Tolnamegyei Ujság, 1930 (12. évfolyam, 1-103. szám)

1930-10-11 / 80. szám

2 TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1930 október 11. SINGER varrógépek réq bevált jó minőségben ( Kedvező j fizetési feltételek singer ,va r r ó gép R£SZvéNYTARSASAG Szekszárd Nagyszillő . Garay-iér 8. Bonyhádon: Zárda utca. Tolnán: Szekszárdi-utca 14. Dunaföldváron: Erzsébet-tér 6. szám. 49 gye ki a maga számára a kór­ház fenntartásának megjelelő ré­szét, gondját, mert csak igy lehet csodadoktora a magyar egészség­ügynek, pénzével, anyagi áldoza­tával és közvetett krisztusi mun kása annak a nagyszerű, fenséges operációnak, ahol a műtőasztalon egy végóráit élő, bágyadt és bol­dogtalan beteg fekszik: a trianoni békeparancs. Hisszük, bogy eimek kórháza is avatásra kerül hamarosan, mert en­nek tégláit is hordja össze már az áldozatkész honszeretet. És egyszer minden fal megépül, egyszer minden igazság megérkezik. Amint ezt a szekszárdi gyönyörű szép kórház tör­ténete is bizonyitva mutatja. A: építkezési hitelakció kiterjesztése. Az ország bajainak diagnózisát megállapították, mo3t már arra van szükség, hogy a megfelelő orvosságot kellő adagolásban alkalmazzuk. A mai áldatlan közgazdasági viszo­nyaink a bajok levezetését két terü­leten kiváoják meg leginkább. Elő­ször a mezőgazdaság szorul megfelelő segítségre, mert széles vonalakon érezni fogjuk a sikert, ha a mező- | Rádió • Villany * Kerékpár • Sporfcikl kék Fábián Sándor rtdli * elektrotechnikai viliit Szekszárdon, a nagy trafik mellett. — Telefon ólnál 139. gazdaság prosperálni tud. Az agrár­blokk legutóbbi ülésén igen sok életre­való ötlet merült fel, melyeket a kormány gazdasági miniszterei meg­hallgattak s az összességre kihatólag bizonyára alkalmazni is fognak. A másik terület, ahol gyors segít­ségre van szükség, még a tél beállta előtt a munka megindítása. Kezdettől fogva ellene voltunk annak, hogy a kormány akceptálja a szocialisták oly irányú kívánságát, hogy a munka nélküliség nyomasztó gondját segélye­zéssel igyekezzék megoldani. Népünk szellemével sokkal inkább össze­egyeztethető, ha munkaalkalmakat teremtünk, biztosítva minden foglal kozási ág számára a kenyérkeresetet. Ebből a megítélésből fakadt a kor­mány elhatározása, hogy a lehető legsürgősebben megindítja a köz­munkákat. Még Vass József életében tanácskozásra hívták meg a belügy­minisztériumba az összes főispánokat és polgármestereket, hogy az általuk előadottak alapján pontosan megálla pitható legyen a vidéki munkanél­küliség mérve. Ennek az ankétozásnak máris meg van az eredménye, mert szinte egybe­hangzó vágyként hangoztatták a vidéki városok nevében megjelent férfiak, hogy a munkanélküliek meg­segítésére legjobb eszköz az építke­zések meginditása. Ez a legjobb módja ugyanis annak, hogy a leg­több iparágat foglalkoztassuk. Az állam a maga részéről szintén a legmesszebbmenőleg — segítségére sietett az építkezések minél szélesebb vonalon való megindításának. Még idejekorán sikeresen érintkezésbe lé patt a főváros legnagyobb bankjaival, s ilymódon biztosítani tudott 30 milliót, melyet igen előnyös kamat mellett közalkalmazottaknak juttatnak hitel cimén házépítési célokra, — Egyelőre az volt a terv, hogy ebből j a hitelből az állami alkalmazottak és I munkások részesedhetnek, de a leg­utóbbi minisztertanács korrigálta az első elgondolást oly módon, hogy ki­terjesztette annak körét a magán­alkalmazottakra is. A rendelkezések csupán azt kívánják meg, hogy a kölcsönt igénylő nyugdíjjogosult le­gyen, vagy olyan biztosítékok állja­nak rendelkezésére, amelyek az ak­cióban való résztvételét biztosíthatják. Az építkezési hitelakció keretének ilymódon történt kibővitése szociális szempontból igen nagy jelentőségű, de alkalmas eloszlatni azt a vádat is, hogy ebből az igen előnyös házépítési akcióból a kormány csupán az állam alkalmazottait kívánta részeltetni. Egyelőre nem lehet tudni, hogy a tél előtt milyen összegeket tudnak megmozdítani az építtetni akarók, nem áll rendelkezésünkre statisztika annak feltüntetésére, hogy az előirány­zott 30 millió kik részéről fog igénybe vétetni, de annyi tény, hogy az akció megindításának szelleme egyre széle sebb körök számára biztosítja a nyúj­tott előnyt. Ennek fontossága annál nagyobb, ha figyelembe vesszük a fő célt, amely végeredményében mégis csak a munkanélküliség problémáján akar enyhíteni. Leuentezűszlószentelós Klstorműson. Már-már azt hittük, hogy a simon- tornyai járás tavaly kiünnepelte magát és az idén nem is lesz semmiféle ünnepély, amikor az őszi szelek meg­cáfolták ezt a feltevést és ismét működésbe lépett a „járási“ zászló- garnitúra, a járási zenekar, járási főzőnő és más ily célszerű berende­zések. Kezdődött a dolog Murgán Gömbös Gyula honvédelmi miniszter diszpolgárráavatásával, folytatódott j október 5 én Kistormáson levente- I Zászlószenteléssel és bizonyára nem (gSSBSBBSBSBBSSSBasSg ÍJ Valóban művészies porcaitokat, gyér- 9 S mek-, csoport-, inteneur-, architektúra 9 2 felvételeket készit 9 ÍNŐGKERi 0 j=! g] főhercegi udvari fényképész. 9 Vidéki meghívásokra — kiutazom. El Amateurmunkákat vállalok. El El 0 | Szekszárd, Széchenyi-u. 28 9 (Molnár-féle ház) 45 eissbsbbssssbssbssbsei nyer befejezést október 19 én Simon- tornyán, hol ünnepélyesen, dr Pesthy Pál volt miniszter, országgyűlési képviselő jelenlétében átadják a simontornyai leventecsapatnak a járási vándordíját képező zászlót és Fried Imre gyárosnak a kerületi testnevelési felügyelőség által adományozott di­csérő oklevelet. A mostani mesterségesen felfújt, jegyzőellenes áramlat közepette meg kell említeni, hogy úgy a murgai, mint a kistormási közérdekű ünnepély sikere az ottani jegyző érdeme és a simontornyai leventeszázadot is jegyző vitte arra a tökélyre, melynek jutalma úgy a legjobban lövő csapatnak jutott „Pesthy Pál serleg“, mint a járási versenyen elnyert zászló, mely két évig a hőgyészieké volt. A hagyományos szép idő kedvezett a kistormásiaknak is. Az előttevaló napon fellépett hideg enyhült és a másnapi eső még nem következett be. Programmszerüen pontban 10 órakor érkezett Uzdról autón dr Pesthy Pálné, a zászlóanya, férje kíséretében, kiket a község határában egy raj lovaslevente és ugyanannyi kerékpáros levente várt és diszkiséret- ként körülvett. A lovak és a kerék­párok népies ízlésben, élénk színekben díszítve. A papiak előtt nádból eredeti stilusban készült diadalkapu volt fel­állítva, melytől jobbra 20 egyforma magyarruhás németleány, balra pedig a leventedÍ8zszakasz állt sorfalat. Itt Bucsky János jegyző, leventefőoktató üdvözölte a zászlóanyát, Wascher Katalin pedig bátor, magyar beszed kíséretében rózsacsokrot adott át a ják át az első közforgalmú vasutat Pest és Vác között, melyről az egy­kori tudósító ezeket írja a Budapesti Híradóban: >1846. évi julius 15-én d. u. 3 órakor rendkívüli mozgás tá­mad Pest városában, a nép ezernyi csoportja a pályaudvar felé nyomul, hol a sorkatonaság és a polgári őr­ség díszes egyenruhában tisztelgett. A főnemesség és a királyi hivatalno­kok fényes hintókban, az uracsok sebes tilburykban vágtatva érkeztek. Alig szemléltük meg a csinos és leg­nagyobb kényelemhez alkalmazott 50 Személyt befogadó waggonokat és udvari kocsit, alig rázták meg kezei­ket az ország minden részéből össze- sereglett vendégek, megérkezett a fenséges udvar is főhercegi családjá­val, mire a meghívottak helyet fog­laltak a waggonokban, azután virá­gokkal koszoruzott és zászlókkal dí­szített gőzmozdony „Buda és Pest“ egyet nyeritének, vagy sivitának és uz udvari kocsi megindult 7 waggon- nal a sokaság bámulatára, mely alig kiabálhatott egy-két éljent örömében annyira meg volt a látvány saját­szerűsége által lepetve. Alig tűnt el szemeink elől az utolsó pesti néző, máris a palotaiak és fóthiak állanak előttünk. Hintókat és kocsikat lehe­tett látni végig az egész vonalon és 25 percnyi utazás után a dunakeszi állomásra állunk, hol fával a tende­rek és vízzel a katlanok láttatnak el, mire ismét elindulunk és Göd mellett elrepülvén, innen 24 percnyi utazás után a mozsarak harsogása között Vácon leszálltunk. A jobb- móduak lovaikat és hintóikat ma­gukkal szállították, ezekben foglaltak a vasúton is helyet és elfogyván a vasút, a saját kocsijukban folytathat, ták útjukat.« Az első utazásról nálunk megosz- lók voltak a vélemények. Az ideális lelkű Petőfi szülei ez időben Vácott laktak és amint Írja, ha pénze volt vasúton ment haza. Nem mindenkiben keltette ezt az érzést az első vasúti utazás, mert például az országszerte népszerű ősz költő, Kisfaludy Sándor, aki öreg napjaiban élvezte először az utazás előnyeit, már egészen másként emlé­kezik meg az utazásról: «Kényelmes volna — írja — különösen beteg embernek a vaskocsin való utazás, mert föl-alá sétálgatva, pipázgatni is lehet. Nem lötyög, mint a köves utón a saroglyás kocsi. De mégsem jóso lók jövőt a vasútnak, mert a nemes uraktól nem lehet megkívánni, hogy az órára készen álljanak az állomá­son, mikor a vonat indulni akar.« A közöny azonban meg volt törve, idő múltával mindenütt megszűnik az ellenszenv, az aggodalom, melyet eleinte a vasúttal szemben tápláltak. A szabadságharc és az ezt követő abszolutizmus nem kedvezett a vasút ügyének és csak a 60-as években vett ismét erősebb lendületet a vasút­építés. Nem lesz érdektelen megem- litenem, hogy a m. kir. államvasutak alapját a Salgótarjáni Kőszénbánya Társulat által épített Budapest— Hatvan—Salgótarjáni vonal azidőben a Cs. és kir. szab. északi vasút és Szent István kőszénbányatársaság vo­nala képezte. A nevezett társulat tőkehiány miatt a vasutat is, meg a kőszénbányát is fenntartani nem tudta, igy eladta a Budapest—Salgótarjáni vasútvonalat felszerelésével együtt az államnak. A m. kir. államvasutak tulajdon- képeni megalapítója Baross Gábor, a «vasminiszter> volt, aki egymás­után váltotta meg a különböző ma- gánvasutakat. Életbeléptette a zóna- díjszabást, melynek az volt a lényege, hogy a távolság növekedésével ará­nyosan csökkent a viteldij és ezzel a díjszabással hihetetlen mérvben fellen­dítette az utazási kedvet és uj korsza­kot vezetett be a Máv. történetébe. Mily szédítő haladás a Rockettetől a mai Mammuth-mozdonyokig? A Mammuth mozdony 28 kerekű, 27‘5 méter hosszú, kiszerelve 386 tonna súlyú, vonóereje 72 és félezer kg. Utravalóul 38 m8 vizet és 16 tonna szenet visz magával. Hasonló a ha­ladás a kocsiknál is. Az első kocsik közúti kocsik voltak, melyeket egy­szerűen más kerekekre helyeztek. A III. oszt. nyitott kocsik ki voltak téve az idők viszontagságának. Csak fokozatosan ment a köztudatba, hogy a vasút nem a milliomos utasoktól, ha­nem az utasok millióitól szedi jövedel­mét és ennek megfelelően mind több és több kényelemről gondoskodik. A kényelmesség legnagyobb fokát nyújtja a Pensylvánia vasút speciális vonata, mely New-Y orktól—Chicágóig 1500 km hosszú vonalon 18 órán át látja vendégül utasait. Az első kocsi poggyászkocsi, melyen borbély, fürdőszoba és bfiffé áll az utasok rendelkezésére, ezt követik az étkező- és hálókocsik, az egyikben társalgó­terem könyvtárral, az utolsó kocsi pedig kilátó erkéllyel van ellátva. Dr Issue Adóm «r tuzlfokereskedése és fuuprltútelepe Szekszárd, Keselyűsi ut. — Telefon 21. sis Mindenféle kemény és lágy hasáb és dorong tűzifa (kétéves vágású száraz fa) legolcsóbb napi áron és kedvezd fizetési feltételek mel­lett házhoz szállítva kapható. — Megrendelések Fekdte Géza — a telep vezetője — Wosinsky Mór ucca 26. szám alatti lakásán is eszközölhetők.

Next

/
Oldalképek
Tartalom