Tolnamegyei Ujság, 1931 (13. évfolyam, 1-102. szám)

1931-12-19 / 100. szám

TOLNAMEGYEI ÚJSÁG Dr Issum Adám tQzllnkereskedése ti faoprltótelepe Szekszárdi Keselyűéi ut. — Telefon 21. < 1 ■ 1 —----------------------- ■ — -► Min denféle kemény és lés« hasáb, és dorong tfizifa (kétéves; vágású száraz fa), valamint elsőrendű budapesti gázgyári diöhoksz és hazai szén legolosóbb napi áron és kedvezd fizetési feltételek mellett házhoz szállítva kapható. Megrendelések a telepen, valamint Fekete Géza (a telep vezetóje) Wosinsky Mór ucca 26 sz. alatti lakásán és Weisz Andor ujságüzletében eszközöl he tők. Vágott keményfa házhoz szállítva métermázsánként __ # P 4'— Vágott gvertyánfa * * * _ _ _ _ _ P 4'50 Tű zifa ölenkénti felfűrészelése a telepen _ _ _ _ _ _ _ _ P 2 50 FO részelés és aprítás együttesen _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ P 5'— é, " K arácsony közeledtével kérem nagybecsű rendelőimet, szíveskedjenek műtermemet mi­előbb felkeresni, hogy művészi nagyítások, színes képek, gyer­mek, hölgy stb. portraitokkal idejében elégíthessek ki min­denkit. Mérsékeli NŐGER árak! főhercegi udvari fényképész SZEKSZÁRD. tr lw «W kérem a törvényhatóság közönségét, hogy a hatóságokat súlyos faladatuk megoldásában adományaikkal és ön zetlen munkásságukkal továbbra is támogatni ásiveskedjenek. A vármegye kösigasgatásáról azt jeleoti az alispán,, hógy as elmúlt 3 hónap alatt a közigazgatás menete zavartalanul és fennakadás nélkül folyt le, jóllehet a főszolgabírói hí vat siókban és nagyon sok községben elégtelen munkaerővel emberfeletti munkát végesnek. A hivatalvissgálatok során nem me* rttlt fel különösebb, de esek kapcsán megállapítást nyert, hogyha a tiszt* viselők és egyéb alkalmazottak lét­számának újabb megállapítása vég­legesen érvényben marad, a járási főszolgabirói hivatalok lehetetlen hely* set olé fognak állíttatni, mert a fő* szolgabirák 2 kezelő hivatalnokkal nem lesznek képesek a folyton sza­porodó, máris emberfeletti munkát ellátni. A közbiztonsági állapotok terén említésre méltó esemény nem fordult elő és a vármegye közrendészeti álla­pota normálisnak mondható. Általános jelenségként állapítható meg a betöréses lopások emelkedése, mely nagyrésst a munkanélküliek részéről követtetik ei. A jelentés ezután a vármegyei ala­pok állagáról, a közegészségügyről, aa állategészségügyről, a mezőgaz daságról, a közoktatásügyről és a közutak és középitésekről szól, ez utóbbinál megjegyzi, hogy a tör­vényhatósági közutak építési, fenn­tartási és kőanyagszállitási munkái csökkent mértékben voltak csak tel* jesithetők, mert az adók nem folytak be olyan arányban, hogy az előirány­zott közúti munkákra a szükségéé pénzfedezetek rendelkezésre állottak volna. A jelentés itt megemlíti, hogy a magasépítési munkák közül meg­épült a decsi rém. kát. templom, a cikói községháza, a nagydorogi do­hánybeváltó telepen raktár épitése, folyamatban van a bonyhádi királyi járásbíróság és fogház, a gyönki köz­ségháza és a tolnai rém. kát. iskola épitése. A kilátásba helyezett több téli út­építési inségmunka, azonban pénz­fedezet rendelkezésre bocsátásának hiánya miatt egyelőre még nem volt megkezdhető. A jelentés végül megilletődött han­gon párén tálja el a vármegye és Szekszárd város társadalmi életének kiválóságát, dr Kramolin Gyulát. Szomorú kötelesség hárul reám, — mondja az alispán — amidőn a vár­megye nagyérdemű főorvosának, dr Kramolin Gyulának váratlan elhuny­téról megemlékezem. Kiváló tisztitáraunknak emelkedett gondolkodása, nagy tudása, bölcseleti világszemlélete, az orvosi és társa­dalmi nagy kérdéseknek ismertetését, fejtegetését és bírálatát tartalmazó előadásaiban mélységes elraerülése, fényes, elragadó elokvenciája egész lelkületét átnemesitette, átfioomitotta és ezek a jeles férfítulsjdonságok ót szülővárosának Szekszárdnak, de bát­ran elmondhatjuk, hogy az. ország orvostársadalmának vezéralakjai közé és vármegyénk büszkeségévé avat­ták. Halálával nemcsak a vármegye közegészségi szolgálatában, de a szel­lemi és társadalmi életben is nagy Űrt hagyott hátra. A fórumon élt és küzdött élete végéig és kegyeletünknek méltó ki-, fejeséat adtunk, amikor ravatalát a megyei székházba áthozatiuk és azt virágerdővel borítva, melyben a vár­megye babérkoszorúját is elhelyez­tük, a közönség óriási részvétele mellett búcsúztunk el tőle és kísértük őt utolsó útjára. Hz Cgyesűlf Szekszárd—Tolnamegyei nőegylet közgyűlése. E hó 13 án a díszközgyűlés előtt tartotta az egyesület dr Csapó Dá- nielné elnöklete alatt évi ülését, ame­lyen a tagok nagyszámban jelentek meg. Az ülés megnyitása után Tóth József pénztáros ismertette az egye­sület vagyoni helyzetét. A titkári je­lentést Bodnár István olvasta fel, meleg hangon emlékezett meg a kö­rünkből távozott Jankó Ágoston volt főispán és Jankó Agostonné érdemei­ről, mint akik mindég a legkészsé­gesebben fáradoztak az egyesület ér­dekében. Kegyelettel parentálta el Holub Jánost, a két évtizeden át volt buzgó és fáradhatatlan egyesü­leti pánztárnokot és dr Kramolin Gyulát a Nőegylet volt lelkes jó barátját, a mindég szellemes és szi­porkázó felolvasót. Kovács Dávidoé ügyvezető alelnök az uj tagokat je­lentette be és üdvözölte őket. Dr őrffy Imre bejelentette, hogy 100 P- vei az alapitó tagok Borába szintén belép, melegen üdvözölte a jubiláló egyesületet és annak agilis alelnökét Kovács Dávidnét, aki még azzal is dokumentálja az egyesület iránti ro- konszenvét, hogy mögötte is oly tisz­tes kor áll, de éppen olyan buzga­lommal és agilisán teljesiti nemes kötelességeit, mint a jubiláló egye­sület. A közgyűlés meleg ovációban részesítette Kovács Dávidnét, ezzel a közgyűlés befejezést is nyert. E hírünkkel kapcsolatosan lekö­zöljük dr Csapó Dánielné elnöknek díszközgyűlésen elmondott beszédét, amelyet az idő rövidsége miatt múlt számunkban nem hozhattunk, de amelyet megörökíteni nemcsak kiáss szikus szépségénél fogva tartottunk újságírói kötelességünknek, de azért , is, hogy ezzel is dokumentáljuk, hogy miként cselekesznek és gondolkoz­nak a szociális nyomorról és annak enyhítéséről azok,, akik ennek a ne­mes jótékony egyesületnek élén álla­nak és akik est nem azért teszik, mert politikai tőkét és befolyást akarnak maguknak mindebből ková- j csolni, hanem, mert ez részükről lelki szükség, a magyar nők szivében min dig magasan lobogó haza- és ember­szeretet érzéséből fakad. Az Egyesült Szekszárd—Tolname­gyei Nőegylet fennállásának 70. évé­hez értünk 1 A hetvenedik esztendő határkövé­től felemelő érzésekkel vethetünk visszapillantást egyletünk múltjára 1 Nem azért, hogy a múltak felett való tétlen merengésnek adjuk át magunkat, hanem azért, hogy ennek a múltnak küzdelmeiből, sikereiből és tanúságaiból tájékozódást, irányt és erőt merítsünk az eddigieknél sok­kal súlyosabb feladatokkal terhes jelen és jövő számára. Az utókor távlatából egyletünk­nek az 1861 ik esztendőtől fogva le­telt élete olyan egységes folyamat, mely a kisérő jelenségek szövedéké bői kibontva, — mint egy grafikon, —- tárgyilagosan mutatja ezeknek az életműködéseknek hol hanyatló, hol emelkedő hullámvonalát. Emelkedik ez a hullámvonal egy­letünk története szerint Ott, ahol az egylet életét az egyleti célok ki­munkálásában tevékeny erők buz­galma hatja és aa egylet tagjai köré­ben az egyetértés, az Összetartás szelleme virágzik; és lehanyatlik, ahol széthúzás, viszálykodás Üti fel a fejét és az erők koncantriktis ki­fejtését lehetetlenné teszi 1 Ha tehát az Egyesült Szekszárd—Tolnamegyei Nőegylet történetét — mi, akik azt ma alkotjuk — sikerrel akarjuk to­vábbfejleszteni, ha ambiciónáljúk, hogy életműködéseinek irányvonala a mi korunkban is emelkedést mu­tasson és egy későbbi ütőkor az egyletnek azt az életszakát is a vi­rágzás korszakai közé sorolja, amely a mi társadalmunk hatáskörébe esik, akkor nem kell uj módszerek után kutatnunk, hanem levonva az eddig eltelt hét évtized tanulságait, minden önös szempontnak fölébe kell emel­nünk az egylet hivatását és soha szem elől nem tévesztve azt, hogy azért tömörültünk egyletté, hogy egyesülten nagyobb erőkifejtésekre legyünk képesek, ha kell — lemon­dások és kölcsönös engedékenység árán is — ápolnunk kell és fenntar­tanunk az összetartás szellemét. Ezek azonban — hogy úgy mond­jam — inkább szubjektív szempontok. Vannak, sajnos, olyan parancsoló objektiv okok, amelyek tőlünk min­den eddiginél fokozottabb buzgalmat, egészen rendkívüli erőfeszítés eket és egy világos középponti célra irány­zott összeműködást követelnek: azok Rosy oltsísdi! 1931 december 19, 1 liter brazíliai rum 40 fokos __ 210 1 »' tearum, 50 fokos __ __ 2'50 1 > jamaikai, rum, 60 fokos __ 3*10 1 > konyak 2*60 1 > csemegelikőr __ __ _ 2'— 1 .» finom csemege likőr __ 2*60 ZO " > (üveg betét 20 fillér) MC Kapható: 898 az Első szekszárdi konyak-, likőr­ét ramgydr üzletében, Szekszárdim a postával szemben. I Viszonteladóknak árengedmény I a szociális bajok, amelyeket a súlyos gazdasági helyzet teremtett! Átmenetiek ezek j el fognak múlni, I a magyar nemzet törhetetlen élet­ereje ezeket is le fogja küzdeni! De ameddig itt vannak, addig éppen az olyan egyesületeknek kell velük harc- rakészen szembeszállani, amelyet ma­gyar nők alkotnak i Azért ezt, a mi egyesületünk 70 éves fenállásának emlékére tartott díszközgyűlésünket, azzal a felhívás­sal nyitom meg, hogy csatlakozzunk az országos nyomorenyhitő akció em­berbaráti munkájához és apostoli lé­lekkel vállalkozva azoknak a zarán­dokúinknak egész sorozatára, melyek az áldozatkészség forrásaihoz vezet­nek, segítsünk előteremteni azokat az anyagi eszközöket, melyekkel ma­gyar testvéreink küszöbéről elűzhet­jük a nyomort és a mostohasorsnak lelkében felsiíthatjuk a nemzeti szó- lidaritásérzet egybeforrasztó melegét. Legyen a mi hazafias törekvésein­ken ób az Egyesült Szekszárd—Tolna­megyei Nőegylet további működésén, az Isten áldása 1 Dr Klein dalai interpellációja a dobínMItíH árak ügyében. A kormány f. hő 13 án egy ren­deletével a még f. évi február havá­ban kiadott és az 1931. évi dohány- termés beváltási árát szabályozó ren­delkezését megváltoztatta és a bevál­tási árakat 20%-kal redukálta. A kormány ezen rendelkezése ügyében dr Klein Antal képviselő a december 15 i képviselőházi ülésen interpellált. Minthogy megyénkben is sok a dohány- termelő és igy az interpelláció érdekli őket, rövid kivonatban közöljük azt. Dr Klein szerint a kormány ily rendelet kiadása előtt tartozik meg­hallgatni a dohány termelési szak­tanácsot és nem volt joga a kétoldalú szerződést egyoldalúin megváltoz­tatni. Nem ismeri el ezt jogósnak az államháztartás lényeges rosszabbo­dása dacára sem, mert ezen okosko dás alapján a Mávnak a szénbányák­kal kötött szerződését is fel lehetett volna egyoldalulag bontani. Kifejti, hogy nem állhat meg azon okoskor dás sem, hogy a dohánytermelés jö­vedelmező. Blantz Jenő kiváló szak­értő szerint 4 holdon 32 mázsa dohány terem, ennek eddigi átlagára 72 P volt, a leszállítás következtében 58 P, tehát összesen 1856 pengő. A 4 hold­nak megmunkálásához 622 munka­nap kell. Ha a jövedelemből 10®/oot tűs-, jégbiztosításra és egyéb költsé­gekre levonunk, úgy a birtokosnak és a munkáscsaládnak marad egyen­ként 742 pengő, a munkásnak tehát , 1 napra 1 P 19 fillér napszám. Kérdi, Srzsébef Királyné Szálló Budapest, IV„ egyetem-utca 5. - (fl Belváros központjában) 60 éve a fővárosi és vidéki őri középosztály találkozó helye. — 100 modem kényelmes szoba. Az étterem- és kávéházbao cigányzene. Az Erzsébetpince a főváros legszebb sörözője. Egypincér-rondszer. Leszállított árak! 35 Szabó Imre, tulajdonos.

Next

/
Oldalképek
Tartalom