Tolnamegyei Ujság, 1932 (14. évfolyam, 1-102. szám)

1932-04-09 / 27. szám

XIV. évfolyam. Szekszärd, 1932 április 9. 27. szám. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG Hetenként kétszer megjelenő keresztény politikai és társadalmi lap. Szerkesztőség is kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épflletében. Telefonszám 85 és 102. Előfizetési dl): Félévre _______6 pengő, j Egész évre______-12 pengő. Fő szerkesztő: SCHNEIDER JANOS. Felelős szerkesztő; BLÁZSIK FERENC. A lap ine&jelenlk minden .tardAo 4. szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi" részéi illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árai: A legkisebb hirdetés dija 1 pengő. A hir­detés egy 60 milliméter széles hasábon millimétersoronkén t 10 fillér. Állást keresőknek 50 százalék engedmény. — A hír­rovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hir, valamint a nyilttér soronként 60 fillérbe kerül. A szoclálista agitáció céllá. Pár hónappal ezelőtt már érezni lehetett a baloldali pártok résiéről bizonyos, szokatlan fészkelődést. Ktt lönösen a szociáldemokrata párt lát szott igen aktívnak, nemcsak azáltal, hogy a közélet különböző fórumain feltűnően hangos lett s a gazdasági helyzettel kapcsolatban felmerült ne hézségek körül határt nem ismerve, vádaskodott, de agitációjuk terén is a legnagyobb erőt fejtették ki. Nem elégedtek meg most már a városi munkásrétegek szervezésével, hanem utakat kerestek a falusi lakosság felé is. Az ország közvéleménye kezdettől fogva tartózkodóan viselkedett a bzo ciálisták agitációjával szemben s ezt a fellobbanó szélsőséges mozgalmat is a fennálló nehéz gazdasági hely zettel magyarázta. A tapasztalat ugyanis azt bizonyítja, hogy a szél­sőséges politikai felfogások akkor élik fénykorukat, amikor beborul az ég az ország felett gazdasági és szo­ciális viszonylatokban. Emögött az újabb szociálist» leró hanás mögött azonban más szempon­tokat is észre kell vennünk. Ugy- látszik elérkezettnek látják az időt arra, hogy merészebb gondolatokat forgassanak agyukban s közelebb férkőzzenek a nép bizalmán keresz­tül a hatalomhoz. A legutóbbi hetek ugyanis azt mutatják, hogy elérke zettnek látják az utolsó pillanatot arra, hogy valamit produkáljanak, mert ba most is kiesnek a kocsi sa- rogiyájából, többé már alig nyílik alkalom számukra, hogy valameny- nyire is erőt mutató tényezőkké vál­janak közéletünkben. Tapasztalniok kell, hogy a kül­föld egyre óvatossabban fogadja azo­kat a rémlátó híreszteléseiket, ame­lyek egyidőben nagy mértékben ne­hezítették országunk külpolitikai meg Ítélését. A kü fóld látva Középeurőpa súlyos gazdasági helyzetét, mással van elfoglalva, sokkal nagyobb prob­lémákkal viaskodik, semhogy pepe­cselhessen azokkal a magyarországi szocialista rekriminációkkal, amelyek­nek patronjai már egyébként is szét- durrogtak. A Népszava hetek óta hiába igyekszik cikkei utján a kül­földi sajtóorgánumokban hangulatot kelteni, tapasztalniok kell, hogy a visszhang nőhány soros, száraz, repro­dukálásban nyilvánul meg csupán. Annál inkább fe'figyel aaonban a külföld a magyar kormány nagy erő feszítéseire. Nem szórványosak már a világlapok hasábjain azok a hír­adások, amelyek egyenesen bámulat Bírósági végzés megengedte egy szek­szárdi szövetkezet megszüntetését. Az Országos Fóldbirtokrendező Bí­róság tanácsa végzést hozott a Szek­szárdi Földbérlők Szövetkezete ügyé­ben és abban megállapítja, hogy a szövetkezet további fennállása ma már szükségtelen, így az annak ide­jén szövetkezeti tagságra Ítélettel kö­telezett kishaszonbérlők a szövetke­zetét megszüntethetik közgyűlési ha­tározattal, vagy a szövetkezet fel­oszlatását a szekszárdi törvényszék­nél kérhetik. Minthogy a szövetkezet azt az egyetlen s legfontosabb munkát sem látta el, hogy a haszonbéreket be­| szedje és közvetítse, hanem ezt is j már az uradalmi hivatalok végezték és más szövetkezeti tevékenységgel sem tudta magát tagjai részére szük­ségessé tenni: úgy a szövetkezetnél érdekelt kishaszonbérlők legtöbbjénél az a gondolat érlelődött meg, hogy a szövetkezetét feloszlatják. A fel­oszlatás, illetve a felszámolás nem jelentené azt, hogy a tagoktól a jut­tatott földeket elvennék, sőt ellenke aőleg, a szövetkezet megszűnése ál­tal a tagok tetemes szövetkezeti költségtől mentesülnének. Mécs László Szekszárdra jön. A Szociális Misszió Társulat Szek­szárdi Szervezete, folyó évi április hó 19-én, délután 6 órai kezdettel, kulturdélután keretében ünnepeli meg az anya- és csecsemővédő szakosz­tályának 10 éves fennállását. Erre az eseményre már most felhívjuk ol­vasóközönségünk figyelmét, — mert e kulturdélutánon Mécs László ná­lunk is ismert papköltő fog verseiből előadni. A részletes műsor a követ­kező : 1. Prológ, szavalja Vendel Lucika. 2. Az anya- és csecsemő | védő 10 éves fennállásának története, | előadja dr Matzon Gábor az anya- és csecsemővédő főorvosa. 3. Gritz- mann Éva énekel, zongorán kíséri Polgár Manci. 4. Mécs László sza­val. 5. A zárdaiskola növendékei­nek ritmikus tánca. — Hiszekegy. Belépti dij: személyenkint 2 P, családjegy (3 személyre) 5 P, kar­zat az ifjúság részére fenntartva, jegy 50 f. A jövedelmet a helybeli anya- és csecsemővédő javára fordítják. Itt említjük meg, hogy május 7-én tartja a misszió szokásos gyermek­napját. Szekszárdi és megyebeli művészek a reprezentatív tárlaton. Az Orsz. Képzőművészeti Társulat a budapesti műcsarnokban vasárnap zárult kiállítást rendezett a magyar művészet úttörőinek és az elismert művészcsoportok tagjainak műveiből. A tárlaton ott láttuk a magyar mű vészét klasszikusainak: Munkácsy- nak, Páll Lászlónak, Madarásznak, Biharynak stb. művei mellett a ma élő müvészgeneráció egy-egy jelleg­zetes műalkotását is és örömmel álla­píthatjuk meg, hogy Szekszárd és Tolna vármegye imponáló módon vannak ezen a kiállításon képviselve. Nagy érdeklődést keltett Wigand Editnek szentandrási Szévald Osz­kárnéról évekkel ezelőtt készült fehér márvány mellsaobra, Miklósi Ödön­nek Sorbaállás 1918-ban cimü, a háborús idők nyomorúságaira emlé­keztető, bravúrosan megfestett realisz­tikus vászna, Szabó Dezsőnek gyö­nyörű nói portréja, Aldor János László nak nemrégiben dijat nyert Alföldi tája, valamint Garay Ákosnak Hu­szárok védelme alatt cimü szineB krétarajza. Itt említjük meg, hogy a Japánban rendezett magyar mű­vészi kiállításra Miklósi Ödöntől is kértek képet, amely ott a kiállítás első délelőttjén elkelt. Egyes szám ára 24 fillér. szerződések miatt gyenge gazdasági alapsaton nyugvó országoknak erős kormányra van ssűkségük s e tekin­tetben nagyobb biialommal tekinte­nek a jelenlegi magyar kormány működése, mint a szooiálist&k iigága áskálódásai felé. Mindezek a körülmények arra kész­tetik a magyarországi szocialistákat, hogy a közélet terén, különösen ági- táoiók által, fokoiott tevékenységet fejtsenek ki. Ennek okát saját be­vallásuk sserint az alábbi momen­tumban kell megtalálnunk: egymás után mutatkoznak olyan komoly tü­netek, amelyek nyilvánvalóan a jobb jövő reményét osillogtatják meg. Gaz­daságilag feltétlenül jönni fog, — már a közel jövőben — az a ter­mészetes áramlat, amelyik minden foglalkozási ág számára javulást ered­ményez. Utolsó pillanat ez a szél Bő­ségek számára, hogy átmentsék ma­gukat a jövő jobb idejére, nehogy véglegesen eltűnjenek a közélet szín­teréről vert agitátor seregeikkel. En­nek a vereségnek jelei már erősen mutatkoznak. Teljes képe azonban csak akkor fog kialakulni, ha az ipari munkásság is kellő foglalkoz­tatáshoz jut, ami viszont egyszer s mindenkorra meggyengiti őket „pro­letáröntudatba vetett“ csa'óka hi­tükben. A falusi nép körében mutatkozó agitáció jelentőségét kezdettől fogva nem Bokra értékeltük, mert ha imitt- amott sikerült is eléruiök felszínes eredményeket e szórványos jelensé­gek maradandóságában még a leg- vérmeaebb reményű agitátorok sem hisznek komolyan. Oka ennek az, hogy a szociáldemokrata párt nem tudta megtalálni soha a szerves lelki kapcsolatot a mi lelkűnkkel, tanítá­saik nem a nép lelkivilágából, vá­gyaiból s elgondolásaiból sarjadzanak, sőt a tapasztalatok alapján maga a nép jött rá arra, hogy érdekeivel homlokegyenest ellenkező járomba hajtanák fejüket, ba a „szociális ter­melésből fakadó jólét“ politikájának útját egyengetnék. A polgári rétegeknek az utolsó napokban erőt kell mutatniok a tá­madásokkal szemben s el nem tán­torítható, hazafias hűséggel kell szol* gálniok Baját érdekükban azt a tör­ténelmi hagyományokon alapuló ál­láspontot, amelyik normális evolú­cióval, bölcsen előkészített munka- \ programmal karolják fel osztályérde- | kék nélkül a haza minden polgárá­| tál szemlélik a magyar kormány bölcs magatartását s okszerű, helyes idő* I ben tett intézkedéseit. A külföld köz I véleménye körében egyre jobban I lábrakpp az a fölfogás, hogy a béke

Next

/
Oldalképek
Tartalom