Tolnamegyei Ujság, 1930 (12. évfolyam, 1-103. szám)

1930-03-08 / 19. szám

XII. évfolyam. 19. szám. Egyes szám ára 30 fillér. Szekszárd, 1930 március 8. 8iwfceszt8ség is kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám 85 és 102. Előfizetési dij: Félévre _______6 pengő. | Egész évre______12 pengő. Sz erkesztő: SCHNEIDER JÁNOS. A lap megjelenik minden aserdán éa azombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez kflldendők. Hirdetések árai: A legkisebb hirdetés dija 1 pengő. A hir­detés egy 60 milliméter széles hasábon millimétersoronként 8 fillér. Állást keresőknek 50 százalék engedmény. — A hír­rovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hir, valamint a nyilttér soronként 60 fillérbe kerül. A Kormányzó Ünneplése Szekszárd Közgyűlésén. A nagyszabású disaes éa felemelő ünnepség után, amellyel Tolna vár­megye törvényhatósági bizottsága rótta le a hálás tisztelet adóját, im­pozáns módon emlékezett meg Horthy Miklós kormányzó nr őíóméltósága jubileumáról Szekszárd megyei város képviselőtestülete is. Vitéz Vendel István polgármester szerdán délután négy órára rendkívüli díszközgyűlést hivott össze és azon a nagy szám* ban megjelent városatyákon kívül ott láttak Jankó Ágoston főispánt, Száváid Oszkár alispánt, dr. Hagy- mássy Zoltán vm. főjegyzőt, Kelemen Imre kúriai hiró, törvényszéki elnö­köt, Jakab László miniszteri taná­csos, pénzügyigazgatót, dr. Qaál De­zső kirá!yi ügyészt, az összes fele­kezetek lelkészeit, Luif ezredes, vm. testnevelési felügyelőt, vitéz Tihanyi őrnagy, vm. szék kapitányt, Herényi őrnagy, vm. csendőrparancsnokot, va­lamint számos hatóság, intézmény és egyesület vezetőségét. A diszgyülés ünnepi külsőségeit fokozta a nagy­számú hölgy közönség megjelenése, akik közül Szévald OszkAmé, Jakab Lászlóné, dr. H»gymássy Zoltánná, Kovácsné Nagy Lujza, Holub Já­nosáé, Szongott Edvinné, Haidekker Károlyné és Diczenty Ernőné nevét sikerült feljegyeznünk. Valamivel négy óra után vonult he vitéz Vendel István polgármester a tanács tagjai kíséretében a drapé­riákkal, nemzetissinü lobogókkal és a kormányzó képével feldíszített köz­gyűlési terembe, ahol az elnöki szé­ket elfoglalva megnyitotta a dísz­közgyűlést és a jegyzőkönyv veze­tésére dr. Cs. Papp Jenő közigaz­gatási tanácsnokot, hitelesítésére pe­dig dr. Drágíts Imre egészségügyi főtanácsost és Vesztergombi József Bóvárit kérte fel. Az egybegyült ünneplő közönség üdvözlése után a polgármester az alábbiakat mondotta : Vitéz Vendel polgármester megnyitója. Tekintetes Képviselőtestületl Mélyen tisztelt Hölgyeim és Uraim l Dicső múltúnk szép emlékeiből bőven részes városunk ritka ünne- pet fii ebben a pillanatban, amidőn a mai ülésünkön arról a gond- viselésszerü eseményről emléke* zünk, hogy az oldott kéve módjára széthuUt nemzet alkotmányos életé­nek vezetését fiz évvel ezelőtt vitéz nagybányai Horthy Miklós ellen­tengernagy vette a kezébe azzal, bogy Őfőméltósdgdt a haza minden társadalmi rétegére támaszkodó nemzetgyűlés az 1920. évi már­cius hó 1-én Magyarország kor­mányzójává választotta. Tekintetes Képviselőtestületi Lel­kűnkben előttünk áll most is a négy évig tartott világháború titáni küz­delmétől elfáradt nemzet és a tör­ténelem rövid, 10 éves távlatán át ma már tisztán látjuk, miszerint a vértelennek hirdetett őszirózsás forradalom hazug jelszavakkal mint mérgezte meg az elalélt ma­gyar népet, hogy azután orgyilko­sok számára martalékul dobja oda mindazt, ami ezer éven át minden becsületes honpolgár előtt mindig drága és szent volt A lelki szeme­ink előtt van ma is a földretepert, a testvéreitől elszakított és a megcsonkított haza sírja szé­lén tanácstalanul álló, magára hagyott magyar nemzet. Nem törődött velünk senki, kol- dóssá téve, kitagadva, számkivetve voltunk a népek nagy családjából. A kelet kapuján magasztos hiva­tásra rendelt ezt a nemzetet a Gondviselés nem hagyta el és a magyar nép összesége által küldött nemzet­gyűlést isteni sugallatával láttáéi, hogy állami életünk temérdek léket kapott hajóját olyan férfiúra bizza, akit az ő végtelen bölcsessége maga is kormányzásra szánt és teremtett. Az 1920. évi március hó 1-én a nemzetgyűlés ünnepies hangulatban általános lelkesedéssel vitéz nagy­bányai Horthy Miklós ellentenger­nagyot Magyarország kormányzó­jává választotta. És ekkor történt meg az, hogy közéletünk addigi bizonytalanságából a magyar alkotmány megtartá­sára az ég felé esküre emelke­dett a kormányzói kéz, amely nemzetünket a sir széléről, a meg­semmisülés örvényéből vissza­rántotta. A „Novara" legendás hős parancs­noka kezébe vette a népek ádáz gyűlöletétől hullámzó tengeren bi­zonytalan sötétségben összeroncsol- tan hánykodó állami életünk hajó­jának a kormánykerekét és annak tűjét az Istenbe vetett mélységes hittel, elszánt, rendíthetetlen szívós magyar akarással és államfői tudás­sal a biztos feltámadás réve felé irányította. Tekintetes Képviselőtestület! Mé­lyen tisztelt Hölgyeim és Uraim I Tudjuk jól, — mert érezzük, —- hogy a feltámadás réve még mész- sze van és hogy oda az ut sok és nagy fáradsággal vezet. Sajog, vér­zik a szivünk elszakított testvéreink mérhetetlen szenvedésein és látjuk, hogy még mindig szeretnék össze- roppantani a megcsonkított Hazát I De azt is tapasztaljuk, hogy nehéz utunkon dicső ősöktől örök­lött, véres csaták pergő füzében megacétosodott igaz magyar lé­lek által irányított biztos kéz vezet, hogy a Haza javát célzó munkától verejtékes homlokunkat szerető ne­mes szív simogatja, bátorítja és hogy nem vagyunk már árvák, van bennünket értékelő, tisztelő jóbarát és nem lehet ma már megsemmi­síteni a csonka Hazát. Nem vagyunk az ut szélére kitett koldusok, tisz­teletet parancsoló, megfelelő hely illet meg bennünket a népek sorsát intéző asztalnál! Fáradságos a munkánk, de ered­ménye biztos és igy nem nehéz; a szent cél kiküzdéséhez pedig meg van a lelki egyensúly, meg van a hiti Vitéz nagybányai Horthy Miklós Magyarország kormányzója ál­lamfői bölcsességének és szinte páratlanul álló nehéz időkben folytatott emberfeletti munkás­ságának köszönhetjük mindeze­ket és azt, hogy romjainkból felépülünk, hogy a feltámadás­hoz egy újabb ezer esztendő el­éréséhez előttünk az ut nyitva áll. A Gondviselés bölcs intézkedése volt a 10 év előtti kormányzói vá­lasztás. Hála az ő nagy jóságáért, mellyel a nehéz megpróbáltatásban nem hagyta el árva népét és vezé­rül adta neki a kiváló tulajdonsá­gokkal rendelkező, e nagy állam- férfiút. Hódolatteljes mély tisztelet és há­lás köszönet vitéz nagybányai Horthy Miklós Magyarország kormányzója Őfőméltóságának, hogy visszaadta a magyar népet ön­magának, a biztos megsemmi­sülés örvényéből kiragadott ben­nünket és immár egy évtizede atyai jóságos szivével az igaz ut ösvényén vezet. Szekszárd megyei város, amely első ízben üdvözölte falai között a Szegedről bevonuló fővezért, álta­lam a Mindenhatóhoz fohászkodik, hogy számunkra óvja meg min­den veszedelemtől és tartsa meg még igen sokáig vitéz nagybányai Horthy Miklóst Magyarország kor­mányzóját Amidőn a megjelent kedves ven­dégeinket és a tekintetes Képviselő- testületet hazafias tisztelettel és sze­retettel üdvözlöm, mai díszközgyű­lésünket a minden magyarok imá­jával : Hiszek egy Istenben, Hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában 1 Ámen I nyitom meg. A polgármester klasssikus és nsgy tetszéssel fogadott megnyitója után felkérte dr. Leopold Kornél kormány­főtanácsos képviselőtestületi tagot ünnepi beszéde elmondására. Dr. Leopold Kornél a közgyűlési terem emelvényéről as alábbi hatásos be­szédben emlékezett meg nagybányai Horthy Miklós jubileumáról: Az ünnepi beszéd. Tekintetes Képviselőtestületi Mélyen tisztelt Ünneplő Közönség l Ott, hol legnagyobb a veszély — ott van legközelebb a segély. Ez a magyar példaszó jut eszembe, ami­kor Horthy Miklós őfőméltóságá­nak 10 év előtt kormányzóvá tör­tént elhivatására gondolok. Állami és nemzeti életünk abban az idő­ben a teljes sorvadás és elpos- ványosodás kétségbeejtő képét mu­tatta. A világháborúban a mi sze­rencsétlen hazánk szenvedte a leg­többet és a legnagyobb vesztesé­get Európa összes országai kö­zött. Ezután még két forradalom következett, amelyek megtámadták ezeréves alkotmányunkat, sárba ta­posták állami és nemzeti életünket, gúzsba kötötték társadalmi életün­ket és fejtetejére állították mindazt, amit mi szentnek, hazafiasnak, er­kölcsösnek és igaznak találtunk és tanultunk. És ebben a vigasztalan helyzetben, amikor ezer sebtől vér­zett az egész ország, amikor édes hazánk romokban hevert, amikor csak káoszt és anarkiát láttunk ma­gunk körül, a Gondviselés különös kegyelméből és a magyar Géniusz sugallatára Horthy Miklósban meg­találtuk azt a férfiút, aki nemzetün­ket a végpusztulástól mentette meg, aki visszaadta bizalmunkat, vissza­adta nemzetünk újjászületésébe és nemzetünk feltámadásába vetett re­ményünket A legvitézebb magyar katonát—aki mint sorhajókapitány az entente ha­talmas hajórajával szemben a maga önfeláldozó hősiességével hervad­hatatlan díszt, becsületet és dicső­séget szerzett az Adrián a magyar katonai hírnévnek és mikor az otrantói ütközetben maga is súlyos sebet kapott és nagy vérvesztesége következtében már nem tudott lá­bán megállni, a fedélzeten hord­ágyon fekve adta ki parancsait, miután pedig a háború megszűnté­vel lázas munkával az ö nagy ma­gyar lelkének szuggesztiv erejével megszervezte és életrehivta a nagy célokra praedesztinált magyar nem­zeti hadsereget — 1920 március hó 1-én az első nemzetgyűlés az egész magyar nemzet akaratából Magyar- ország kormányzójává választotta. Horthy Miklós a kormányzói székbe nemcsak az ő kimagasló ka­tonai erényeit vitte bele, hanem azt a bölcsességet és államférfiul tapin­tatot is, ami az eredményes kor­mányzásnak alapföltétele s amivel még szivének nemes jósága és a nagy magyar Alföld szülöttéhez tapadó igaz magyar nemzeti érzés és lán­goló magyar honszerelem párosul. Súlyos válságok és veszélyes ör­vények között Horthy Miklós kor­mányzó urunk biztos és erős kéz­zel, mint mikor a Novara cir­kálónak parancsnoki hidján állott, irányítja az ország hajóját. A romokat eltakarítani, a közélet

Next

/
Oldalképek
Tartalom