Tolnamegyei Ujság, 1931 (13. évfolyam, 1-102. szám)

1931-12-16 / 99. szám

XIII. évfolyam. Szekszárd, 1931 december 16 99. szám. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG Hetenként kétszer megjelenő keresztény politikai és térsadalml lap. tzerfceHtfség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. I Ffiuerkeutt: 11 Felelő* uerkeastf: I Hirdetések árai: A legkisebb hirdetés dija 1 pengd. A hír* Telefon szám 85 és 102 I SCHNEIDER JÁNOS. J| BLAzSIK FERENC Idetés egy. 60 milliméter széles hasábon millimétersoronként AU ’ I A lep megjelenik minden eaerddn de esombnton. 110 fillér. Állást keresőknek 50 százalék engedmény. — A hir­i * f í !\ *í . . lElőfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részéiI">»•«>« *1»»*ly**ett reklám-. elieozési ctaládi hir, valamim Félévre-----------6 pengő. | Egész évre----------12 pengő. I met6 közlemények a szerkesztőséghez kflldendŐk. I a nyilttér soronként 60 füléibe kerül. Dr Őrffy Imre nagyhatású beszéde Szekszárdim. Szekszárdi választói előtt még soha­sem aratott akkora szónoki sikert dr őrffy Imre, mint vasárnap délelőtt, amikor másfélórás besaédben tájé- kostatta hallgatóit az ország gaz­dasági és pénzügyi helyzetéről, vala­mint Magyarorsaág jövőjének vár­ható kialakulásáról. Est a beszédét is az a becsületes őszinteség jeliemsi, amely alapvonása összes megnyilat­kozásainak. Nem frásisokkal operált, hanem tényeket sorakoztatott fel és a helyzetnek a maga rideg válójá­ban való feltárása, az ország bajai­nak orvoslására vonatkosó fejtege­tései mondatról-mondatra növelték azt a szimpátiát, amellyel a beszá­moló beszédet fogadták. Drámai hatása volt' ennek a be­szédnek, melynek megállapításai alól a több, mint ezer hallgató közül senki sem tudta kivonni magát. Az összes társadalmi rétegek áldosat- kószségét és az igazságos, áldoia- tos teherviselés szükségességét han­goztatta dr őrffy, mert ebben látja az ország megsegítésének, talpraálli- tásának leghatásosabb eszközét. Nagy hatással beszélt a bortermelők érde­kében végzett Bikereé munkájáról, melyben — mint többször hangoz­tatta — kiváló segítő társa volt dr Pesthy Pál az ő nagy tekintélyével és befolyásával. Drámai hatást ért el beszéde végén, mikor kijelentette, hogy neki nem a mandátuma a fon­tos, hanem az ország sorsának mi­előbb leendő megsegítése. Dr őrffy beszédéről egyébként alábbi tudósí­tásunk részletesen bessámol. # , . * ( . A megnyitó. Fél tizenegyre szinte zsúfolásig meg­telt a „Szekszárd Szálló0 hatalmas terme, melyben a szekszárdi választó- polgárok mellett ott láttuk őcsény, Decs, Sárpilis, Alsónyék, Bátasaék, Báta, Várdomb és Alsónána küldött­ségeit is. ; A képviselőt lelkes éljen­zés köszöntötte a teremben, ahol Bodnár István, az egységeepárt el­nöke nyitotta meg a népgyülésta kö­vetkező magasszárcyalásu beszéddel: Néhány, hónappal ezelőtt ugyan- esak erről a helyről a szebb magyar jövőbe vetett teljes bizakodással kö- ’ szöntöttem Önöket. A magyar nem­zet őseréjébe vetett törhétetlen hitem* néí fogva ezén optimista bizakodáso­mat ma sem adom ugyan fel, kons­tatálnom ‘ kell azonban, hogy azóta óriási változások mentek végbe nem? csak minálunk, hanem az egész vilá­gon. A német nagy gazdasági ősz- szőröppanás magával rántotta nem­csak az egész Európát, hanem az itt folyó eseményeket eddig kényelme­sen, páholyból szemlélő Amerikát |s. Beigazolódott, hogy a hajdani oly hatalmas német- birodalom ma sem cspk ,olyan utókövetkezmények nél­kül eltávolítható vékonyka rabícfal a.| világgazdaság, vagy inkább talán a világpolitika hevenyészve összetákolt palotájában. Mindjárt az első komo­lyabb valntária kalapáosütésre, re­csegni, ropogni kezdett az egész épület. Belátja ma már mindenki, hogy a német jóvátétel nem is egy, de sokkal több fontnyi busát ki­metszeni hivatott kés egy kicsit mélyebbre szaladt és nemcsak a né metség gazdasági életerejét metszette el, hanem egy kicsikét megkarcolta a tudós operatőrök kezét is, akik most heveny vérmérgezésükkel ész nélkül futkosnak gyógyító orvosság Utján. Igen, a nagy Amerika túlmé­retezett ipari, de fókép gazdasági túltermelése, az elszegényedett Euró­pában elvesztette a felvevő piacot. iAs angol volt BzociáliB kormány na­gyon is liberális felfogással szétosz- togatott munkanélküli segéllyel és a szabadforgalomhoz görcsösen ragasz­kodó politikája a deficit hínárjába kergette a hatalmas birodalmat. A már- már egekbe kapaszkodott angol fönt leesett an égi lajtorja legutolsó fokáról és alaposan fajditja az olda­lát. A franciák is* hasztalan ültek rá -az egész világtól összeharácsolt ara­nyaikra, moBt már tapasztalják, hogy a fraük még talán könnyebben gu­rul, mint az egykor néhaivá vált aranyrubel. A francia államnak mii- liárdokkal kell kárpótolnia á francia bankokat, az angol fonttal ttiött spekuláció visszafelé sttlése miatt. Hogy pedig egészen teljes legyen a világkáosz, háborogni kSzd a sárga- tenger is. Japán, és Kína nj hábo­rúsdi játékot folytát a béke-jegyé­ben s éppen a világ megváltására hivatott Népszövetség asszisztenciája melleit. Szóval a fejetetején táncol az egész világ. Ily körülmények között igazán ar lenne a kilencedik, vagy nem tu­dom, hányadik világcsoda, ha az ökölnyi kis Magyarországnak a pá­rizsi békeokmáuyból csinált papiros- csolnaká még most is a U h elő leg- yigabban táncolna és evickélne az általános világbajok háborgó Oceánjáq. Hát pefszö óriásak nálunk is a bajok. Be kell azonban ismerni, hogy az itt most érezhető gazdasági kriais, voltaképpen CBak az egész világra ránehezedett gazdasági bajoknak fé- regnyulványa. Szükség van tehát az operáló késre, míg a baj el nem ge nyesedik. S e tekintetben nem is -panaszkodhatunk, mert a h&rmkc- hármas bizottság már talán nagyon is alaposan belejött a — hasmetszésbe... Vigyáznia kell azonban, begy még mélyebb ne legyem- a vágás, amely már az igazi életeret is fenyegeti. Ha meg kell történni, ám történjék meg ez az operáció, bűnbakok kere­sésével azonban nem sokra megyünk. A nagy angol összefogókhoz hasonló megmozdulás kell ide, hogy a bajok tengerén átevezzünk. Szerencsére aa egymás megértésének már mutatkozni kezdenek némi jelenségei. Egy cső nakba szoritott össze bennünket a nagy hajótörés! A gazda, a kisipar és a kereskedelem nem látja már ellenfelét egymásban. Az uj kartell- törvény talán még a nagyipart is megértőbbé teszi és a nagytőkék urai igyekszenek majd jobban hozzásimulni az általános gazdasági helyzethez, így senkisem diktál, hanem engedel­meskedik. Ami szintén nem meg vetendő fö’di erény. .. S bála Isten, ma már nem irigyli senki se a tiszt­viselő Borsát. . De most érzik csak igazán,' hogy a szájuktól kényszerű 'Bégből elvont falat mennyire meg­akasztotta az egészséges gasdasági vérkeringést. Megértés tehát tisztelt uraim 1 A különféle társadalmi ősz táJyok érdekeinek Összeegyeztetése legyen a főcél 1 örülnünk kell, hogy vannak még olyan férfiak, akik est tekintik életük, politikfei és társadalmi működésűk legfőbb céljának. Örömmel mutathatok rá é tekin­tetben a mi most itt megjelent kép­viselőnkre. Dr őiffy Imré nem ki­csinyelhető munkát véges odafenn a 'parlamentben. Szókimondó bátorsá­gát ott láttuk legutóbb is a valuta- védő javaslatok tárgyalásánál. Á leg­nagyobb örömmel ismerhetjük el azt az éppen a legutóbbi napokban ki­fejtett heroikus kttidelmét, amelyet a bennünket koldussá tevő borkrízis leküzdésére, vagy legalább enyhíté­sére odafenn folytatott és folytat Az Iparos saékbáa kölcsön megszerzésé­vel is kihúzta már a méreg fogát a helybeli iparosainkra oly ólomsullyal nehezedett adósságtörlesztés kérdés­nek. S a szociális nyomor iránt való megértésének csak a napokban adta fényes jelét, amikor, amint a lapok­ban olvasom, tisatviselői illetményei közjótékonyságra még fel nem hasz­nált részét is odaadta a nyomorakció céljaira. Tudtommal mai idejövetelé­nek is az a célja, hogy a kibonta­kozás lehetőségének nagy hazafias célját ssolgálja. Célja, hogy as ország gazdssági éa pénzügyi politikai hely­zetének feltárásával eloszlatni segít­sen az e kérdések körül mutatkozó oluhmi ködöt, hogy megteremtse azt a kívánatos lelki nyugalmat, egymás megértését, összeforrottságot, amelyek nélkül a mai gazdasági katasztrófa szanálása még osak el sem képzel­hető. Amikor itt' megjelenése alkal­mával öt melegen üdvözlöm, kérem önöket, hogy .a magyar ember meg­szokott kritikai józanságával hall­gassák meg a bizonyára mindnyá­junk épülésére ssolgáló fejtegetéseit Dr Őrffy Imre állott szólásra csatán áa többek köst eseket mondotta: — Mielőtt idéérkextem Tolna, meg kérdestem politikai barátaimat, hogy megtartsuk-e est a gyűlést, vagy Bem. Voltak, akik ast mondták, várjunk még, amig megjavul as idő, mert ast hitték, hogy könnyebb leas, a vá lasts- tők elé álláni akkor, ha a sebek be­hegednek és múlófélben vannak a jelen ssörnyttséges helyzetének fáj* dalmai. Voltak viszont, akik ast ta* nácsolták, hogy megnyugtató less a kösönségre, ha megismerkedik a való sággal, bármi kesertt is as. Én ez Utóbbiakra hallgattam, mért a kép­viselői működésnek as annyira kel­lemetlen oldalaival is számolni kell. Keserű, nehéz kenyér ugyanis a képviselőség, egy a férfi minden idegét igénybe vevő komoly, nehéz és hősi munka, amely, ha valaki lelkiismeretesen végzi, felőrli a szervezetet. Mikor fél évvel ezelőtt ugyanebben a teremben a programmbeszédemet mondtam, rá mutattam erre. Képviselőségem előző tizenegy éve azonban elenyésző kicsiség ah­hoz a gyötrelemteljes öt hónap­hoz, amely most van mögöttem.' Nekem, ugyanis az a szerencse — vagy szerencsétlenség — jutott osz­tályrészemül/' hogy amint neheze­dett az ország helyzete, mindig ne­hezebb és nehezebb feladat, min­dig nagyobb és nagyobb munka és felelősség várt reám. Nem kerestem én est, hiszen okom is volt rá, hogy ne keressem, mert tis év szakadat­lan munkája után koromnál fogva is pihenni sserettem volna már. Ebben azonban megint nem lehetett részem: újból hatalmas munka várt reám. A fokozottabb felelősség. T- ' Sem nekem, sempedig a kerület-' nek nincs abban semmi szé­gyelleni valója, hogy engem , a, képviselőház fokozottabb felelős­séggel ruházott fel. Legjobb tudásom és erőim egész tel­jével végeztem és végzem est a fe­lelősségteljes munkát, amelyről- emelt fővel mondhatom, hogy nyugodt a lelkiismeretem. Lesz idő, amikor be­szédeim hiteles szövege a nyilvános­ság elé kerül és abból meggyőződ­hetik mindenki, hogy kötelességszerü munkámban sohasem néztem másra, mint arra, hogy mi az ország érdeke és mi az ország gazdasági élete meg­mentésének az érdeke. A baj főokai. A mostani helyzetre térve tudnunk kell, hogy tulajdonképpen mi is volt ennek a hirtelenül reánk1 szaksát vá­ratlan katasztrófának a fő oka. Nem vitatható, hogy a külső körülmények­ből előállott bajnak tulajdonképpen két főoka van. " Az egyik hazánknak külföldön Egyes szám ára 24 fillér.

Next

/
Oldalképek
Tartalom