Tolnamegyei Ujság, 1931 (13. évfolyam, 1-102. szám)
1931-08-29 / 68. szám
Hl. évfolyam. 33. szám 1931 augusztus 29. TOLNAMEGYEI GAZDA A TOLNAMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS LAPJA. rtleKh smfcmtő: John Sándor m. g. a. titkár. ----------------ö------------- Sx«tktnlSsé|t 8z«kszárd, VlrmtflTehii. Telefon i Í2S. A tisztását szerepe a tejgazdaságban. Irta: Főglein Márton vajmester. Különféle elemek együtt vegyüle tét képesnek. As elemek milyenségétől és egymáshos való arányától füg* gően különböző vegyületek, anyagok állanak elő. A vegyületek és anyagok elváltozásának oka minden esetben vagy kémiai, vagy bakteriológiai. Kémiai elváltozás áll be akkor, ha a vegyülethez nj elemét adunk, vagy ha különnemü vegyületeket keverünk össze. Van még egyféle kémiai elváltozás, amelyet enzimek képesek előidézni puszta jelenlétükkel anélkül, hogy maguk, anyagukban vagy mennyiségükben legcsekélyebb váltó* zást szenvednének. Bakteriológiai elváltozás áll be akkor, ha valamely — főként szerves — vegyületben baktériumok szaporodnak el és táplálkozásuk következtében valósággal megemésztik azt. A tejnél főként bakteriológiai és a baktériumok által termelt enzim, toxin és sav hatására keletkezett kémiai elváltozást észlelhetünk. Az elváltozások vagy kedvezők, vagy kedvezőtlenek a tejre, illetve a belőle készült tejtermékekre. Világos, hogy kedvező elváltozások jó, mig a kedvezőtlen elváltozások rossz tejterméket eredményeznek. Tehát a tejben ..és tejtermékekben beállott elváltozásokat befolyásolni, irányítani első és legfontosabb feladata úgy a termelőnek, mint a tejiparosnak. Nézzük csak, miként változik el a tej és tejtermék gondatlan fejés, kezelés és feldolgozás folytán; A szellőzetlen istálló bűzös levegőjében trágyával szennyezett tehéntől helytelen fejési mód mellett nyert tej, igen sok káros mikrobával fér tőződik és az istálló bűzét magába veszi, leköti, abszorbeálja. Ezen baktériumok főként a trágyaszemcsékkel kerülnek a tejbe a tehén farkáról, bőréről és az istálló szennyes berendezéséről. Az így belejutott káros áltejsav baktériumok (Coii, Aerogens) a normális tejsavas érzéstől eltérő változást idéznek elő, mert tejsavon kivül termelnek propion, ecet, hangya stb. savakat, sőt gázokat is. Ha ilyen tejjel erjesztési próbát végzünk, látni fogjuk az egyenetlen alvadást és savókiválást. Ha sajtot készítünk -belőle, ugyanúgy viselkedik. Az olvadék nem lesz egyenletes szilárdságú, melynek következtében a felaprózott alvadék szemcsék nem tartalmaznak egyenlő mennyiségű savót és különböző less a szemcsék tejcukor tartalma is. Ha pedig ezen tényezők, főként a savó éB annak tejcukortartalma nincs egyenletesen eloszolva a sajtban, egyenlőtlen lesz a sajtok érése és azok lyukacsai. Nagy baj, ha a tejtermékek a kellő "tisztaság hiányában elértéktelenedjek, de még sokkal nagyobb baj az, ha gondatlanságból a tejet emberre ■és állatra egyaránt veszedelmes kórnemző (Pathógen) baktériumokkal "fertőzik. Vegyünk csak egy példát: .Hastífuszban szenved a család egyik tagja. Ezen kórtokozó baktériumokkal fejés alatt, a kezét tejjel mosó aszzony fertőzi a tejet és viszi azt a piacra, vagy a szövetkezeti csarnokba. Előbbi esetben csak egy család fertőződik, de ha a csarnokba kerül a tej, sokkal nagyobb a veszedelem, mert a csarnokból eladott tej, különösen pedig fölözés esetén a visszaadott sovány tej egyik óráról a másikra elterjeszti a ragályt. Ha valakit rossz fejési szokásától, a tej helytelen kezelési módjától nem lehet leszoktatni azzal, hogy kézzelfoghatóan be leBZ bizonyítva az a kár, ami az ő hanyagságából ered, úgy a tejfeldolgozó ipar, mint a termelő réazére, akkor rázza fel hányt g maradiságából felebarátai iránt érzett kötelessége, a fertőzés bűnének rettenetes tudata és vigyázzon az általa termelt tej tisztaságára, hogy a tej, ami az ember részére áldás, tiszta állapotban nehogy gyilkos eszközzé váljék kezei között. Lássuk CBak, a tej eredetétől a tejtermék fogyasztóhoz jutásáig hol vétenek legtöbbet a tisztaság szabályai ellen. A hibát okozó baktériumokkal ötven százalékban már az istállóban fertőződik a tej. Szokás ugyanis falu helyen abban a sajtárban mosni a tőgyet, amelybe azután a tejet fejik. Hogy ez mennyire helytelen, bővebb magyarázatra nem szorul. Mások azt hiszik, kellő tisztasággal jártak el, mert ők a sajtárból a kezükre öntik a Vizet és csak tenyerükkel nyúlnák a trágyával szennyezett tőgyhöz. Rendesen a mosáshoz 2—3 liter vizet visznek. Ezt a mennyiséget négy-öt loccsantásra kezükre és kezük mellé öntik. Mivel több viz késnél nincs, a tőgyet a fejő tisztának minősiti, pedig csak feláztatta még a rajta levő szennyet. Most azután a lucskos tőgyhöz lucskos kézzel hozzálátnak fejni. Mire a fejés végetér, jóformán megtisztul a tőgy is, meg a kéz is. Hanem a tej, az annál gazdagabb szennyben és káros mikrobákban. Végzik azonban e munkát helyesen is úgy, hogy előbb külön edényből tisztára mossák a tőgyet, tiszta fehér ruhával szárazra törülik azt és most szappannal megmosott és szárazra törült kézzel kezdenek a fejőshez. Fertőződhetik még a tej az üzemben is. Különösen áll ez a kisüzemekre, ahol a kevés tejjel minden edényt és eszközt úgyszólván csak végigöblitenek. Ezen edények és eszközök tisztántartása annyi időt és munkát igényel, mintha tizszerannyi tejet dolgoztak volna fel. Láttam Pest megyében olyan csarnokot, ahol nem cégtábla hirdette, hogy merre van, hanem a savanyu tejssag, amit a harmadik uccáig is elvitt az esti szellő. A legyek száma több volt itt, mint bármely piszkos lacikonyhán. Az ilyen csarnok, vagy hasonló üzem tejterméke mindig rossz és komoly fogyasztója soha nincs. Esen lehetetlen helyset okát egyedül abban láttam, hogy a kis csarnok vezetőjének sem kellő intelligenciája, Bem érzéke, sem kellő szakképzettsége nem volt, ami mindenhol, de külö nősen a tejiparnál annyira szükséges. Kérdem, mit lát ilyen csarnokban az egyszerű polgárasssony, tanulhat-e valamit, ami a jobbminőségü tej nyeréséhez vezetne ? Kérdem, meg meri-e fogni az ilyen tej iparos nyugodt lelkiismerettel a tejssállitó kannáját azon célból, hogy annak tisataeágát felül vizsgálja? Hibás, vagy hamis tej esetén van-e hatása az istái lószem lének, tud-e megfelelő tanácsot adni az ilyen tejiparos és ha adott is, lesz-e foganatja a ssónak ? Bizony nem I Szerintem a csarnokok és tejüzemek tisztaságának oélja igen fontos és kettős. Még pedig fontos először azért, hogy kifogástalan tejtermék legyen nyerhető és igen fontos másodszor azért, hogy példával szolgáljon a tejet szállítóknak, hogy mintát lássanak benne azok, akiknek e tisztaságot megközelíteni, elérni kötelességük. Van-e az olyan pap tanításának eredménye, ha még oly szépen prédikál is, ha bűnözésének egész sora köztudomású ? A példaadás hatalmas eszköz a tanításban. A sajt- és vajmesterekre pedig igen sok munka vár ezen a téren. Az ő kezükben van letéve a tejipar fejlődésének lehetősége és jövője, mert ma nem a mennyiséggel, hanem a minőséggel lehet csak do minálni. Ha kifogástalan a termék, mindig biztos piaca van, magasabb eladási ár mellett is és igy, a nagyobb gonddal termelt tejet jobban meg lehet fizetni, ami több pengőt jelent a gazda részére és a tej ára nemcsak sóra, gyufára lesz elég a gazdaasszonynak, hanem kerül belőle ruha, sőt segíti fizetni az annyira nehéz adót is. Nem nagy tudomány a tisztaság, de szerepe óriási. Fertőtlenítő és szaglekötő szereket — mint a mész- tej — minden üzem és gazdaság könnyen beszerezhet, a forróviz készítése sem ismeretlen dolog és ott az áldott napsugár, mely úgy kínálja magát. Esek minden bajon átsegítenek, ha van akarat, ha van szorgalom és ha van egy kevés érzék a tisztaság iránt az emberekben. Legyen hát célunk a tisztaság mennél tökéletesebb megvalósítása a tej termelésénél és feldolgozásánál, mert ezáltal az állattenyésztő gazda a maga javát munkálja, a tejiparos iparának jövedelmét fokozza és biztosítja. Ha ez az egész vonalon megvalósul, e két társadalmi osztály közös munkájának dicséretére egészségesebb és jobb fejlődésit lesz a magyar jövő reménysége, a ma gyermeke, kitől bizonyára több munkát és kitartást várhat édes hazánk is. GAZDAHIREK. — Tej és mezőgazdasági értékesítő szövetkezet alakul. A „Centrum" Bonyhádvidéki Tej és Mezőgazdasági Értékesítő Ssövetkezet 1931 augusztus hó 30-án, vasárnap délelőtt fél 10 órakor Szekszárdon, a vármegyeház nagytermében alakuló közgyűlést tart. Az uj szövetkezet alapítását a Tolnamegyei Tejgazdasági Bízott ság készítette elő, melynek tagjai: dr Hagymássy Zoltán vm. főjegyző, Döry Frigyes gazdasági főtanácsos, földbirtokos, Micheli Mihály bátaszéki bíró, Szieb András mőcsényi bíró és John Sándor gazdasági egyesületi titkár. A szövetkezet megállapilja az alapszabályokat, megalakul, megválasztja az igazgatóságot és a fa1« ügyelőbizottságot, majd határoz az ■ Orsz. Magyar Tejszövetkezeti Köz- I pont kötelékébe való belépésről. — A Tolnamegyei Szarvasmarha- tenyésztő Egyet Ölet közgyűlését e hó 21-én tartotta meg. A közgyűlésen báró Jeszenszky Andor elnök és Legény Oszkár alelnök távollétiben Dőry Frigyes földbirtokos, gazdasági főtanácsos elnökölt. Bemutatta dr Barabás Imre m. kir. főállatorvosnak a Tolnamegyei Gaadasági Egyesület által kiadott müvét: „A bonyhádi tájfajta szarvasmarha tenyésztése." Meleg hangon Udvösölte dr Barabás Imrét és a kiváló munka megírásáért tolmácsolta az egyesület köszönetét, majd átadta az egyesület tisztelet- diját, „A bonyhádi tájfajta szarvasmarha tenyésztése" oimü müvet disz- kötésben. Barabás Imre dr köszönő szavai után a közgyűlés a könyv eladási árát egy pengőben állapította meg. Az évi jelentés és programm, továbbá a költségvetés felolvasása és elfogadása után a közgyűlés többek hozzászólása után Mayer János józsef- majori birtokost 3 év időtartamára kizárta minden, a Tolnamegyei Gazdasági Egyesület által rendezendő tolnamegyei és budapesti állatdijazáson való részvételről, mert 1931 április hó 19 én Bonyhádon tartott állatdijazáson a bíráló bizottságot megtévesztette. Egyúttal elhatározta a közgyűlés azt is, hogy amennyiben a jövőben a tenyésztők részéről csak kisérlet is történik akár a bíráló bizottságok, akár az egyesület vezető ségének, tejellenőreinek megtévesztésére, úgy az illetőt ki fogja zárni a tejellenőrzés és törzskönyvezés intézményéből. ATolmnnegyel Gazdasági Egyesület Kereskedelmi Osztályának APRÓ HIRDETÉSEI Gflzilnsdaok Ozetnnntmnnl Kereskedelmi Osztálya utján szerezhetők be: Olaj, benzia, gázolaj, traktorolaj, petroleum. Mindennemű műtrágya, zsák és kötéláru, erő- takarmányok, vetőmagvak, csávázó és növény- védelmi szerek. yorkshirei 80 KB* seriét elődé. 8 darab mansallca maikon 14 hónapos, eladó. Cim az Egyesületnél, Eladó bikák. SÄ Ä tejelő, törzskönyvezett anyáktól származó pirostarka bonyhádi és szimmentali bikák eladók. Eladd muraközt lovak 1 21/* éves, 4 darab 17» éves és 2 darab választási heréit muraközi csikó eladó. Bővebbet a Tolnamegyei Gazdasági Egyesületnél. Eladd éves,koronás almafacsemete (kanadai renet, arany parmen, féltörzsü hatul, jonathán, pamut alma) elismert tolnamegyei faiskolából. — 2000 drb kőrisfii (amerikai és magas kőris). — 2000 darab ákáo sorfa (4 éves). Betanított torié Me-Jorkstlrel 4 drb 2 éves, 2 drb 3 éves koca és 20 drb választási malac (vegyes) eladó. Cim az Egyesületnél. Cséplósl szén* darabos vagy tojás briquet az Egyesület Kereskedelmi Osztályánál megrendelhető. I Ugyanott gabonás zsákok, ponyvák és fcö- * tözo zsinegek megrendelhetők.
