Tolnamegyei Ujság, 1930 (12. évfolyam, 1-103. szám)
1930-04-09 / 28. szám
2 TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1930 április 9 Köztudomású igazság, hogy Rádiót • Villanyt • Fábiánnál szereltessen, akkor 5r5me lesz benne! BnsOÉtl űfönilflul köttesse be szerettei könyveit a Dunántúl legmodernebb könyvkötészetében Szekszárd Telefon: 11. MOLNÁR-féle Rt. Gróf Apponyi Antal, aki szegény* ségi bizonyítvány alapján bélyeg- mentesen pöröl, a birtok fele részének értékét kétmillió aranykoronára becsttli és azt állítja, hogy a gazdaságba félmillió aranykoronát a saját vagyonából fektetett bele. A mostani tárgyaláson egyébként a keresetét felemelte másfélmillió arany koronával, mert szerinte a nemzetnek ajándékozott Bibliotheca Apponyiana három millió arany koronát ér. Állítólag Rosenthal Jaqaes müncheni antiquarius három millió arany koronát ígért a gyűjteményért. A kereset végösszege tehát négy mii ló arany korona. A Nemzeti Muzeum és özv. gróf Apponyi Sándorné viszontkeresetet indítottak a felperes ellen, aki a működésével félmillió aranykorona kárt okozott a lengyeli uradalomnak. A vallás- és közoktatásügyi minisztérium egyébként megbecsültette a lengyeli birtokot, amelynek értékét a szakértők egy millió 200.000 koro- nára teszik. Ennek fele illetné meg köteles rész címén gróf Apponyi Antalt, de ebből levonandók azok a károk, amelyek az ő működésének tulajdoníthatók. A Bibliotheca Appo- nyiana felére irányuló igény elutasítását kérik az alperesek, mert az örökbefogadott gróf az örökbefogadás előtt már tudta, hogy gróf Apponyi Sándor a világhíres gyűjteményt a magyar i^emzetnek ajándékozta. Ezt nemcsak ifj. gróf Apponyi Antal tudta, hanem édesatyja id. gróf Ap- ponyi Antal is, akiknek erre vonatkozó levelezését és egyéb írásos bizonyítékaikat alperesek a bíróság elé terjesztették. Dr. Koncz Jenő kir. törvényszéki bíró a perben uj tárgyalást tűzött ki és ennek a tárgyalásnak a során fog majd dönteni a szakértők kihallgatásáról, akik hivatva lesznek a birtok becsértékére vonatkozóan nyilatkozni. A birtokot jól ismerő szakemberek azt állítják, hogy az az összeg, amelyet gróf Apponyi Antal köteles rész címén kér, felér a lengyeli uradalom egész értékével, sőt a mai lehetetlen pénzviszonyok közt annál magasabb is. E$y szekszárdi tanárnő borzalmas tűzhalála. Jobb sorsra érdemes, értékes nő lett ma hajnalban saját vigyázatlanságának a tragikus áldozatává. — M. Zsámár Rózsának, a szekszárdi áll. felsőkereskedelmi iskola francia nyelvtanárának a hálószobájában volt sezlonja egy eldobott cigarettavégtől meggyulladt és a szerencsétlen asz- szony a lassú tűz következtében keletkezett füsttől megfulladt. Az esetről egyébként a következőket sikerült megtudnunk. Szigeti Ödöa szállító, akinek gróf Tisza István uccai 28. bz. házában lakott M. Zsámár Rózsa, kedden hajnalban öt óra felé észrevette, hogy a tanárnő lakása felöl bűzös füstszag áramlik szét az udvarban. Odament az előszoba ablakához és látta, hogy a felső osztás egyik nyitva maradt szárnyán sötét füst szivárog a szabad levegőre. Benézett a szobák ablakán is és amint villanyos zseblámpájával bevilágított, megállapította, hogy a fehér csipkefüggönyök teljesen sötétek és hogy a szobákban, ahöl valami parázslik is, sürü füst kóvályog. Bezörgetett az ablakokon, de semmi választ nem kapván, kocsisával együtt felfeBzitette az előszoba ajtaját. Be akartak menni a szobába is, de ott olyan rettenetesen fojtó volt a füst, hogy vissza kellett fordulniok. Szigeti ekkor átszaladt a szomszédos vasúti állomásra és onnan akart a tűzoltóságnak telefonálni. Összeköttetést nem kapván, felküldte a kocsisát a városházán lévő tüzőrségre, hogy értesítse az esetről a tűzoltókat. Néhány önkéntes tűzoltó Birner István árvaszéki ülnök, tüzoltófőparancs • nők vezetésével azonnal meg is jelent a helyszínén, ahol olyan nagy volt a füst, hogy csak gázálarccal tudtak behatolni a szobákba. A második szoba ajtaja előtt belebotlottak a földön eszméletlenül fekvő, teljesen felöltözött tanárnő testébe, akit — Tűzveszélyes padlás vil- rögtön kivittek a szabad levegőre. ! lanyvezetékét szereltesse át Fábián Mivel M. Zsámár Rózsa pulzusa még | céggel. vert, a tűzoltóparancsnok elrendelte a kórházba szállítását. Mire azonban odaértek vele, már nem volt benne élet. Az orvosi vizsgálat után ki vitték a temető hullaházába. A tűzoltók ezalatt a lakásba behatolva látták, hogy a hálószoba sezlonja parázszsal ég, sőt parazsas a padló is. A tüzet hamarosan eloltották és mikor dr Fazakas Péter rendőrfogalmazó megejtette a hatósági vizsgálatot, a lakást lezárták. A helyszíni szemle impressziói szerint M. Zsámár Rózsa, aki naponta 40—50 cigarettát is elszívott, este a sezlon- jára leheveredve elszunnyadt és a parázsló cigarettavéget kezéből kiejtve felgyújtotta a sezlon takaróját, majd msgát a sezlont is, amelyen fekve égési sebeket is szenvedett. Valószínű, hogy az elzárt helyiségben láng nélkül égő tűz füstje el- kábitotta a gyönge szervezetű nőt, aki a karján szenvedett égési sebek okozta fájdalom folytán magához tért és menekülni próbált, de a sötétben a bűzös füstben összeesett és megfulladt. Dr Kelemen József városi főorvos ugyanis a hullavizsgálat alapján szénmonoxydmérgezés folytán beállott halált konstatált. A 33 évet élt kiváló képzettségű szerencsétlen asszony néhai atyja reáliskolai igazgató volt és testvérei is mind előkelő pozíciókat töltenek be. ő maga másfél évvel ezelőtt férjhez ment unokafívéréhez, Maksay László oki. gépészmérnökhöz és életének egyik tragikuma, hogy férjének a harctéren szerzett súlyos betegsége kiújulván, hosszabb tartamú gyógykezelés végett Gyomára kellett szállíttatni a szüleihez. M. Zsámár Rózsa temetése iránt lapunk zártáig hozzátartozói még nem intézkedtek. Fedák-est Szekszárdon. Igazi művészi élvezetben volt részük azoknak, akik szombaton este megtöltötték a Szekszárd Szálló nagytermét. Fedák Sári csillogtatta meg Istenadta nagy művészetét és dr. Szilágyi Imre a magyar muzsikának nagy mestere ragadta el a hallgatóságot gyönyörű muzsikájával a mai élet küzdelmeiből és vitte el az 500 éves magyar dal szárnyain a dicsőséges magyar múltnak romantikus RÁDIÓ Sem Fedák, sem dr. Szilágyi Imre művészetének méltatására nem tartjuk magunkat illetékeseknek, mert az előtt meghajtották a kritika zászlóját már az arra hivatottak. Mi csak pár sorban azt óhajtjuk kifejezni, hogy mi ként tudta magával vinni, ragadni ez a két művészlélek, különösen azokat, akik először látták és hallották őket és azokat, akik a magyar mussikában és dalbaü rejlő megkapó megérzéseket és az azokból kicsengő igazi értéket élvezni és megbecsülni tudják. Kár, hogy ezt az estét igen kevesen hallgatták végig a magyar jövendő letéteményesei, az ifjúság közül, akik fülébe ma mindenfelé a jazz band hangjai ütődnek és akiknek érzésvilágát a mai modern kor hamis érzései teszik beteggé, mert valóban irredentább volt a szombati est minden hangosan hirdetett ilyen estnél, fehérebb, tisztább volt minden érzésnek megnyilatkozása és annak művészi tökéllyel való interpretálása, mint a legfehérebbnek kikiáltott darab. Felemelkedett az embernek lelke a régi magyar dicsőség, a régi magyar élet romantikus légkörébe és érzésvilágába, belekapcsolódott a magyar bánat, a dac, a reménykedés, a hit és a szeretet gyönyörűséges harmóniája, amikor Fedák Sári korhű jelmezében a XVI. századbeli regős- hű, a XVII. századbeli várkisasz- szony, a tépett kuruc vitéz, a kri- nolinos Mária Terézia korabeli udvarhölgy személyesitésében, —- Szilágyi Imre leheletszerű finom kíséretével, — elmondotta abban a korban született dalokat és az ő mesésen kedves hangjával belemuzsikálta a telkekbe abban a korban fogant érzéseknek tisztaságát. Minden szám után viharos tetszés zúgott fel a teremben. Minden mozdulata a kiváló művésznőnek, amellyel énekszámait kísérte egy-egy gyönyörűséges kiegészítése volt az elmondott dalnak a mindenik ilyen megnyilatkozás még inkább magával ragadta a hálás közönséget. Szűztiszta fehér volt az est. Fehér volt a művésznőnek átnyújtott szegfű- csokor és a művészet iránti őszinte és tiszta érzésnek viharos kifejezése volt, amellyel köszöntötte Fedák Sárit és Szilágyi Imrét szekszárdi hallgatósága minden számuknál, de különösen akkor, amidőn utolsó muzsikájukkal a magyar reménykedésnek, az Istenbe való bizakodásnak érzéseit korbácsolták fel lelkűnkben s mindannyiónk szivében ott égett s ott viharzott a múlt szülte, de a mai korban oly annyira aktuális dal, amelyben arról szól a költő, hogy most akarják kiirtani ezt az 1000 éves I magyar nemzetet ősi földjéről, de az 1 Isten, a nagy Isten nem engedi. Eb- | KÉSZÜLÉKEK kedvezi részletfizetésre ^ BUDAI FERENCNÉL I I Szekacárd, Széchenyi-utca 28. az. alatt ■ ben az imádságos hangulatban fejeződött be a Fedák est és ennek gyönyörűséges szépségétől eltelve távoztak el azok, akik szerencsések voltak városunkban eme két művész- léteknek gyönyörűséges megnyilvánulását végig élvezni. Örömmel hallottuk, hogy Fedák Sári és dr. Szilágyi Imre az ősszel is- mét ellátogatnak Szekszárdra, hogy a magyar dal történetének második részét is bemutassák. Nemcsak mi szekszárdiak szerettük meg tehát őket, hanem — mint Fedák mondotta — ők is a szekszárdiakat, akiknek szivében él a magyar dal és a magyar művészet iránti rajongás. hírek. Csonka Magyarország nem ország, Egész Magyarország — mennyország I Keli emlékeztető. Április 9. — Konrád. — 1564-ben a nagyenyedi zsinaton — mely Dávid Ferencet püspökké választja — szakadnak véglegesen két részre a reformátusok és evangélikusok. 1855-ben született Reviczky Gyula költő. Április 10. — Ezekiel. — Zsolt. 1191-ben Oroszlánszívű Richárd angol király 250 hajóval útnak indult a szentföldre. 1416 ban a konstanci zsinat véget vet az egyház kettészakadásának, megszűntetvén az avi- gnoni pápaságot s megválasztván V. Mártont római pápává. — 1739 ben született Báró ti Szabó Dávid költő. 1848-ban feloszlik a bécsi helytartótanács. — 1928-ban Benes cseh külügyminiszter az amsterdami De Tele- graafben közölt interjúban elismeri a magyar békerevizió szükségességét. Április 11. — Leo. — 1241-ben a muhi-csata első napja. — 1807-ben meghalt Révai Miklós iró és nyelvész. 1898-ben elindult gróf Zichy Jenő ázsiai expedíciója Mongolországba. Április 12. — Gyula. — 1450-ben V. Miklós pápa bullájában Magyar- országot a kereszténység paizsának nevezi. — 1782-ben meghalt Metas- tasio olasz költő. — Közigazgatási bizottsági Olás. Tolnavármegye közigazgatási bizottsága folyó hó 8 án délelőtt 9 órakor tartotta havi rendeB Ülését Jankó Ágoston főispán elnöklete alatt. Az előadókon kívül megjelentek az ülésen a választott tagok közül Döry Frigyes, Döry László, báró Fiáth Tibor, Kátay Endre, Schneider Gábor és Schneider János bizottsági tagok. Az egyes előadók jelentései tudomásul vétettek. Az áliamépitészeti hivatal főnökének jelentéséhez Döry Frigyes szólott és helyteleníti, hogy az útadó emelését a minisztérium nem hagyta jóvá. A költségvetési redukciótól az utak teljes leromlását félti, ezen ügyben a kereskedelmi miniszterhez való feliráBi joggal való élést javasolja. —Száváid Oszkár alispán azonosítja magát Döry bizottsági tag aggályaival. A napokban a kereskedelmi minisztériumban tanácskozás
