Tolnamegyei Ujság, 1930 (12. évfolyam, 1-103. szám)

1930-02-22 / 15. szám

2

TOLNAMEGYEI ÚJSÁG

1930 február 22.

MODERN RÁDIÓK

6—18 hool részletre

szakszerű felszereléssel, hosszú garanciával

Paulán Sándornál

Szekszárdon Rádió- és elektrotechnikai vállalat Korzón, a nagytrafik mellett. - Tel. 139.

némi kapcsolatban volt, annyiban, hogy esen a versenyen indalt Szék* Bzárd szttlötte Sipos Márton akkori világrekorder, — kiváló 100 és 200 méteres mellassó, — amiről a nálam lévő plakát tanúskodik.

Az aszósport terén szerzett tapasztalataim alapján a következő szem* pontokat kell figyelembe venni egy versenyuszoda építésénél: 1. Uszoda hossza, 2. mélysége, 3. szélessége,

4. vizipoló, 5. műugrás.

EIbő szempont a hosszúság. Leggyakoribb és legpraktikusabb az 50 méter hosszú uszoda. Ez azért prak* tikus, mert az 50 méteres távuszás kivételével az összes többi úszó távok indulása (startja) ugyancsak cél is, tudniillik az úszó ugyanoda tér vissza, miBt ahonnan kiindult s igy az úszási időt könnyen lehet ellen őrizni. Az egész versenyt kényelmessé teszi az, hogy kéznél van a versenyső az induláskor és a célba- éréskor is s nem kell szócsővel dirigálni. A 100 méteres usioda ritka és igen drága (ilyen a tapolcai) s előnye az 50 méteressel szemben CBekély, legfeljebb annyi, hogy 100 méterenként 1 fordulóval van keve- sebb. Hátránya annál több van. Például máshol van a 100 méteres cél, mint az 50 méteres. Az 50 méteres célhoz kötelet kell kifesziteni. A 100 méteres távoknál az indulás 100 méterre van a céltól, mely az időmérést nehezíti.

Jó még a 25 méteres uszoda is. Hátránya az, hogy sok a forduló, ugyanis 100 méterenként 3.

Mit akart rajta venni titokban, talán selyem rongyot ? Persze. Az ilyen asszony nép nem látja meg, hogy itt a szüksége a gyarapodásnak. Gyerek van.

... Aztán épen eladó a nagyréti dűlő... az a drága jó föld. De hát neki nincs rá pénze ... nincs.

Az asszonynak .. . annak van. . . selyem rongyra ... még hozzá előle eldugja. El az. Mintha ő elvenné tőle. Miatta öltözhetik cifrába, hétköznap is. Csak öltözzön, csak vegye a sok vacakot ... ne törődjék azzal, hogy itt a gyerek.

Az asszony kijött az ajtón. Köténye csücskét szájához emelve szipogott. Igen lassan közeledett az ura felé.

— Édes uram — suttogott, mikor mellé lépett.

A férfi hagyta, de elfordult tőle.

— Édes uram, hallgasson kend rám. Én csak a gyerek miatt dugtam el .. . Mivel hogy a Balog eladja a . .. nagyráti dűlőt . . . Kend is mondta, hogy drága jó föld az ... a gyereknek akartam . . .

Hátha, hátha kend mást vett volna rajta . . . gépet, vagy állatot.

Ne haragudjon rám. A gyerek miatt tettem . .. lelkem uram.

Odaborult zokogva az urára.

Annak nehéz munkás keze lassan felemelkedett és lágyan, — szinte remegett a szeretettől, — elkezdte simogatni az asszonya hátát.

Egyéb hosszúsága uszodák nem jók (pld. 33 méteres, ilyen volt a CsászárfŰrdő), mert az 50 méteres gyermekversenyeket nem lehet lebo nyolitani, ami pedig a versenyeknek fontos számai. De még fontosabbak a gyermekversenyek az uszógárda utánpótlása szempontjából.

Az uszoda hossza tehát olyan legyen, hogy a 100 méter és 50 méter távok kihozhatók legyenek, mert a standard-, rekordidők ebben vannak országosan feltűntetve s mi is csak úgy tudunk tájékozódni úszóink képességéről, ha ismerjük 50, illetve 100 méteren idejüket s versenyeket is csak ilyen méretű pályán tudunk rendezni.

Második szempont az uszoda mélysége. Az uszodának mélysége az uszópálya, valamint a vizipóló-pálya részén legalább 2 méter legyen, de lehet ennél mélyebb is. A mflugró- pálya helyén legalább 3 méter mély legyen. Azok az uszodák, ahol az uszópálya mélysége fokozatos, illetve az egyik végén le lehet állani, a másik végén pedig mély, verseny szempontból need jók. T. i az úszásnál kétféle forduló van, u. m. kis vizi és nagy vizi forduló. Vannak olyan uszodák, amelyeknek a mélyebb végén nagy v*z‘ fordulót, a sekélyebb végén pedig kis vizi fordulót kell venni. Ez versenyuszás szempontjából hátrányos, mert például 800 méteres táv- uszásnál 15, az 1500 méteren 29 forduló van s az úszó könnyen eltévesztheti, hogy milyen forduló következik. Ha pedig kis vizi forduló helyett nagy vizi fordulót vobz az úszó, akkor disz kvalifikálják.

Az uszoda mélységével kapcsolatosan ki kell térni a nem úszók, strandolók, illetve úszni tanulni akarók helyére. Ennek feltétlen az úszó pályán kivül kell lenni, egyrészt az előbb említett kis vizi forduló kiküszöbölése miatt, másrészt azért, hogy az úszókat tréning közben ne zavarják a strandolók és viszont.

E sekélyebb vízzel kapcsolatos a harmadik szempont, az uszoda széles sége, mert a strandolók helyét az uszópálya mellett (szélességben) kell elhelyezni. Tehát az uszoda mélységé nek lejtése, illetve lépcsőzése szélességben legyen.

Negyedik szempont a vizipóló- pálya. A vizipóló-pályát lehetőleg (de nem feltétlenül) függetlenítsük az uszópályától a tréningeknek egy időben, de külön külön való megtartása érdekében.

Ha a vizipóló-pályát nem tudjuk függetleníteni (hely vagy anyagiak miatt), akkor az eshet az uszópályára is, de akkor az uszópályát úgy méretezzük, hogy a vizipóló-kapuk, valamint a korner-oszlopok feltétlen állandóan (rögzítve) kint legyenek, anélkül, hogy az úszókat zavarnák. Ez két okból szükséges, először azért, hogy ne kelljen versenyek előtt oszlopok beállításával (korner), valamint a kapuk felállításával bíbelődni, másodszor — ami fontosabb — azért, hogy a tréningek állandóan szabályos pályán történjenek, mert csak igy tudhatunk eredményes küzdelmet masokkal felvenni. Tudjuk azt, hogy bár két pálya egymással teljesen egyforma is, mégis mennyit határoz az, hogy ha a játékosok saját vagy idegen pályán mérkőznek. Hát még akkor, ha pályához nem szokotton treníroztak.

ö ődik szempont a műugrás, amelyről azt mondhatjuk, hogy az uszó- versenyek leglátványosabb száma. A műugró pályának feltétlenül külön kell lenni az eddig felemlített pályáktól, mert az úszó számok között egyedüli veszélyes szám, különösen tréningeken, u. i. ráugorhat a mű- ugró a trenírozó úszóra. A műugró- pálya nem nagy helyet igényel, azért különállósága könnyen megoldható.

Végül számolni kell még a fent említett pályáknak olyképeni elrendezésével, hogy az a nézőközönség, a nap állása szempontjából is praktikus legyen, mert ha a közönség messziről és még hozzá a viz hullá maitól visszavert vakító napfényt lát, akkor nem fog szívesen uszóverse- nyekre és vizipóló mérkőzésekre járni.

Mindezeket mérlegelve láthatjuk, hogy egy versenyuszoda tervezése nagy körültekintéssel jár.

MeSDülasztottük Szekszűrd 'Büros főjegyzőiét.

Szekszárd város képviselőtestülete e hő 19 én délután 4 órakor a városháza közgyűlési termében Szévald Oszkár alispán elnöklete alatt részleges tisztujitó közgyűlést tartott, amelynek megtartását szükségessé tette az a körülmény, hogy az általános tisztujitás alkalmával a főjegyzői állás Bus Lajosnak főügyésszé történt megválasztása folytán megüresedett. Szévald Oszkár alispán a nagy számmal megjelent képviselő- testületi tagok üdvözlése és a közgyűlés megnyitása után bejelentette, hogy dr. Kliegl Lajos pécsi, dr. Écsy Jenő szekszárdi és dr. Szentkirályi Lajos üszögi lakosok pályáztak a hirdetett állásra. Ezután a közgyűlést a kijelölő választmány megalakítására hívta fel, amelybe a maga részéről dr. Leopold Kornél és Nagy János Orbán képviselőtestületi tagokat jelölte ki, mig a képviselőtestület dr Kramolin Gyulát és Tóth Lajost választotta meg.

A kijelölő bizottság rövid tanács kozása után az elnök bejelentette a bizottság határozatát, amely szerint első helyen dr. Kliegl Lajost, máso dik helyen dr. Écsy Jenőt, harmadik helyen dr. Szentkirályi Lajost jelölték. Miután tiz tagja a képviselőtestületnek névszerinti szavazás elrendelését kérte, az elnöklő alispán két szavazatszedő küldöttséget alakított, egyet a virilisták, egyet pedig a választott képviselőtestületi tagok részére, amely utóbbinál a szavazattal biró tisztviselők is szavaztak.

A választás megejtése után elnök kihirdette az eredményt, amely szerint dr. Kliegl Lajosra 38, dr. Écsy Jenőre 14 és dr. Szentkirályi Lajosra 12 szavazat esett s igy 12 abszolút szó többséggel dr. Kliegl Lajos választatott meg főjegyzőnek, aki a köz gyűlés plénuma előtt a hivatali esküt letette.

Dr. Kliegl Lajos, a város uj íőjegy- zője a jelenlevők általános figyelme közben köszönte meg a képviselő- testület bizalmát és ígérte, hogy a bírósági pályáról magával hozott szellemben felekezet és társadalmi osztályra való különbség nélkül óhajtja legjobb akarattal a város összes polgárainak ügyeit intézni.

Az élénk tetszéssel fogadott bekö szöntő után Szévald Oszkár elnök, a tisztujitó széket berekesztette.

HORTOBÁGYI JOHTURI

Mindenütt kaphatói Termeli;

Tej szövetkezeti Központ

Budapest, I., Horthy Mlklóa-ut 119—121,

A város uj főtisztviselője Szekszárd város szülötte, 23 éves korában áll. polgári iskolai tanárképző főiskolai képesítést nyert, 1924. évben állam, tudományi, 1925. évben jogtudományi doktorátust szerzett. 1926. évi november 17-ike óta a pécsi kir. törvény, szék joggyakornoka, a világháború után mint tart. hadnagy szerelt le. Kliegl dr. személyében a város egy kiváló képesítésű tisztviselőt nyert.

Az Állomuotutok szemüly- dllszabüsűnak emelése.

Pár nappal ezelőtt léptek életbe a Máv. vonalain a személyszállító vonatok felemelt uj menetdijai.

Ez a tarifaemelés kétségkivül bizonyos nyugtalanságot váltott ki a közönség köreiben, amely nem tudja megérteni, hogy a mai rossz gazdasági viszonyok közepette mi indíthatta az Államvasutakat ennek az intézkedésnek megtételére. Több oldalról hallottunk emiatt éles kritikákat elhangzani, amelyek a kérdés hamis, vagy rosszhiszemű beállításával a Máv val szemben kedvezőtlen közhangulat keltését célozzák. Ezek a célzatosan kemény kritikák — amint az nálunk egyébként rendszerint történni szokott — ezúttal íb tájékozatlanságra és a kérdés beható ismeretének fogyatékosságára veze- tendők vissza.

Az bizonyos, hogy az általános gazdasági helyzet és a vasúti forgalom között szoros az összefüggés, mert a vasúti díjszabások mindenkor jelentős tényezői a termelési és érté kesitési viszonyok alakulásának. Különösen áll ez a mai válságos gazdasági helyzetre, amikor a külföldi piacokon érvényesülő rendkivül éles versennyel kell megküzdenünk.

Ez okból az Államvasutaknak is messzemenő áldozatokat kell hozniok díjszabási politikájuk terén rendkívüli kiviteli kedvezmények nyújtásával. Kereken évi 18,000 000 pengőre becsülhető ezeknek a kedvezményeknek összege, de viszont ennek eredménye az, hogy külkereskedelmi mérlegünk passivuma már is jelentős mértékben csökken.

Másfelől ellenben nem kétséges, hogy az említett kiviteli kedvezmények kihatásai kedvezőtlenül befolyásolják az Államvasutak büdzséjét és ebből áll elő a deficit.

Az is bizonyos, hogy a mai súlyos gazdasági viszonyok között nem lehet szó az árudijszabás emeléséről, sőt inkább még a további díjmérséklésekkel kell számolni, mert ellenkező esetben közgazdasági életünk sodortatnék katasztrofális helyzetbe.

Ahhoz tehát, hogy az Államvasutak továbbra is képesek legyenek köz- gazdasági feladatuknak fokozottabb mértékben eleget tenni, uj bevételi forrásokról kellett gondoskodniok. önként kínálkozott erre megoldási lehetőség a személyvonata menet- dijszabás mérsékelt emelésével.

Indokolt ez nemcsak azért, mert a Máv. Bzemély vonata díjszabása átlag 25°/o-kal alatta volt a háború előtti menetdijaknak, hanem főleg azért is, mert az európai összes vasutak között mi voltunk a legolPhilips-Rádióf 18 Impf részletre

Fabian Sándornál, n megye legeiig rtdlfttfininMini vegyem