Tolnamegyei Ujság, 1931 (13. évfolyam, 1-102. szám)
1931-11-21 / 92. szám
2 TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1931 november 21. / KÓHÖfiES. REKEDTSfr. ITOROKFAJAS Ijvz, art \Aöfiög£ő • uinn_mrr‘i-----...............* * ■■■• *...........a>>Éia*l> ** KA PHATÓ GYÓGYSZERTÁRAKBAN cs drogériákban l rendű porosz-szén még kapható. __________ Ha sáb- és aprított tűzifát faszenet, kőszenet, meszel, cementet, téglát, fehér homokot (saját bányájából), dunakavicsot, mindenfajta szigetelő- és tetólemezeket a legmegbizhatóbban és legolcsóbban csak STEIGER ISTVÁN fa- és szénkereskedőnél Seeksaárd, Alkotmány-u. 1. (a régi kórházzal szemben) szerezzen be Telefoni 46. ispánja volt. Középiskoláit a piaristák budapesti és a jézuatársasági atyák kalocsai gimnáziumában, jogi tanul mányait a budapesti és berlini egyetemen végezte. Az előbbinél 1907-ben államtudományi tudori oklevelet nyert. Az 1907. évben lépett Tolna vár- megye szolgálatába, hol mint köz- igazgatási gyakornok 1908 igt mint vármegyei aljegyző 1912-ig, mint a völgy ségi járás főszolgabirája 1917 ig működött. Esen évben állásáról, a járás egész közönségének nagy sajnálatára — betegsége miatt lemondott, nyugdíjigényét nem érvényesítette. Tolna vármegye törvényhatósági bizottsága 1926-ban felsőházi pót- taggá, 1929-ben a törvényhatósági bizottság örökös tagjává választotta. Wéber János felsőházi tag halála után, 1929-ben a felsőházba behiva- tott, majd az 1930. évi választáson vármegyéje a felsőházba ismét beválasztotta. A felsőhásban a közigazgatási bizottság tagja volt. H0S9ID Unt vásároljunk! Ha valamikor fontos volt, hogy a magyar nemzet a legszigorúbb fegyelmet tanúsítsa minden téren, akkor annak most érkezett el a legfőbb ideje. Ezt a fegyelmet öntudatosan kell gyakorolnunk legkisebb napi bevásárlásaink alkalmával is, mert ha csupán garasos portékáról van is szó, ezrek és milliókra menő kár éri nemzetünket, ha a magyar árut háttérbe szorítjuk, gyakran érdemtelenül is favorizált külföldi iparcikkekkel szemben. A békeszerződéseket követő időkben minden nemzet erejét megfeszitve törekedett arra, hogy határain belül önellátását biztosítsa úgy ipari, mint mezőgazdasági téren. Ennek az irányelvnek súlyos következményei lettek, mert olyan államok is, amelyek kifejezetten iparukból éltek, gabonatermelésre alkal- 'inatlan földjeiket is művelés alá fog ták abból a célból, hogy gabonabevitelre ne szoruljanak. Ehhez a szellemhez hozzájárult még egy szőr nyü valóság: a búza tekintetében való világtulprodukció. — Amerika, Ausztrália és újabban Oroszország valósággal döntik a busát Európa felé, amely versenyben Magyarország búzatermése lengő szalmassállá vált. Exisztenciánk attól függ, hogy biz- lódítani tudjuk-e exportképességünket mezőgazdasági cikkek terén és ipari cikkek terén képesek leszünk-e ki küszöbölni azokat a külföldi árukat, amelyeket a viszonosság alapján a kereskedelmi szerződések következtében kénytelenek vagyunk ugyan beengedni, de fogyasstóközönségünk nagykorúságától függ, hogy ráeszméljen a belföldi hasonló gyártmányok teljes versenyképességére. Ezen az öntudaton, a dolgok ilyetén felismerésében rejlik a magyar ipar exiBZ- tenciéja. Ha a magyar fogyasztóközönség még mindig idejüket múlt jelszavak után indul és a külföldi gyárak bélyegzőjét keresi az iparcikkeken, akkor egymásután hülnek ki gyárké ményeink, uccáink benépesednek munkanélküliekkel, a nyomor útját felmérni nem lehet; végeredményében pedig az ország gazdasági exiszten- ciája kerül a legkritikusabb helyzetbe. Minden év őszén demonstrációt rendez a magyar kereskedelem a kezei között levő magyar gyártmányú árukkal, kirakatának elBŐ helyére helyezi azokat és felgyújtja a fényt körülöttük, hogy lássa már meg egyszer ez a könnyen elvakitható nemzet Baját értékeit és ne húzódozzon azok előtérbe helyezésétől vásárlásai alkalmával. Yolt idő, amikor a magyar ipar még gyermekcipőjében élt, de a nemzet látnokai már észrevették azt a veszedelmet, amely iparunk elmaradottsága miatt országunkra háramolhat. Ekkor indult meg az úgynevezett „tulipánmozgalom*, amely sajnos, abban élte ki tiszavirág életét, hogy honfiaink és honleányaink megelégedtek azzal, hogy a külföldi gyártmányú anyagból készült ruháikra kitűzhették a tulipánjelvényt. Azóta több évtized telt el, végigszántott rajtunk is a háború, a forradalmak és az összeroppanás ideje, amikor végül is arra eszmélt a nemzet, hogy úgyszólván élőiről kell kezdenie hona felépítését. Ezekben a súlyos időkben tette előre legnagyobb lépését a magyar ipar. Ma már ott tartunk, hogy egyes gyártmányok terén nemcsak hogy versenyképesek vagyunk a külföld államaival, de határozottan erős konkurenciába is tudunk szállni velük. Gyáraink ugyanis a legprímább gépekkel és a legmodernebb felszerelésekkel vannak ellátva, melyeket kiváló készültségü szakférfiak irányítanak és amelyekben világszerte jó hírnévnek örvendő munkások dolgoznak. Ugyanekkor azok a külföldi gyárak, amelyek a háborút megelőző időkben gyártmányaikkal valósággal uralkodtak Európa piacain, nagyobbrészt a régi, háború előtti felszerelésekkel rendelkeznek. Azok pedig, amelyek modernizálták üzemeiket, éppen azokkal a terhekkel indultak uj vállalkozásukba, mint amilyenekkel a semmiből megindult magyar gyáriparnak kellett számolnia. Mi az hát, amin megfordul az a kérdés, hogy ezek az újonnan be- fűtött magyar gyárak fenntarthatják e üzemüket ? Erre a választ a magyar fogyasztóközönségnek kell megadnia. Nem szavakkal, hanem tettekkel. OatudatoB fegyelmezettséggel kell minden magyar embernek bevásárlásait eszközölnie még a legjelentéktelenebbnek tűnő iparcikkekkel kapcsolatban is, mert minden egyes fillér, amely külföldi áruért adatik ki, a j nemzet gazdasági erejének egy-egy i hajszálerecskéjét nyitja meg az el- ■ vérzés felé. HÍREK. Időjelzés. A szekszárdi meteorológiai állomás 1931. évi november hó 12—18-i feljegyzéseiből : Hőmérséklet: maximum: 20'3 C° november 14-én. minimum: 1*5 C° november 18-in. Csapadék: eső 7*2 mm november 12-én. > 0*9 mm november 13-án. > 3*3 mm november 15-én. > 11*6 mm november 17-én. összesen: 23*0 mm. A légnyomás november hó 18-án lassan csökkent. Este 9 órakor a barométer 83 C° mellett 755*2 mm t mutatott. Azontúl emelkedett. — Értekezlet a megyei inségakció ügyében. Pénteken délelőtt dr Peresei Bala főispán, mint a vármegyei segitő bizottság elnökének vezetése mellett értekezlet volt Szekszárdon, a vár- megyeháza kistermében, ahol megjelentek : dr Hagymássy Zoltán vm. főjegyző, mint az alispán helyettese, Kovácsné Nagy Lujza, Sárossy Ká- rolyné, dr Fördős Dezső, dr Halmos Andor, Huszt Aladár, Kovács Lajos, Kurz István, dr Leopold Kornél, vitéz Makray Lajos, Németh Árpád, Németh Gyula, Polgár István, Reich Oszkár, Schlenker Mihály, Legény Oszkár, Szongott Edvin és Vitéz Vendel István. Dr Perczel Béla főispán hosszabb beszédben tájékoztatta a bizottságot a kormány égisze alatt megindított inségakció alapelveiről, közölvén, hogy a kormányzóné akként intézkedett, hogy az ő neve alatt működő segitőalap részére összegyűlt adományokat az illető vármegyékben kell felhasználni. Bejelentette, hogy a földmivelésügyi miniszter hat pengős egységáron ötezer métermázsa búzát bocáájtott Tolna vármegye ínségesei részére akként, hogy a községek közmunkák végzése ellenében havi 10 kg búza fejadagot adjanak a nélkülözőknek. Munka nélkül a megrokkant és elaggott Disznóölésre, friss hurkához és kolbászhoz legjobb a Mustmustár I üveg IP 10 fillér. Az őszi és téli idényben állandóan kapható kiváló minőségű: Szegedi tormás virstli Szepesi virstli Valódi debreceni páros kolbász Debreceni paprikás szalona Kolozsvári húsos szalona Főtt császárhus Vasúton, postán legolcsóbban szállít: Cauzer Adám c& Telefone 31, Szekszárd. Támogassuk tehát öntudatos fegyelmezettséggel a magyar ipart, mert amikor ezt tesszük, hazánknak és önmagunknak teszünk jó szolgálatot. Bűnös könnyelműség ma, féltett és nehezen megszerzett pengőnket kül> földi áruért kiadni, amikor a jó magyar pénzért jó magyar árut íb tudunk kapni. egyéneket kivéve, senki sem kaphat ebből a búzából. Azt is közölte a főispán, hogy a népjóléti miniszter ruhákat, szöveteket és cipőket fog a nélkülözők részére küldeni, a keres- kedelmi miniszter pedig inségmunkát végeztet 60.000 pengő értékben Bá- taszék, Tolna, Dunaföldvár és Dombóvár környékén, ahol utakat építenek. Direktívákat adott a főispán a helyi segitő bizottságok megszervezésére és elmondta, hogy Dombóváváron noBztányi Szabó földbirtokos adományából naponta 100 iskolás gyermek kap tejet és kenyeret. Müller Imre főispáni titkár ismertette a szegény- katasztert, amely szerint közel 25.000 a segitendők száma. Dr Hagymássy Zoltán, vitéz Vendel István, Németh Árpád, Reich Oszkár, vitéz Makray Lajos, Németh Gyula, Legény Oszkár, dr Leopold Kornél, Szongott Edvin, dr Kurz István és Kovács Lajos felszólalása után megállapították a segitőakció részleteit, majd dr Halmos Andor a tanítóságnak azt a kérését tolmácsolta, hogy a vármegyei sajtó utján intézzen felhívást a főispán a közönséghez, hogy ne tartsanak névnapot, hanem annak költségét adják az inségakciónak. Vitéz Makray Lajos pedig aziránt kérte a főispán közbenjárását, hogy a tolnai selyemfonoda és a textilgyár tovább folytathassák működésüket, mert ez legalább. 1000 személy megélhetését biztosítja. A főispán kedvező válasza után Huszth Aladár bányatanácsos jelentette, hogy a nagymányoki és szászvári bányák személyzete a saját fizetéséből 1000 pengőt ad a jótékony akció céljaira. A bizottság lelkesen megéljenezte a bejelentést és a tekintélyes segitségért a főispán mondott meleg köszönetét. — A vármegye költségvetése. Tolna vármegye 1932. évi köitégelőirányza- tát folyó hó 27 én fogják tárgyalni a belügyminisztériumban. A tárgyaláson részt vesznek: dr Hagymássy Zoltán vármegyei főjegyző, dr Treer István vármegyei közkórházi főorvos és Kováts Lajos számvevőségi főtanácsos, a vármegyei számvevőség főnöke. Erzsébet Királyné Szálló Budapest, II/., Ggyefem-ufca 5. — (H Belváros központidban) 60 é?e a fővárosi és vidéki ári középosztály találkozó helye. — 100 modern kényelmes szoba. Az étterem- és kávéházban cigányzene. Az Erzsébetpince a főváros legszebb sörözője. Egypincér-rendszer. Leszállított árak l 35 Szabó ímre, tulajdonos.
