Tolnamegyei Ujság, 1930 (12. évfolyam, 1-103. szám)
1930-03-29 / 25. szám
1930 március 29. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 3 IGjRX-An mínDemr TISZTIT s Ságra int. Hideg és átnedvcse* dett lábak következtében nátha, hurut és komoly meghűlés (okozott mértékben léphet feL Egészségének ezen alattomos ellenségei ellen nincs jobb és hatásosabb fegyver, mint az AspirinTabletták Utasítson vissza pótszereket és követeljen mindig eredeti csomagolást, a Bayer-kereszttel. Csak gyógyszertárban kapható. közüket bokros sövénnyel töljük ki, a fák koronájáig nyúló magas lomb* falat kapunk, mely méhtenyésztéasel hasznosítható ; a terület másik három oldalát pedig drótkerítéssel vehetjük körül, melyen belül szederbokor- sövényt ültethetünk; ez nyírva tetszetős élősövényt ad, a nyiradékágak levele pedig selyemtenyésztés utján kiválóan értékesíthető. Ha pedig a körülzárt területet gyümölcsfákkal telepítjük be, az egészévi elfoglalt, ságot adó baromfitenyésztés jövedelmén felül számottevő mellékjövede* lemre tehetünk szert a kisebb elfog* laltságot adó selyemtenyésztésből s még hozzájövő egyéb foglalkozásból. És talán soha nem volt olyan fon* tOB, mint ma, hogy minden elérhető fillérrel fokozzuk munkánk jövedelmét s ezzel gyarapitsuk a nemzeti vagyont. A bflnoűdl ellátás módosításáról. A számoB nehéz gazdasági probléma mellett is figyelmet érdemel a bűnvádi eljárás egyszerüsitéBét célzó igazságügyi politikai javaslat, miért is legyen szabad a kérdéshez nagy általánosságban hozzászólni. Az 1896 : XXXIII. te. szabályozza a büntető eljárást, amely alatt azon jogtételeket értjük, melyek egyrészt a büntető hatalom gyakorlására jogosított hatóságok szervezetét, másrészt a büntető hatalom érvényesítésének módját szabályozzák. Két évtizedre volt szükség, hogy a nagy mü felépüljön, de az igazságügyi kormány még egy heti időt sem adott a „Budapesti Ügyvédi Kamará“ nak, hogy a legújabb reformra észrevételeit megtehesse. Elsőiében az 1921 : XXIX. te. üt rést a büntető eljáráson, melynek legszembetűnőbb intézkedése az egyes bírói rendszer behozatala. Az igy támadt résen most már az 1928. X. te. tör utat magának, mely tovább egyszerűsít, de egyszersmind komoly aggályokat is ébreszt. Az igaiság- ttgyminiszter mostani reformtervezete is főképen az egyszerűsítés céljait akarja szolgálni. Ha kérdezi valaki, hogy mi az* oka ezeknek az egyszerűsítéseknek, a válaszban mentségül mindig a takarékosság elve lép előtérbe, pedig a másfélmilliárdos költségvetésben máshol is lehetne takarékoskodni, mint pont az igazságszolgáltatásnál. Mindenkor szem előtt kell tartani a kir. Kúria impozáns épületén is látható feliratot; Justitia fundamentum regnorum. Bár az objektiv kritikának el kell ismerni a tervezet előnyeit is, mint pl. a feltételesen felfüggesztő büntetés maximumának három hónapra tervezett felemelése, továbbá nem kifogásolható a rágalmazást, becsületsértés], szabadalom- és védjegybitorlási, valamint a tisztességtelen verseny által elkövetett vétségi és sajtó- helyreigazitási ügyekben az illetékkötelezettség. Mindezek azonban nem érnek fel azzal a kárral, ami azáltal következik be, hogy eltörli a vádalá- helyező eljárást. A vádaláhelyező eljárás a terheltnek biztOBitékul szolgált arra, hogy kellő ok és a peranyag előleges mérlegelése nélkül, a vádló egyoldalú indítványára, itólő- biróság elé nem került. Vagyis senki sem került addig a vádlottak padjára, mig az egész peranyagot egy három tagú független bírói tanács át nem vizsgálta. Kivételt képezett a tettenks pás esete, vagy ha terhelt bűnösségét beismerte. Ez esetben, feltéve, hogy oly bűncselekményről volt szó, melyre a törvény 5 évet meg nem haladó szabadságvesztés büntetést irt elő, a vádaláhelyező el járás elmaradhatott. Az egyén szabadságának is legfontosabb eleme, hogy nyilvános főtárgyaláson meg ne hurcoltassék, mielőtt a bírói tanács úgy nem véli, hogy nyomós gyanú- okok forognak fenn. Az uj tervezet értelmében a kir. | ügyészség, mely nem független testület, a terheltet közbeneső eljárás nélkül a vádlottak padjára ültetheti és ha felmentő ítéletet hoz is a bíróság, az anyagi és erkölcsi kár nagy veszélye fenyeget. Ehhez hasonló intézkedés a modern államok bűnvádi perjogában nem található. Angliában pl. bűntett miatt csak az állítható az ítélő esküdtszék elé, kit a nagy zsűri, azaz 12—23 tagból álló nagy esküdtszék vád alá helyezett. A régi magyar jogban is volt az angol nagy zsűrihez hasonló Megyeszerte nagy feltűnést és sajnálkozást váltott ki annak idején a híradásunk, hogy Uglár János szekszárdi épitővállalkozó, a Tolnavármegyei Iparos Szövetség elnöke, aki közel három évtizeden keresztül a szebbnél szebb épületek egéBZ sorát építette, december 6-án egy Budapestről lefelé haladó hajóról állítólag a Dunába vetette magát és meghalt. Az esetet senki sem látta, csak Uglár kis kézipodgyászát találták meg a hajón és azt leadták a duuaföldvári révkapitányságnak, amely látva, hogy búcsúlevelek vannak benne: a lelet ről telefonon értesítette a szekszárdi rendőrkapitányságot, ahová pár nap múlva Uglár csomagocskái is megérkeztek. Feleségének átadták a leveleket és a rendőrség megkereste a dunamenti községeket, bogy a vízből kifogott hullákat jól vizsgálják meg ób ha Uglár holttestét megtalálnák, értesítsék róla a szekszárdi hatóságot. December hatodika óta azonban semmi nyoma sem volt Uglárnak és a szóbeszéd, amely ilyenkor a legvadabb hírek gyártásától sem riad vissza, azt regélte, hogy Uglár nem dobta magát a Dunába, hanem — hitelezői elől menekülendő — küiintézmény, mely abban állott, hogy nemes embert — bizonyos kivételektől eltekintve — csak a megye közgyűlésének határozata folytán lt hetett büntető perbe fogni. Az 1843. évi magyar büntető javaslat átdolgozása folytán keletkezett javaslat angol mintára szabályozta a vádeljárást. Kemény van tehát arra, hogy a törvényhozást a javaslat tárgyalásánál a régi magyar jog szelleme fogja áthatni és a polgári ssabadság elvét fogja érvényre juttatni. földre szökött. Az emberek fantáziáját sokat foglalkoztatta Uglár eltűnése éB voltak, akik az ő nagy nyelvismereteire hivatkozva azt a hitet terjesztették, hogy Szerbiába utazott, ahol álnéven dolgozik és máris jól megy a dolga. Voltak, akik Romániában való tartóskodásáról tudtak és legutóbb már azt is beszélték, hogy a Törökországban dolgozó bátaszéki, mözsi és tolnai kőmivesek Angorá- ban találkoztak vele, mint építési vállalkozóval. De akadtak olyanok is, akik Franciaországban, sőt Amerikában sejtették Uglár titkolt tartózkodási helyét. Mindezeknek a meséknek véget vetett azonban a tény, hogy szegény szerencsétlen Uglár hulláját Duna- pen telén kifogták és Szék szár dra szállítva, csütörtökön délután nagy részvét mellett eltemették. — A feltalálás körülményei egyébként a következők : Nagy Sándor, dunapentelei mezőőr Dunapentele alatt a Duna bolt ágában egy a viz színére került bullát pillantott meg. Néhány embert segít- I ségül híva, azonnal csónakba ült és a | hullát csáklyával a partra vontait a ! A leletről egyidejűleg értesítette a. 1 dunapentelei községi elöljáróságot és Dr. Horvát György. Megtalálták és Szekszárdra szállították uglár János holttestét. B í liői tweed és double kabátok Hattá- és double ruhaketmék Férfi ruhaszövetek. Kalapok. Nagy választékban beérkeztek • Pirnltzer József és Fiai áruházába, Szekszárdim •
