Tolnamegyei Ujság, 1930 (12. évfolyam, 1-103. szám)

1930-03-12 / 20. szám

2

TOLNAMEGYEI ÚJSÁG

1930 március 11

KöitHdaiBásii psá|, |

T“" Rádió! • f Villanyi •

W Fábiánnál

szereltessen, akkor tpfime lesz benne! <4-c

»I evang. temetőben, pedig mennyit szenvedett, mennyit zaklatták a szabadságharc leveretóae után. — Nem tolna-e időszerű népünk és különösen ifjúságunk emlékezetébe idézni ezen önzetlen honfi, hazaszeretetét és a szabadság napján sírjára legalább egy csokor virágot helyezni ?!

A mai önző világban igenis szükségesnek tartanám az elhunyt hazafiak kultuszát ápolni, hogy az ő nyomdokait követve kitartással munkálkodjunk a várva-várt szebb jövőért.

Nem messze Borbélyi József esperes sírjától találjuk a bonyhádi fel kelők helyi parancsnokának, Erhardt Frigyesnek sírját is. A tisztes szabó- céhnek volt atyamestere s a köztisztelet és iparostársai bizalma emelte a legnehezebb időkben, 1849-ben az immár fölötte veszélyesnek mondható tisztségre. Betöltötte helyét becsületesen Borbélyi biztatására, de rajongó szeret étből is Perczel Mór iránt, bár tudta, hogy életével fizethet esetleg ezen „rebellis“ állás elvállalásáért, ő róla se felejtkezzünk meg, ha március idusán megemlékezünk a nagy idők helyi vezető embereiről! K V.

HÍREK.

Csonka Magyaromig nem ország,

Egész Magyarország — mennyország.

— A Tolnamegyei Újság Lapkiadó Rt. közgyűlése. Vasárnap d. e. Vs 11 órakor tartotta a „Tolnamegyei Újság“ Lapkiadó Részvénytársaság rendes évi közgyűlését a Szekszárdi Népbank nagytermében. Bodnár iBtván, a részvénytársaság elnöke megállapítván, hogy a közgyűlés rendes időben szabályszerűen összehivatott és hogy azon 679 részvény képviseletében 18 részvényes jelent meg, enunciálta a gyűlés határozatképességét. Ezután felkérté Blázsik Ferencet a jegyzőkönyv vezetésére, Szévald Oszkárt és Majsay Istvánt pedig a jegyzőkönyv hitelesítésére, majd előadta mai lapszámunkban közölt és igen nagy tetszéssel fogadott elnöki megnyitóját, amelyet az igazgatóságnak Schneider János ügyvezető igazgató és szerkesztő által előadott jelentése követett. A lelkes fáradozásért, valamint a nagy gonddal készült igazgatósági beszámolóért (amelyet később egész terjedelmében közölni fogunk) a közgyűlés Bodnár elnök javasla tára köszönetét szavazott Schneider János szerkesztőnek, valamint önzetlen közreműködésükért az összes külső és belső munkatársaknak és az igazgatósági jelentést elfogadva, jóváhagyta a tiszta jövedelem felosztására vonatkozó javaslatot, amely szerint a részvénytársaság f. hó 10-től kezdve részvényenként 80 fillér osztalékot fog fizetni. Dr Kramolin Gyula olvasta fel ezután a felügyelő bizottság jelentését és javaslatát, amelynek alapján a közgyűlés az igazgatóságnak és a felügyelő bizottságnak a felmentvényt a szokásos óvás mellett magadta. Bejelentette ezután az elnök, hogy az igazgatóság képviselő tagjai, dr Orffy Imre és

dr Éri Márton, akik a lapkiadó részvénytársaság megalapitása és oly eredményes támogatása körül maguknak kiváló érdemeket szereztek, igazgatósági tagságukról lemondottak. A közgyűlés a két képviselő szeretetteljes támogatásáért köszönetét mondva, háláját és elismerését jegyzőkönyileg is kifejezi. Ezután a megüresedett igazgató tagságra dr Kramolin Gyula várm. tiszti főorvos felügyelő bizottsági elnököt és dr őrffy Lajost, a szekszárdi m. kir. állami bábaképző inté- zet igazgató tanárát választották meg, A közgyűlés végül köszönetét mondott Bodnár Istvánnak a gyönyörű elnöki megnyitójáért, valamint a közgyűlésen való elnökléséért.

— Közigazgatási bizottsági ülés.

A közigazgatási bizottság ,e hó 11-én tartotta rendes havi ülését Jankó Ágoston elnöklete alatt. Jelen voltak Szévald Oszkár alispán, dr. Hagy- mássy Zoltán főjegyző, dr. Haypál Sándor árvaszéki elnök, dr. őrffy Gyula

t. főügyész, dr. Kramolin Gyula t. főorvos, Jakab László min. tanácsos, pénzügyigazgató, dr. Gaál Dezső kir. ügyész, dr. Halmos Andor kir. tanfelügyelő, Legény Oszkár gazdasági felügyelő, dr. Illy György állategész- ségügyi tanácsos, Asbóth István erdőtanácsos, Dőry László, báró Fiáth Tibor, Kovács-SebeBtény Endre, Kátai Endre, Schneider Gábor, Kiss Lajos és Schneider János bizottsági tagok. A bizottság ülésének megnyitásakor Jankó főispán meleg hangon paren- tálta el báró Schell Józsefet, a köz- igazgatási bizottságnak hosszabb időn át volt értékes munkásságu tagját és bejelentette, hogy a temetésen az alispánnal együtt részt vett és ravatalára koszorút helyezett. A bizottság megilletődve hallgatta a főispán párén- táló szavait és ezután áttért a tárgy- sorozat letárgyalására. Az előadók előterjesztéseit minden nagyobb vita nélkül vették tudomásul, csupán a dombóvári gyógyszertár adományozásának ügyénél fejlődött ki nagyobb vita. Dr. Babits István ismertette a közegészségügyi bizottság javaslatát, dr. Kramolin Gyula főorvoB pedig a pályázatokról tett jelentést. Többek hozzászólása után, minthogy a község is Glazer Gyula gyógyszerész mellett foglalt állást ób általános közegészségügyi érdek, hogy a gyógyszerész megértéssel fogadtassák ott, ahol működni fog: a bizottság a gyógyszer- tárt, egyéb nyomós indokokból is, Glazer Gyulának adományozta. — A plenáris ülés után az adóügyi albizottság és a fegyelmi választmány tartott ülést.

— A Szent Imre év szekszárdi ünnepségeinek programmja. Szombaton délután tartotta a szekszárdi Szent Imre ünnepségeket előkészítő bizottság a vármegyeház kistermében első ülését, amelyen Kiss Lajos apát- plébános elnöklete alatt részt vettek: Jankó ÁgOBtonné a MANSz elnöke, Szévald Oszkárné a Szociális Missziótársulat elnöke, Kovátsné Nagy Lujza a Nőegylet elnöke, Gockler Györgyné az Oltáregylet elnöke, Vinkovits Kata az Urilányok Mária kongregációjának praefectája, Schneider Gábor nyug. kúriai biró, a Kath Férfiliga elnöke, Szévald Oszkár alispán, vitéz Vendel István polgármester, dr Végese Ferenc törvényszéki tanácselnök, Szeghy Sándor gyógyszerész, Horváth Károly szekszárd újvárosi plébános, Wagner János hittanár, dr Hitter Győző já- rásbiró, Theiszen János polg. leányiskolái igazgató, Szörényi János polg. iskolai tanár, Blázsik Ferenc szerkesztő és Kálmán Ferenc igazgató. Kiss Lajos ismertette az országos, valamint a pécsi egyházmegyei bizottság programmját, amelyhez az itteni programm is csatlakoznék. Javaslatára elhatározták, hogy a szekszárdi ünnepségek május 29-én, áldozó csütörtökön, a belvárosi róm. kath. templom bucsunapján tábori misével kezdődnek. Mise után országos nevű egyházi szónok ismerteti és méltatja az ünnepet. Délután az ifjúság bevonásával szentségimádás lesz és a nap este tartandó szentségéé kör menettel zárul. Junius hó elsején a fiubongregáció rendezésében nyilvános műsoros Szent Imre ünnepély lesz a Szekszárd Szálló nagytermében. A nivóa estély hivatva leBz, hogy a jubileumi gondolat szépségeit a legnagyobb nyilvánosság előtt propagálja. Junius hó elején minden iskolában tartanak Szent Imre ünnepélyeket akként, hogy az egyfokú iskolák együttes ünnepélyt rendeznek. A nyári ünnepségekből a vakációzó iQuság kikapcsolódnék és a helyi képviseletek részt vennének a katholikus népnevelők, orvosok, szociális gondozók nemzetközi kongresszusán, valamint a parlament augusztus 29 iki Szent Imre ünnepélyén. Szeptember 7 én az iskolán- kívüli vidéki ifjúság bevonásával a vármegyei levente verseny egyházi része lesz a Szent Imre ünnepély. Végül vitéz Vendel István polgármester javaslatára határozatba ment, hogy a szekszárdi jubileumi ünnepek bekapcsolódnak a pécsi és a bajai Emericá- nások Szekazárdra tervezett látogatásába és hogy Szent Imre névnap ján, november 5 én a felnőttek bevonásával rendezendő nívós estély zárná be az ünnepi évet. Végül mozgalmat indít a bizottság aziránt, hogy Szent Imre művészi szobra a szekszárd-belvárosi r. kath. templomban felállittassék.

— A vármegyei kisgyűiós. Kedden, folyó hó 11-én délelőtt 10 órakor tartotta Tolna vármegye törvényhatósági bizottsága Jankó Ágoston főispán elnöklete alatt kisgyülését, melyen a törvényhatósági bizottság hatáskörébe tartozó ügyek közül előkészítették Morvay László vármegyei másod- főjegyzőnek a VIII, fizetési fokozatból a VII. fizetési fokozatba való előléptetését, továbbá a törvény- hatósági bizottság és a kisgyülés ügyrendjéről szóló szabályrendeletet módositó belügyminiszteri rendeletet. — Letárgyalták a magyarfrancia kulturliga támogatás iránti kérelmét, továbbá az alispáni előterjesztések közül a tb. szolgabiráknak rendőri büntetőbirói teendők végzésével való megbízatását, valamint az összes vármegyei alapok 1929. évi zárszámadását, Szekszárd város nyugdíj szabályrendeletét, szervezési szabályrendeletének módosítását és 67 különféle községi ügyet. Végül kihirdették dr. Bandi Dezső dombóvári, dr. Iatvánffy Miklós szekszárdi, dr. Leuchtag Manó dunaföldvári és dr. Reach Bála szekszárdi lakosok orvos tudori, valamint Héra Gábor váraljai lakos állatorvosi oklevelét. Szekszárd város ügyei közül a város főjegyzőválasztás ügyét levették a napirendről, mert a felebbezés visszavonatott, azon szabályrendelet változtatást, hogy a polgármester helyettes a közigazgatási tanácsnok, jóváhagyták, a nyugdíj szabály rendel etet pedig visz- szaadni határozták, hogy az hozassák összhangba az országos egységes nyugdíj szabály rendeletekkel.

— Forster Gyula utca. Dunaföld- vár község képviselőtestülete f. hó

10-én tartott képviselőtestületi ülésén egyhangúlag, nagy lelkesedéssel elhatározta, hogy a Dunahidra vezető Sóház utcát kiváló szülöttjéről, Forster Gyuláról, a kereskedelmi minisztérium államtitkáráról nevezi el.

— Steiger fakereskedőnél egy mé tér mázsa vágott kemény tűzifa (akácfa) házhoz szállítva 5 pengő. Telefon 46.

—Fejér vármegyei bizottság a szekszárdi kórházban. Vasárnap délelőtt Székesfehérvárról autón Szekszárdra érkezett dr Havranek József alispán dr Mészöly Józseffel, Fejér vármegye tiszti főorvosával, dr Berzsenyi Zoltán székesfehérvári kórházi igazgató főorvossal, Puskás Kálmán műszaki főtanácsossal, a székesfehérvári állam- építészeti hivatal főnökével és dr Treer István kórházi igazgató főorvost felkeresve, megtekintették az uj Horthy Miklós kórházat, valamint délután a kórház palánki gazdaságát. A bizottság el volt ragadtatva a kórház ideális fekvésétől és elhelyezésétől, mintaszerű beosztásától és modern berendezésétől, amely elsőrendű követelmény ahhoz, hogy a tudomány színvonalán álló gyógyító munka az intézetben eredményeket tudjon felmutatni. A bizottság tagjainak nagyon tetszett az impozáns konyhaüzem és a hűtőkamra berendezése, amely mellett a gyógyjéggyártás is folyik. A székesfehérvári urak az általános szemle után a részleteket is tanulmányozták és itt különösen meglepte őket a tisztitó berendezések tökéletessége, mert szemetet sehol sem lehet látni. A bizottság tagjai ebédre a Szekszárd Szállóban dr Treer István kórházi igazgató főorvos vendégei voltak, majd a palánki gazdaság megtekintése után visszautaztak Székes- fehérvárra.

— UJ egyházmegyei tanfelügyelő.

Virág Ferenc pécsi püspök az értényi esperesi kerület tanfelügyelőjévé dr Gere Gábor helyébe kinevezte Schäfer József pári esperesplébánost.

— Változás az Allamrendörségnél.

A m. kir. belügyminiszter a szekszárdi rendőrkapitánysághoz áthelyezte dr Fazekas Péter rendőrfogalmazót, aki eddig a pécsi kapitányságnál tett szolgálatot. Dr Fazekas Péter szekszárdi állását f. hő 10-én már el is foglalta.

— A szekszárdi középiskolákban március idusa alkalmából ünnepélyek lesznek: a Garai János áll. reál- gimnáziumban 14 én, pénteken, délután 4 órakor; a Bezerédj István áll. fiú felsőkereskedelmi iskolában, a polgári leány éB a fiúiskolában 15-én reggel.

— Niefergáll Nándor temetése. Lapunk múlt számában már megemlékeztünk, hogy március hó 7-én nagy részvéttel temették el Niefergáll Nándort, aki 40 évet meghaladó időn át állott Dunaföldvár nagyközség szolgálatában és több évtizeden keresztül nagy energiával és még ennél is nagyobb puritánsággal vezette a hatalmas község ügyeit mint vezető jegyző. Niefergáll Nándorban meg. voltak mindazok a tulajdonságok; amelyek egy község fokozatos fejlődéséhez szükségesek és amelyekkel építeni lehet anélkül, hogyj elviselhetetlen terhek származzanak az adózó polgárokra Közigazgatási tudás, törhetetlen akarat jellemezték működését, amellyel a hosszú évtizedek alatt sok barátot, de ugyanannyi ellenfelet is szerzett magának. A forradalmak ellenfeleit erősítették meg és * igy működésének utolsó évei bizonyos keserűséget okoztak neki, de nem lévén soha a megalkuvás embere,, most sem adta fel álláspontját és makacsul ragaszkodott . mindahhoz, amit községe érdekében helyesnek tartott és nem törődött ellenfeleinek támadásaival. A háború előtt a szabadelvű pártnak, majd később a munkapártnak volt lelkes hive és községében erős támasza. Egy ízben országgyűlési képviselő jelölt is volt és a szavazóknak tekintélyes csoportja sorakozott zászlója mögé. Élénk részt vett több évtizeden keresztül Tplnz vármegye törvényhatósági bizottságé-