Tolnamegyei Ujság, 1931 (13. évfolyam, 1-102. szám)
1931-12-19 / 100. szám
XIII. évfolyam. Szekszárd, 1931 december 19. 100. szám TOENSNEfiVtTUJSAG Hetenként kétszer megjelenő keresztény politikai és társadalmi lap. Szerkesztőség él kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám 85 és 102. Előfizetési dl); Félém — — — 6 pengő. | Egész érre _ _ 12 pengő. Pt awkeutfi: II Felelő« uerkeaztő: SCHNEIDER JAN08. || BLÁZSIK FERENC A lap negjelenlk minden aurdán éa aaombaton. Befizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részéi illetó közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árai: A legkisebb hirdetés dija 1 pengO. A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon miUimétersoronkénl 10 fillér. Állást keresőknek. 50 százalék engedmény. — A hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hir, valamint a nyilttér soronként 60 fillérbe kerfll. Komolytalan földreform- teroezsetéseh. Parlamentben és sajtóban mind- sűrűbben hangoztatják egy njabb földreform szükségességét as agrár- demokrácia nevében. Hivatkosnak as egészségtelen birtok megoszlásra, a fóldhösjnttatés szociális és gazdasági szükségességére, reámntatnak egy telepítési politika sürgősségére. Mindezek a földreformerek a francia király hires mondását, hogy minden francia polgár faaékjában tynk főj jön, most akként bővítik ki, bogy minden magyar embernek egy pár hold saját földje legyen. A törekvés szép, nemes és kívánatos, CBak az a kérdés, hogy van-e a jelenlegi viszonyok közt mód éa lehetőség ennek a törekvésnek a megvalósítására. Vagyis, hogy egy njabb birtok reform követelése reálpolitika-e, avagy csak jámbor óhajtás, a jövő remónye ? Qa égy kissé közelebbről nézzük ezt a problémát, nyomban kiderül annak teljes időszerűtlensége. A földreform elsősorban pénzügyi kérdés. Megfelelő financiális megalapozás nélkül földreformba belengrani késs vészé delem- Láttuk ezt a Nagyatádi-féle földreform esetében is, amikor ez a nagyszabású elgondolás a gyakorlati végrehajtás során újabb és újabb pénzügyi akadályokba ütközött, bár e földreform pénzügyi lebonyolítása még aránylag olcsóbb hitellel volt keresztülvihető. A fölhözjuttatottak igen nagy része mégis képtelen megszerzett föl decskéj éhek hozamából a vállalt törlesztéseket teljesíteni és mindenfeléi hallatszanak a panaszok arról, hogy az nj birtokosok anyagilag elpusztulnak. Ilyen tapasztala tok után fantazmagória újabb földreformot követelni, amikor még, a régi reform bajai sem múltak el. -Pedig ma az általános gazdasági és pénzügyi helyzet köztndomás szerint sokkal kedvezőtlenebb, mint volt a végrehajtott földreform lebonyolítása során. Ma teljesen ki van zárva, hogy elő lehessen teremteni, akár belföldi, akár külföldi hitel utján az ésszerű földreform finzneirosására ok- vetetlenttl szükséges tőkéket. Márpedig a pénsügyi alap és hátvéd hiányában njabb fóldhözjuttatáB átok, nem pedig áldás volna azoknak a kisembereknek, akiket a földreform sorto földbirtokhoz akarnánk segíteni. Est jól tadják magák azok az agrárpolitiknsok is, akik a mai súlyos viszonyok közepette elég merészek újabb földreform eszméjével kacérkodni. Veszedelmes játék ez a tűzzel. Mert igazán nem nehéz népszerűséget szerezni annak az álláspontnak, hogy a nincstelen; népet saját földtulajdonhoz juttassuk. Földet mindenki szívesen fogad el, ha nem kellene érte megfelelő terhet vizelni és ellenszolgáltatást vállalni. £s ii éppen, amit az nj földreformerek nem kutatnák: nem mondják meg, hogy miből akarják e pénztelen világban a kívánatos földreformot megcsinálni. Enélkül pedig a földreform jelszavának bedobása a közvéleménybe nem egyéb, mint veszedelmes jelssógyártás, amely mögött semmi konkrét tartalom nin- osen. Annyi megoldatlan, sürgős kérdés nyugtalanítja közéletünket, amelyre pillanatoyilsg a legsürgősebben kell megoldásokat találni. Termelésünk folytonosságának biztosítása Bsinte legkttzdhetetlen nehézségekbe ütközik. A mezőgazdaság krízise vészé lyezteti magát a termelő mnnkát. Az ínség, a szegénység pillanatnyi enyhítése önmagában súlyos kötelezettségeket és felelősséget ró az ország sorsának intézőire. Száz és száz kérdőjel merevedik elénk, élet-halál harcot kell folytatnunk országunk megmentésére, gazdasági alapjaink ősz sseroppanésának elhárítására. A ma és a holnap szükségességei hallatlan áldozatokat rónak az ország minden polgárára. És a magyarság sorsdöntő problémái döngetnek a kapukon. — Hogy lehet ebben a nehéz órában komolyan beszélni egy újabb földreformról, bármily kívánatos legyen is az egészségesebb birtok megoszlás ? Nem, a földreform igazán nem aktnáliz ma. Lehet róla tndós társaságokban vitatkozni, lehet és kell keresni a helyes földbirtokpolitika útjait és eszközeit és a földreform megoldásának kérdését szívós előkészítő munkával szabad és kívánatos is előbbre vinni. De aktnális po litikai követelmény gyanánt bedonni a közvéleménybe az újabb földreformot, nagyon kevés felelősségérzetre vall. — Azoknak az araknak, akik pénz nélkül, financiális megalapozás hijján a mai időkben sürgetik az újabb földreformot, v józan politikus csak azt felelheti: méltéstassák a saját földbirtokaikon pénz és tőke nélkül megvalósitani az általuk prédikált reformot. • « t »i • • ban tér el a múlt évitől és bővül ki, hogy a m. kir. földmivelésügyi minisztérium 1931 november hó 15-től 1932 február 28-ig terjedő három éa fél hónapra 5000 q busát utalt ki a törvényhatóság területén az ínség enyhítésére 6 pengő árban, amely gabonaár a m. kir. földmivelésügyi minisztérium részére egy év alatt megtérítendő lesz. As igényjogosultak összeírása a legnagyobb lelkiismeretesség szerint történt. Túlzott igények figyelembe vehetők nem voltak, azonban gondoskodás történt aziránt, hogy éhező ember a vármegye területén ne legyen. Az inséggabonából a munkaképesek osak helyi kösmnnkák végzése ellenében részesülnek, ingyenes kiosztásban csak a teljesen munka- képtelenek és vagyontalanok. Az inségmozgalom költségeinek részbeni fedezését van hivatva szolgálni a társulati adóra kivetepdő inségjárulék, a kivetési munkálatok folyamatban vannak, a várható bevételek összege most még nem állapíthat 5 meg. Az inséggabonával való ellátáson kívül a helyi hatóságoki . a helyi segitőbisott- ságok és jótékony egyesületek réez vételével végzik a gyűjtés és szegény- ellátás nemes feladatát és e tekintetben az önzetlen Ügyszeretet éz ügy- bnzgóság nagyban élőaegiti az ínség- mozgalom sikerét. Az inségmozgalom a Kormányzó Ur Őfőméltósága nejének nevét viseli. A Kormányzó ur első szárnysegéde magás megbízásból arról értesítette a vármegyénk főispánját, hogy agy a természetbeni, mint a pénzbeli adományok a helyi nyomor enyhítésére használandók fel, ami mindenesetre nagyban fokozza az akció eredményességét. A m. kir. népjóléti és munkaügyi miniszter ur az inségmozgalom költségének fedezésére eddig 6000 pen-s gőt utalt ki. Főispán ur Öméltósága által kibocaájtott felhívásra eddig 3664 pengő adomány folyt be. A m. kir. népjóléti és munkaügyi miniszter ur a 6000 pengőn kívül kiutalt a törvényhatóság részére eddig 180 pár gyermekcipőt, 125 öltönyt, 390 pár bakancsot és 360 méter szőve: tét. Ennek a járások ób város közti arányos szétosztása iránt a Főispán nr részéről az intézkedés megtörtént. Végezetül be kell számolnom a természetben adott eddigi adományok ról is. Befolyt 6480 kg liszt, 3569 kg gabona, 10.682 kg burgonya, tej, zsir és tojás, továbbá 403 ürméter tűzifa. A kormány, a magánosok, a jótékony egyletek, a hatóságok vállvetett munkája remélhetőleg meghozza a fáradozásnak gyümölcsét és hihető, hogy a nehéz téli időkben a munkát s életet hozó tavaszig sikerül minden nagyobb nélkülözés elhárításával az erre reászornlék igényeit kielégíteni. Amidőn a nagylelkű adakozóknak a törvényhatóság nevében e helyen is köszönetemet fejezem ki éa arra Az alispán időszaki jelentése. Az e hó 22 én tartandó közgyűlésnek Száváid OsSkár alispán terjedelmes jelentésben számol be a vár megyében a legntóbbi közgyűlés óta lefolyt nevezetesebb mozzanatairól és a vármegye közállapotáról. A nagy körültekintéssel Összeállított jelentés legelsőbben is arról a kiváló jelentőségű ünnepségről számol be, amellyel a vármegye közönsége beiktatta méltóságába dr Percsel Béla főispánt. A jelentés nagy melegséggel és lendülettel emlékezik a főispán személyéről : „Az egész vármegye lakosságának szive dobbant meg örömében, hogy a vármegye élére olyan kivételes fórfia került, kinek jellemszilárdsága, határozott, erős, meg nem alknvó hazafisága, puritán és mindenkor igaz- ságos gondolkodása, nagyszabású közigazgatási képzettsége, eddigi vármegyei szolgálata biztos garanciát nyújtanak, hogy a megyénk kormányzatának élére egész embert kap tunk, aki még a legnehezebb időkben is feltétlenül meg fogja állatni helyét, mert .őrt ál) Öméltósága mellett a nemes patinával bevont közéleti múlt« melyben nemcsak a vármegyei, de az országos életben is nagy szerepet vitt őseinek, mint a magyar történelem nagy alakjainak szereplése, hazafisága, a bzüIŐvármegye iránti hűsége, mint jeles erények tündökölnek és őt a nemes tettekre buzdítják. Öméltóságát nemcsak a tiszteletünk és hűségünk, hanem a szivünk őszinte érzései jogin azok közé a fő ispánok közé sorozzuk, akik a mi sorainkból kerültek ki és emelkedtek fölénk és ezért Öméltósága szívvel- lélekkel a miénk és mi is az övé vagyunk. Ebből a lelki közösségből CBak a legteljesebb megértés, együttérzés és egyetértés fakadhat és lehet a közélet talizmánja, melynek a szülővármegye lesz boldog birtokosa.“ Megemlékezik a jelentés továbbá a beéri Balogh Adám emlékünnepről, amelyet a vármegye és Ssekszárd megyei város rendesett abból az alkalomból, hogy azon a helyen, — a szekszárdi ősi szőlők alján, a csatári torokban, — ahol a szabadságharcok hős katonáját, II. Rákóczi Ferenc vitéz dandárnokát: beéri Balogh Adámot, a faddi és tolnai földesnrat 1710 október 29 én elfogták, — egy állandó jellegű emlékoszlopot állítson fel. Az ünnepély az ősi nemesi család ma élő tagjainak, nagyszámú ünneplő közönségnek jelenlétében folyt le a lélekemelő ünnepség, amely alkalommal az emlékoszlopra a vármegye koszorút helyezett. Nagy részletességgel foglalkozik a jelentés a mai idők legégetőbb problémájával, az inségakcióval, amelyről szociális megértéssel a következőket mondja: A f. évi őssi közgyűlés elé terjesztett jelentésemben komoly aggodalmamnak adtam kifejezéat, hogy az idei rossz termés és a gazdasági válság következtében az elkövetkező tél folyamán a lakosság megélhetésének zavartalansága biztosítva lesz-e? Előre íb hangsúlyoztam a hazafias köteleaségteljeaitéa szükségességét és annak a lakosság minden tehetős és kevésbé tehetős rétegére való kiterjesztését. Azóta a m. kir. népjóléti és mnnkaügyi miniszter ur az ellátásra szoruló lakosság megsegitésére a múlt évihez hasonlóan az ínség- akciót az egész orsság területére az 1931—32. évi téli időszakra megindította. Az inségmozgalom annyiEgyes szám ára 16 fillér.
