Tolnamegyei Ujság, 1930 (12. évfolyam, 1-103. szám)

1930-01-11 / 3. szám

TOLNAMEGYEI ÜJSAG 1Ö3Ö janilát 11 Előnyős Alrpirih-t lafal^’i.alak. ban kérni Minden tablettán látható a SAVE R'kereszt.­Közegészségügyi ,bizottság; dr. Csapó Dániel, Dór; Frigye«, dr. Drágít»-Imre, dr. Eíbacb Kornél, Ftey János Takler,Gőisy Tibor, dr. Kovács Sebestóny Endre, Kiss Lajos, dr. Martin József, dr. Noyák Miklós, dr. Őrffy Gyula, Szeghy Sándor, Siabó János, Tenczlinger Lajos, Utóik József, Ve szel ey Zsigmond, vitéz Vendel István, dr. Zsigmond Ferenc, Papp János. Bor ellenőrző bizottságok; Szék- szárd városra és a központi járásra: Antal Pál és dr. Zsigmond Ferenc. A' dombóvári járásra : Gondos And­rás (Döbrököa) és Farkas Ferenc (Dombóvár). A dunaföldvári járásra: irj. Kalmár János (Paks) és vitéz Dala Lajos (Paks). A simontornyai járásra: Kellner János (Hőgyésa) és Szencsi István (Simontornya). A ta máéi járásra : Tóth A.; Sándor (Ta­mási) és Kiss József (Szakály). A völgy ségi járásra: Herger Nándor (Bonyhád), Weber Jakab (Bonybád). Lótenyésztési bizottság : Elnök : Dóry László. Tagok: gr. Apponyi Károly, gr. Apponyi Beásó, Bern- rieder József, Bischitz Sándor, Baross Zoltán, Csapó Dániel, Dóry Frigyes, Dóry Hugó, Sstankovanszky Tibor, br. Fiáth Tibor, Gyérey Richard, Hanzély János, Horváth Jenó ny. ezredes, br. Kornfeld Mór, Mechwarth Emó, Peresei Lajos, Simontsits Ele mér, Szabó Lajos, gróf Széchenyi Domokos, Stockinger János, báró Jeszenszky József. . ... Testnevelési bizottság : dr. Hagy­másé; Zoltán, Szabó János, dr. órffy Gyula, br. Jeszenszky József, Kovács Sebestén; Endre, Pongráoz Lajos. Muzeum-bizottság: Elnök: dr. Kramóljn Gyula. Tagok: dr. Bernáth Béla, Bodnár István, dr. Csapó Dá­niel, Daróczy Zoltán, dr. Halmos Andor, Dór; Frigyes, dr. Dragits Imre, Rózsai Elemér. Stockinger Já- noB, Tóth Károly. j Styrum Lymburg alapokra fel ügyelő választmány tagjai: dr. Hagymása; Zoltán, dr. Kramolin Gyula, Szeghy Sándor, Schneider János, Schneider Gábor, dr. Zsig mond Ferenc. A vármegyei tiszti főügyész he­lyettesévé dr. Zsigmond Ferenc, a vármegyei árvaszéki elnök helyettesévé pedig Mányoky Ödön jelöltetett ki. A miniszteri rendeletek kapcsán a Tolnamegyei Gazdasági Egyesület nek, Tolnatamási fái vér lótenyésztési ssüvetkezetnek különböző segélyek szavaztattak meg. Ugyancsak segélyt kapott az Usdi. Legelőbirtokosság is apaállát beszerzésére. A gyámpénz­tári és egyéb vármegyei pénzek el­helyezése ügyében a közgyűlés javas­lata alapján, hogy 1930.évben,azok 40—40 °/o át a Magyar Általános Hitelbank szekszárdi fiókjánál ób a Szekszárdi Takarékpénztárnál, 20°/o át pedig a Szekszárdi Népbank Szó vetkezetnél helyezi el. A törvénybe fóbián Sándor • műszaki szakllzlal és mflöels Telefon 139 — —SZEKSZÁRDON - — -flfco r*6) 3P>- 6-18 havi »«ésxletliíáetésfcié­- Rádió- í Qlllamos- 1 PorszfvO- í 1 Villanó­kereskedés és [ laboratórium [ legelső Tolna C megyében, | 2 vasaló r i főző t 5 kályha . h í testmelegitő h ^ orvosi műszerek. —^ padlókefe \ és tartoiékai eladás és C ,pl,esőivé?., ..... [ : szerelés ~ csillárok £ körték íj csengők ^ zseblámpák ,,ir.M . « .«.a,« tósági bizottság dr.- Kertes Lipót dombóvári járáaorvost hosBsu érdeme« szolgálata után nyugdíjazta és több nyugdíj és kegydijügyet intézett el. A körlevelek és megkeresések letár gyalása után közel 5 óra volt amikor Jankó Ágoston főispán, megköszönte a törvényhatósági bizottság tagjainak megjelenését, az ülést berekesztette. Áz új felsőházi. rendes és péttagok. A törvényhatósági bizottság a felsőházi tagok választásánál, a felső- háznak eddigi póttagjait ültette a rendes tagok sorába, tehát olyanokat, akik az ő közszereplésükkel a tör* vényhatósági bizottságnak eddig is teljes bizalmát bírták és akik minden* képen olyan férfiak, akik méltán kiérdemelték úgy a multbani, mint az újonnan alakított törvényhatósági bizottság tagjainak nagyrabecsülését. Ezen választásoknál kisebbségben maradt a rendes tagok közül Dőry Hugó dombóvári nagybirtokos. Ésen kisebbségben maradás azonban leg- kevésbbé sem jelentheti azt, mintha az ő eddigi felsőházi tevékenysége, avagy a vármegye köséletábeni sze replése nem lettek volna olyanok, amelyek teljes joggal predestinslaák a felsőházi tagságra. Hozzá, a kiváló gazdához ezúttal is a törvényhatósági bizottságnak egy tekintélyes része ragasz,kodott, a választás eredményét csupán az döntötte el, hogy dr. Per­cei Bélához és Kovács Sebestény Endréhez rendkívül rokonszenves egyéniségük miatt, különösen a tör­vényhatósági bizottság uj tagjai csat lakoztak. A póttagok választása már nem váltott ki nagyobb harcot és a törvényhatósági bizottság igen nagy többségben választotta meg a szék* szárdiak jelöltjét, Kiss Lajos apát- plébánost, aki konciliáns modorával nemcsak Szekszárd városának, de a megye igen kiteljedt vidékén lakók­nak is igaz nagyrabecsülését és sze* retetét érdemelte ki rövid pár év alatti megyénkbeli tartózkodása ideje alatt. Dőry Frigyes vármegyénk köz­életének régi lelkes, kiváló fárad­hatatlan munkásságu tagja, aki úgy is mint kiváló gazda, akinek neve a csonkaország határain túl is ismert, de mint a vármegye évtizedek óta odaadó és lelkes munkása valóban rá­szolgált arra, hogy Tolna vármegye tör vényhatósági bizottságának figyelme és megtiszteltetése feléje forduljon. Kőzkómilzunk vúlsdsa a törvüiyiiaiósási bizottsúí elült A legnagyobb megdöbbenést vál­totta ki Országszerte a pénzügymi­nisztériumnak a népjóléti minisztérium utján kiadott az a rendelete, amely az államkincstár terhire kezelendő betegek költségeit az 1930. évre egy aránylag kicsiny összegben kontin­gentálja. Ez a kormányzati intézkedés —- ha meg nem változtatnák —lét­alapjaiban támadná meg a törvény- hatóságok által fentartott kórházakat, különösen a szekszárdi vármegyei Ferenc közkórházat,. amelynek hatal­mas építési költségeit épen azokból a bevételekből kívánták amortizálni, amelyeket az országos betegápolási alapból kapott volna a vármegye. A rendelet teljesen felborította a vármegye költBégvetéBét és a törvény­hatóság ezekben a rendkívül súlyos és gazdaságilag annyira válságos időkben minden rendelkezésére álló eszközt felhasznál arra, hogy a kor­mányintézkedés hatályon kívül he lyeztessék. A kórházi bizottság egyik tagja, dr. L e o p o 1 d Kornél kormány főtanácsos, ebben az ügyben inter­pellációt intézett a f. hó 9-én tartott rendkívüli közgyűlésen S z é v a l d Oszkár alispánhoz, hogy módot adjon ennek a kérdésnek sürgős tárgyalására és a törvényhatóság rögtöni állás- foglalására, minthogy ez az ügy a rend k ívül i k özgy ülés tárgy sorozaté ba felvehető nem volt. A vármegye pénz­ügyeire oly nagy kihatással bíró ren delkezés fölött széles mederben folyó vita támadt és a vármegye közönsége . elhatározta, hogy a kormányrendelet I visszavonására nemcsak felír a mi niszterelnökhöz, a népjóléti és a pénz­ügyminiszterekhez, hanem jogorvos­latot kérve, a közigazgatási bíróságot is megkeresi. A megyegyülésen Polgár István tb. főjegyző olvadta fel dr. Leopold Kornél interpellációját, amely a kö­vetkező : Leopold Kornél interpellációja. 1. Megfelel-e a tényeknek, hogy a M. kir. Népjóléti Miniszter Úrtól az Alispán Úrhoz a legutóbbi napokban' egy rendelet érkezett, amely az eddigi évtizedes törvényes eljárás­sal teljesen ellenkező, azt az intézkedést tar­talmazza, hogy az államkincstár, illetve, az országos betegápolási és gyermekgondozási pótadó téthére, ápolandó betegek ápolási költségeit az 1930. évre, egy előre meghatá­rozott fix átlagösszegben, évi 600.000 pengő ellátmányban állapítja meg olyképen, hogy amennyiben ezen összeg a kórház összes személyi és dologi kiadásainak fedezetére elegendő nem volna, a felmerülendő egész többlet- szükségletet a kórhazat fenn tártó varmegye tartozik viselni ? 2. Ha igen, tekintettel arra a körülményre, hogy ezen rendelkezésnek foganatosítása a vármegye közönsége által nagy anyagi áldo­zatokkal létesített kórháznak az 1930. évben való üzembentartását a legnagyobb mérték­ben veszélyezteti és mindazon nagyfontos- ságu embetbaráti és szociális céloknak niég- valósítását, amelyek az aj kórház létesítésé­nél a vármegye közönségének szemei előtt lebegtek, lehete lenné teszik, másrészt pedig olyan súlyos anyagi m gterheltetését jelen­tené a vármegye közönségének, amely annak teherbírási képességével, nemcsak a jelenlegi súlyos gazdasági viszonyok között, hanem egyáltalán, még jobb időkben is, nemcsak hogy arányban nem áll, hanem annak viselese a vármegye kö­zönségére nézve teljesen lehe­tetlen, Hómtól JUNTUÍ Mindenütt kaphatót Termeli • Ozsz am I I Erzsébet Királyné Szálló I Budapest, ÍV., Egyetem-utca 5. - (fl Belváros központjában) Tej sz5vetkezeti Központ Budapest, I., Horthy Hlklós-ut 119—ISI. kérdem az igen tisztelt Alispán Urat, haj­landó-e a legsürgősebben olyan javaslatoi terjeszteni a Törvényhatósági Bizottsághoz, hogy ez a;M-ifö'.itíwuényhoz és elsősor­ban a M- kir,. Népjóléti és M. kir. Pénzügy­miniszter Urakhoz intézendő feliratban kérje a sérelmes rendeletnek mielőbb hatályon kívül való helyezését és 3. tekintve, hogy á szóban forgó rendelet az ór- szápos bstegápolási pótadóról szóló tételes törvénnyel teljesén ellentétben AP, hajlandó-e az Alispán Ur javaslatot, .tenni abban az irányban is. hogy . a Törvényható­sági Bizottság ezep rendelet megsemmisítése érdekében panasz jógát a M. kir. Közigaz­gatási Bíróságnál haladéktalanul érvényesítse annál is inkább, mert a fennálló törvényes rendelkezések alapján a Népjóléti Miniszter Urnák kibocsájtott , korábbi határozati, — amely szerint a kórházépítéssel felmerült költ­ségek részbeni fedezetére a mindenkori betegápolási dijakból, betegenkint 26, fillért engedett át a vármegye közönségének,,.— teljesen illuzóríassá válik és a törvényható­ság által felvett építkezési kölcsön törlesz­tésére szolgáló eme fedezetet, —a törvény- hatóság rendkívüli megkárosításával, — meg­semmisíti. Az interpelláció elhangzása után felállóit dr. Leopold Kornál kor- mányfőtanácsos, törvényhatósági bi­zottsági tag ős alábbiakban indo­kolta meg interpelláoióját. Az interpelláció indokolásé. Körülbelül 2 és fél éve annak, hogy a népjóléti miniszter azt a felhívást intézte a vármegyéhez, hogy hajlandó modem uj köz- kórházat létesíteni, ka az .építési költségek felét a vármegye viseli. A népjóléti minisz­ter urnák ezt a nagystílű kezdeményezését, amelyet .vármegyénk minden közügyének utolérhetetlen. támogatója, Pesthy Pál ur őnagyméltósága, vármegyénk kitűnő fia su­galmazott mindannyian őszinte, nagy öröm­mel fogadtuk és vármegyénk közönség6 súlyos anyagi áldozatokat hozott, hogy ezpn nagyszabásúnak tervezett, szociális és em- berbaráti intézmény létesítését a maga részé­ről elősegítse. Az uj kórház építése csakhamar meg­indult és múlt évi október, hó 20-án komoly hivatáséhoz. méltóan, minden parádés ün­neplés nélkül átadatott a forgalomnak és máris megállapítható, hogy. a szenvedő em­beriség szolgálatára rendelt hivatását kitü­nően tölti be. A minisztérium kikötése. Mint derült égből lecsapó villám hatott reánk az értesülés, hogy a népjóléti minisz­ter azt közli a, vármegyével, hogy a vagyon­talan kórházi ápoltak után az államkincstár által az országos betegápolást alap terhére fizetendő dijakat az 1930-ix évre egy fix, , meghatározott átalányösszegben éspedig 600 000 pengőben irányozta elő azzal a ki­kötéssel, hogy amennyiben ezen Összeg a kórház összes személyi és dologi kiadásai­nak fedezetére elegendő nem .volna, a hiányzó többletkiadásokat a vármegye, mint kórház fenntartó, tartozik viselni. 4 Változtatás az eddigi renden. Ez a határozat kórházunknak úgyszólván teljes csődjét jelentheti, mert a vármegye közterheit, főlég a mai súlyos időben, tovább emelni teljes lehetetlenség. A vármegye az uj kórháznak az fiiammal karöltve való lé­tesítését abban .a biztos tudatban határozta el, hogy flzembéntartási költségeit a kórház­nak az évtizedes gyakorlat szerint bevált évi bevételei fogják fedezni. Ezek . a jövedel­mek azokból az ápolási dijakból állottak, amelyekei a jobbmódu betegek fizettek, a vagyontalan betegek helyett pedig az állam­kincstár térített meg az országos beteg­ápolási alap terhére, ami fejenként az elmúlt évben rendes betegeknél 4 30 P-t, a családi ápolásban részesülő szegény elmebetegek­nél pedig napi 2 pengőt tett ki. 60 éve a fővárosi és vidéki nri középosztály találkozó helye. — 100 modern kényelmes szoba. Az étterem- és kávéházban cigányzene. Az Erzsebetpince a főváros legszebb sörözője. Egypincér-rendszer. Polqári árak ! 35 Szabó Imre, tulajdonos.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom