Tolnamegyei Ujság, 1930 (12. évfolyam, 1-103. szám)
1930-01-11 / 3. szám
TOLNAMEGVEI ÚJSÁG KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. Egyes szám ára 30 fillér. XII. évfolyam. Szekszárd, 1930 január 11. __________________________3. szám. Szerk esztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Tel efon szám 85 és 102. Előfizetési dijA ) Félévre ______6 pengő. | Egész évre----------12 pengő. Sz erkesztő: SCHNEIDER JÁNOS. A lap megjelenik minden ezerdin él szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árai: A legkisebb hirdetés dija 1' pengő. A hirdetés egy, 60 milliméter széles hasábon millimétersoronként 8 fillér. Állást keresőknek 50 százalék engedmény. — A hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hir, valamint a nyilttér soronként 60 fillérbe kerül. A vármegye rendkívüli közgyűlése. Folyó hó 9-éré hivta Össze Jankó Ágoston főispán a vármegye törvényhatósági bizottságának rendkivüli közgyűlését, amelynek tárgysorozatán legfontosabb eseményként a vármegye által az országgyttlés felsőháziba küldendő rendes és póttagok választása szerepelt. A felsőház reformjával kapcsolatban egy régen megvolt, de a kiegyezés Után megszűnt joga éledt fel a vármegyéknek, amelyek — mint annak idején — most is követeket küldenek a diéta felBŐ táblájára. Ez az esemény, amely a törvény életbeléptetése óta most másodízben zajlott le, összehozta úgyszólván az egész törvényhatósági bizottságot. • A főispán tiz órakor lépett be a szinte szorongásig megtelt terembe, ahol ott láttuk dr. Pesthy Pál nyng. igazságügyminisztert, az egységespárt elnökét, dr. órffy Imre, dr. Éri Márton, dr. Klein Antal, dr. Dénes Ákos és dr. Erdélyi Aladár országgyűlési képviselőket. Rövid megnyitó után bejelentette a főispán, hogy a törvényhatósági bizottság tagjai közül Pap János, Kan János és dr. Éri Márton örökös tagokká megválasztatván, alsónyéki, dnnaföldvári, illetve dombóvári mandátumukról lemondottak és helyettük Asstalos Péter, Nagy Lajos, illetve Molnár Éndre hivatott be. Jozgits praelátus Bethlen miniszterelnökről. Napirend előtt dr. Jozgits bonyhádi praelátus plébános kért szót és felemlítette, hogy gróf Bethlen István, a nagy államférfin, aki a magyar kormányzat gyeplőit a kezeiben tartja, épen most vívja nagy harcát Hágában ellenségeinkkel, akik a mi tönkretételünkre törekszenek. Bár adná a Mindenható, hogy a diadal pálmáját hozhatná haza és megnyerné a har- eot, amelynek végeredményét minden magyar legforróbb imádságával ki- sérve, ssivszorongva, lélegzetvisszafojtva várja. Mielőtt a törvényhatósági bizottság tanácskozását megkez dené, gondoljon mindenki arra, aki ott a nagy ügyet képviseli és szálljon az Ég felé az egyesült kívánság, hogy gróf Bethlen István diadallal végezze Hágában munkáját. Üdvözlő távirat a miniszterelnöknek. A hosszantartó tapssal és éljenzéssel fogadott megemlekezés után Jankó főispán megállapította, hogy Jozgits praelátus olyan hangot ütött meg, amely minden magyar ember szivében viharszerü visszhangot adott. Aggódó lélekkel figyeljük a miniszterelnök hágai küzdelmét — úgymond a főispán — és mindnyájunk lelkében ég a legforróbb vágy, hogy segíthetnénk a mi kttsködó Titánunknak. Javaslatára táviratot küldtek gróf Bethlennek Hágába, hogy a vármegye törvényhatóságának üdvözléséből is erót^meritsen nagy küzdelmében. { /.. Az interpellációk. Ezután áttértek az interpellációkra. Három interpelláció érkezett a főispánhoz. Galli Kilián bátaszéki lakos a csendőrség házkutatása miatt, dr. Leopold Kornél a kórház ügyében és Ritter Péter keszőhidegknti lakos az államépitészeti hivatal ellen intéztek kérdéseket az alispánhoz. E kérdések közül az utolsó elkésetten érkezvén, a törvény értelmében csak a két oIbő volt tárgyalás alá vehető. Galli Kilián interpellációja panaszolja, hogy a bátaszéki csendőrség revolverkeresés címén házkutatást tartott Kirchner Ferenc bátaszéki lakosnál, akinek az egész lakását feltúrták, leveleit elolvasták és sok, a szociáldemokrata párttól érkezett levelét és nyomtatványát elkobozták. Kérdi az alispánt, hajlandó-e ebben az ügyben a vizsgálatot megindítani és megtorló intéskedéseket tenni. Szévald alispán nyomban felelt a kéidésre, kijelentvén, hogy csak moBt vett az esetről tudomást. Vizsgálatot indítani azonban nem hajlandó, mert a csendőrség katonailag szérvezett őrszemélyzet, — amelynek fegyelmi ügyeit a hadügyminiszter és a felettes katonai parancsnokság intézi. Ha Galli Kilián a csendőrség eljárásában törvénytelenséget lát, forduljon az illetékes csendőrparancsnoksághoz. — A törvényhatósági bizottság az alispán válaszát tudomásul vette. Ezután került a sor dr. Leopold Kornélnak lapunk más helyén ismertetett interpellációjára. A felsőházi tagok választása. Az interpellációk , és az azokra adott válaszok elhangzása után a megejtendő választásoknál a szavazatok elfogadására két szavazatBzedő küldöttség jelöltetett ki. Az első szavazó bizottságba elnökül Szeghy Sándor, tagokul dr. Végess Ferenc és Hor váth Károly, jegyzőül dr. Korniss István, a második szavazatküldött- ségbe dr. Eibach Kornél elnöklete alatt dr. Dalin Jenő ób Frei János küldettek ki. Az országgyűlés felső- házába kiküldendö tagok megválasztása nagy érdeklődést és élénk harcot váltott ki. A bizottság tagjai közül 237-en éltek szavazati jogukkal, ebből 113 szavazat esett dr. Peresei Bélára, 101 szavazat Kovács Sebea- tény Endrére, 75 szavazat Dőry Húgéra és 69 szavazat Kiss Lajosra, 39 szavazat megoszlott, de a legnagyobb részét (34-et) Kiss József szakályi bíró kapta. Szeghy Sándor elnök jelentést tévén a választás eredményéről, Jankó Ágoston főispán dr. Peresei Bélát és Kovács Sebestény Endrét a felsőház tagjaivá megválasztottaknak jelentette ki, amit a közgyűlés többsége élénk tetszéssel fogadott. A póttagok választása következett ezután. Itt 177 szavasat adatott le, ebből Süss Lajos szekszárdi apátplébános 124-et, Döry Frigyes nagybirtokos pedig 69 szavazatot kapott, a többi szavazatok megoszlottak. A bizottság jelentése után a főispán a felsőházba kiküldendő póttagokként megválasztottaknak Kiss Lajost és Döry Frigyest jelentette ki. Ez szintén nagy tetszéssel találkozott. A főispán ezután melegen üdvözölte a megválasz- ( tott rendes és póttagokat, akiknek nevében. dr. Perczel Béla felsőházi tag köszönte meg ezután nagyon szép beszédben társai nevében íb azt, bogy őket a törvényhatósági bizottság az országgyűlés felső- házába való kiküldéssel a bizalom olyan kiváló jeleivel kitüntette. Legyenek meggyőződve, — úgymond, — hogy mi teljes mértékben értékeljük a kitüntetést, amely bennünket ezzel a megválasztással ért, de értékeljük ennek a megbízatásnak a terheit is. Minden időben felelősség- teljes volt ugyanis a törvényhozó szerepe, de most még sokszorta nehezebb, amikor as állami élet teherviselő képessége oly súlyos megpróbáltatásoknak van kitéve. Gazdasági válsággal küzd az egész magyar társadalom minden foglalkozási ága és ennek a társadalomnak minden tagja csak a legnagyobb küzdelemmel és energiáinak végső megfeszítésével tudja a helyét megállani. Ha mégis nyugodt lélekkel vállaljuk megbízatásunkat, annak az az oka, hogy a törvényhozási munkában azoknak az elveknek kell érvényesülni, amelyeket ennek a vármegyének a tradíciói előirnak. E tradíciók értelmében tudjuk, hogy az ország érdekében mit kell ób mit szabad tenni, mert hisz eseket a határokat megszabja as ezeréves magyar alkotmányhoz való ragaszkodásunk is. Viszont a haladó idő által kívánt reformmnnkáknál szükséges módot és tempót nekünk Tolna vármegye kipróbált hagyományaihos való ragaszkodásunk diktálja. Esek a hagyományok ebben a teremben jutottak kifejezésre és a bennük megnyilat kozott szellem a mi irányitónk is. Nemes hagyomány ebben a teremben a magánérdeket a közérdeknek alávetni tudó hazafias szellem, amely kifejezést nyert ez alkalommal is a főispán és alispán urak megnyilatkozásaiban és felemelő a kisgazdatársadalom szónokának osztálya nevében itt tett azon megnyilatkozása, amely a törvényhozó munka egyetlen jogalapjául a magyar nemzeti érzést jelöli meg. Különös kitüntetés az részünkre, hogy annak a vármegyének lehetünk a képviselői, ahol ilyen nemes és előkelő szellem uralkodott és uralkodik, ahol a közönség és a funkció náriusok semmiféle egyéni érdektől, egyéni vágytól, frazeológiától és pártszempontból nem vezéreltetve mennek egyenesen a maguk utján, hogy ez a szerencsétlen ország hamarosan újjáépítve minden külső és belső ellenséggel dacolhasson. A múltba visszanézve' kell a jövő munkáját megalapoznunk, á múlt eseményeiből kell a tanulságokat levonnunk és bizalmat is a múltból keli merítenünk, a múltból, amikor az Isten mindig megsegítette ezt az országot. Hinnünk kell a múlt tanulságai alapján, bogy a magyarok Istene, ahogy ezer évig segített bennünket, most is kivezeti hazánkat a körülötte tornyosait nehézségek tömkelegéből. De hinnünk kell azt is, hogy a munka C9ak akkor Iobz eredményes, ha a hazafias és a vallásos érzés bázisán épül fel. Bár az erő aa egységben rejlik, valóban értékes eredményeket felmutatni tadó politikai élet ellenzéki pártok nélkül el sem képzelhető, mert hiszen azok sem csalhatatlanok, akiket a nemzet közvéleménye zárt sorokban támogat. Szükség van tehát az ellenzékre nemcsak a kritika, hanem a parlamenti váltógazdaság szempontjából is, mert az ellenzék kell hogy legyen a politikai élet vér- felfrissitósónek rezervoárja. Az ellenzék munkáját azonban teljesen át kell hatni a nemzeti gondolatnak. A nemzeti gondolat kell, hogy vezérlő eszméje legyen minden politikusnak, mert jaj annak a pártnak, amely nélkülözi a nemzeti eszmét. De nem hiányozhatik a törvényhozásból a vallásos érsés sem. Hiszen régi igazság, hogy az igazi hazafias érsés csak a vallásosságon alapulhat. A szent egoizmusnak és az egyéni érdekeknek ki kell kapcsolódni a törvényhozó munkájából és kell, hogy a már már lábra kapni készülő önös- séget a vallásosságon alapuló egyéni érdektől ment szent meggyőződés váltsa fel. Hiszen köztudomású,'hogy a puritánizmust és a tisztakezüséget csak abban a társadalomban találhatjuk meg, amelynek a fundamentuma csakiB a vallásosságon alapul. A szavaimat megszakító helyeslésekből jólesően látom, hogy a törvényhatósági bizottság osztja felfogásunkat. Midőn a szimpátiának ezt a nyilvánítását köszönjük, egyúttal arra kérem a Főispán ur Öméltóságát, méhóztassék hozzánk intézett üdvözlő szavaikért őszinte, hálás köszönetünket elfogadni. A gyönyörű, de a maga teljes egészében helyszűke miatt nem közölhető beszéd elhangzása után sokáig zúgott a taps és az éljensaj és a törvényhatósági bizottság minden egyes tagja örömmel állapította meg, hogy dr. Perczel Béla személyében a nagy Perczel elődökhöz minden tekintetben méltó egész embert és kiváló politikust küldött a megye az országgyűlés felsőházába. Dr. Perczel beszéde után a főispán felfüggesztette a közgyűlést, amely három órakor folytatta újból a tanácskozást. A délutáni közgyűlés kezdetén megválasztották- az egyes bizottságok tagjait. A választások eredménye a követkeső lett:
