Tolnamegyei Ujság, 1931 (13. évfolyam, 1-102. szám)
1931-04-15 / 29. szám
, .TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1931 április- lg. DEBÜLAY IMRE lakatoslpar-üzlete, Szekszárd AUpitv 18 $5, — Telelőn 135^ ÉpOlaf munkák Vasszerkezetek Vízvezeték Csatornázás Takaréktűzhely Autogénhegesztés Tömegcikkek dacára úgy oldott meg, hogy a legá aolt asónkaorsiágbaD semmivel sem roasaabbak a gazdasági viszonyok, mint ai egyes győső nagy nyugati államokban és hogy magasan tn!> szárnyaljuk e téren is az úgynevezett utódállamokat. 192? májusa meg* hozta, az első napsugarat a magyar politikai életbe. Olaszországgal kötött szerződés volt az elBŐ lépés, amely a győző államok egyikét baráti és gaadasági kapcsolatba hozta a legyőzött magyar nemzettel. Ugyan* akkor megindult a falusi lakásépítő akció és a muokásbiztositás reformja, amellyel a magyar törvényhozás, a modern munkásvédelem és szociálpolitika útjára lépett. 1928 március 4-én Debrecenben mondotta el Bethlen István azt a nagyszabású politikai beszédét, amely nemcsak az első kormánynyilatkozat volt a revíziós törekvések ügyében, tehát külpolitikai irányt jelölt meg, de gazdasági, szociális és kulturális alkotásokról is újabb munkaprogram- mot adott és igy belpolitikai jelentő sége is hatalmas volt. Ebben a nagy* ivelésü beszédben jelölte meg Bethlen István azokat az utakat, amelyeken haladva mindnagyobb vonalakban nyomult előtérbe a népszövetségi tárgyalásokon is a magyar ügy. 1930 február 12-én Horthy Miklós kormányzó tíz esztendős kormányzói jubileuma alkalmával az alkotások egész sorozatával adózott Bethlen István Útmutatása alapján az országgyűlés mindkét háza a kormányzó magas személye iránt, nagyszerűen i kapcsolván össze a hódolatot, a munka | és fflóflfóf megindításával. A földreform pénsügyi részének, megoldása itthon, a hágai, illetve párisi tárgyalásokon az évek óta húzódó optánsper- nek elintézése, egyrészt itthon a megbékélést vitte a különböző társadalmi osztályok közé, másrészt a magyarság létezésének kidomboritásával és jogaiért való önérzetes jelentkezésével hatalmas szolgálatot tett nemcsak külpolitikai súlyúnk, de nemzeti vagyonmérleg néaŐBzögéből is. Bethlen István gróf miniszterelnöknek egy-egy külföldi megjelenése olyan esemény- nyé vált, hogy arra nemcsak Európa, de az egész világ is felfigyelt. Az a nagy diplomáciai tudás, amellyel a hágai, illetve a párisi megoldásokat tető alá hozta Bethlen gróf, a nagy államok politikusainak nemcsak érdeklődését, de megbecsülését is magafelé irányította és ezen megegyezések folyománya lett Magyarország pénzügyi függetlenségének visszanyerése is. — Tagadhatatlanul az 1928 ban megindult kül- és belpolitikai sikereket nagyban akadályozta és megnehezítette a világgazdaság krízise. De ezen akadályokat is szívós energiájával és hatal- "maa munkájával legyőzte. A gabona- brizis dacára fenn tudta tartani az állam költségvetési egyensúlyát és következetes munkájával, személyi és dologi kiadások hatalmas összegű apásztá- sával egyenlítette ki a rossz gazdasági helyzet következtében beállott bevételi hiányokat. Az uj törvényalkotások egész halmazatával igyekezik biztosítani a további nyugodt munkálkodást. A földteherrendező törvényjavaslat gyors tetőaláhozá- sával remélhetőleg módjában áll megakadályozni a gazdatársadalom leromlását és a magyar föld értékének elpusztulását. Hatalmas, óriási munka ez és a külpolitikái kérdések megoldásra váró nagy komplekBzuma, a vám- és kereskedelmi szerződések előkészítése, amelyeknek megoldása a legszorosabb összeköttetésben van az ország gazdasági helyzetének reorganizálásával, mindmegannyi óriási feladat, amelyet esak azzal a fanatikus hazaszeretettel, nagy politikai tudással, összeköttetéssel és vasakarattal lehet megvalósítani, amellyel | a Mindenható kegyeimé Bethlen Istvánt megáldotta, Talán ezen a nevezetes évfordulón,' tíz óv titán! munka emlékünnepén elnémul a politikai harcoknak zaja. A dicsőítők és támadók, a követők és ellenállók, az elismerók és a köny- nyen kritizál ók tömege ennek a jelentős napnak emlékénél megáll egy pillanatra és a dac, ellenségeskedés és gyűlölet érzése összeforr egy fohásszá, amelyben egyesülnie kell minden józan gondolkozóén a becsületes magyar érzésű embernek, hogy engedje a Mindenható, hogy a meg kezdendő uj évtized bel- és külpo litikai harcát a magyar nemzet nagyságának és boldogságának érdekében Bethlen István eredménnyel megharcolhassa. Mussolini azt mondotta: „A békeszerződés nem lehet sírbolt.0 Megdönthetetlen hitünk, hogy a trianoni sírboltból lesz magyar feltámadás, de addig még keserves harcokat kell megvívni az igazságért. Ezeket a | FUJI l!l T A B LETTAK 'itieumaHkus fájdalmaknál és meghűléseknél i harcokat csak úgy bírja a mi nemzetünk végigküzdeni, ha oly, a külföld előtt is megbecsülésben álló férfitf áll a kormányzat élén, mint Bethlen István gróf. Adjon a nemzetek sorsát irányitó Mindenható erőt annak a férfiúnak, hogy az ő diplomáciai tudásával, Erdély sok százéves küzdelmében gyökeredző vasakaratával és izzó, lángoló hazafiságával elvezethessen bennünket az Igéretföldjére! E csonkaorBzág vidéki lakossága ezért imádkozik és ezen szent érzéstől áthatva köszönti a tiz éves miniszterelnökség évfordulóján igazi vezérét, Bethlen István grófot ! S. Huber Ferenc dunafőldvári főjegyző és társainak bűnügye körülbelül háromnegyed évig izgatta nemcsak Dunaföldvárnak, hanem magának a járásnak a közönségét is. És az ottani események hire a fővárosi sajtóba is eljutván, Huber Ferenc országos érdeklődés központjába került. Ez az érdeklődés magától érthetően a mi vármegyénkben volt a legnagyobb és csak természetes, hogy a tanuk és vádlottak óriási tömegénél fogva monstre-pörré dagadt ügy tárgyaié sának minden napján megteli az eskttdtszéki terem karzata. Pikantériákat lesték, vártak az emberek, hiszen annyi pletykái gazdátlan hír keringett az események körül, hogy á kiváncsi közönség nett akart lemaradni az esetleg kipattanó szenzációról. És ennek ellenébe mi történt ? A fővádlott, akiről kiderült, hogy a vádbeli cselekmények elkövetésénél aljas érdekek nem vezérelték és kezéhez nem fűződik a község Vagyonából egy fillérnek az eltulajdonítása sem, napról-napra szimpatikusabb lett úgy á közönség, mint a bíróság, sőt még a királyi ügyész előtt is, úgyhogy az Ítélethirdetés után dr GUál Dezső meg sem várva a védő előterjesztésétj maga sietett kijelenteni, hogy nem ellenzi Huber Ferenc szabadlábra helyezését. A tárgyalás során kiderült a következő tényállás: Huber, a községe sorsát szivén, viselő főjegyző mindenképen fejleszteni igyekezett Danaföldvárt, amelynek számára megnyerni kívánta -mindazoknak a jóindulatát, akiknek bármiképen is módjában Volt Dünaföid- váron segíteni. Reprezeütációs lakomákat rendezett és mert ilyen ebnen költségvetési fedezete nem volt, fiktiv napszámjegyzékekkel egyenlítette ki a vendéglősök számláit, ahelyett; hogy képviselőtestületi felhatalmazást és póthitelt kért volna. sorrendje: Első Debrecen, a második Szeged, a harmadik Losonc. S a szabadon választott darabokkal pályázók közt első: Szekszárd, második Torda, harmadik Jászberény, negyedik Miskolc. S Szekszárd méltán megérdemelte az elnöki versenydijként haza hozott ezüst serleget. Semmit se von le azonban dicsőségéből, sőt talán még fokozza értékét, hogy némi kis mellékkörülmények is segítségére voltak dalárdistáinknak. így, hogy például már megjelenésük első percében meg tudták szerezni az egész Kolozsvár szimpáthiáját. Óriási hatást keltettek a Stadler kertben, az ismerkedési esten elhangzott dalaikkal s Kolozsvár szép hölgyei másnap már valósággal tüntettek mellettük, amikor a daliás zászlótartóval, az ideális férfi-szép- ségü Gerenday Lajossal; a színpadon megjelentek, aki aztán elegáns mozdulattal földig hajtotta a díszes fehér selyemzászlót, a páholyokban tapsoló előkelő hölgyek előtt. Ez a néma hódolat nem tévesztette el hatását sem itt, sem később Debrecenben .. . Hát Ágoston Pista bácsiba pompás* humorú táblai biró, persze ak- ko£ még csak törvényszéki jegyző?! Mint kiséret ő is' öttr volt Kolozsvárott. De már az első nap elcsáptá* magától a datárdáts* a*székszáfdia- | kát. Nem tudták mi leli? Egyre csak a kolozsváriakkal barátkozott, ami különben a már említett jó vörös bor mellett nem is volt valami nehéz dolog. Mátyás király hires városában hamar jó csengésű, sőt népszerű lett a szekszárdi név. De Pista bácsink még tovább ütötte a már tüzes vasat. Amikor az előbb már mondott, fenomenális szereplés és nyomában az óriási siker megvolt, őkegyelme oda sompolygott az egyes zsűritagokhoz s tisztelet- teljes alázatossággal sorba kérdezgette őket: — Ugyan kedves jó uraim, melyik dalárda is énekelt most, legutoljára ?! — A szekszárdi, — felelték vissza. — A szekszárdi ?! Sohase — hallottam a hirit. Pedig hát, ez aztán dalárda. Sorba ledöfi a többit. Egy sincs itt ilyen. Mert tetszettek hallani azt a basszust ? 1 Á fáját, a torkának, még most is reszketnek az inaim... S a magas szoprán ?! Krisztus uccse, még most is szédül a fejem, olyan magasra vitte;'hogy már azt hittem, hogy kilyukad a mennyország teteje? Aztán az a bariton szóló. Nahát, az már néni is — ének, hanem* — imádság... Megyek is megtudom az — énekes nevét... De ni, rhóst még azt a csüpaszKépü karmesteri, ölelgetik ? 1 Hát éli ugyan' még nem csókolnám, az bizonyos. De igazuk van. Mert ilyen vezetéssel nem is lehet itt más a nyertes, csak izé .... az a a, hogy is hívják, hovavalósi dalárda... — A szekszárdi... — Az ám, a szekszárdi! Hát ezt a nevet megjegyzem magamnak. Ugyan minek ?! Benne lész ez amúgy is az újságban. Mert ennek muszáj nyernie. Na, ugye uraim, hogy ez nyer ? 1 így volt-e szószerínt, nem tudom. De aki a derék, jó Pista bácsit ismerte, ráhagyja, hogy igen, mert — máskép nem is lehetett! Nagy dicsőséggel jött , hát haza a dalárda. Diadallal fogadták. Az akkori szekszárdi öreg jegyző sirt örömében: — No, tessék, itthon kutyába se vettük őket s másunnan milyen nagy dicsőséget hbzhak haza városunknak. A Szekszárdi Kaszinó SzendrŐdy Károly járásbiróval az élén, héttagú bizottságot küldött ki a fogadás előkészítésére. Hosszú kocsisor, mént értük estéfélé á. hajóállomásra. S amikor a kocsflámpák távoltól feltűntek, kivilágitöttákaz égé sz várpst. S a tűzoltó diszőrség, fáklyásokkal mént elibüki A polgári iskola élőit megkósZohiZták a fehér ,sélyéfó- zászlót s meghajolt előttük a vármegye kék'-pírös zászlaja is. Nagy * József: bíró üdvözölte őkét s a báta- széki dalárda jeligéje után a Kaszinó nevében Szigeth Gábor dr. beszélt nagy hatással s azt Boda Vilmos, a dalárda elnöké köszönte meg» A Szegeden ezüst koszorúval kitüntetett Bonyhádi Dalárda erőteljes éneke s. a Szekszárdi Dalárda rövid dáligéjé után aztán megindult a menet. Az egész" utón, de kivált a Dicenty-féle ház (most a Szekszárdi Takarékpénztár sZék- háza) ablakaiból a hölgyek'virágzápora .zúdult reájuk. így értek a diadalívvel, feliratokkal, jelvényekkel feldíszített, az udvarán is ragyogóan kivilágított Kaszinóba, ahol este 10 órakor aztán 200 terítékű, pompás lakoma várt reájuk. A Kaszinó nevében, mint házigazda, Totth Ödön elnök köszöntötte fel őket. A Bátaszéki Dalárda nevében Taffner Simon, a Bonyhádi Dalárda nevében pedig dr Schvetz Antal S mindezt Boda Vilmos köszönte meg. Borzsák s Mikó. György, újvárosi plébános lelkes szavai után aztán kézijől-kézrjé.járt a nemes kadarkával megtöltött . kolozsvári jutalomserleg, amelyből az akkori láp szeript,, egékZen reggelig itták a „hazát kökzöotő legszebb áldomást“. S meleghangú sürgönyével lélekben, iU volt, az akkor .még a mi > drága — KincsesKolozsvánmkis’... (Folyt, köv.) Másfélévi börtönre Ítélték a dunafőldvári főjegyzőt.
