Tolnamegyei Ujság, 1932 (14. évfolyam, 1-102. szám)

1932-03-16 / 22. szám

TOLNAMEGYEI ÚJSÁG ELI DA Uj arák Elida Favorit szappan ............P- -80 Helyet^ ­El ida Királynő szappan. .... „ Elida Fürdőszappan nagy .... ,t L1Q Elida Fürdőszappan óriási ... „ 140 Elida Lanolinszappan...............»' -*70 1 90 Elida Idealszappan....................... ■ El ida Idealszappan nagy • • • •• Elida Arckrém............... ■ • • • El ida Coldcream ...........................-. 56-.90 1.16 «.50 tt 2 ide « földre a fenséges világból éa felállította itt a maga trónusát. Ujja as emberek ssivóhes vasét ós a fe­lülről leérkesett Isten ssátágasik és gyümölcsöket teremt sok emberi ssiv ben. Mindes Isten ajándéka és as ut ahhos, hogy as ember megteljen is­teni elementummal és hogy esen as alapon rendeltetésében híven hasonló legyen Istenhes. Az isteni törvénnyé magasító- sült kereszt az üzenet egy győzel­mes másvilágból, — végső beeső­dét dr Rávess — drága jegy, amely ki van tüsve as elfoglalt világ or mára és magyarássa, hogy minden ami látható, csak ideigvaló, ami pe­dig láthatatlan, as örökkévaló. As előadás végső mondata es volt: Fo­gadjuk meg as ű szavát, amellyel hiv bennünket és mondja: „Jöjjetek énhozzám mindnyájan“ <?b akkor ha­sonlók lessünk hozsá és a miénk less a boldogság és as örök élet. As egéBs hallgatóságot mélyen le- nyügöső és a jóság áhítatába ringató beesőd után elementáris erővel bar sínt fel a lelkesedés tapsvihara, amelynek elhalkultával dr Pilisy Elemér kir. ügyész nyújtotta át es után egy decsi menyecske kíséreté­ben Makkai és Ravasz püspököknek a sárközi népművészet remekeit ma- gukbafoglaló emlékalbumokat. Majd Tóth Lajos szekszárdi ref. lelkész klasszikusan tömör sárószavaival kö­szönetét mondott az irodalmi társaság hozzánk idefáradt előkelő reprezen­tánsainak, a közönségnek, a dalárdának és a közreműködő művészeknek. Vé­gül a Szekszárdi Dalárda Németh Gyula karnagy vezetésével a Magyar Hiszekegyet intonálta és a gyönyörű ünnepség ezzel véget ért. A kaszinóban. Ás irodalmi est után a vendégek tiszteletére a Szekszárdi Kaszinó fe­hértermében ssükkörU vacsora volt. Vitéz Vendel István polgármester -Szekszárd nevében üdvözölte az iro dalmi társaság tagjait, azok kísérőit és köszönetét mondott azért a kultur élvezetért, amelyben a város közön­ségét részesítették. A nagy tetszést kiváltó beszédre dr Ravasz László válaszolt és igen szellemes bevezető után ast hangsúlyozta, hogy a Pro­testáns Irodalmi Társaság nem fele­kezeti tagozódást akar jelenteni, ha­nem az évszázados erdélyi kultúra továbbép'tésén fáradozik. Elmon­dott egy diákköri emléket. Kolozsvár és Kolozsmonostor határán álló vám- épület tüzet fogott. Gyorsan ott ter­mettek a kolozsvári és kolozsmonos- tori önkéntes tűzoltók, mindegyik a magáénak követelte a tüzet. A nagy vitát vizsugarakkal intézték el s mikor már bőrig ázott a két tűi- oltó csapat, akkor vették csak észre, hogy közben a vámépület a tűz mar­taléka lett. Ne ast keressük, — úgy­mond Ravasz, — hogy ki gyújtotta meg a tüzet, amely Erdély kultúrá­jáért lobog és annak hagyományai­ban gyökeredzik, hanem akinek lel­kében a ku'tura lángja ég, az mind fogjon hozzá annak a tűznek az élesz­tőséhez. Ne ast keressük, kinek a tüze az Erdély kultúrájáért fellobbanó láng, ne vitázzunk azon, mert akkor úgy járunk, mint egykor a két ön­kéntes tttsoltótestület, — befecsken­dezhetjük egymást, de azalatt porrá lesz és elhamvad a magyarság épü­lete. Köszönetét mond maga és társai nevében Ssekszárd városának meg­értő és szeretetteljes fogadtatásáért. Ez a nagyszerű beszéd csodás finom­sággal és mély lelki átérzéssel hí­vott fdl mindenkit, hogy akiben a magyarság kulturaszeretetének lángja ég, az a hazafias érzés oltára előtt fogjon kezet. Asztalbontás fél 12 órakor volt, a Lapunk főszerkesztő) i dr Klein Antal ártól, a tolnai kerület képvi­selőjétől a következő levelet kapta: Kedves Barátom I Néhány budapesti újság kilépésem­mel kapcsolatban a tolnai beszámo­lómról szóló tudósításban választóim­hoz intézett szavaimat oly módon közölte, hogy azt több oldalról félre értették és félremagyarázták. Épp ezért szükségesnek tartom szavaimat — mint egyedül illetékes — inter­pretálni. „Figyelmeztettem a gazdát, hogy tolvaj van a házban — hiába. A tolvajokat lefogni, a bajokat meg- gyógyítani nem én voltam hivatott, hanem az, akinél a hatalom voltl“ Esen különösen félreértett és félre­magyarázott szavaimat konkrét esetre értettem, amidőn a népjóléti minisz­tériumban alkalmam volt egy ügy­ből kifolyólag a legilletékesebb figyel mét erre felhívni. De ezen szavaim védekezés is akart lenni azon közbevetett váddal szem­ben, hogy a népjóléti visszaélések ért akár én, akár az egységes párt felelős volna. Egyébként úgy ezen, mint más részében beszédemnek, a kormány — fölfogásom szerinti — hibás gaz dasági és pénzügyi politikáját bírál­tam, egyesek eljárását kritizáltam, de az egységes párt erkölcsi intakt­társaság tagjai és illusztris kísérőik szállásukra mentek. Az ünnepség rendezésének fárasztó munkáját Tóth Lajos és Sárossy Károlyné végezték a derék rendező­séggel, akiknek méltó jutalmuk lehet az elért fényes siker. 1 ságát kétségbe nem vontam. Erre sem jogom, sem okom nincs. Budapest, 1932 március 14 SzivélyeB üdvözlettel igaz barátod: Dr Klein Antal Készséggel közöljük a nyilvános­ságnak szánt eme levelet, amely éle­sen reá világit azok céljaira, akik dr Klein Antal képviselő ur tolnai beszámoló beszédét tendenciózusan úgy akarták feltüntetni, hogy a ki­lépő képviselő kétségbe vonta er­kölcsi intaktságát az Egységes Párt­nak, amelyhez több cikluson keresz­tül tartozott. Mi jobban ismerjük dr Klein Antal urat, minthogy ilyest fel­tételeztünk volna róla és igy beszé­dének az egyes fővárosi lapok által poentirozott részével lapunkban nem is foglalkoztunk. Igaz örömünkre szolgál, hogy eme feltevésünkben nem csalatkoztunk és hogy ennek dr Klein Antal ur főszerkesztőnkhöz intézett levelében oly félre nem érthető módon kifejezést is adott. Ami a képviselő ur levelének azon részét illeti, hogy a kormánynak véleménye szerint hi­bás gazdasági és pénzügyi politikája volt kilépésének indoka, csak most is azt mondhatjuk, hogy a kormány óriási erőfeszitést fejt ki a gazda- társadalomra nehezedő pénzügyi és { gazdasági viszonyok megjavítása ér- ' dekében és e kérdésekben jelentős * eredmények is kecsegtetnek, így ^ i hát Tolna követe sokkal értékesebb tevékenységet fejthetett volna ki M egységes párton belül, mint a,0B kívül. ___________1932 március Ifi, HÍ REK. — Március tizenötödike. Szeksaird közönsége ez évben is impozáns mó­don ünnepelte meg má cius tiaen. ötödikét, a hatóságok, hivatalok ói testületek vezetőivel együtt. Pomp*, san szerepeltek a lapunk múlt síi. mában már közölt műsor keretében a Ssekszárdi Iparos Dalkör, a Seek, szárdi Dalárda, a Polgári DaloskBr I a Leventezenekar és Szélyes látván levente. Sala Domokos színmüvéé» aki vasárnap este a budapesti rádió' ban is oly sikerrel szerepelt, lenyfl. göső művészettel és frenetikus hatig, sál szavalta Petőfi Van-e egy marék föld . . . cimü költeményét. — őrffy Imre mondotta a nagyszabású ünnepi beszédet, melyben emlékezve március tizenötödikéről, azt állapította meg hogy akkor egy ritmusra dobogott minden magyar szív, egymásra talált és eggyé forrott minden magyar. Á szent érzésben óriási áldozatokat hoz tak a haza oltárára és a nemesség önként felajánlotta évszázados kivált­ságait és ősi jogait. Ebből meg kell értenünk — úgymond őrffy — hogy a reánk szakadt nehéz viszonyok közt a márciusi napok pé dáját kell követni: áldozó gesztust kell honi asoknak, akiknek még van miból áldozni. Március tizenötödikéből poli­tikát csinálni nem szabad, mert a márciusi időknek az a tanulsága, hogy csak az egység hozhat diadalt, párosulva a magyar erővel, elszánt­sággal és ősi magyar keménységgel, aminthogy az elnyomatás keserves két évtizede után is ezek hozták nrg a feltámadást. Végül a fiatalsághoz, a jövő reményeihez szólt, kérve őket, hogy hazafias érzéseikben sohase en* gedjék magukat megtámadtatni. A szekszárdi állami Garay János reálgimnázium báró Eötvös József önképzőköre az intézet tornatermében ünnepélyt rendezett az alábbi mű­sorral: 1. Himnusz. 2. Nemzeti dal Szavalta Szakály F. VI. o. t. 3. Ün­nepi beszéd. Tartotta Tóth A. VIII. 0. t., az önképzőkör ifjúsági elnöke. 4. A) Petőfi: „Egy gondolat..,“ Szavalta Fiecher J., VIII. o. tanuló. B) Szathmáry I.: „A szabadság nap ján.“ Szavalta Sudár B. VII. o. t. 5. A) Nemzeti dal. B) Hiszekegy. 6. Dr Hencze Béla tanár ünnepibe- szédet mondott. 7. Sajó S.: „Magyar ének 1919-ben. “ Szavalta Frei I. VIII. o. t. 8. Kuruc-egyveleg. Ifj. zenekar. 9. Gyula diák: „Éjféli lázak“. Szavalta Hepp Gy. VIII. o. tanuló. 10. Szózat. A szekszárdi Bezerédj István ke­reskedelmi iskola március hó 15 ón ünnepélyt tartott az alábbi műsorral: 1. Himnusz. Énekelte az ifjúsági énekkar. 2. Petőfi: Nemzeti dal. Szavalta Saakállos Gyula I. évi. t. 3. Petőfi versek: Vén zászlótartó, Erdélyi hadsereg és Csatában. Sza­valta Főldesi János IV. évf. tanuló. 4, Talpra magyar 1 Petőfi-Egressy- Enekelte az ifjúsági énekkar. 5. Éo lékbeszéd, tartotta Hunyadi Károly tanár. 6. Tóth Kálmán : Előre! Sw* valta Klézl János II, évf. tanuló. 7* Honfidal. Petőfi Sz. Nagy J. Éne­kelte az ifjúsági énekkar. 8. 1848 március 15. Felolvasta Szabó Károly IV. évf, tanuló. 9. ölvedi: Petöfii* hez. Szavalta Wild János IV. évfr tanuló. 10. Hiszekegy. Énekelte » ifjúsági énekkar. „Kalória“ szén- és tüzifatelep Szekszárdi Mészáros Lázár-u. 8. — Telefon 117 ______________(Evangélikus templom mögött, Trebitscher-telep) Olcsó beszerzési hely: pécsi szenekre (pótolja a porosz szenet) Minden megrendelést < tetei szenekre aznap házhoz szállítunk prime kemény tűzifám ölben és aprítva Dr Klein Antal képviselő levele.

Next

/
Oldalképek
Tartalom