Tolnamegyei Ujság, 1931 (13. évfolyam, 1-102. szám)
1931-04-04 / 27. szám
1931 április 4. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 3 Húsvéti rendli Jvüli árajánh ltunk férfi tavaski öltöny. . 1 elsőrendű szabásban 1 Gyapjú divatkalap . . i 10, 8 és 1 Legújabb nyulszörkalap i 20, 15 és 1 Divat önkötö nyakkendő i 8, 6, 5, 3 és n M 8 Hfilfiy tavaszi Tavaszi tweed női ruhakelme S !®eed bahétiili p 2*50 1 25 awitaffl Haaze szövetek j Lichtman Petermann és Glaser cipők Pengő 10, 12, 16 és 20 NRHITZER JÓZSEF ÉS FIAI ÁRUHÁZA Szekszárd 2 | HamerlI keztyük | BCIüllCrS hOflSnyíK ] Tisza István gróf első nyilvános szereplése. Közli CSAPÓ VILMOS • Nemzeti Kaszinó legrégibb tagja. A »Budapesti Hírlap« egyik leg közelebbi számában kortörténetileg nagyon érdekes közlemény jelent meg a fenti cimmel. A Tolna vármegye közéletében jól ismert illusztris szer zönek emez általános érdekű Írását legnagyobb örömmel közöljük mi is, meghagyva a B. H. nak ahhoz fűzött kommentárját is: »Lapunk egyik legrégibb olvasójától rendkívül érdekes történelmi dokumentumot kaptunk. Egyszerű, közvetlen, de a régi Magyarországnak félszázad elStt való belső politikai atmoszférájára rendkívül jellemző, amit ez a néhány sor mond. Az emlékezés szerzője Csapó Vilmos császári és királyi kamarás, ki a tolnamegyei Tengelicen nagy- birtokos és ma a Nemzeti Kaszinónak legrégibb tagja. A visszaemlékezés Tisza Istvánról szól és őrömmel ragadjuk meg az alkalmat, hogy alább közölhetjük: 1884^et írtak. Január 27 én a Nemzeti Kaszinó körül nagy volt a sürgés-forgás. A kaszinó rendes évi közgyűlését tartotta és majdnem összes tagjai megjelentek. A tágas étterem hosszú asztalát zöld takaró fedte és körülötte foglaltak helyet a rangosabb Urak, míg a fiatalság és a később érkezők állva helyezkedtek el körülöttük. A közgyűlés tárgysorozatán szerepelt az elnökválasztás. Elnöknek egyhangúan Tisza Kálmánt választatták meg, akinek a személyében az igazgatóság már előre megálla- pödott. Élénken emlékszem a gyülekezet izgalmas képére, amely akkoriban minden társadalmi érintkezésben meg ismétlődött, az áldatlan politikai áramlatok befolyása következtében A ka szinó titkára megtette szokott jelen téseit, majd miután az elnök egy indítványt terjesztett elő, szólásra emelkedett Apponyi Albert gróf sudár alakja és meggyőző érveléssel szedve &ét az elnöki indítványt, állást fog lalt vele szemben. Tisza Kálmán azon ban a világért sem engedett állandó ellenfelének és csakhamar parázs kis ütközet kerekedett, mintha csak párviadalban küzdő felek kardcsapásai nyomán az éles pengék szórták volna szikráikat. A többség Tisza Kálmán indítványát fogadta el, mire Apponyi eltávozott. Távozása nyomán suttogás és mozgolódás támadt, majd valamilyen stiláris módosítás adott al kaimat újabb vitára. Ekkor egészen váratlanul, a háttérből, az asztal körül állók első sorának élére került egy fiatalember alakja. Tisza Kálmán nagy szemüvegén át kutatva és kelleténél is sűrűbben pislogva mustrálta végig a fiatalembert, majd a meglepetés mosolya futott végig arcán, amikor ráismert fiára, Istvánra. A következő percben az ifjabb Tisza bátor bangón, röviden, de meggyőzően és általános helyesléstől kísérve, módosítást ajánlott az éffpett szóbanlévő szöveghez. Amikor pedig mondanivalóját befejezte, sarkonfordult és eltűnt a sokaságban. Még csak kevesen ösmerték, mint koránál fogva fiatalabb kaszinói tagot, aki csak nemrég tért haza Berlinből, ahol tanulmányait végezte. Erről az érdekes történeti esemény ről naplóimban, — mert akkoriban naplót vezettem, — a következő feljegyzést látom: »Budapest, 1884 január 27. Ma tartotta a Nemzeti Kaszinó közgyűlését. A kaszinóba menve, Apponyi Alberttel találkoztam, aki megfeled kezett a gyűlésről, de velem találkozva, visszafordult és feljött, sőt a gyűlés folyamán Tisza Kálmánnak egy indítványa ellen fel is szólalt. Tisza igen élesen védte indítványát és keresztül is vitte, mert a Jókai- párt malmára hajtotta a vizet. Érvelései Albertet idegessé tették és fenn- szóval ezt mondta: »Ez ama taktika, amellyel aztán az országot is kormányozza I« Majd bosszúsan otthagyta a gyűlést. Ezen alkalommal szólalt fel először nyilvánosan Tisza István (Kál mán fia). Rendkívül csinos ifiu, magas, hajlékony alak, kissé nőies arc, finom metszetű orr és ajak, pely- hedzö bajusztól és szakálltól környezve. Éppenséggel nem látszott elfogultnak és stiláris módosítása — nem fontos a kérdés — helyeseltetett. Nem fogy ki az ország ebből a nemzetségből. Ugylátszik, hogy atyja nyugodt modorával bir, de önérzete, ifjú korát tekintve, túlságos. Mégis az összbenyomás igen rokonszenves ...« A félszáz év előtti idők elvi és személyi harcai elmerültek az országos csapások tengerében. Ma bízó nyára arra hivatottak tárgyilagos higgadtsággal rendezik egy kétségkívül monumentális életrajz történelmi értékű anyagát, mely életrajz nak nem kevéssé érdekes momentuma lesz a nemzet hős vértanújának igénytelen »első nyilvános fellépése«. HÚSVÉTI EPIGRAMM. Hit és Remény — a hét szívós vadász — Biztatva szól> hogy „lesz —feltámadás!a De csüggedésbe dönt a kikelet: A nagy, megváltó Messiás helyett — Akit esengve vár a kín s a bánat — Csupán az apró, csúszó-mászó férgek Előbújó, rút, élősdi világa Az, ami a földből életre támad!? — —n. UllfiStörténelml fordulópont elült? Irta: lvánffy Tamás. A világtörténelem fordulópontjait előre látni lehet, de bekövetkezésük időpontja kisaámithatatlan. As egységes Németbirodalom és az „Italia Unita“ kialakulását mindenki lelki szemeivel már előre látta a múlt század negyvenes éveinek végén, de mindenki megtévedt abban, hogy mikor testesül meg az Ige? Frigyes Vilmos porosz királynak már fel is ajánlották a német államok a német császári koronát a múlt század ötvenes éveiben és e hatalmas eszme mégis megbukott a fejedelem ellenkezése folytán, mert Frigyes Vilmos a nagy őse, Nagy Frigyes által szilárd alapokra fektetett és a nagy korzikai folytán elszenvedett viharokat is diadalmasan kiállott Porosz királyság presztízsét nem akarta a kellőképpen elő nem készített császárságnak alárendelni. A császárságot az ő és B'smark felfogása szerint csak egy diadalmas háború volt hivatva feltámasztani az egykori Német- Római császárság romjain. De midőn III. Napóleon, a franciák akkori mindenható császára 1870 elején egy diplomáciai fogadás alkalmával gőgösen így szólította meg a porosz követet: „Sajnálattal látom, hogy az országaink között levő viszony megrosszabbodott, habár a király iránti személyes érzelmeim változatlanok I“ (mely kíméletlen szavak dip'omáciai nyelven küszöbönálló háborút jelentettek be), a világtörténelmi fordulópont ideje már adott volt. A háború ez év őszén a két ország között megindult, csakhamar Szedánhoz és a francia császárság bukásához vezetett és francia földön, Paris közvetlen közelében: Versailles ban kiáltották ki és alapozták meg azt a német császárságot, amelyet viszont a központi hatalmakra nézve balul végződött világháború buktatott meg. A világháború bekövetkezését is minden józan megfigyelő, — ha előbb nem, — de a balkán-háborúk alatt már megérezte. A világégés bekövet kezte mégis váratlanul jött 1914 bén. Egy vulkán fölött táncolt a világ és nem volt tudatában. A páriakörnyéki békeszerződések mondvacsinált uj világot és uj világrendet teremtettek. E világrend tarthatatlansága már rövid idővel aláíratásuk után nyilvánvaló volt s bár minden nemzet egyértelműen meg- borzadt egy újabb és az előzőnél íb végzetesebbnek Ígérkező világháború felidézésétől, minden győztes hatalom és azok is, amelyeket a maguk hiedelme a győztesekhez számított, eszeveszetten fegyverkezett a központi hatalmak lefegyverzése után, mert az újabb háborút elkerülhetetlennek látta. S hogy leBZ-e, vagy sem uj világháború? — ma is nyílt kérdés. De jöttek idők múltán az előre meg nem sejthető meglepetések: Locarnó, Páneurópa eszméje Briand elgondolásában, a leszerelés előfatárja gyanánt a londoni flottakonferencia, mely bár sikertelenül oszlott fel, de végül ez évben mégis csak az olasz-francia flottaegyezményre és e két rivális nemzet megbékélésére vezetett és a kerékasztal mellett lefolyt indiai konferencia, amelynek sikere egy napról a másikra jelentéktelenné tette Gandhit, a Mahatmát és egy kimenetelében a legrettenetesebb következményekkel járó indiai háború veszedelmétől szabadította meg Angliát. A háború gondolata kezdett elhalványulni és a világmegértés eszméje annyira megerősbödött, hogy az eddigi tabu: a békeszerződések revíziójának nyílt taglalása is diplomáciai udvar - képességet nyert. És jött végzetes meglepetés gyanánt a világtermelés és világfogyasztóképesBég osődje: a munkanélküliség 1 A politikát kezdte háttérbe szorítani a közgazdaság: hisz végveszedelemben, az özönvízben Noé bárkáján is jól megfértek a fenevadak a békés háziállatok mellett. E tervezgetések közepette, amelyek határozott formát sehogyan sem tudtak ölteni és csak szavakban, de nem tényekben nyilvánultak meg, lecsapott az első bomba, az első tény: a Nemet birodalom és Ausztria gazda- sági uniójának proklamálása azzal a hozzáadással, hogy e két állam minden hozzájuk csatlakozó szomszédos államot a vámunióban szívesen lát. És most, mint egy felzavart méh- kaptár, zsibong zajong az egész világ. L°gjobban, magától érthetően, a legközvetlenebbül érdekelt két állam: Csehország, amelyet Magyarország csatlakozása esetén a teljes gazdasági bekeritettség réme fenyeget és természetes m Franciaország, amely tradíciói folytán, a briandi gondolat csirájában való megvalósu áaának is kénytelen ellentmondani, ha az — Németországból indul ki. Egyszóval és röviden: alighanem újabb világtörténelmi fordulat előtt állunk, amely végzetszerü, sőt végzetes is lehet Magyarországra nézve, akár létrejő a jövő esztendőben a tervezett gazdasági Unió, akár nem, • akár csatlakozik az unióhoz hazánk, I akár Titszalép a meghívástól. Ölíjan
