Tolnamegyei Ujság, 1930 (12. évfolyam, 1-103. szám)
1930-03-08 / 19. szám
TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1930 március 8 2 MODERN RÁDIÓK 6—18 hool részletre szakszerű felszereléssel, hosszú garanciával Fábián Sándornál Szekszárdon Rádió- és elektrotechnikai vállalat Korzón, a nagytrafik mellett. - Tel. 139. és a politika utjából a kalandorokat eltávolítani, a jognak uralmát biztosítani, a nemzeti gondolatnak hegemóniáját visszaállítani, az országot a haladás és fejlődés utján előbbrevinni, a nemzeti erőt biztosító nemzeti egységet megvalósítani, a nemzeti élnlakards és tél- támadás hitét a magyar sors legsúlyosabb válságai között is éleszteni és ébrentartani, a nemzeti szellemet és nemzeti hagyományokat ápolni, az akadályokkal dacosan szembeszállni és áldozatosan alkotni tudni azok az irányeszmék, amelyek Horthy Miklós 10 éves kormányzatának sarkkövei. Ha visszatekintünk az elmúlt tövises és göröngyös 10 évre, azokra az akadályokra, amelyeket felejteni nem tudó ellenségeink kifogyhatatlan gáncsoskodása kősziklákul szabad mozgásunk elé gördített, látjuk csak, milyen nagy és nehéz munka volt a sebek gyógyítása és bár em- . berfölőtti a munka, amely Kormányzó urunk bölcs vezérlete mellett végbement, a kitűzött cél: a nagy és boldog integer Magyar- ország visszaállítása, bizakodó reménységünknek éltető és soha ki nem apadó forrása marad. Kormányzónk . a maga egész Európa által elismert nagy tekintélyét nem külső fénnyel és ragyogással, hanem ami ennél sokkal többet ér: a maga lebilincselő egyéniségének utolérhetetlen varázsával biztosítja és a magyar nép osztatlan rajongását megnyerte azzal, hogy az ö magyar szive együttérez és össze van forrva a magyar nép szivének minden dobbanásával. Fülembe hangzanak gróf Apponyi Albertnak, a magyar nemzeti gondolat és jogeszme ihletett apostolának, egyik emlékezetes országgyűlési beszédében több mint 30 év előtt elmondott következő szavai: Két szárnya van a magyar nemzetnek, amellyel a magasba emelkedhetik. , Az egyik a szabadság kultusza, a másik a nemzeti öntudat és a nemzeti érzések felébredése. Ha a fejedelmi madárral nem tudják ki- bontatni azt a szárnyat, amelyet a nemzeti érzésnek teljessége és ereje képez, akkor az a másik szárnyával felemelkedni nem tud, hanem csak üresen csapkodhatja a levegőt. Vitéz Horthy Miklós Kormányzó védőszárnyai alatt ezek az eszmék gyönyörű kibontakozással magasan szárnyalnak és a magyar nemzet mindkét irányban mindinkább előre fog jutni és fölfelé fog emelkedni. A hit és kötelességtudás az a jelszó, melyet Kormányzó urunk az ő zászlaján fennen lobogtat. Ez a jelszó legyen a magyar nemzet hitvallása is. Az ö magasztos példája nyomán a hitet: nemzetünk jövője iránt törhetet- lenül kell ápolnia minden igaz magyarnak, valamint az önzetlen köte- lességteljesitést a hazával szemben, hogy ne a hazából, hanem a hazáért akarjunk élni, hogy szivünk minden dobbanásával, minden agysejtünkkel, minden idegszálunkkal szeressük a hazát és áldozzunk érte. A történetíró, ha egyszer meg fogja írni a most letűnt, egyébként talán rövidnek látszó, de fontos korszakot jelentő 10 esztendőnek történetét, meg fogja állapítani azt is, hogy nagybányai vitéz Horthy Miklós kormányzósága alatt a magyar szent korona fénye érintetlen maradt, a magyar szent korona összefogó eszméje egy pillanatra el nem homályosult és hogy Kormányzó urunk az ő történelmi küldetését minden irányban példásan és áldást- hozóan töltötte be, miután kormányzói alkotó munkájával, lánglelkü energiával a tespedésből emelte ki az országot és rakta le a további fejlődéshez szükséges szilárd alapot. Meghajtunk ő Főméltósága azon kívánsága előtt, amely az ő közismert puritán felfogását jellemzi, hogy az ország mai helyzetében a zajos és költséges ünneplés kerülendő. De nem, hallgathatjuk el a Kormányzó ur Ő Főméltósága iránt érzett és a 10 éves évforduló alkalmával lelkünk mélyéből kitörő rajongó szeretetün- ket, mélységes tiszteletünket és igaz A jubileumi ünnepséggel kapcso latosain bizonyosan érdekli olvasóink fiatalabb részét, akik ezen történelmi nevezetességű események szemtanúi nem voltak, hogy Horthy Miklós mikor is volt megyénkben? Ez okból kis történelmi visszapillantást vetünk Horthy Miklósnak, mint fővezérnek és mint kormányzónak vármegyénk területén való tartózkodására, öt Ízben tüntette ki Horthy Mik lés vármegyénket látogatásával. Első Ízben 1919 október 7*én, tehát a kommunizmus megszűnte utáni második hónapban érkezett Kaposvárról autón városunkba. Battlay Dezső, akkori helyettes kormánybiztos, Fors- tér Zoltán alispán, Vendi István helyettes polgármester és Fejős Imréné, a Mansz elnöke üdvözölték a fővezért, aki válaszában kiemelte, hogy rég készült Szekszárdra, ebbe a vá rosba, ahonnan a nemzeti hadsereg megindította honfoglaló útját. Megszemlélte aDiendorfer ezredes parancsnoksága álatt álló nemzeti hadsereg csapatát, majd a vármegyeházára hajtatott, ahol a különböző vallásfelekezetek papjai, hivatalok küldött Bégéi és társadalmi egyesületek lelkesen üdvözölték a fővezért, aki még ebéd előtt megtekintette Kovách Alá dár múzeumi igazgató kalauzolásával a vármegyei múzeumot. A kaszinó termében igen lelkes hangulata közebéd volt, ahol a fővezér felszólalása igen nagy lelkesedést váltott ki. Ebéd után Horihy Miklós, dr. Battlay helyettes kormánybiztos, Bar- tal Aurél bormánybiztoB és Diendor- fer ezredes kíséretében Tolnára ment, ahol boldogult Fekete Ágoston prépost-plébános fogadta lelkes beszéd del. Tolnáról Faddra autózott, ahol néhai Gutay János üdvözölte. Az üdvözlések után megtekintette a nem zeti hadsereg ottiéyő csapatát és Bar- tal Aurél földbirtokos meglátogatása után délután 5 órakor Pakson és Dunafö'dváron át Siófokra utazott. A fővezér látogatása nagy lelkesedést váltott ki úgy Szekszárdon mint i Tolnán és Faddon, az ő szuggesztiv erejével mindenkit felrázott csügge- I déséből és meger ősi tette látóiban és | hódolatunkat, amidőn imánk áhítattal száll a mindenható Istenhez, hogy Kormányzó Urunkat és minden lépését áldja meg és vezesse diadalra a magyar nemzet boldogulására, az uj és Nagy-Magyarország felépítésére irányuló nemes törekvését. A jó Isten adjon neki erőt a magyar nemzet régi nagyságát visszatükrözendő magyar jövendőnek szerencsés felépítésére, mely nehéz munkában a magyar nép ösztönös hálája és soha el nem lankadó hűsége fogja kisérni az ő legendás alakját. Az ünnepi beszéd hátása alatt leb kés hangulat töltötte be a közgyűlés termét és percekre kiújult a beszéd egyes passzusánál feltört ujjongó lelkesedés, amellyel a közönség a kormányzó személyét ünnepelte. A díszközgyűlés egyértelmüleg elhatározta, hogy a beszédeket szó- szerint beiktatja a j-gyzőkönyvébe, hogy a kormányzó jubileumának kiváló eseményét maradandó módon is megörökítendő: a város egyik legszebb útvonalát, a Vasúti fasort Horthy Miklós útnak nevezi el. A díszközgyűlés ezután a kormányzó | éltetésével ért véget. hallgatóiban a nemzet feltámadásába vetett hitet. Másodszor 1921 október 7 ón, tehát két év múlva jött ismét a kormányzóvá megválasztott Horthy Mik iós megyénkbe. A kormányzó a szerb megszállástól felszabadult vidék meglátogatása alkalmából Mohácsról érkezett Bátaszékre, ahol a vármegye diszmagyarba öltözött nagybirtokosai, Sárköz népe és a megszállás alól felszabadult Alsónyék, Bita és Báta- szék népe fogadta őt nagy lelkese-; déssel. Horthy Miklóst a vármegye nevében Forster Zoltán alispán üd vözölte. Hradek Károly plébános a katholikus papság, Purth Adolf pedig Bátaszék és a sárközi községek elöljárósága nevében üdvözölték lelkes beszéddel. A kormányzó az üdvözlésekre válaszolva nagyobb beszédben hívta fel az óriási számban megjelenteket, hogy Mohácsról jővén, feltámad lelkében az a kétségbeejtő gondolat, hogy második Mohácsnak nézünk elébe, ha nem bírjuk a széthúzást magunk közül kiküszöbölni, óva intette lelkes hallgatóságát, hogy hamis próféták szavait elhigyjék. Ebből a romhalmazból csak úgy tudja az or szágot felépiteni, — mondotta, — ha a nemzet egységesen áll hátamögött. Megfeszített munkával kell dolgozni, mert azzal majd csodákat tudunk művelni. Legyen ebből a rettenetes szerencsétlenségből, amely az országra nehezedik, az az egy szerencse, hogy magyarra talált a magyar. A kormányzó óriási lelkesedéssel fogadott beszéde után bemutatások következtek és cercle volt, amelynek során néhai gróf Apponyi Sándort nagy melegséggel üdvözölte az államfő. Csak rövid félórát töltött a kormányzó Bátaszéken, de ezalatt a rövid félóra alatt megrázta a lelkeket és az összefogás érzését ültette az emberi szivekbe. A 13 óra 35 perckor induló Túrán külön vonattal, fényes kisérettel Bajára utazott. Harmadik ízben 1923 április hó 23 án reggel fél 9 órakor érkezett Szekszárdra a kormányzó, amikor Forster Zoltán főispán fogadta az I jurat Mindenütt kapható! Termeli: Tej szövetkezeti Központ Budapeat, I., Horthy niklóa-ut 119—12|. I összes hivatalok vezetőivel és rendkívül nagy ünneplő közönséggel és Vendi István polgármester üdvözölte lelkes beszédben. A Kormányzó rövid válasza és a bemutatkozások után 8 óra 48 perckor tovább utazott a tolnamözsi állomásra, ahol Berzsenyi István ezredes és Havra- nek János őrnagy jelentései után Bajé Pál járási főszolgabíró üdvözölte. A kormányzó beszédében a mözsiek hazafias érzését emelte ki és báró Jeszenszky András ötös fogatán vonult be Tolnára, ahol Forster Zoltán üdvözölte. Az üdvözlés után a kormányzó lelkesítő beszédet intézett a tiszteletére megjelentekhez. A laktanya megtekintése után nagy kisérettel a gyakorlótérre lovagolt. A tolnai helyőrség díszmenete után a laktanyában küldöttségeket fogadott, amely alkalommal néhai Fekete Ágoston tolnai prépost üdvözölte a keresztény felekezetek papjai nevében. A vármegye nevében dr Éri Márton alispán. Mindkét üdvözlésre a kormányzó lelkes beszédben válaszolt. A vitézeket vitéz Tihanyi Szilárd, a helyőrség tisztikarát pedig Kölner ezredes mutatta be. A cercle után a huszárság egy osztagának kíséretével a vasútállomásra kocsizott, ahol diszszázad fogadta. 12 órakor a Túrán vonattal Bátaszékre utazott, ahol a vasútállomásnál Purth Adolf főjegyző tolmácsolta Bátaszék lakóinak hódolatát, Ezen útja alkalmával is mindenütt hódo'atteijes szeretettel fogadták a kormányzót. Negyedízben 1927 junius 19 én, a danaföldvári hősiszobor leleplezésénél jelent meg. Heggel 9 órakor autón érkezett a hősök ligetéhez, ahol Jankó Ágoston főispán, majd Szévald Oszkár alispán és Haber Ferenc főjegyző üdvözölték. A vármegye országgyűlési képviselői és felsőházi tagjai nevében dr Pesthy Pál igazságügyi miniszter köszöntötte. A kormányzó hivatkozott az 1919 október 7 én rövid pár percig való dunaföldvári tartózkodására és örömének adott kifejezést, hogy e 8 év lepergése óta annyi minden megváltozott és nagyobb reménységgel lehet tekinteni a jövő elé, mint az akkori kétségbeejtő időben. Zlinszky István országgyűlési képviselő avató beszéde után Horthy Miklós lelkes beszéddel adta meg a szobor leleplezésére az engedélyt. Beszédében arra buzdította a díszes nagy közönséget, hogy necsak a hősi emlék ünnepélyes leleplezésében merüljön ki a hála és kegyelet érzése azokkal szemben, akik mindenüket feláldozták a hazáért, hanem abban csúcsosodjék ki, hogy a hősök hátramaradt özvegyeiről és árváiról ne feledkezzenek meg. Dr Erdélyi Aladár, C -glód követe mondotta el ez- Után ünnepi beszédét. A papok áldása és a koszorúk elhelyezése után dr Pesthy Pál Rátkay László költőt, aki a szoborra vésett gyönyörű verssorokat irta és Orbán Antal szobrász- művészt, a hatásos szép szobor kikötőjét mutatta he á kormányzónak, aki a folyamőrök dissfelvónulása után autóba szállt' és visszautazott Budapestre. Á sorsnak különös játéka, hogy a kormányzó Őfőméltóságának Tolna megyében való tartózkodásában az október 7-é nagy szerépet játszik. Phlllps-Rádlót a mi rtifln» Fábián Sándornál, a megye legeiig rtdUHOiiiinWirti vegyen! Horthy Utiklós Tolna me gyében. HORTOBÁGY
