Tolnamegyei Ujság, 1930 (12. évfolyam, 1-103. szám)
1930-07-19 / 56. szám
1930 juäius 19. TOLNAMEGYEITUJSAG 3 Titte Tibor és Wandl Tibor VI. o. tanulók. Günther László, Kenézy Gábor, Marxreiter Alajos, Posta Lajos. Scherer József, Tenk Béla, Tolnay Knefély Tibor, Vida István és Wer- ling Ágoston VIII. o. tanulók. b) Rajzból tanúsított kiváló előmenetelért; Eordörgh Tibor V. o. t. és Gockler Imre VI. o. t. o) Magyar fogalmazásban elért kioáló eredményért; Skrekott 1st ván IV. o. t. d) Tornában tanúsított kiváló magatartásért: Zarubay Emil IV. o. 1, Frömberg Ernő és Kuklic Kál mán VIII. o. t. e) Önképzőköri működésért: Günther László, Kenézy Gábor, Marx reiter Alajos, Szabó Lajos, Tenk Béla és Vida István VIII. o. tanulók. f) A róm. kát. hiltanban való előmenetelért: Hantos Pál, Hradek Tibor, Lpvinusz György, Néger Frigyes, Szigeti István, Tóth István és András I. o. tanulók, Lovinusz Mihály, Nagy Emil ób Paulies Géza II. o. tanulók, Jergler Márton, Beitzi Péter és Zelenka Ernő III. o. tanulók, Göncz István és Horváth József IV. o. tanulók, Obermayer Andor, Nagy Gyula és Tamás Győző V. o. tanulók, Gájásy Sándor, Gockler Imre, Titze Tibor, Tóth István és Wandl Tibor VI. o. tanulók, Günther László, Tenk Béla, Vida István és Werling Ágoston VIII. o. tanulók. g) Az izr. hittanban való előmenetelért és szorgalmas templom- látogatásért : Barna László III. o. t., Singer Imre és Weisz György VII. o. tanulók. Az érdekes jelentést a statisztikai táblázatok, a jövő tanév tudnivalói és a használandó tankönyvek jegyzéke zárják le. A statisztikai táblázatok közük a a tanulók számszerinti megoszlását, a megbetegedéseket, a fegyelmi megrovásokat (az egész tanévben csak egy volt), a kor, honosság, lakhely, a szülők foglalkozása, vallás, anyanyelv, nyelvismeret szerinti kimuta tásokat, a mulasztásokat, a rendkívüli tantárgyakat, valamint az előmenetel nek osztályok, tantárgyak és százalék szerinti megoszlását. Ebből látjuk, hogy a tanulók 9,2%>a jelesrendü volt, ami mindenesetre igen szép ered ménynek mondható. HÍREK. Csonka Magyarország nem ország, Egész Magyarország — mennyország t Heti emlékezteifi. Julius 20. — Jeromos. Illés. — 1374 ben meghalt Petrarca. 1526 ban II. Lajos király elindult Pestről a Duna vonalán a török elé. — 1818 ban szü letett Lauka Gusztáv író. —■ 1917 ben a korfui egyezmény megveti alapjait a SHS (Jugoszlávia) államnak. — 1924 ben a kormányzó elrendelte a királyper (IV. Károly király visszatérési kísérlete) vádlottjainak pertörlését. Julius 21. — Dániel. Simon. —: 1456 ban Hunyadi János győzelme Nándorfehérvárnál. Dugovics Titusz hősi halála. — 1789 ben meghalt báró Orczy Lőrinc költő. — 1850>ben özv, Petőfi Sándorné Szendrey Julia férjhez ment Horváth Árpád egyetemi tanárhoz. — 1922 ben megnyílt Budapest és Bécs között a légipostaforgalom. Julius 22. — Mária Magdolna. — 1832-ben meghalt Napoleon fia, a „Sasfiók“, Schönbrunnban. — 1844 ben született Sztárán gróf Zichy Géza zeneszerző. 1871 ben született Halmiban Buttykay Ákos, — 1896 ban Szabadkán született Lábasa Juci színművésznő. — 1928-ban megalakult Magyar írók Egyesülete. Julius 23. — Apollinár. Lenke. — 1794 ben Martinovics politikai irót és társait elfogták Bécsben. — 1963 ban született Egerben Bródy Sándor iró. —• 1875 ben az első gyalogló verseny Budapest és Balatonfüred között. — 1892-ben Prágában bemutatták Madách: Ember tragédiáját. — 1914-ben az osztrák-magyar követ átadta az ultimálumjegyzéket Belgrádban. Julius 24. — Krisztina. — 1871-ben Agnetenbergben meghalt Kempis Tamás kiváló teológus és német egyházi iró. — 1909-ben a budai színkörben először adták a „Tosca“ o. operát. Julius 25. — Jakab. — 1255-ben IV. Béla elrendelte, hogy a „pesti hegyen“ a tatárok elleni védekezés előmozdítására vár építtessék. 1834- ben meghalt T. Coleridge angol költő. — 1885-ben Lammermoori Lucia első előadása a pesti operában. — 1893 ban Széosényben született Kardos István hírlapíró. — 1909-ben Blériot először repülte át a La Manche- csatornát. Julius 26. — Anna. — 1854-ben született Jakab Ödön iró. — 1864-ben meghalt Fáy András iró. — 1885 ben Hermann Ottó ornithologus nőül vette Borosnyai Kamilla Írónőt. — 1914-ben elrendelték Szerbia ellen a mozgósítást. — 1926 ban a trianoni békeszerződés életbelépett. — 1929-ben XI. Pius pápa a pápák önkéntes fogsága után először hagyta el a Vatikánt. Időjelzés. A szekszárdi meteorológiai állomás 1930. évi juüus hó 10—16-iki feljegyzéseiből: Hőmérséklet: maximum: 26’5Ca juüus 10 és 16-án. minimum: 11'3C0 juüus 13-án. Csapadék: eső: n mm juüus 11-én. > 4 6 mm juüus 12-én. 1 06 mm juüus 13-án. i 0 1 mm juüus 14-én. > 33 mm julius 15-én. összesen 9*7 mm. A légnyomás juüus 16 án lassan csökkent. Este 9 órakor 236 C° mellett 749 7 mm volt. Azontúl tovább csökkent —Kinevezés. Virág Ferenc megyét# püspök Horváth Mihály mázai róm. kát. kántortanitónak 39 évi kiváló működéséért elismerését fejezte ki és egyben az igazgató-tanítói címet adományozta. — Az uj állami kOzut első szakaszának helyszíni bejárása. Folyó hó 16-án volt a dunaföldvár—-dombóvár-—sásdi törvényhatósági útból létesítendő állami utépités dunaföldvár — elő- szállási szakaszának helyszíni bejárása. A Tiszay Géza műszaki főtanácsos, mint a kereskedelemügyi miniszter megbizottjának vezetése alatt tartott hivatalos eljáráson részt- vettek: az alispán képviseletében Polgár István vm. másodtőjegyző, az államépitészeti hivatal képviseletében László Aladár és Lakos Adolf műszaki tanácsosok, a járási hatÓBág képviseletében dr Kaszás György tb. főszolgabíró, megjelentek azonkívül a bizottságban a honvédelmi és föld- mivelésügyi minisztériumok, valamint a M. Á. V. képviselői, Dunaföldvár részéről Balogh Ferenc községi elöljáró és Nagy Imre biró, továbbá Lipke magánmérnök, az utépités tervezője. Ez az eljárás, mint már megírtuk, azért vált szükségessé, mert a kereskedelemügyi miniszter elhatározta, hogy a dunaföldvár-— dombóvár—sásdi törvényhatósági közutat felveszi az állami utak hálózatába és a folyton fejlődő közlekedés követelményeinek megfelelően elsőrangú főúttá átépíti. A helyszíni tárgyaláson ismertették a tervezetet, amely szerint a kiépített törvény- hatósági közút 3 méter széles kőpályája 4 méteressé átépittetnék, az átkelési szakaszok viszont 5 méteresek lennének. A dunaföldvár—elő- szállási szakaszon levő téglaboltozatu műtárgyak vasbeton fedlapos elsőrangú hidakkal cseréltetnének ki. Az útvonal iránya is korrigáltatnék akként, hogy az egész szakasz lehetőleg egyenes irányban haladjon. A miniszteriális bizottság az ügy minden nagy válasz* iákban Pirniízer József és fiai áruházában, Szekszárdon
