Tolnamegyei Ujság, 1930 (12. évfolyam, 1-103. szám)
1930-07-19 / 56. szám
2 TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1930 julius 19. Ha étvágyhiÍny és emésztési zavarok állnak be, használjuk a hazai Mohul Ágnes ásványvizet. (Dr Gebhardt |1K egyetemi orvostanár.) g í k Vezérképviselet: Ásványvíz Kereskedelmi Rt. Budapest, VI., Király nooa 12. nem sokáig marad titok, hogy a mai olcsóságnak búcsút kell mondanunk. Nagy vesateség érte a nemzetet. Ez egyelőre a rideg és szomorú tény. Ennek nagyon sok oka van. Ilyenkor mentségek, magyarázatok, vádak és feltevések serege tölti meg a levegőt. A különféle nézetek fognak viaskodni és lesz részünk a döntő okok és bizonyitékok tömegéből. Szinte hallom már. Az Erzsébet- tér részesaratói megoldják a megoldott rejtélyt és elvágják az elvágott gordiuszi csomót igy: a magyar gazda klasszisa messze mögötte marad külföldi kollegáinak. Való. Sokat kell tanulnunk. Jobban kellene belenéznünk a laboratórium lombikjába. Komolyabban kellene vennünk a té nyékét. Már néhány éve figyelmeztetem az érdekelt köröket magam is arra, hogy a huzakalászokon egy uj, veszedelmes, (vagy régi?) betegség mutatkozik, amely egyszer a járvány csapásszerüségével léphet fel. De menjünk tovább. Lesznek, akik azt fogják mondani, hogy az eső, mások, hogy a szárazság, némelyek a harmatot, mások a napot fogják okolni, vagy hogy az ellentét annál érdekesebb legyen, egymás mellett fog evezni a féld kövérsége a föld soványságával a vélemények tengerében. Mi pedig azt mondjuk, hogy ez az István intése, az Isten ujja. Tudjuk, hogy mit jelent a technika az ember boldogulásában. Hogy az követ tör, vasat őröl és ezeket elteregetve, olyan busát termel, amilyet a legjobb föld sem. De azt is kelte. A tűz további terjedésének meg • gátolását az Isteni gondviselés után köszönhetik a szomszéd Szekszárd városa jőszivü lakosainak és a Méltós. Uradalom ott lakó Tiszteinek, ezek között különösen Surrog. Tisztartó Ns. Nemaetes Malomszegi Légrády Jósef urnák, ki csak hamar észre- vévén a veszedelmet, a város lakosaival, vizi puskákkal, s a tűzoltásra szükséges egyéb szerekkel oda sietvén, a tűznek további pusztításait meggátolták. Nem szűnt meg itt a Szekszárdiak nagy lelküsége; mert máB nap mindjárt élelemre, és ruhá zatra valókat szekerekkel vitték a megégett nyomorult lakosok számára, kik is ezennel a jótéteményért hálá datos köszönetét tévén, más felebarátok segedelméért is óhsjtva esedeznek.0 íme, már száz évvel ezelőtt is dicséret és hála illette Ssekszárd város lakóinak nemes szivét és emberszere- tétről tanúskodó áldozatkészségét és milyen jól esik megállapítani azt, hogy ebben a szeretetlen, jótevésben Szekszárd városa az azóta elmúlt száz év alatt sem szegényedett. (Vége.) j • Rádió • villany • Kerékpár * Sportcikkek Á1 Fábián Sándor rfldlú é. elektrotechnikai vállalatnál fen M Szék szár don, a nagy trafik mellett. — Telefon 139. Eb. tudjuk, hogy az ember gépimádóvá lett és a földdel való komoly foglalkozás helyett bűvészkedni akar, azt is tudjuk, hogy a személyes, élő, örök és mindenható Istennek hadat üzent és ő, aki a megteremtett anyagból tud eszkábálni egy vasszeget, különbnek tartja magát annál, aki a mérhetetlen mindenségben az ő por életének is ura. Tudjuk, hogy mit jelent a képzettség és szaktudás a mindennapi kenyér megszerzésében és magunk is mély meggyőződéssel hirdetjük és valljuk, hogy a tudomány hatalom. Am azt is hirdetjük és valljuk még mélyebb meggyőződéssel, hogy ha a tudomány az égig emeli is fel szabványait, ábráit, ha a haladás minden akadályát el tudja is hárítani, akkor sem érheti fel annak mélységes bölcsességét, aki egy parányi fűszál életét adta, őrzi, vagy elveszi. Isten a tudás koronája. De fejezzük be, nincs idő a nagy és súlyos igazságok egybetömöritésére. Tudjuk, hogy nagy áldás tudás, megfigyelés, szakértelem által ismerni és szabályozni az élet értékeit. Am azt is tudjuk, hogy ez az áldás átokká válik, mihelyst mellőzi, megveti azt, aki parancsol a jégesőnek, aki egy órai meleg széllel befejezi és megváltoztatja a legszebb számításokat a magyar rónák felett. Amig a templomok meg nem telnek, amig az imának, istenfélelemnek nincs helye a szivekben, amig szédüli kalandorok bá ránybőrben üvöltözhetnek nyíltan, vagy távoli berkekben lapulva az Isten és az ő környezete ellen, amig a lelkek ingadozó, bűnös kényszerét fel nem váltja az Isten hez tartozandóság világos öntudata, addig mindig ridegen övezi a mindennapi kenyeret, a virágzó életet a kripták sötét hidege, addig mindig, mindennek egyetlen oka van: a magunk bűne. Vissza az Istenhez! Vissza a lélek egyedüli biztosítékához, erejéhez: a hithez. Ebben van a mostani termés nagy tanulsága. A szekszárdi reálgimnázium értesítőié. Tamás Viktor, a szekszárdi m. kir. állami Garay János reálgimnázium igazgatója, terjedelmes értesítőt közöl az 1929—30. tanévről, amely az intézetnek XXXIV. évi beszámolója. Az izléseB nyomdai kiállítású füzet elején Garay János életrajzának és írói működésének a kivonatát olvashatjuk, majd ezt követi az év története. Ebben a részben örömmel látjuk, hogy az intézet legfőbb gondja az ifjúságnak valláserkölcsös és hazafias szellemű nevelése volt és hogy igyekezett az ifjúságot a létnek és a nemzetnek nagy problémáival megismertetve a léha és sekélyes gondolkodásmód fölé emelni. A tanári testületnek, — amely a hitoktatók munkáját tanításával és példájával támogatta — minden reménye megvan arra, hogy Istenben hivő, gyakorlatiasan vallásos, áldozatosan hazafias, képzett és munkás ifjúságot bocsát az életbe. Ezt a célt szolgálták különben a P. Polgár András jézustársasági atya vezetésével február hóban tartott lelki- gyakorlatok is, mert az ember nemcsak intellektuális, hanem erkölcsi lény is, tehát nemcsak értelmét kell kicsiszolni, hanem akaratát is hajlamossá kell tenni a jóra. Az iskolának tehát a gondjaira bízott tanulókat arra is meg kell tanítani, hogy igazmondók, kötelességtudók, talpig becsületesek legyenek és hogy az erkölcsös jellem akarata diadalmasan győzedelmeskedjék az ösztönök felett. Ez azonban csak a vallás által érhető el, épen ezért a vallásban rejlő nevelő erőt minden tanárnak minden tárgy keretében ki keli használni. A beszámolónak ez a része, az intézet célkitűzésének a precizirozása a maga 25—30 sorával is sokat mond és az olvasóra felemelően hat. . Aggodalommal állapítja meg az | igazgató, hogy a tizenhét évi elfog- j liilás után az intézet még mindig nem ' kaphatta vissza helyiségeit, amelyek jórészét a felső kereskedelmi iskola tartja lefoglalva, mert a város anyagi viszonyai kedvezőtlensége miatt ezt az egyébként népes és Bzépen fejlődő szakiskolát nem tudja máshol elhelyezni. Felsorolja azután az értesítő az intézet régi és a mostani személyzetét és ebből a kimutatásból megtudjuk, hogy a reálgimnáziumnak tanári kara az igazgatóval együtt 14 tagból áll. A négy hitoktatón kívül iskolaorvos és énektanitó egészíti ki az oktató- személyzetet. A tanárok elfoglaltsága a maximálisan megszabott heti tizennyolc órán öt tanárnál terjed túl. Beszámol ezután a közlemény a magyar írásbeli dolgozatok tételeiről, a rendkivüli tantárgyakról, a tanulmányi kirándulásokról, az alapokról és alapítványokról, a diákszövetségről, az önképzőkörről, a cserkészcsapatról, a Mária kongregációról, az ifjúsági sportkörről és közli a magánvizsgálatokról és a különbözeti vizsgálatokról szükséges tudnivalókat. A tanulók névsorát és előmenetelét tartalmazó rész természetesen a legérdekesebb és elmondhatjuk, hogy a legörvendetesebb olvasmány. Sok a jó diák. Igaz, hogy a tanulók iskolai eredményeinek kialakulását nagyban befolyásolja a családi környezet, viszont megái lapítható, hogy a sok jeles tanulót felmutató iskolának pompásan vezetett, kitűnő intézetnek kell lennie. És hogy ez az iskola nem igen aján- dékozgatja a tiszta jeles bizonyítványokat, hanem szigorúan osztályoz, az abból is kitűnik, hogy mig a nyolcadikosok között az osztályvizs- gán négyen voltak jeles rendűek, addig az érettségi vizsgálaton hat ifjú lett jelesen érett. De hogy maga az intézet tanári kara az ő szigorú mértéke dacára is milyen nagyra értékeli a diákok szorgalmát, az kitetszik az alább közölt névsorból is, hiszen a reálgimnázium HORTOBÁGYI juhturó Tejszövetkezeti Központ Bndapest 4. postafiók 20. bizonyítványt nyert 196 tanulójának majd a fele kapott pénz- vagy könyv, jutalmat. Ösztöndíjat nyertek a Jövedéki Birság Alapból Jakab Zoltán III. o. t. 100 P. Közszolgálati Alkalmazottak Gyermekeinek Tanulmányi Ösztöndíjából Tenk Béla VIII. o. t. 400 P, Pénzjutalmakat kaptak: Virág Ferenc megyéspüspök adományából Günther László VIII. o. t. 100 P. A Jakab László-alapítvány kamataiból Friedmann Márton és Obermayer Andor V. o. t. 40—40 P. A Szabó Ferenc-alapitvány kamatainak kiegészítéséből Jakab Zoltán III. o. t. 16 P. A Lauschmann Ödön-alapitvány kamatainak kiegészítéséből Tóth István I. o. t. 15 P. A Tolnamegyei Takarék és Hitelbank-alapítvány kamataiból Saárossy István I. o. t. 10 P. Dr Gulyás József adományából Hradek Tibor és Varga András I. 0. t. 30—30 P. Günther András adományából a róm. kát. hittanból való kiváló előmenetelért Pintér István 1. o. t. 20 P. Dr Fischof Ernő, hősi halált halt öccse, Fischof Lajos emlékére az izr. hittanból való kiváló előmenetelért Friedmann Márton V. o. t. 15 P. A Segítő Alapból: Paulies Géza II. o. t. és Kenézy Gábor VIII. o. t. 80—80 P. Marxraiter Alajos és Scherer József VIII. o. t. 50—50 P. Németh László és Varga László III, o. t., Cziky Pál és Horváth József IV. o. t., Müller Imre és Tamás Győző V. o. t., Gockler Imre VI. o. t. és Werling Ágoston VIII. o. t. 30—30 P. Taba György I. o. t., Malonyay Zoltán és Németh Gyula II. o. t., Schmidt János és Szarka Béla III. o t. és Reitzi Kálmán IV. 0. t. 20—20 P. Dobrovics István, Durgonits Ferenc, Nőger Frigyes, Szigeti István és Tenzlinger Zoltán 1. o. t., Makray Lajos és Szipl Márton II. o. t., Horváth Zoltán III. o. t. és Gájásy Sándor VI. o. t. 10—10 P. Tolnay-Knefély Ödön adományából: Hantos Pál és Kelemen István I. o. t., Érsek Gábor és Lovinusz Mihály II. o. t., Barna László és Zelenka Ernő III. o. t., Göncz István IV. o. t., Günther Béla, Titze Tibor és Wandl Tibor VI. o. t. 1—1 drb 10 K-ás arany. Könyvjutalmakat kaptak: a) Előmenetelükért'. Dobrovics István, Durgonits Ferenc, Fábián Imre, Frömberg Ernő, Hantos Pál, Hradek Tibor, Kelemen István, Nőger Frigyes, Pintér István, Saárossy István, Szigety István, Taba György, Tenzlinger Zoltán, Tóth István és Varga András I. o. tanulók. Érsek Gábor, Kiss Pál, Lovinusz Mihály, Makray Lajos, Malonyay Zoltán, Nagy Emil, Németh Gyula, Paulies Gésa és Szipl Márton II. o. tanulók. Barna László, Horváth Zoltán, Jakab Zoltán, Jergler Márton, Németh László, Schmidt János, Szarka Béla, Varga László és Zelenka Ernő III. o. tanulók. Cziky Pál, Göncz István, Horváth József, Pál Sándor és Reitzi Kálmán IV. o. tanulók. Friedmann Márton, Müller Imre, Obermayer Andor és Tamás Győző V. o. tanulók. Gájásy Sándor, Gockler Imre, Günther Béla, Srzsébef Királyné Szálló Budapest IV., Ggyefem-ufca 5. — (H Belváros központjában) 60 éve a fővárosi és vidéki art középosztály találkozó helye. — 100 modern kényelmes szoba. Az étterem- és kávéházban cigányzene. Az Erzsébetpince a főváros legszebb sörözője. Egypincér-rendszer. Polgári árak l 35 Szabó Imre, tulajdonos.
