Tolnamegyei Ujság, 1930 (12. évfolyam, 1-103. szám)
1930-04-09 / 28. szám
XII* évfolyam. Am ára 16 fillér. Szekszárdi 1930 április 9. 28. szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám 85 és 102. Előfizetési dij: Félévre-----------6 pengő. | Egész évre______12 pengő. Sz erkesztő: SCHNEIDER JÁNOS. A lap megjelenik minden eserdin és azombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árai: A legkisebb hirdetés dija 1 pengő. A hír* detés egy, 60 milliméter széles hasábon millimétersoronként 8 fillér. Állást keresőknek 50 százalék engedmény. — A hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hir, valamint a nyilttér soronként 60 fillérbe kérQl. Iüegyei cserkésznap Benyílódon. A Tolnamegyei Cserkész Szövetség évi rendes közgyűlését £. hó 6-án tartotta Bonyhádon. Az érkező csapatok, névszerint a gyönki ref. algimnázium, a dombóvári katholikus és szekszárdi állami reálgimnázinm, a bonyhádi evang. reálgimnázinm és a dombóvári kath. legényegylet csapata, valamint a bonyhádi ev. nép* iskola apródcsapata 10—11 óra között felekezetenként részt vett az istentiszteleteken. Ezután a csapatok a bonyhádi leventezenekarral a hősök emlékszobra elé vonultak, ahol elhelyezték koszorúikat. Utána tisztelgő elvonulás következett, majd közgyűlés a reálgimnázium tornacsarnokában. Fáik Henrik reálgimn. igazgató üdvözölte a vendégcsapatokat s Isten áldását kérte a cserkészmozgalomra. Meyer Lajos, tolnai plébános, pápai kamarás, a cserkészszövetség megyei elnöke nyitotta meg ezután a közgyűlést. Lendületes, költői szépségű beszédben ismertette a cserkészetet, melynek az a célja és főtörekvése, hogy férfiakat neveljen a magyar nemzet és a magyar haza szolgálatára a magyar tavasznak friss és viruló virágjaiból: az ifjúságból. Szűnni nem akaró éljenzés és taps kisérte Meyer Lajos gyönyörűen hatásos, lélekbe markoló beszédét, amelyet Faludi Ferenc gimn. tanár, cserkész-^ szövetségi titkár évi jelentése követett, beszámolva a vármegye területén folyó cserkészéletről. A megyei in- tézőbizottsá g mandátuma lejárván,Szie- berth Árpád pécsi kerületi elnök vette át az elnöki széket és a megjelenteket, köztük Jpzgits János prelátust, dr Hagymássy Zoltán várm. főjegyzőt, Wagner hittanárt Btb.üdvözölve, beszélt a szeretetről, amely a cserkészmozgalom éltető lelke. Felolvasta azután a választmánynak a tisztségek betöltésére vonatkozó javaslatát, melyet a közgyűlés elfogadott. MegválaBztatott 1930 ra elnöknek: Mayer Lajos tolnai plébános, pápai kamarás; főtitkárnak: Faludi Ferenc reálgimn. tanár; ellenőrző megbízottnak: vitéz Zerinváry János reálgmn. tanár, Ketskés Károly és Knábel Vilmos igazgató-tanitó; intéző-bizottsági választott tagoknak : dr. Hagymássy Zoltán várm. főjegyző, Tamás Viktor reálgimn. igazgató, dr. Halmos Andor kir. tanfelügyelő, Titze Oszkár testnevelési felügyelő. A választás megejtése után igen kedves jelenet következett. Sziebert Árpád kerületi elnök a cserkészek tisztelgése között átadta Pap Gyula dombóvári tanárnak, aki élete kockáztatásával a Balatonból embereket mentett ki, az életmentési kitüntetést. A közgyűlés dr. Jozgits János pápai pre- latus, bonyhádi plébános zárószavaival végződött. Délben a tisztek közebédre gyűltek össze az Erdős-féle szállóban. A cserkészeket pedig Bonyhád közönsége látta el minden jóval magánházaknál. Csak egy volt a panasz, nem érkezett annyi cserkész, hogy mindenhová jutott volna. Ebéd utáq tiszti értekezlet volt a reálgimnázium cserkészotthonában. Négy óra tájban a gimnázium játszóterére vonultak fel a csapatok, hogy a bonyhádi reálgimnázium és az evang. népiskola apródcsapata avatásának legyenek tanúi. Az avató beszédet dr Tüske Béla parancsnok tartotta keresetlen szavakkal, de a gyermekek szivéhez szólóan. Az avatást különféle mutatványok, szavalatok és előadások követték. Szépen szerepeltek: Ritzel Frigyes, Gráf Sándor, Erhardt László, Hess János, Kaiser János továbbá a szekszárdi és a dombóvári csapatok tagjai. A dombóvári kath. legényegylet csapatába tartozó Magyar Árpád és Borza József akrobata mutatványait mindenki csodálta. QlrMM ioziMlés Szekszfirdon. Megemlékeztünk már róla, hogy a szekszárdi gazdatársadalom összefogó kezdeményezésére folyó hó 13 án délután Szekszárdon vármegyei gazda- gyűlés lesz, amelyen résztvesznek a megyebeli összes országgyűlési képviselők és az ország vezető gazdatársadalmának kiválóságai. A gyűlést, melynek szónokai rávilágítanak az általános mezőgazdasági válság okaira, Nagy Lajos Prantner, a Szekszárdi Kisgazdák Egyletének elnöke fogja megnyitni és ő üdvözli a megjelenteket. A gyűlés tizenkét pontját Taksonyi János Heiman fogja előterjeszteni. A gyűlés programmjába eddig az alábbi kisgazda felszólalások vannak beillesztve: Gróf József (Tamási járás) a kar* téliekről, a gabonaértékesítés nehézségeiről, a kisgazdák szervezetlenségéről beszél. Michéli Mihály (bátaszéki kisgazda) a borkrizisről emlékezik meg. A bortermelési költségek olcsóbbá tételére, ja borfogyasztási adó eltörlésére, illetve lényeges mérséklésére hívja fel a figyelmet és az önkormányzatok háztartását érintő emez adómérséklés helyett más adónem átengedését kéri a kormánytól. Egyben intézkedést kér majd az állami gyár által előállított szénkéneg lé- nyegesen olcsóbbá tételére és a szőlőföldek után fizetendő adó leszállítására, kérve, hogy a bor exportlehetőségét a kormány minden rendelkezésére álló eszközzel mozdítsa elő. A belföldi fogyasztás érdekében kéri a söradó felemelését. Papp János (alsónyéki kisgazda) a gabona értékesítésről fog megemlékezni, a gabonauzsora letörése érdekében kérve a gabonatárházak mi* előbbi létesítését, a mezőgazdasági ■ termények jobb értékesithetésére a I mezőgazdasági szeszgyárak felállítását, mert maholnap a kukoricát éB a burgonyát a gazda képtelen lesz tovább adni. A tej értékesítésének az előmozdítására javasolja, hogy a külföldi államok példája nyomán a magyar honvédségnél kötelezőleg vezessék be a tejfogyasztást. Felhívja egyúttal a figyelmet arra is, hogy ha a gabonaértékesítés érdekében nem történik gyors segítség, a gazdák legelemibb fizetési kötelezettségeiknek sem tudnak eleget tenni. Ezért olyan határozati javaslat elfogadását fogja javasolni, hogy a kormány minden rendelkezésére álló eszközzel mozdítsa elő a gabonaexport lehetőségét. Közben természetesen a képviselők és a gazdasági érdekképviseletek szónokai is beszélni fognak. A nép- gyűlést Mészáros György a Szekszárdi Kisgazda Egylet társelnöke fogja bezárni. A botol tanítóképzősök honi- versenye. A bajai állami tanítóképzősök tanáraik vezetésével Szekszárdra jöttek és április hó 6-án a Szék szár d Szálló nagytermében irredenta hangversenyt rendeztek. A szép számmal megjelent közönséget Stich Nándor tanár köszöntötte néhány szóval. Dalt, költészetet | és muzsikát hoztak, kérte a közönséget, fogadja szeretettel azt. Az énekkar zenekisérettel ezután a „Hiszek- egyu-gyel nyitotta meg a műsort, majd a zenekar Kéler B. Csokonay nyitányát adta elő. Mindkét számmal a közönség tetszését váltották ki. Kneiszl J. V. éves tanítójelölt nagy hatással szavalta el Krüger A. gyönyörű irredenta versét: „Mozdonyok beszélgetése Aradon". Endrődy—Hubay „Rajta kuruc" dalát az énekkar adta elő Hernics V. tj. vezetésével. Úgy ezen szám, mint Lavotta „Szerenád a Tiszaház előtt" quartett, amelyet Imgrund, Bertók, Rencz növendékek éB az ifjúság nagy barátja, Kiss Á. József adtak elő, igen meleg tapsot kapott a hallgatóságtól. Sztojano- vits A. „Szerenád"-ját adták elő a növendékek Heer György, az iskola hirneves karnagya vezetésével igen nagy precizitással. Szilágyi S. „Mikes Kelemen" című versét ismét Kneiszl J. szavalta nagy átérzéssel és ügyes hanghordozással. Hernics V. tanítójelölt vezetésével a zenekar Vecsey F. „Magyar ábránd"-ját adta elő, amely után Heer tanár vezetésével az énekkar igen nagy hatással Szabolcska- Róvffy „Grand Caféban" című dalát adta elő és ezzel méltán kiérdemelték a közönség nagy tetszésnyilvánítását. Zichy Géza „Rákóczi nóta" opera részletét énekelte a kar zene- kísérettel, majd végül Herodek-Kerner melodrámáját, a „Magyar dalt** szavalta Ködmön J. II. tj. zene- és énekkari kisérettel. Ezeréves történetünkön vezet keresztül e darab és a „Hiszekegy" imádságos hangjaival végződik. E szám is, amellyel a hangverseny befejeződött, élénk tetszést váltott ki, kiemelendőnek tartjuk külön is Ádám II- tanitój. tárogatóbetéteit. Mindaz, amit a bajai ifjak ezen délután másfélórán át nyújtottak, fényes' bi^Quyitéka annak, hogy a bajfii I tanítóképzőben komoly, igen komoly munka folyik és ez biztosíték arra, I hogy az onnan kikerülő ifjak valóban a nép művelői és vezetői lesznek. A hangverseny a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége szekszárdi csoportjának égisze alatt folyt le és ezt meghálálandó, a növendékek énekés zenekara a hangverseny után sze- renáddal tisztelgett Jankó Agoston- nénál, főispánunk nejénél, mint a MANSz elnökénél. Gróf Apponyi Antal négymillió aranykoronás pere a szekszárdi törvényszéken. Országszerte óriási feltűnést kelt az a hir, amelyről már megemlékeztünk, hogy gróf Apponyi Antal, a bonyhádi választókerület volt képviselője, néhai gróf Apponyi Sándor örökbefogadott fia és unokaöccse négymillió aranykorona erejéig pőrt indított az elhunyt gróf hagyatéka ellen. Ilyen nagyra becsüli ugyanis azt az értéket, amely őt gróf Apponyi Sándortól és nejétől köteles részként megilleti. A botdogemlékU gróf, mint ismeretes, világhírű „Hun- garica" könyvgyűjteményét a Nemzeti Múzeumnak ajándékozta és csak az ö szellemében járt el özvegye, szül. Esterházy Alexandra grófnő is, aki lengyeli 3500 holdas birtokát a kastéllyal együtt ugyancsak a muzeum tulajdonába engedte át. A múlt héten volt ebben a perben dr. Koncz Jenő szekszárdi törvény- széki bíró előtt az első tárgyalás, amelyen a szavatosként perbehivott Nemzeti Múzeumot a közalapítványi jogügyi igazgatóság kiküldötte képviselte. Gróf Apponyi Antal keresetének elutasítását kérték az alperesek, akik előadták, hogy gróf Apponyi Sándor az 1919. évben történt örökbefogadás után Antal grófot bízta meg vagyona kezelésével. Az örökbefogadott fiatal gróf be is költözött a lengyeli kastélyba és a gazdálkodásban megnyilvánult legelső ténykedése az volt, hogy negyven uj szolgát fogadott fel és azoknak piros libériát csináltatott. Hasonló külsőségekben merült ki egész működésé, úgy hogy az 1924. év végén el kellett őt távolítani a birtokról, mert célnélküli, szükségtelen költekezéseivel vagyoni válságot idézett elő. Gróf Apponyi Sándor emiatt köteles részre szorította örökbefogadott unokaöccsét. A mostani per során dől. el majd a tulajdonképen köteles rész értékének a megállapítása.
