Tolnamegyei Ujság, 1931 (13. évfolyam, 1-102. szám)

1931-11-21 / 92. szám

Mai lapszámunkban bentfoglaltatik a „Tolnamegyei Gazda“ XUI. évfolyam. Szekszárd, 1931 november 21. ______92. szám. TO LNAHEGYEI ÚJSÁG Hetenként kétszer megjelenő keresztény politikai és társadalmi lap. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Kópiánk épületében. Telefonszám 85 és 102. Előfizetési dij: Félévre Ä — — 6 pengő. j_ Egész évre____12 pengő. Fősz erkesztő: SCHNEIDER jAN08. Felelős szerkesztő: BLAZSIK FERENC A lap megjelenik minden aaardáii és szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árai: A legkisebb hirdetés dija 1 pengő. A hir­detés egy 60 milliméter széles hasábon millimétersorönkénf 10 fillér. Állást keresőknek 50 százalék engedmény. — A hír­rovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hir, valamint a nyilttér soronként 60 fillérbe kerül. Beiktató ünnepség Baján. Kettős ünnepe volt e hó 17 én Bajának. Bácsbodrog vármegye tör­vényhatósága és Baja város törvény hatósága iktatta be főispáni méltó­ságába e napon dr Perczel Bélát, vármegyénk főispánját. Szép volt az ünnep! Csonka Bácsbodrog és az ősi Baja városa impozáns fénnyel hajoltak meg a kormányzó bölcs ren­delkezése előtt és fogadták a Tolná­ból odaszakadt idegent. Mi, akiket a tolnai kapcsolat vitt oda Baja ün­nepségére, az első pillanatban meg- éreztük azonban, hogy a két tör­vényhatóságban lezajlott ünnepélyes beiktatásban nem egyedül a kor­mányzó rendelkezése előtt való tisz­teletteljes meghajlás domborodott ki, hanem a gerincet eláruló határozott­ság mögött ott égett már az a sze­retetnek melege is, amelyet nem a hatalmon lévő főispán, de a szeretet­től, a kötelességteljesitéstől áthatott férfiúnak, magának dr Peresei Bélá­nak, általunk már igen jól ismert, szeretetreméltó egyénisége váltott ki. A kettős beiktatás kora reggeli 8 órakor vette kezdetét. Dr Perczel Béla főispán vitéz Horthy István tá- born ok, báró Vojnits Sándor és dr Szabovljevits Dusán alispán kísére­tében a vármegye törvényhatósági bizottságával és Tolna vármegye kül döttségével a belvárosi templomba vonult. Vármegyénk küldöttsége a kö­vetkezőkből állott: Bartal Aurél, Bo­ros György, Döry Frigyes, dr Bibach lti a Hiszekegy elmondása után dr Szabovljevits Dusán alispán nyi­totta meg a közgyűlést, üdvözölvén a főispánnak megjelent nejét, az elő­kelő vendégeket és a társtörvény, hatóságok kiküldötteit. A megnyitó beszédből kiesen dűlt az a melegség amellyel dr Perczel Bélát fogadta e csonka vármegye törvényhatósága és tisztviselői kara. „Bölcsője — úgymond az alis­pán — nem a mi szépséges Bácskánk kalászos rónáin rin­gott, tüdeje nem a mi nap­sugaras alföldünk meleg le­vegőjét szívta, hangja soha fel nem csendült a mi köz­életünk porondján és igg ért­hető volt tehát az első meg­döbbenés, amely» a főispáni kinevezés hírére a bácskai szi­veket megremegtette. De elég volt Öméltóságának puszta megjelenése, hogy az aggodal­mat öröm váltsa fel. Egyéni­ségének nemes egyszerűsége és a lényéből kiáramló meleg közvetlenség egyszerre meg­nyerte a sziveket.u Beszédének további folyamán ki­fejtette, hogy dr Perczel Béla ősei a nemzet történetének 1000 évéből két és fél századot haeitottak ki a ma­guk számára, hogy az ország sorsá­nak intézéséből kivegyék részüket. Ez a 250 esztendő elégséges ahhoz, hogy a család tagjai oly politikai és közgazdasági rutinra tegyenek Bzert, aminővel kevesen dicsekedhetnek az országban. Azon lendületes felhívás­sal fejezte be elnöki megnyitóját, hogy fogjon össze Dnnáninnen Du­nántúllal, amelyet most a főispán sze­mélye folytán szorosabb kapcsolat köt össze és az együttes munkából fakadjon az országnak szebb jövője. A gondolatokban gazdag megnyitó után küldöttség hívta meg dr Perczel Bélát a közgyűlésre, aki letévén az esküt, hatalmas székfoglaló beszé­dével sokszor viharos tetszést vál­tott ki. A törvényhatósági bizottság nevé­ben dr Medveczky Károly üdvözölte a főispánt, a tisztikar nevében pedig Szabovljevits Dusáú alispán biztosí­totta, hogy Bácsbodrog vármegye tisztikarát, aki annyi viszontagságon, annyi politikai Üidösésen, a meg­szállás borzalmain, a menekülés gyöt­relmein, az nj otthon alapításnak fá­radalmain keresztülment anélkül,hogy Beiktatás a városházán. igazgató a törvényhatósági bizottság nevében köszöntötte szeretetteljes me­leg szavakkal az uj főispánt. Baja város ünnepi díszközgyűlését a fő­ispán hangulatos szavai és a daloskör Szózata fejezte be. Délután a főispán megkoszorúzta a temetőben lévő hősök sírját, este pedig résztvett a Liszt Ferenc kör hangversenyén. * Lefolyt a külsőségekben fényes és a bensőséges érzések kiváltásában gaz­dag beiktató ünnepség. Minket, akik a Dunántúl népét képviseltük e be­iktató Ünnepségen, megnyugtató érzés fogott el, amikor láttuk, hogy régi tradíciókat széttépő rendelkezések dacára is mily megértéssel fogadták és iktatták be nemcsak a fóispáni székbe, de szivük szeretetébe is azt az embert, aki megyénk ősi neméái famíliájának tradícióiból örökölte a kötelességteljesítőét, a munkaszerete­tét, az emberek baját megértő érzést 'és aki egyéni szeretetreméltóságával, igazságérzetével és közigazgatási kép­zettségével hazafias lelkének egész hevületével munkálkodni óhajt ezért a széttépett és ma a gazdasági krízis nehéz óráit élő nemzetért, hogy a ködös kétségbeesés nyomorúságából, a boldogabb jövendő napfényére tudja ismét magát felküzdeni. De örömmél hallottuk a bácskai alispán felhívását is, hogy fogjon össze e frigyből fa- kadólag is, amely a lT.-i kettős ünnepéllyel lett megpecsételve, Dunán- innen Dunántúllal. Oly szttkek ma az országhatárok, annyira lecsonki- tottak a városok éB megyék politikai és gazdasági működési körei, annyira egyeknek kell lenni a megmaradtaknak az összefogó munkában, hogy még a Duna hatalmas medre sem lehet ok és akadály, hogy meg ne találják a bácskaiak, a bajaiak, a tolnaiak egy­másnak kezét és hogy Összefogó, nemes versenyrekelő munkánkból ne kerülhessen ki győztesként egyikünk sem, hanem mint azt Baja művészi ihletű polgármestere kifejtette, —>■ mindnyájunknak édesanyja, a szép Hungária. Uj főispánunk életrajzi adatait azért nem közöltük eddig, mert joggal fel­tételezhettük, hogy ebben a várme­gyében, ahol a neve fogalom, min­denki ismeri őt. De mert igen sok helyről reklamálták tőlünk ezt a köz­leményt, alábbiakban teszünk eleget a hozzánk juttatott .kívánságoknak. Or bonyhádi Perczel Béla életrajzi adatai: Született 1884 julius 23 án Szék- szárdon, hol atyja, Perczel Dezső | abban az időben Tolna vármegye ál A városháza és a törvényhatóság tanácskozó terme gyönyörűen fel volt díszítve. A Bajai Dalárda Hiszekegye után dr Borbiró Ferenc gyönyörű átgondolásu beszéddel nyitotta meg az ülést. Dr sarkadi Puskás Dezső helyettes polgármester felolvasván a kinevezésről szóló miniszteri leiratot, a főispánt küldöttség hívta meg, akit terembelépésekor a törvényhatósági bizottság tagjai nagy lelkesedéssel fogadtak. Dr Borbiró Ferenc polgár- mester, mint a városnak első polgára köszöntötte magasszárnyalásu beszéd­ben az installálandó főispánt. Három törvényhatóság versenyez — fejtette ki beszédében — az uj főispán rokon- szenvéért. Baja városa tán jeleUtős hátránnyal indul eme versenybe, de nyugodt érzéssel és bizakodó hittel. Bizakodó hittel azért, mert a főispán nagyatyja Magyarország igazságügy- minisztere, atyja pedig az 1000 évet ünneplő Nagymagyarországnak bel­ügyminisztere volt éB így az igazság olthatatlan szeretető a nagyapai rész­ről és a dolgoknak magasabb szem­szögből való vizsgálata atyai részről joggal alapjai lehetnek bizakodásuk­nak. De nyugodt ia az érzésük, mert a három törvényhatóság versenye a munka terén fog folyni. Mi nemcsak jő bajaiak va­gyunk — mondotta a polgár- mester — de jó hazafiak is. Azt szeretnénk, ha az elsőség pálmaágát nekünk se tudná odaítélni és Méltóságodnak pártatlan igazmondása ak­ként szólhatna, hogy bár hár man voltak a versenyzők, mindenik megtett minden tőle telhetőt és odaadta, amit tőle a haza megkívánt, az igazi győztes a negyedik lett, mind- annyiónk drága édesanyja, a szép Hungária. Hatalmas tetssésvihart váltott ki a polgármesternek ezen hangulatos, mély bölcsességtől és hazafias érzéstől át­hatott beszéde, amely után a főispán letette az esküt és elmondotta pro- grammbeszédét, amely nagyvonalai- ben azt tartalmazta, amit Tolna vár­megye törvényhatósága előtt is be iktatása alkalmával kifejtett. Itt is, mint Bács- Bodrog vármegye törvény- hatósági bizottságának beiktató ütinep ségén tisztelettel emlékezett Bisztray Balku Gyula közéleti tevékenységéről. A nagy tetszést kiváltó, program- mot adó főiepáni beszéd után a Bajai Daloskör' „Nem, nem, soha“ irredenta dalt énekelte gyönyörű összhangbán, majd dr sarkadi Puskás Dezső he lyettes polgármester mondott hosszas, I klasszikusan szép üdvözlő beszédet ! Baja város tisztikarának nevében.' Dr Tordai Ányos reálgimnáziumi | Egyes szám ára 24 ffilléPa megtört volna, mindenkor maga mel- j lett fogja találni az országnak és e vármegyének szolgálatára irányuló I munkájában. A közgyűlés után különböző kül­döttségek tisztelegtek a főispán előtt, I majd a város installációs közgyűlése | kezdődött. Kornél, ErdŐB Zsigmond, dr Hagy- mássy Zoltán, dr Haidecker Béla, vitéz Hargittay Károly, dr Haypál Sándor, Kerbolt Dániel, Kiss Lajos felsőházi tag, dr Klein Antal, dr KorniBS István, dr Leopold Kor nél, Lombos Alfréd, März JózBef, Morvay László, Müller Imre, Perczel Dezső, Peresei József, Pétermann Ja­kab, Pirkner János, Pongrácz Lajos, Potzner Fülöp, dr Schall Kálmán, Schneider János, Sztankovánszky Ti­bor, Szongott Edvin, vitéz Vendel István, vitéz Zerinváry János. A templomajtóban Baja vároB tör­vényhatósági bizottságának élén dr Borbiró Ferenc polgármester fogadta a főispánt, aki így a két tör­vényhatósággal együtt vonult be a templomba, ahol dr Gonczlik Kál­mán apátplébános celebrálta a misét fényes papi segédlettel. Az istentisz­teleten dr Horváth Győző felszentelt püspök is jelen volt gróf Zichy Gyula kalqöSBi érsek képviseletében. A mi­sén a belvárosi templom vegyes da­lárdája és zenekara Lovas Andor karnagy vezetésével Szent Imre mi­séjét adta elő nagy művészettel. A szóló énekekben Okroná Jánosné alt, özv. dr Kiss Györgyéé és dr Hoff­mann Emilné szoprán, Banis Imre tenor, Hantos István bariton. szólója, a zenében Borovy József és Dankó Lajos hegedű és gordonka együttese, valamint Scultéthy Andor orgona­játéka emelték a mise magasztos hangulatát. Mise után dr Perczel Béla a vármegyeházára tért vissza. Beiktatás a vármegyeházán.

Next

/
Oldalképek
Tartalom