Tolnamegyei Ujság, 1930 (12. évfolyam, 1-103. szám)
1930-03-29 / 25. szám
2 _________________TdlJAMEÓm tn&Á& So dronykerítés»Ágybetét • Kapok • Íjtik Rotkavnál a legolcsóbban készülnek Szehszárdon 313 Árjegyzék ingyen és bérmentye. 2__________________________________ HODERB RÁDIÓK 6—IS Éld réizldfe szakszerű felszereléssel, hosszú garanciával Fábián Sándornál Szekszárdon Rádió« ás elektrotechnikai v&llalat Korzón, a nagytrafik mellett. • Tel. 139. után beállított 91.630 peogő segélyt, a községi segélyalapból még mintegy 150 000 pengő segély kiutalása lenne szükséges ahhoz, hogy ezen községek pótadója se emelkedjék 75®/o fölé. Ezen 36 község pótadó százaléka azért magas, mert a legtöbbnél az iskolákat is a politikai község tartja fönn, vagy pedig azért, mert jelentékeny beruházást létesítettek. A leventeintézmény — folytatja tovább jelentését az alispán — jóllehet a fejlődéséhez szükséges anyagi eszközök csak nagyon kis mértékben állanak rendelkezésre, — rövid öt esztendő alatt bámulatos előrehaladásról tett tanúbizonyságot. De beigazolta újólag a magyar faj különös értékeit is. Ma — szinte észrevétlenül — egymásután alakultak meg a leventezenekarok és bizonyságot tettek arról, hogy a magyar nép a zene terén sem marad el más nemzetek mögött. Nagy lendületet venne az intézmény, ha a sportoláshoz megfelelő öltözékkel és lábbelivel tudnák a leventéket ellátni. Amennyiben a gazdasági viszonyok lehetővé fogják tenni, az alispán ezt a kérdést is megoldani kívánja. Az alispánnak egyébként az a terve, hogy a jövőben a járási székhelyeken levő sportpályák megépítését a vármegyei testnevelési alapból erre a célra nyújtandó segélyezéssel előmozdítsa. A vármegyei tűzrendészet ügye is szépen halad előre. Az elmúlt évben az egyesületek száma körülbelül 30 uj egyesülettel gyarapodott. Az alispán a folyó évben Szekszárdon tfizoltóképző tanfolyamot szándékozik tartani. Az egyetemi hallgatók segélyezése terén Tolna vármegye az első helyen áll. Pécsott a Nagy Lujos-kollégium- ban 20, a budapesti Horthy Miklós- kollégiumban 5 tolnamegyei illetőségű főiskolai hallgató van a vármegye költségére teljesen díjmentesen elhelyezve. A budapesti Kis Szent Terés-meozán két nőhallgató étkezési diját vállalta magára a vármegye és ezeken falül még mintegy 30—40 hallgatót részesít évenkint kisebb-nagyobb egyszer s mindenkorra szóló segélyben és mindez a vármegye közönségének kellőn megterhelése nélkül, a táncvigalmak engedélyezése alkalmával fizetendő zár óra úieghosszabbitási dijakból nyer fedezetet. A tömeges kivándorlás az utóbbi évekhez viszonyítva az 1927. évi 266 és az 1928. évi 369 kivándorlóval szemben már 1929. évben összesen 45Q-re emelkedett, aminek fő oka a súlyos gazdasági és nehéz megélhetési viszonyokban keresendő. A közbiztonsági állapotok terén nem fordult elő említésre méltó esemény. Egyes bűncselekményeknél sem voltak nagyobb kilengések. A közalapok állásának kimutatása után áttér az alispán a közegészségi állapotok ismertetésére, amely általában jónak volt mondható. Heveny- fertőző betegség 72 községben fordult elő, összesen 1349 beteggel, akik közül 80 halt el. Leggyakoribb volt a roncsoló toroklob (40 község, 397 beteg, 28 halálozás), azután a hasi hagymáz (36 község, 234 beteg, 29 halálozás), a vérhas (17 község, 74 beteg 13 halálozással). Az élve- születések száma 2754, a halálozásoké 2086, a születési többlet 668 főnyi volt. A gyermekhalandóság 544 (azaz az elhaltak 26°/0-ára), a hetven éven felülieké 590 re, (vagyis 28 2°/o ra) rúgott. A szekszárdi „Ferenc közkórház“, illetőleg uj részében most már a „Horthy Miklós közkórháziban ápo lásban volt a múlt időszak végén 455, felvétetett az időszak folyamán 2527, ápolást nyert tehát mindössze 2982 beteg, kik közül 1259 [gyógyultan, 859 javultan, 118 gyógyu , latlanul távozván, 162 pedig elhalván, e 2398 főnyi fogyaték levonásával visszamaradt ápolásra 584 s ezenfelül a szálkai, kakasd—helaci családi ápolási telepeken és a palánki bárgazdaságban elhelyezett 636 elmebeteg, vagyis mindössze 1220 egyén. A szekszárdi m. kir. Állami Bábaképzőben jelenleg volt 23, felvételt nyert 449, ápolásban részesült tehát 472 ssemély, kik közül 423 gyógyultan, 3 javultan, 6 gyógyulat- lanul távozván, 7 pedig elhalván, e 439 főnyi fogyaték levonásával visz- szamaradt 33. A bábaképző egyébként az időszak végén már elfoglalhatta az uj, kibővített, részben átépített épületrészt és minden irányban modernizálva folytatja abban jelentékenyen kiszélesbithetett áldásos működését. A „Szekszárdi Mentőegyesület“ segélynyújtási- és betegszállításainak száma az időszakban 303, a megtett kilométerek száma 12.812 volt. Itt emlékszik meg az alispán dr, Dragits Imre m. kir. egészségügyi főtanácsos) nyug. vármegyei tiszti főorvos ötvenéves orvosi jubileumáról is. A vármegye állategészségügyének állása az előző időszakkal szemben valamivel kedvezőbb. A ragadós állati betegségek a következő elteijedés- ben kerültek megfigyelésre: Lépfene 25 község, 39 udvar. Veszettség 9 község, 11 udvar. Ragadós száj- és körömfájás 2 község, 2 udvar. Rüh kór 6 község, 7 udvar. Sertésorbánc 1 község, 1 udvar. Sertéspestis 21 község, 118 udvar. Takonykór, juh- himlő, ivarszervi hólyagos kiütés és tenyészbénaság nem észleltetett. A mezőgazdaság helyzete nem a legkedvezőbb. A talaj nagy szárazsága miatt kellő időben szántani és elvetni csak nehezen lehetett. A nagy szárazság folytán a takarmánytermés igen gyenge volt. Az időjárás csak október vége felé és november hónapokban vált csapadékossá. A tél igen enyhe volt, pár napig tartó vékony hótakaróval. A gyenge fagyok az ősziekben kárt nem tettek. Egér- és rovarkár csak szórványosan mutatkozik. Az enyhe lefolyású tél lehetővé tette a tavasziak alá történő szántások időben való befejezését. Múlt év őszén a földmivelésügyi minisztérium nagyobb szabású svájci tenyészállatbehozatalt bonyolított le Tolna vármegye uradalmai és kisgazdái részére. Megemlékezik ezután a vármegyei állattenyésztés kiváló sikereiről, melyekről előző számunkban már rész- j, letes tudósítást közöltünk. A közutak állapota a rendkívüli módon megszaporodott autó-, autóbusz és — teherautóforgalom erős igénybevétele folytán romló tendenciát mutat, amihez járul azon körülmény is, hogy úgy az állami, mint a vármegyei közutak az útalapok rossz anyagi helyzete miatt a nagyobb igénybevétel dacára sem részesülhetnek fokozottabb gondozásban. Útépítési munkák teljesittettek: a dunaföldvár—dunakömlődi th. közút 17'4—21*7 km szakaszán, mely államsegéllyel' kiépíttetett. Kiépíttetett továbbá a baja—bátaszéki államosítandó 16 km hosszú szakaszából 11 km földmunkája, egy 7, egy 8 0 és egy 166*2 m. ny. vasbeton hid és 2 km hosszú kőpálya. Megindította a kereskedelemügyi minisztérium a budapest—eszéki állami közút modern Útburkolattá való átépítését s ezideig Tolnán további 2 km kiskő, Pakson 1'3 km bitumenes átépítés határoztatott el, meg- indittatott továbbá a községeket bekötő utak kiépítésének akciója. Tervezés alatt van a dunaföldvár—si- montornya—pincehely— tamási—kó- nyi — kocsola — dombóvári államosítandó közút átépítése, illetve kiépítése. A nevelőoktatás a vármegye valamennyi népoktatási intézetében a szabályszerű időben kezdetét vette s zavartalanul folyik. A tanerők közötti fegyelem általában kielégítő. Fegyelmi eljárás a fenti időszakban nem rendeltetett el. A vármegyei iskolánkivüli népművelési bizottság 1929 december 13-án lezárt munkatervébe 2521 ismeret- terjesztő előadást, 8 analfabéta, 9 elemi ismeretterjesztő s 7 általános ismeretterjesztő tanfolyamot jegyzett elő. Az ismeretterjesztő előadások közül különösen a Magyar Vörös Kereszt egészségügyi előadásait s az Alsődunántuli Mezőgazdasági Kamara kiküldöttjének a baromfitenyésztésről szóló előadásait látogatták sokan. A népművelési bizottság rendelkezése folytán 36 hangszórós nyilvános rádió- vevőkészülék áll az iskolánkivüli népművelés szolgálatában a megye területén s lehetővé teszi, hogy a közönség a földmivelésügyi minisztérium gazdasági előadásait s a Rádió Szabadegyetem előadásait hallgathassa. Jelentése végén megemlékezik az alispán Wéber János gazdasági fő.... ________1930 március 29 np uen juhtubí Mindenütt kapható! ^ Termelj • Tej szövetkezeti Központ Budapest, l.f Horthy Mlklós-ut 110-121, tanácsos, felsőházi tag, a vármegye törvényhatósági bizottságának örökös tagja, volt nemzetgyűlési képviselő báró Schell József cs. és kir. kamarás, katalinpusztai földbirtokos, felső - pulyai Madarász Elemér belügyminiszteri c. államtitkár, Tolna vármegye volt aljegyzője és főjegyzője és Niefergall Nándor Dunaföldvár községnek több, mint 40 éven át volt, főjegyzője haláláról. A törvény, hatósági bizottság ezen kiváló tagjainak érdemeit gyönyörű szavakban örökíti meg a jelentés, amely az el- parentálás szomorú akkordjaival végződik. H selyemfenyészfés. Irta: dr. Németh István. A selyemtenyésztés megszervezésében örökös érdemeket szerzett néhai Bezerédj Pál emlékének a február 15-ibi számban közölt méltatása nyomán aktuális egy-két szóval és adattal időzni a kérdés jelentősége fölött. A háború utáni évek átlagában a világ selyemgubótermelése évi négyszáz millió kg-ofc tesz ki, melynek 81°/o át Japán, 12%-át Olaszország, hátralévő 7°/o-át pedig a világ többi országa termeli együttvéve. Magyarország évi termelése átlag 450 ezer kg. A selyemgubótermelésből nyerhető nyersselyem jelentősége az idők folyamán csak növekedhet, mert a gyapjú- és pamutszövetek drágulásával és a divat változásával a selyemszövetek egyre jobban keresett cikkei a textilkereskedelemnek. Minthogy a selyem- gubótermelés fellendülése erősen függ a szederfaültetés lassú fokozásától, a növekvő selyemszükségletet jelentékeny részben az ipari utón készülő műselyem fedezi, de bizonyára csak addig, amig elegendő nyersselyem nem fog rendelkezésre állni. (1913-ben 11 ezer tonna műselyem és 27 ezer tonna nyersselyem, 1926-ban 100 ezer tonna műselyem és 42 ezer tonna nyersselyem'volt a világ termelése.) 1921 ben 337 ezer, 1928 ban 437 ezer család foglalkozott hazánkban selyemgubótermeléssel; egy-egy családra évente átlag 50 P jövedelem esik. Természetesen igen sok család ennél jóval többet kapott selyem- gubóiért. A selyemgubó ára kg-ként átlag 2‘61 P, eltérés az átlagártól a különböző években alig (1 fillér) mutatkozik. (Az ár természetesen minőségenként változó.)) A selyemgubótenyésztés persze fő- foglalkozásnak nem alkalmas, csak mellékfoglalkozással, egyes művelési irányokkal párhuzamosan. Pl. egy közepes (kb. 200 állatból álló) baromfitenyésztéssel kapcsolatban okszerűen folytatható. — Ugyanis a baromfi szereti az erős naptüzéstől és széltől védett helyeket. Ha egy l1/*—2 kát. holdas területet veszünk alapul, tanácsos északról fákkal oltalmazni. Az észak j szél ellen igen jó véd el* met nyújtanak kb. 3 m távolságban ültetetett magas törzsű akácfák s ha Hntschenbocher Ödön öt Fin emlékek nagy raktára, kőfaragó-üzeme Szekszárd, saját telepe: Vasúti-fasor 14—18. Tűzifa ölenként és vagóntételben. Cementáruk, u. m. kutgyűrűk és hidáteresz-csövek minden átméretben, kuttető, kerítés- és kapuoszlopok, etető és itató vályúk, hornyolt cement-cserép, mintás és sima cementlapok, állandóan friss cement, vakolati fehér és sárga kőpor, terraszo- és műkő-zúzalék, csiszoló és fényező anyagok; dunahomok, dunakavics. — Műkő; sírkövek, sirszegélyek, sirfedlapok készítése stb. — Síremlékek ; fekete svéd gráni^márvány s műkő készpénz.írban részletre is. — Vállalom temetőkben a meglévő síremlékekre utánvésést és aranyozást, helyben vagy bárhol a vidéken is, régi sírkövek átdolgozását, fényezését, legjutányosabban, előleg nélkül, pontos szállítási határidőre. ®®®®®®®®®®®®®®®
