Tolnamegyei Ujság, 1932 (14. évfolyam, 1-102. szám)
1932-03-16 / 22. szám
XIV. évfolyam. Szekszárd, 1932 mArcins 16. 22. szám. (zerkesztfoég és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám 85 és 102. FÖBierkeaztS: SCHNEIDER 7ANO8. Felelős szerkesztő: BLAZSIK FERENC. Félévre-----El őfizetési dl): 6 pengő. | Egész évre____12 pengő. A lap megjelenik minden szerdán 4a szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részéi illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árai: A legkisebb hirdetés dija 1 pengő. ▲ hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon millimétersoronként 10 fillér, Állást keresőknek 50 százalék engedmény. — A hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hir, valamint a nyilttér soronként 60 fillérbe kerül. Magyar Protestáns Irodalmi Társaság estle Szekszárdon. A Magyar Protestáns Irodalmi Társaság tagjai járják az országot, hogy szellemük tényével, szivük melegével szo'gálják a magyar kultúrát és néhány órára egy-egy város intelligens közönségének szivét összedob- bzntsák. A társaság e hó 13 án tar tóttá Szekszárdon irodalmi estélyét, amelynek különös jelentőséget adott, hogy azon dr Ravasz László duna- melléki ref. püspökön kivül réazt- vett dr Makkai Sándor, az erdélyi reformátusság püspöke is Aprily Lajossal és Reményik Sándorral, az erdélyi költészet két kiválóságával. Az irodalmi társaság tagjai előző este Pécsett tartottak nagysikerű estélyt és így au!óval érkeztek Szekszárdi. Dr Ravasz László, Reményik 'Sándor és dr Török Pál a társaság főtitkárának kíséretében már va sárnap a reggeli órákban érkezett városunkba, mert délelőtt, mint jeleztük, a szekszárdi gyülekezet istentiszteletén mondott beszédet. A protestáns hivők zsúfolásig megtöltötték az elég négy templomot, amikor is Ravasz Lászlónak lélekből fakadó, mélységes hitet sugárzó szavai közelebb emelték lelkűket az Istenhez. Istentisztelet után a szekszárdi ref. egyház presbitériuma tisztelgett a püspöknél Tóth Lajos vezetésével. Dr Ravasz Lászlóné Benedek Sándor éB dr őiffy Imre kíséretében a déli vonattal érkezett Szekszárdi, amikor az ál'omáson a proteBtács nők nevében Sárossy Károlyné üdvözölte meleg szavakban, Bús Márta pedig virágcsokrot nyújtott át a püspöbné- nek, akit láthatólag kellemesen érintett a fogadtatás szívélyessége. A déli órákban Ravasz Lászlóék tiszteletére szükebb körű ebéd volt Tóth LajoB ref. lelkésznél. Dr Makkai Sándornak vasárnap délelőtt Pécsen volt még egyházi funkciója és így csak a délutáni órákban érkezett alig pár perccel az irodalmi est megkezdése előtt Aprily Lajossal és Farkas Sándorral a Protestáns Sajtó irodavezetőjével, mivel autéja a nagy hó miatt Németbolynál fennakadt. A vármegyeházán. Tolna vármegye hatalmas közgyűlési terme szűknek bizonyult ezen irodalmi est iránt érdeklődők befogadására. Mintegy 800 an vettek részt a két órát igénybevevő irodalmi esten, amelynek színvonala és művészi értéke elfeledtette a hallgatósággal a programm hosszúságát és a teremben uralkodó hőséget ie. Ott láttuk az illusztris vendégeken dr Ravasz László, dr Ravasz Lászlóné, dr Makkai Sándor, Aprily Lajos, Reményik Sándor, dr Török Pál és Farkas Sándoron kivül herceg Sül- j kovszky Viktornét, Benedek Sándort, I dr Peresei Bélát és nejét, Szévald Oszkárt és nejét, dr Hagymássy Zol tánt és nejét, vitéz Vendel Istvánt és nejét, dr Örffy Imrét, a csend őrség és katonai hatóságok vezetőit és nejeiket, a tolnai helyőrség képviselőit, Szekszárd intelligens közönségéből, végül Sárközből, Gyönkről, Paksról, Bonyhádról igen sokakat, akik mind részesülni akartak a magyar irodalom és a retorika igazi művészei részéről várt élvezetben. Bevezető. Bodnár István hatalmas bevezetője nyitotta meg az irodalmi estet és vázolva a Magyar Protestáns Irodalmi Társaság céljait, az erdélyi magyar irodalomnak a mi lelkűnkkel való szoros kapcsolatait, pompás ismertetőt adott Ravasz Lászlóról, Makkai Sándorról, Aprily Lajosról és Rémé nyik Sándorról. A nagy tetszéssel fogadott üdvözlő bevezető után a Szekszárdi Dalárda Németh Gyula karnagy vezényleté vei művészi precizitással adta elő Liszt Ferenc darabját: A lelkesedés dalát. A monumentális elemeken fel épült, csodás hatású szerzemény után Áprily Lajos lépett a közönség elé, hogy verst it elszavalja. A tetőn, Az aranymosó balladája és a többi, mind nj termésének java. Érces hangjával úgy zuditja reánk versei szépségét, mintha havasi kürt szólalna meg és betöltené a szivünket. Művészete kevéssel sokat mondás, hatása a szigorú forma ereje. Ezután Makkal Sándor erdélyi ref. püspök lépett a felolvasó asztalhoz és egy, a saját életéből vett parabolával tette érthetővé, hogy ezen a fő dön a gaz magától nő és addig, amig a kultúrnövényeket ápolni, gondozni kell, a dudva magától felüti fejét. Ez áll a telkekre is. Lelkitörvény ez — úgymond — amelyet megfigyelhetünk éppúgy a gyermekeknél, mint tanítványainknál, s mindenütt az életben. Csodálatos, hogy a kis gyermek lelkében előbb üt ki az ősi és szomorú természetességgel eiőretülekedő gaz, mint a jó. És ez áll a társadalomra is, amelyben annyira otthon van a gyűlölködés, a bosszú, az irigykedés, a rossz tulajdonságoknak ezer és ezer fajta dudvája, minthogyha ezen a földön már nem is volna helye a jónak. Kétségbe kellene esni. ha csu pán e tüneteket szemlélnénk, mert hiszen jóformán csak azt látjuk, hogy miként halad rohamra minden, amit a sátán szórt szét és hogy a jó csak úgy pislog itt, mint egy halvány mőcseB. Már már azt kellene hinnünk, hogy I e világot, mint a rossznak a hazáját kell tekinteni. Vigasztaló azonban — folytató beszédét Makkai, hogy a mi világunkkal együtt forog egy másik világrend és ez a szféra be tud hatolni a mi világunkba és meg jelenik ott, ahol a jónak bármily kis virága is terem. így érintkezik a láthatatlan világ a láthatóval és ez az isteni világgal való érintkezés ad neküDk reményt arra, hogy ne csüggedjünk, mert az igazi ember a szeretet világát akarja élni. Higyjünk abban, hogy a jó élő valóság, amely áttöri a másiknak, a rossz világnak a kérgét, mert hisz a szeretet nem véletlen, hanem az az egyetlen hatalom, az a világmag, amelyből kiérik, hogy minden, amit a gazság szét- szaggatott, ismét egyesüljön. A mi nemzetünknek is megrendi tették a jövőbe való hitét, széthúzás, gyűlölködés tobzódott nálunk akkor, amikor a szeretettel Istennek csak jót termő szántóföldje lehettünk volna. Adjunk meg ma, amikor szétszakít tattunk egymástól és gyomláljuk ki a gazt; ma értsük meg egymást leg alábbi Értsük meg, hogy a mi igazi tanácsadónk Krisztus és ha szenvedéseinktől szabadulni akarunk, az ő magvait vessük el a mi lelkünk földjébe. Nemzetünkben azt kell felemelnünk, ami a magyarban érték, nem pedig a fogyatékosságot. Hiszen az értékeink hirdetik a mi igazunkat, a be csületünket és ha töredéknek lát szunk is a nemzetek nagy tengerében, a mi lelkünk életrevalóságával győzhetetlen Királynak: Krisztusnak leszünk a hírnökei. Bizzunk ebben jövendőben, hogy valóra váljon mielőbb ez a lelki közösség. Ha a lelki kincsek örökségét — végéé előadását Makkai — áttelitjük a krisztusi igazság leikével, a lélek magasságáról, Istenben bízva szembenézhetünk a jövővel. A nagy csöndben hallgatott és óriási tetszést kiváltó beszéd után kamara zene következett. Dr vitéz Szent- Iőrinczy Géza és dr Kunczer Jenő, Moscowsky: Suite, Op, 71. trióját hegedülték Polgár Margit zongora- kiséretével. A mű finomságait magas technikájuk stílusosan emelte ki. A zeneszámot kővető tapsvihar elükével Reményik Sándor szenvedésektől átnemesült arca jelent meg a pódiumon. Szenvedő szemei, mintha az erdélyi magyarságot szimbolizálnák, végigtekintenek a közönségen és felhangzik gyenge hangja. „Az utolsó munkás", „Zuhanók vigasztalása", „Egy eltűnt anyjának" cimü verseiben meg nyílt előttünk a mélység és a magasság. A gondolat fájdalmainak nagyszerűsége, a verscsattanók poénvillámaiban néhány rime úgy kuckó-, rodott reánk, hogy örök emlékünk marad. Sokáig ünnepelte őt a közönség. Majd Ravasz László püspök kezdett beszélni, Mózesből idézett és a bibliának azt a történetét beszélte el, ahol az ember óriási akarással Istenné akar válni és a magasságok ormára lépve, Isten tekintélyére vágyik. Itt érte az embert az örök tragikum, amely reá kiáltott: eddig és ne tovább. Az emberiség legnagyobb vállalkozása és egyben legnagyobb tragédiája — úgymond Ravasz — a bábeli torony, Ikatusz és Prométheusz története, amelyeket valami rettentő démoni emberi akarás hajt az txal- táoió kockázatához, hogy Istenné legyen. Az emberi lélek félreismerte magát, téves utakon halad és bár hasonló lehetne Istenhez, inkább a tragikum felé sodródik. Hihetetlen felfedezések kápráttátják a világot azonban az ember «helyett, hogy mindent a szeretetben leegyszerűsítve nézne, keresztül akar látni millió universumon. Eltávolodik és nem látja fehérnek a szerelmet, nem ismeri fel az anyai szivet: vak szem lett az emberi lélek. Az ember a technika haladásában maga is szinte elgépiesedni látszik. Milyen óriási a technika haladása — úgymond dr Ravasz — a marokbafogott kőbalta felfedezésétől a 42-es ágyuk áttörő erejéig! Micsoda óriási öröm volt annak idején, hogy az ember az elfogott és megszelídített vadállat hátára ülve csodásán megrövidítette a távolságokat és micsoda d fferencia, hogy most Niw Yorktól Budapestre 25 óra alatt repülhet. E'őttünk áll a kultúra, ahol a gép lett erősebb mint az emberi a gép lett úrrá az embtreu és a megalkotott gép az emberek százezreinek a kenyerét vette el. Az emberi gazdagság egyre nőtt egyesek kezében, úgyhogy ma már van ember, akinek nagyobb a tiszta jövedelme, mint Magyarország egész évi költségvetése. Az óriási kapitalizmus azonban egyszerre meginog, zuhanni kezd. Minden vagyon megrendül, — folytatja Ravasz püspök — 1000 holdnak az az ára, ami 5 évvel ezelőtt 300-nak és jön egy idő, amikor az emberek nem tudnak semmit sem vásárolni, mert nincs munka. Önmagát öli meg a kapitaliamus és vigyorogva fűrészeli maga alatt az ágat. Az ember elindult az txaltáció utján és most Bábel tornyának csúcsán ott áll nyomorultan, mint egy ősállat. Oroszországban best ializálással akarják az emberből kiirtani a családi érzést, a hitvesi szerelmet, az utódok megélhetését biztositó vagyongyűjtésnek a lehetőségét és a vallást. — Isten akart lenni ott az ember és állattá aljasult. Látjuk ez eredményekből, hogy az ember önerejéből Istenné nem lehet, ellenben Isten elindult az örökkévalóságból, az Isten emberré lett és ott áll a mostani rettenetes emberi tragédia romjai fölött a nagy megoldás: a nagy Golgotha. Krisztus megérkezett
