Tolnamegyei Ujság, 1931 (13. évfolyam, 1-102. szám)
1931-04-15 / 29. szám
Szekszárd, 1031 április 15. XIII. évfolyam. 29» szám. Szerkesztőség és kiadébivatal: Szekszárdi Népbank épflletében. Telefonszám 85 és 102. Előfizetési di): Félém — — — 6 pengő. ,| Egész évre ____12 pengő. Fő uerkeactő: 11 Felelős szerkesztő: SCHNEIDER JANOS. || BLÁZSIK FERENC A lap ntgjiltalk minden sserdán ás uombeton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez kDldendők. Hirdetések árai: A legkisebb hirdetés dija i pengő. A hír* detés egy 60 milliméter széles hasábon millimétersoronkénl 10 fillér. Állást keresőknek 50 százalék engedmény. — A hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési. családi hir, valamint a nyilttér soronként 60 fillérbe kerül. Tíz év. A magyar történelemben 1921. év április hó 14-e egy jelentős fordulópontot jelent. Lehet, hogy akik a forradalom utáni kor történetét meg fogják Írni, est a napot úgy örökítik meg, mint a ssétsaaggatott és letiport magyar nemzet egy uj életfolyamata megindulásának időpontját, a holse- vismust követő sok kísérletezésnek, a kalandokkal, társadalmi rendfel- forgatásokkal tele koraiaknak lezárultát és a céltudatos komoly munkának megkezdését, a sok sebből vérző országnak a jobb jövő útirányába való beállítását. Mi, akik átéltük ezeket az időket és azok, akik a történelmi távlatból tekintenek majd azokra vissza, egyaránt leszögezhetjük az igazság megérzésével, hogy Magyarország politikai és gazdasági konszolidációja 1921 április hó 14-óvel indult meg, amikor a magyar igazság fáklyáját Bethlen István gróf vette kesébe. Az O politikai képességei és vasakarata rendet tudott teremteni itthon éppen úgy, mint ahogy a világtörténelem színpadára oda tudta állítani a Magyarországon eBett igazságtalanságokat, a hazáját fanatikus hittel szerető diplomata megvilágításában, úgyhogy a mindenkitől el hagyott magyarnak tíz év. után újból vannak barátai és a Trianonban elfóldelt magyar igazság az Ég felé tör és közeledik a megdicsőüléshez. A Teleki-kormány bukása után Horthy Miklós kormányzó Bethlen Istvánt bízta meg a kormányalakítással. Bethlen István gróf már a háború alatt és előtt jelentős szerepet vitt a magyar parlament életében. A világháború elvesztése után rövid időre visszavonult erdélyi birtokára, de már 1918 telén megkezdte az ellenforradalom megszervezését. A Károlyi féle szélsőséges irányzattal szemben konzervatív nemzeti politikát hirdetett. A csakhamar kirobbant bolsevizmus elől Béosbe menekült és ott az ellenforradalom megszervezésének legszívósabb harcosa lett. Amikor Erdélyt a forradalmak előestéjén elhagyta, nagy küzdelmet vívott önönmagával Bethlen István, hogy otthagyja-e erdélyi otthonát, ahová őseinek tradíciói fűzték, otthagyjam magyar véreit, akiknek a román rabságban oly nagy szükségük van minden olyan férfiúra, akit képességei révén a sors a magyarság jogainak megvédésére, azokért való harcolóéra predesztinált. S mégis a hosszú tusa után arra határozta magát, hogy az egyetemes magyar ügynek ssolgálatát kötelessége vállalni, mert csak a csonkaország igazságának kivívása lehet az, amely a felszabadulás reménységével táplálhatja azokat, akik az idegen rabság szomorúságát és szenvedéseit viselik. He várjuk a történelem évtizedek múlva bekövetkező megállapítását. Az események vizsgálata meggyőzhet mindenkit, még azt a tábort is, amelyik szilaj kedvvel, ősi magyar virtussal támadja és helyezkedik szembe Bethlen István gróffal, — hogy az az elhatározás volt helyes, hogy a csonka ország politikájának szolgálatába bocsájtotta kiváló és kimagasló képességeit és az Isten segítségével megtette 1921-tól 1931 áprilisig azt a hatalmas lépést, amely a magyar állam újraépítésének kora megjelölést a teljes mértékben kiérdemli. Már 1921 előtt is felajánlotta a kormányáé Bethlen Istvánnak a magyar miniszterelnökséget, azonban akkor nem találta meg még azt a nemzeti egységet a politikai élet ben, amelyre tagadhatatlanul szüksége volt a tiz éves nagy harcnak eredményes megvívására. Az április 14-i kinevezés után erős küzdelem várt az uj miniszterelnökre. A kezdet nehéz volt. Alig vette át Bethlen a kormány elnök séget, Károly király váratlan megjelenése és annak eseményei arra indították Bethlent, hogy 1921 év végén a kormányelnökségről lemondjon. A kormányzó azonban megismervén Bethlen grófban a nagy idők nagy küldöttjét, nem fogadta el lemondását, hanem újból öt bízta meg a kormány alakításával. Nagyatádi Szabó István felé nyújtotta elsősorban kezét Bethlen István gróf, hogy aszal a kiváló elméjtt, puritán magyar kisgazdával fogjon össze ö, a történelmi kiváltságok embere és e kézszoritássál megteremtsék azt a pártot, amely sziklaszilárdan áll vezérei mögött és politikai párthüsé- gével erőt nyújthat a vezéreknek arra, hogy itthon rendet tudjanak teremteni és az itthoni békés munkássággal Európa figyelmét a legázolt ország felé tereljék. 1922 február hó 2-án Bethlen gróf belépett a Keresztény Kisgazda-, Földműves- és Polgári Pártba és ezzel uj irányt jelölt meg a csonkaország vezetésére. Megalkotta a választási törvényt és az ország négy milliónyi nagykorú lakosságából két és ml millió embert ruházott fel azzal a joggal, hogy dönthessenek a nemzet ügyeinek vitelében. 1923-ban az ország szanálási nagy munkálatait kezdette meg és oly nagy sikerrel vitte, hogy a népszövetségi tanács is elismeréssel adózott nagy teljesítményei iránt és ez nagyban lehetővé tette, hogy 1926 nyarán a népszövetség ellenőrzése Magyarországgal szemben megszűnt. 1926 november 16-án feloszlatta a kormányzó a második nemzetgyűlést és 1927 január 25 éré uj nemzetgyűlést hivott össze. Ez a téli választás döntő győzelmet biztosított Bethlennek és nemzeti politikájának. Az egységespárt az összes mandátumoknak 80 százalékát nyerte el. Ugyanakkor megtörténtek a felsőházi választások is és 1927 január 29-én nagy pompával, a külföld eleven érdeklődése mellett folyt le az országgyűlés megnyitása. Az országgyűlés pénaügyi bizottságában fejtette ki először a magyar külpolitikára irányuló terveit Bethlen gróf és jelölte meg azt a gazdasági programmot, amelyet az adott nehéz viszonyok Vidám epizódok a Szekszárdi Dalárda életéből.* Irta: Bodnár István. (Folytatás.) A dalárda első, tán legnagyobb dalversenysikere 1880-ban, Kolozsvárott volt. Pedig csak április 6-án határozták el, hogy ott részt vesznek. Felkérésükre irta Huber Károly, a jeles szerző Petőfi szövegére, a „Honfidalt“, amely aztán versenydarabjuk lett. Nagy bizakodással keltek útra, bár az augusztus 7-én itt bemutatott darabok a zongora, majd harmónium hibás hangadása után nem nagyon érvényesültek. Útjukra a pártoló tagok is szép számmal elkísérték. Amikor a Kunságon robogott át a vonatjuk, „nini, a Kunság!“ felkiáltásra egyik járatlan, naiv dalár- dista (Konstánczér József) megkérdezte, hogy miféle nép lakik erre ? I — Kunok — felelte valaki. — Kunok ? És milyen nyelven beszélnek?! — Hát — kunokul l — vágta oda neki, a mindég sziporkázó Kenézy Csatár. ‘ * Felolvasta a szerző a Szekszárdi Dalárda március 7-i hangversenyén. Kolozsvárott a Papnöveldébe szállásolták el a dalárdisták jó részét. Wimmersperg báró azonban sokszor elbeszélte, hogy ő Sass Elemérrel egy olyan főúri kastély hálószobájában aludt, amelynek a meny- nyezete is tükör volt. Fogadtatásuk nagyon meleg volt. A szekszárdi származású, hires drámai színésznőnek, Eibenschütz Marinak férje, Ditrói Mór meghívta magukhoz is egy délutánra az egész dalárdát. S nagy volt a barátkozás közős találkozóhelyükön, a Stadler- kertben is. Mert, aki csak tehette, nagyobb mennyiségű vörösbort vitt innen magával. így például báró Wimmersperg nem adta egy akón alul. A megmaradt dalárdái anyakönyv, illetve az újságok adatai szerint a versenyen a következők vettek részt: Karmester: Abaffy József. Első tenor: Schöner István, Tóth Andor, Konstanczer József, Laskó Gyula. Második tenor: Boda Vilmos, dr Steiner Lajos, Schubert János, a közülök ma már egyedül élő Kálmán Károly, továbbá Stockinger János. Bassz-prim: Borzsák Endre, báró Wimmersperg Guidó, Kenézy Csatár, Petrovits György, Szendrődy Gábor. Bassz-szekund: Jeszenszky Ákos, Gerenday Lajos, Konta Sándor, Rüll Lajos. , Ilyen hangokkal és ilyen karmesterrel aztán nem is volt talán olyan nagy virtus azt a sok szép dijat összenyerni sem itt, sem a többi helyeken ?! De csak próbálta volna valaki azt a nem kis lelki kínt, amit például a szegény jó Abaffy karmester Kolozsvárott kiállott. Egy jó negyedóra se igen volt már hátra, hogy a Szekszárdi Dalárda odalépjen a dalverseny dobogójára. — S szemük fénye, dicsekedésük: Jeszenszky Ákos, a fenomenális basszista nincs sehol! Szétszaladt az egész dalárda. Keresték a szálláson, a Stadler-kertben, mindenfelé ... Abaffy meg ott állt lehor- gasztott fejjel, mint a kotlós tyuk, amikor a csirkéi szétfutnak. No, de végtére az utolsó percben hozták a szökevényt egy közeli vendéglőből. Csakhogy milyen állapotban?! Innen, is, onnan is támogatta valaki. De még hátul is tartani kellett, hogy valahogy a sorban megálljon ?! Szegény, jó Abaffyjiak ágaskodni kezdett a — parókája. Az isteni bölcs végzés megkímélte attól, hogy a hajával történjék ez, mert már születésétől fogva nem volt egy szál haja se. Végre rezignáltan megadta a jelt a kezdésre. Hát uramfia, csoda történt. Ákos barátunk felkapta fejét, mint a nemes bölény, vagy a huszárparipa, az ismert trombitaszóra, felegyenesedett* minta szálfa s kivágta a hangját, azt a mennydörgésszerű mély basszust. Orkánszerü tapsvihar zúgott fel. S a verseny végén a dobogóra ugrott a zsűri egyik előkelő művész tagja. Nekem úgy mondták, hogy a mais élő világhírű mester, Hubay, s elkiáltotta: — Adjátok nekem ezt a vékonyka embert s odaadom érte az összes többi basszistát! Ábrányi Kornél s Huber Károly meg Abaffyt ölelte meg: — De ilyen karmester sincsen aztán még egy 1 —- mondotta Huber. S mint az akkori lap Írja: „csókot csattintott karnagyunk római arculatára !“ Tomboló siker I A versenybirák- nak azonban nagy gondot okozott az osztályozás, mert az ott megjelent dalárdák közül egy sem volt kivetni való. A dijaknak két csoportja volt, egyik a kitűzött versenydarabokkal pályázók, a másik a szabadon választott művekkel versenyzők részére. Elvileg azonban kimondták, hogy aki az egyik csoportban dijat nyer, a másikban már nem tarthat jutalomra számot. Eleinte a fővárosi lapok nyomán úgy terjedt el, hogy Szek- szárd negyedik lett. De ez nem áll, mert szintén első lett. Vagyis a kötött darabokkal nyertes pályázók Egyes szám ára 24 fillér«
