Tolnamegyei Ujság, 1929 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1929-07-20 / 29. szám

1929 julius 20

TOLNAMEGYEI ÚJSÁG.

7

a modern rovarirtószerek

királya

B

legyet, molyt, szúnyogot, poloskát, svábbogarat, hangyát, bolhát, tetfiít stb. és azok potéit, illetve lárváit.

Nem hagy foltot I Ügyeljen a

Nem méreg I

oédjegyre f

Mindenütt kaphatói

Prospektust kívánatra küld: Révész Ernát és Társa Budapest, V., Nádor ucca 30. 0 Telefón: L. 998-25

— A Balatoni Szövetség kiadásában Balatonfüredon ötödikben jelent meg a 10 ives, képekkel ellátott, ingyenes balatoni ismertető, mely az ■összes balatoni fürdőkről kimerítő tájékoztatót ad. A füzetet 20 filléres bélyeg beküldése mellett bárkinek 'díjmentesen megküldik, aki eziránt a szövetséghez fordul.

— Életveszedelmes sérülés. Juhász JánoB kismányoki lakos eperlomb- szedés közben oly szerencsétlenül esett le az eperfáról, hogy be kellett szállítani a szekszárdi kórházba. Álla* pota annyira életveszélyes, hogy mindeddig még kihallgatni sem lehetett.

— Leesett a kocsiról. Kirschner János 7 éves gjörkönyi lakos atyja kocsijából oly szerencsétlenül esett ki, hogy jobb karját eltörte. A sérültet beszállították a szekszárdi Ferenc- közkórházba.

— HllSZ éve lesz e hó 25*én annak, hogy Louis Blériot elsőnek repülte át a La Manche csatornát. A francia és angol hivatalos világ Blé- riot ünneplésére készül. Ez az ünneplés azonban nemcsak Blériotnak szól, hanem az emberi erőfeszítések diadalának és az emberi haladásnak is. Az évfordulón az öreg avia- tikus ismét átrepül Calaisból Doverbe, azonban a gépet nem ő, hanem egy fiatal pilóta fogja vezetni.

— Mérlegek gyártása és javítása Mtelesitve. - Titte Testvérek, Szek- szárd. Telefon 91.

— Az erdélyi probléma megoldásának egy érdekes tervét ismerteti Aldo Dami svájci publicista könyve alapján a Magyar Külpolitika cimü képes hetilap legújabb számában. A vezércikkben Hegedűs Kálmán ország gyűlési képviselő emlékezik meg költői szavakban Bethlen István gróf nak a revízióról mondott szavairól. Radisics Elemér a társadalmi propaganda bajairól szóló cikkében Jancsó ‘Benedeknek ezirányu fejtegetéseit fűzi tovább. Drucker György a h das- németi incidens jogi hátterét fejtegeti kimutatva milyen hiányos még a nemzetközi judikatura, hogy ily esetekre nem nyújt kellő jogvédelmet a méltánytalanságot szenvedő féllel szemben. Fóka Pivny Bála a bukaresti agrárkongresszusról ir színes beszámolót, míg Eöitevényi O.ivér nagyérdekü sponyoiországi útleírásának befejező •Tőszót hozza, majd a Figyelő rovat

eleven megjegyzései után a Kisantant államoknak újabb magyarellenes intézkedéseit ismerteti a lap, valamint Franciaországnak az idegenek beözön* lésével kapcsolatos bajait. A szokásos rovatok egészítik ki a tartalmas számot. A Magyar Külpolitika Kiadó hivatala Budapest, Országház. Kérjen ingyen mutatványszámot.

Rádiót csak szakcégnél szerezzen be, akkor soha sincs vele bosszúsága. Fábián Sándor rádió szakvállalata Szekszárd, Hitelbank-palota (Korzó). Telefon 139.

— Forró szurok megégette az arcát. A szekszárdi uj közkórház építkezésénél e hó 15-én könnyen végzetessé válható baleset történt. Elter László 18 éves villanyszerelő a szerelési munkálatoknál szurkot főzött. A tartályban a szurok tüzet fogott és a henne levő gyanta erős lánggal égni kezdett. Batiz Ferenc szerelőtársa kalapjával a lánghoz csapott, hogy azt eloltsa, aközben azonban az üstöt véletlenül felborította. Az üst tartalma reáömlött a kalapra is s mivel az tüzet fogott és kezét égetni kezdte, Batiz a kalapot magától önkéntelenül eldobta. A dobás következtében a kalapon maradt égő szurok Elter László arcába csapódott, amely súlyos égési sebeket okozott rajta. A rendőrhatóság megállapította, hogy gondatlanság senkit sem terhel.

— Leesett a létráról. Drégelyi Sándor 6 éves gyermek Szekszárdon e hó 12 én délután játszás közben egy magas létrára mászott fel, amelyről oly szerencsétlenül esett le, hogy súlyos sérüléseket szenvedett. Ápolás végett beszállították a szekszárdi Ferenc közkórházha.

— Ragadós állatbetegségek Tolnavármegyében. Dr. Illy György m. kir. állategészségügyi tanácsos legutóbb közzétett kimutatása szerint Tolnavármegye alábbi községeiben van ragadós állatbetegség: Lépfene: Dunaszentgyörgyön, veszettség: Ko- csola, őcsény és Regöly községekben és Szekszárd városban, rühkór: Nagyszékely, Bedeg és Dőrypatlau községekben, sertésorbánc: Kisszé- kelyen és Majoson, sertésvész : Paks, Gerjen, Kistápé, Bátaszék, Sióagárd, Dőrypatlan és Zomba községekben.

— Vízvezeték és csatornázás

szakszerű szerelését vállalják Titte Testvérek, Szekszárd.

— Megfogtak egy keresett kerék pártolvajt. A szekszárdi m. kir. államrendőrség kapitánysága az elmúlt napokban egy kerékpártolvajt , tett ártalmatlanná. E hó 15-én délben Szabó Gyula rendőrfőtörzsőrmester a szekszárdi Garai téren egy ácsorgó fiatalembert szólított fel igazolásra, akinél azonban semmiféle igazoló okmányt nem talált. A rendőrfőtörzsőrmester erre őt a szabályok szerint előállította a rendőrségre, ahol megállapították, bogy Spiri Józsefnek hívják, foglalkozásra nézve pedig pék- tanonc és már hetek óta állás és foglalkozás nélkül csavarog. Bevallotta, hogy Eibennitz Jakab bonyhádi pékmesternél szolgált utoljára, ahonnan azonban négy héttel ezelőtt minden előzetes engedély nélkül eltávozott. Azalatt az idő alatt, amíg foglalkozása nem volt, munkakeresés céljából megfordult Tevelen és Tamási községben is. A kihallgatást vezető rendőrtisztviselőnek a kihall gatás során eszébe jutott, hogy hírom héttel ezelőtt Tevelen ismeretien tettes egy kerékpárt lopott el. A lopás ideje pedig pontosan összeesett Spiri József ottani időzésével. Amikor tőle a bicikli felől kezdtek érdeklődni, minden kertelés nélkül előadta, hogy azt

ő lopta el. A lopott biciklin átment Tamási községbe, amelyet egy ottani lókereskedőnek 20 pengőért eladott. Néhány napig tartott csak a pénz s mikor elfogyott, Szekszárdra jött szerencsét próbálni. A megtévedt fiút kihallgatása után az ügyészségnek adták át, ahol számot kell adnia bűnéért.

— Sertéspestis Szekszárdon. Szék- szárdon a városi állategészségügyi latóság a Bartina u. 34. sz. alatti akóházat zárlat alá vette, mert az egyik malacon sertéspestist állapítottak meg. A szükséges állategészségügyi intézkedések megtétele mellett vizsgálatot indítottak abban az irányban is, hogy ezt a ragályos betegséget honnan hurcolták be. A zárlat 30 napig tart.

— Magyarország mezőgazdasági

földrajza. Irta: dr. Fodor Ferenc. A Pátria Irodalmi Vállalat és.Nyom- dai Rt. kiadása, Budapest (Üllői ut 25.). Ara 6 pengő. A szerző bevezető soraiban azt mondja:' „A föld műves élete a természet erőivel való örökös küzdelemben telik el“ s ez valóban igy is van. Ezeknek a természeti erőknek és a gazdasági viszonyoknak a megismerésére, kihasz nálására és mindezekből a tanulmányok levonására még igen sok gazda nem fordít kellő gondot, propagálása tehát elsőrendű közérdek. Különösen a kisebb gazdáknál tapasztalható ennek hiánya. Dr. Fodor Ferenc könyve igen hasznos Útmutatást ad mindezek elsajátítására. — Három fő fejezetre osztja könyvét. Az első, amelynek címe „Magyarország földje és népe“, az ország földrajzi fekvését, hegyeit, síkságait, folyóit, állóvizeit, éghajlatát, termőtalaját és növényzetét ismerteti. A második fő fejezet „Magyarország gazdasági élete“ címet viseli s felöleli a gabonatermesztésre, takarmány-, kapás, ipari növény-, szőlő- és gyümölcstermesztésre és a kertgazdaságra vonatkozó szükséges gazdaságföldrajzi ismereteket. A nö vénytermesztéshez hasonló részletességgel foglalkozik a szerző az ország állattenyésztési viszonyaival, a baromfitenyésztéssel, méhészettel és se- lyemhernjótenyésztéssel, az erdészettel, bányászattal, iparral, különös tekintettel a mezőgazdasági iparra. — Magyarország külkereskedelmét ismertető fejezetben összehasonlítja a háború előtti és a mostani állapotokat s nagy vonásokban ismerteti az ország jelen külkereskedelmi helyzetét. Külön fejezetet szentel a szerző a magyar mezőgazdaság helyzetének „Európa állami és az idegen világrészek között“ címmel, amely egy úttal a könyv harmadik fő fejezete. Ebben ismerteti előbb az utódálla mok, majd a többi európai állam gazdasági helyzetét nagy vonásokban, mig a legutolsó fejezet az ide gén világrészekről ad gazdaságföldrajzi ismertetőt. t

— A nagyvárosokban a születések

Száma évrői-evre csökken. Legkevesebb a születések száma Berlinben, ahol 11 újszülött jut 1000 lakosra, mig Cairoban 51 születés esik 1000 lélekre. (Ez a világ városai között a legtöbb ) Budapesten 1928 ban 1000 lakosra 17 születés esett, míg 1883 ban még 44 újszülött jutott Búd.pesten 1000 lélekre. A visszaesés megdöbbentő, mert még 1905 ben is 1000 lélekre 27 ujszületés esett fővárosunkban.

— A gazdaasszony dolga. A gazda ságtan és háztartástan kézikönyve, írták a m. kir. földművelésügyi minisztérium megbízásából*: Gárdonyi Józsefné és Kovács Józsefné. Megjelent a „Patria“ Irodalmi Rt. kiadásában, Budapest, IX., Üiiői-ut

25. Ára 8 pengő. Ez a tankönyv gazdasági ÍBmétlőiskolák nőhallgatói részére készült Útmutatóul a házvezetésben és a házkörüli teendők célszerű végzésére. Ezért röviden összefoglalva, könnyen érthető módon és tiszta magyaros nyelven tárgyalja a vidéki kis háztartások háziasszonyainak hasznos tudnivalóit. A háztartási rész megtanít a takarékosságra, a kiadások feljegyzésére, aminek különösen nagy a jelentősége, hiszen gondoljunk csak a közmondásra: „Az asszony többet el tud vinni a kötényében a házból, mint a mennyit az ura szekérszámra hazahord.“ Ezután megismertet az észszerű ruházkodás, táplálkozás alapjaival, a különböző tápszerekkel, végül a kisembereinknél olyan siralmas gyermekgondozás megjavítására bevezet a helyes neve lés alapismereteibe. A gazdaságtani rész a konyha , virág éB gyümölcskertészkedés, a szarvasmarhatenyésztés és tejgazdálkodás, a sertés-, házi- nyul-, baromfi, és selyemhernyónevelés és tenyésztés ismereteibe vezeti be az olvasót.

— Villanyszerelést és Javítást olcsón és szakszerűen végez SOMMER mechanikus, Szekszárd. Telefon 51.

— Lehet kőszenet mesterségesen Is előállítani. A kőszén az évezre dekkel ezelőtt a fö d alá került őserdők növényi anyagának megszene- sedéséből képződött. Ezt a megsze- nesedési folyamatot ma már mesterségesen is elő tudják idézni. — Ez eljárás abban áll, hogy a fit 200 atmoszféra nyomás alatt 340 C° hőmérséklet hatásának tesszük ki. Az óriási nyomás s a magas hőmérséklet pár óra alatt elvégzi azt a munkát, amihez a természetnek évezredekre volt szüksége. A mesterséges kŐBzénkészitésnek azonban csak tudományos szempontból van jelentősége1, mert a mesterséges szén előállítása annyiba kerül, hogy annak használatba vételét nem bírja senki fizetni.

I