számára javulást eredményez. Utolsó pillanat ez a szél Bőségek számára, hogy átmentsék magukat a jövő jobb idejére, nehogy véglegesen eltűnjenek a közélet színteréről vert agitátor seregeikkel. Ennek a vereségnek jelei már erősen mutatkoznak. Teljes képe azonban csak akkor fog kialakulni, ha az ipari munkásság is kellő foglalkoztatáshoz jut, ami viszont egyszer s mindenkorra meggyengiti őket „proletáröntudatba vetett“ csa'óka hitükben. A falusi nép körében mutatkozó agitáció jelentőségét kezdettől fogva nem Bokra értékeltük, mert ha imitt- amott sikerült is eléruiök felszínes eredményeket e szórványos jelenségek maradandóságában még a leg- vérmeaebb reményű agitátorok sem hisznek komolyan. Oka ennek az, hogy a szociáldemokrata párt nem tudta megtalálni soha a szerves lelki kapcsolatot a mi lelkűnkkel, tanításaik nem a nép lelkivilágából, vágyaiból s elgondolásaiból sarjadzanak, sőt a tapasztalatok alapján maga a nép jött rá arra, hogy érdekeivel homlokegyenest ellenkező járomba hajtanák fejüket, ba a „szociális termelésből fakadó jólét“ politikájának útját egyengetnék. A polgári rétegeknek az utolsó napokban erőt kell mutatniok a támadásokkal szemben s el nem tántorítható, hazafias hűséggel kell szol* gálniok Baját érdekükban azt a történelmi hagyományokon alapuló álláspontot, amelyik normális evolúcióval, bölcsen előkészített munka- \ programmal karolják fel osztályérde- | kék nélkül a haza minden polgárá| tál szemlélik a magyar kormány bölcs magatartását s okszerű, helyes idő* I ben tett intézkedéseit. A külföld köz I véleménye körében egyre jobban I lábrakpp az a fölfogás, hogy a béke