Tolnamegyei Ujság, 1930 (12. évfolyam, 1-103. szám)

1930-02-22 / 15. szám

1930 február 22. TOLNAMEGYEI UJSÄG 3 Ifasyar kézlcsomózásu ebédlő", sxalőn-, összekötő- és ásvelő Perzsaszőnveack Maáy választékban • Gyári árakon Az egyetlen magyar perzsaszönyegftyár HORVÁTH MIKSA szőnyegipari részvSnytfirs. bizományi leraknia Pirnitzer József és Fiai Arnbflzában Telefon szám: 70 SZOkSZárdOH Alapítva 1840-ben osóbbak. Jellemzésül szolgáljon erre az alábbi felsorolt néhány hiteles adat: A Máv. menetdijainál magasabbak a német vasutak 66%-kal, az osztrá­kok 60°/o-kal, az olaszok 75°|o-kal, a svájciak pláne 134°[o*kal. Ha figyelembe vesszük, hogy a Máv. mostani tarifaemelésével még mindig nem jntott el a békebeli pari* tásra és még mindig lényegesen alatta marad a legtöbb európai vasat díjszabásának s amellett még a munkás hetijegyek, a tanuló havi- jegyek, az éves, féléves és havi bér­letjegyek árának emelését kulturális, szöcialpolitikai és gazdasági okokból ezúttal is mellőzte : mindenkinek be kell látnia, hogy a közönség hangu­latának kedvezőtlen befolyásolására szánt elitélő kritikák nélkülözik a tárgyilagos alapot. Pénzéi Lajosné temetése. A magyar nagyasszonyok sorai is egyre ritkulnak. A vármegye úri társas- életének közkedvelt és nsgyműveit- ségü tagja, egyszersmind általános szeretetben állott matrónája, a régi nagyasszonyoknak egyedülálló typusa, bonyhádi Perczel Lajosné szül. báró Majthényi Sarolta, múlt kedden, 85 éves korában, kiskajdacsi kastélyuk­ban hunyta örök álomra jóságos, sae- retetet sugárzó szemeit, — eszel gyászba borítván a vármegye előkelő birtokos családjainak hagy körét. Fogalom volt az egész megyében az ő utolérhetetlen vendégszeretete, az ő családi érzése. Mélyen érző lelkének egyező jótékonyságát mindenkor csendben, de annál érdemlegesebben osztogatta. Nemcsak Kiskajdacs és vidékének, de Szekszárdnak szegé­nyei is sokszor részesültek ember­szerető szivének jóságában. Ez a jóság tükrözött visszá a sok könnyes szem­ben, mely csütörtökön délután a ra­vatala körül helyet foglalt nagyszámú résztvevő közönséget és a puszták Cselédségeit áthatotta. Dréhr Arnold kajdacsi esperes-plébános fényeB pepi segédlettel temette el és a gyászoló gyülekezet elkisérte a festői helyen el helyezett családi temető kápolnájához. A nagyszabású temetést az özve­gyen maradt férj, Perczel Lajos maga rendezte, aki 96 éves kora dacára bámulatos energiáról, friss életerőről ób akaratról tett tanúságot.*A gyászba borított családból a következők állták körül a ravatalt: Perczel Lajos, gyér mckeivel, István és Ellával, özv. Percsel Béláné, Perczel József, dr. Perczel Béla és neje, Peresei Dezső és neje, Peresei Viktor és leánya Piroska, Percsel Tibor, Perczel György és gr. Hallémé Peresei Berta. A vár­megyéből pedig a következő részt­vevők neveit sikerült ^feljegyezni: Bartal Aurél és neje, özv. Beserédj Pálné és leánya, Bezerédj István, Bernáth Béla és neje, Csapó Dániel és neje, Dőry László, Dőry Ilona, Dőry Hugó, Gőzsy Tibor, br. Jeszenszky Jánosné, br. Jeszenszky Andor és neje, br. Iokey Pál, özv. Sass Lásslóné, Simontsits Elemér és neje, gr. Szé­chenyi Domonkos, Szévald Oszkár és neje, Sztankovanssky Pál és neje Sztankovanszky Margit, Sstanko- vanszky Tibor, dr. Treer István, Özv. Vizsolyi Akosné és Judit leánya. Színház. Kedden Okonskowsky György és Jean Gilbert gyönyörű zenéjü ope­rettje az „Ártatlan Zsuzsi*1 került színre Vértes ügyes rendezésében. Az öaszjátélf igen jó volt, Ernőd Irén Susanne szerepében játékával és kiváló énekével egyaránt többször érdemelte ki a közönség tetszésnyilvánítását. Igen jót nyújtottak Vértes Károly a báró, Katona Terus a bárónő, Radó László Alexis főpincér, Medgyessy József Charanczey, Szüos János az illatszergyáros és Kertész Sándor Hubert szerepében. Szerdán Mesék az Írógépről ifj. Békeffi István és Lajthai Lajos rend­kívül kedves, tartalmas és kiváló zenéjü operettjét adta elő Vértes jő rendezésben. Ernőd Irén Lehmann Vilma szerepében rendkívül kedves volt és nagyszerűen érvényre jutott kiváló énektudása és kellemes hangja. Méltó partnere volt Szálay Károly Honti vezérigazgató szerepében és kellemes hangja és színjátszó képes Bégé igen jól érvényesült. Vértes Károly Pasztráner pék, Medgyessy József a bankszolga szerepében ki­emelkedőt nyújtottak és sok derűs percet szereztek a színház látogató közönségnek. Radó László igen jól beleélte magát az elnökigazgató, valamint Szokolay Eta Bánky Jolán szerepébe. Körössy Böske „Baba“ és Kertész Sándor „Király Félix“ szemé- lyesitésében, különösen ügyes táncuk­kal nyújtottak élvezetest. Csütörtökön Földes Imre nagy­hatású irredenta színműve az Égő város került Radó László ötleteB rendezésében színre 3 felvonásban. Katona Terus Gergelyné szerepében nagyszerűen domborította ki az elke­seredett, bátor magyar nagyasszonyt. Játékával tanubizooyságot tett kiváló művészetéről, amely ezen drámai sze­repében nagyon jól bontakozott ki. Ssalay Károly a francia ezredes, Radó László a vörös, Medgyessy József Kis Pál szerepeikben igen nagy ha tást értek el. A megyefőnök ellen­szenves rövid szerepében Vértes Ká­roly csillogtatta meg művészi felké­szültségét. Szombaton és vasárnap eBte Tommy és társa, hétfőn pedig Hajnalban, dél-' ben, este cimü vígjáték kerül be­mutatásra. HÍREK. Csonka Magyarország nem ország, Egész Magyarország — mennyország. Heti emlékeztető. Február 23. Alfréd. — 1792-ben meghalt Ferenczy István szobrász és 1828-ban Farkas Mihály költő. Február 24. Mátyás — 1811 ben meghalt Bessenyei György iró és 1815-ben Foulton Róbert a gőzhajó megszerkesztője. 1835 ben először adják Katona József Bánk-bánját a budai Várszínházban. Február 25. Géza. — 1759 ben született Burns svéd költő. 1458 ban Podjebrad cseh király átadja 50.000 arany ellenében Hunyadi Mátyást az érette menő magyar nemeseknek. Február 26 K. Margit. Sándor.— 1844 ben született Tóth Ede nép­színműíró. 1852 ben meghalt Moore angol költő. 1861-ben jelenik meg I. Ferenc József februári pátense, mely Magyarországot az összbiroda- lom részévé akarja tenni. Február 27. — Ákos. — 1823 ban született Reman francia filozófus-iró. 1865-ben maghalt báró Jósika Miklós iró és 1910-ben Hevesi Lajos iró. 1920 ban elfogadja a nemzetgyűlés az államfőről szóló törvényt. Február 28. — Román. Elemér. 1533 ban született Montaigne francia iró. — 1787-ben Horát és Kloskát kerékbetörik. 1928-ban Lakihegyen elkészült a rádió-leadó. Március 1. — Albin. — 1920 ban Horthy Miklóst Magyarország kor­mányzójává választották. Időjelzés. A szekszárdi meteorológiai állomás 1930. évi február 13—19-iki feljegy­zéseiből : Hőmérséklet: maximum: 7'8 C° február 16-án, minimum: —40C° február 13-án. Csapadék: eső: 2 2 mm. február 16-án. A légnyomás február 19-én este 9 órakor £8 C° mellett 756 4 mm. volt, azontúl las­san emelkedett. Onnepf díszközgyűlés. Tolna vár­megye törvényhatósági bizottsága, vi­téz nagybányai Horthy Miklós kor­mányzóságának 10 éves évfordulója alkalmából március 1-én délelőtt 11 órakor a vármegyeház tanácstermé ben ünnepi diszk özgyülést tart. A díszközgyűlés előtt délelőtt 10 órakor minden vallásfelekezet templomában hálaadó istentisztelet lesz. — Emlékünnepély. A Róm. Kath. óvoda és Gyermekmenhely február hó 21-én délelőtt tartotta özv. Simon- tsits Béláné halálának emlékünnepé­lyét. Reggel 9 órakor gyászmise volt, amelyen dr. Gaál Dezsőné alelnöknő vezetésével a választmány tagjai vettek részt. 10 órakor kezdődött az emlék- ünnepély. Az ünnepélyt néhány szóval dr. Gaál Dezsőné alelnöknő nyitotta meg, aki bejelentette, hogy br. Schell Józsefnéelnök családi okokból Bécsben tartózkodik és azért nem jelenhetett meg az ünnepélyen. Ezután felkérte Kiss Lajos apátot, hogy tartsa meg emlékbeszédét. Kiss Lajos apátplébá- nos gyönyörű beszédben festette meg a gyermekápolás és a szegények támogatásának magasztos érzését, amelyben özv. Simontsits Béláné oly kiváló érdemeket szerzett, hogy példája a mai és késő nemzedék részére lelkesítő erővel hat. A mély gondo­latokkal telített gyönyörű beszédért dr Gaál Dezsőné mondott köszönetét. Ezután a 16 felruházott kisgyermek­nek hálaérzetét igen ügyes beszéd­ben Károlyi Juliska tolmácsolta, amely mélyen meghatotta az ünnepélyen megjelenteket. Miután az elnöklő dr. Gaál Dezsőné emlékeztette a kis­gyermekeket arra a nemes szivü Nagyasszonyra, akinek halála évfor­dulóját ünnepelték, akinek szellemé­hez való ragaszkodás folytán öltöz­hettek ma 16 an uj ruhácskába, az emlékünnepélyt bezárta. Az emlék- ünnepély után többen az alsóvárosi sirkertbe kocsiztak ki és ott koszorút helyeztek özv. Simontsits Béláné sírjára. — Városi közgyűlés. Szekszárd város képviselőtestülete e hó 19-én délután 5 órakor a városháza nagy­termében vitéz Vendel István polgár- mester elnöklete alatt rendkívüli köz­gyűlést tartott, amelyén az elnöki bejelentések után a közgyűlés a Ma­gyar Általános Hitelbanknál fennálló tartozásra 32.000 pengő erejéig fe­dezetet adott. Majd a villanyvezeték­nek a vasúti pálya feletti átépítésére vonatkozólag a Máv.-val szerződést kötött. — Elfogadta a közgyűlés a szennyvizderitő telep gépi berende­zésének felülvizsgálata tárgyában elő­terjesztett javaslatot, majd engedélyt adtak a Szekszárd borvidéki borter­melők állami ellenőrzés alatt álló pinceszövetkezetének arra, hogy az általa forgalomba hozandó palackozott borok címkéin a város címerét hasz­nálhassa. Az uj vágóhídi tervek költ­ségeinek fedezése céljából felemelték ez évi március hó 1-től kezdődő ha­tállyal a vágóhídi dijakat, amely szerint jövőben egy darab marha után 8 pengő, növendékmarha után 6 pengő, borjú után 3 pengő, birka után 1 pengő vágóhídi dijat kell fizetni, amiből 1 kilogramm húsra 2 fillér esik és így nem lehet indok a I I Erzsébet Királyné Szálló I Budapest, IV., egyetem-utca 5. - (H Belváros központjában) 60 éve a fővárosi és vidéki ári középosztály találkozó helye. — 100 módéra kényelmes szoba. Az étterem- és kávéházban cigányzene. Az Erzsébetpince a főváros legszebb sörözője. Egypincér-rendszer. Polqári árok I 35 Szabó Imre, tulajdonos.

Next

/
Oldalképek
Tartalom