Tolnamegyei Ujság, 1929 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1929-03-02 / 9. szám
1929 március 2. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 3 g S B E B E GO SI 13 El Sí El 19 El 13 E 0919 E fi 5 TÓTH JÁNOS i S órás és ékszerész g g Szék szárd, Kaszinó - Bazár. El 0 ------- | ® Raktáron tartok mindennemű fali- és g inga-, valamint zsebórákat. gj S Arany-« ezüst- és dnbléánikban ® B nagy választék. B Kina-ezüst dísztárgyakat és optikai B cikkeket. 32 El B _____ S E B 13 B B ® H® ® E ® E E E ® E E B El E ® >Nehéz szekér dficög lassan utánuk, Sok apró láda rajta: Kék, sárga, zöld... csupa virító színbe, S benn sok édesanyának: Könnyes szerelme és remegő szive.. .< Milyen felséges kép! S kit ne hatna meg Vitéz Csontos Gábor esete, aki azt írja haza: »Mellemre vitézi Metáliát tettek, De a’ semmi, hanem Kezet fogott velem A Józsep Fő Hertzegl* Édes anyjának aztán nagy pecsétes levélben megküldik azt a drága metáliát, hogy: »Őrizze meg büszkén, Élte árán szerzé Vitéz Csontos Gábor.« Általában Lampérth Géza mester az ily apró esetek, mégis szivet átjáró emberi tragédiák egy-két odavetett szóval való elmondásában. Mily megkapó például a Trén cimü versikéje is. Kis leánya, amikor látja az nteán dübörögve járó hadiszekereket, félretesz minden ringyet, rongyot, előveszi kis játékszekerét: »S munkára fogva az összes babáit, Késón, korán a — katonáknak szállít,« Aki átélte az akkori bús időt, vájjon nem markolja e még ma is a szivét, amikor kis leányával elmesél- teti a késő unokáknak a fehér kényérnek a boltban elfogyását. Az nap nem is kerül kenyér az asztalra s Fdbldn Undor tolnamegyei rddiószokOzleto a nagytrafik mellett -*-3 Szekszdrdon gyűmülcstermesztésben-a-jüvI (Korzó) Telefon 139 (47) Kristályos készüléktől 8 lámpásig állandóan raktáron! f Kizárólag komoly márkás romosX gyári rádiókészülékeket tartok. Fontos! Dl! Háromlámpás rádió, komplett hangszóróval, a helyszínen felszerelve _________________________175 P. Há lózati rádiókészülék, hangszóróval, a helyszín, felszerelve 250 P. Dl! Szakszerű munka! Olcsó ár! Egy évi garancia! »Fekete volt a szép fehér kenyér.« Úgy, hogy a kis leány minden este azt imádkozta: »Óvjad Uram mi szép magyar hazánkat, Győzelmet adj a magyar katonáknak S kenyerünk legyen ismét szép — fehér.« A „Mélységből“ cimü alciklusban aztán szó van (de milyen szó!) a bekövetkezett nemzeti nagy tragédiánkról. Egy nagy francia mondta: Nem beszélni róla, de mindég rágondolni. Ezt a gyönyörű reváns eszmét versben talán már lehetetlen is szebben kifejezni, mint Lampérth, a „Csak azért“ versében: »Virág itt csak azért nyíljon, Aranykalász azért ringjon, Szerelmetes csókos ajkon Üdvöt a csók azért adjon .. . Nádfödeles kicsi házban, Kúriában, palotában Bölcső itt csak azéit rengjen, Nóta, pohár azért csengjen, — Csak azért... Aki magyar, tudja: mért 1 Hűnek szivet azért tárjunk, Hűtlent azért sújtson átkunk! Azért forrjon szivünk vágya, Azért esdjen imádsága . .. Az agyunkba’, a markunkba’ Azért égjen kemény munka. Azért álljon készen kardunk, Azért éljünk, azért haljunk 1 — Csak azért 1 Az Isten is tudja: mért !< De tovább nem folytatom. Ezekből a hevenyészett sorokból is látszik Lampérth Géza nemes költői egyénisége. Az ő költészete olyan, mint a hegyi forrásból elindult kristálytiszta patak, amely, mennél tovább megy, annál — mélyebb lesz, csakhogy 6 a nagy mélységben is megtartja a maga tisztaságát. Ezt a szépen kiállított nj kötetét egyébként a Singer és Wolfner ismert budapesti cég adta ki. S az, értékre nézve, talán még tnl is szárnyalja Lampérth „Első könyvem“, „Pacairtaszó“, „Magyar ember nótás könyve“, „A boldogság vándora“, „A glóriás Rákóczi“, „A szent kürt“, „Nemzeti lant“, „Pannónia tündére“ eddig megjelent munkáit. A „Csendes ünnepet“ legmele gebben ajánlhatom tehát minden költészétkedvelő olyan embernek, akinek szivében még van fészek nemcsak a családi érzések lágyan turbé- koló galambja, hanem a nagy magyar érzések magasröptű turul- madara számára is l Bodnár István. A Bűtaszék—SűrkőzI Takarék és Hitelbank jubiláns közgyűlése. A Bátaszék—Sárközi Takarék és Hitelbank múlt hó 24 én délelőtt 11 órakor tartotta dr. Leopold Kornél kormányfőtanácsos elnöklete alatt 20-ik évi közgyűlését, amelyen 41 részvényes jelent meg 9650 részvény képviseletében. Dr. Leopold Kornél szívélyesen üdvözölte a megjelent részvényeseket, különösen V i s n y a Ernő felsőházi tagot, a Pécsi Takarékpénztár elnökét, Siptár Lajost a Pécsi Takarékpénztár ügyvezetőigazgatóját, Snrgoth Aladárt a Magyar Nemzeti Bank szekszárdi fiókjának főnökét és Boros Miklóst a Magyar Általános Hitelbank pécsi fiókjának főnökét. Kegyeletesen emlékezett meg as elhunyt W e i d i n- g e r Lipótról, az alapító vezérigazgatóról, Mayer Alajos alapitó tagról és dr. Müller Ferencről az intézet első ügyészéről és hálásan szólt Szabó Károly volt országgyűlési képviselő, jelenleg nagyharsányi ref. lelkészről, aki az alapítás körül jelentős érdemeket szerzett és évek bosszú során át a felügyelőbizottság elnöke volt. Az elnöki megnyitó ntán a jegyzőkönyv vezetésére Schneider Gábor njug. cnriai birő, intézeti ügyész kéretett fel, a jegyzőkönyv hitelesítésére Gesztessy Péter, -— aki az alakuló ülés jegyzőkönyvének hitelesítője is volt — és Hohmann József részvényesek választattak meg Az igazgatósági jelentést a közgyü lés egyhangnlag felolvasottnak tekin tette és tudomásul vette. A felügyelő bizottság jelentését Schneider Já nos ismertette. Ezután Pongrácz Lajos vezérigazgató tette meg javaslatát a tiszta nyereség felosztására vonatkozólag, amelyet a közgyűlés egyhangnlag elfogadott és elhatározta, hogy a 12.000 darab 15 pengő névértékű részvény ntán 1929 február hó 25-étől kezdődőleg 220 pengő osztalékot fizet ki. Mintán az elnök nagy elismeréssel nyilatkozott Pon g r á c z Lajos vezérigazgatónak, továbbá az igazgatóságnak és tisztviselői karnak az iütézet fejlesztése körül kifejtett munkálkodásukról, az üléB véget ért. A közgyűlés ntán a Bátaazéki Kaszinó helyiségében dr. Leopold Kornél ebéden látta vendégül az intézet igazgatóságát, felügyelóbizottságát és tisztikarát. Az első felköszöntőt dr. Leopold Kornél mondotta, aki melegen emlékezvén meg a még életben lévő alapitó igazgatókról, a felügyelő bizottság tagjairól, valamint az intézet vezetésében újabban helyet foglalt igazgatósági és felügyelőbizottsági tagokról, továbbá a tisztviselőkről, nagy elismeréssel szólott a Pécsi Takarék pénztár kiváló elnökének: Visnya Ernőnek a közgazdasági életben szerzett nagy érdemeiről és poharát reá, az ismert jószivü férfiúra, a szegények nagylelkű támogatójára'üri tette. PoDgrácz Lajos hosszabb beszédben emlékezett meg arrél a jelentős érdemekről, amelyet dr. Leopold Kornél a Bátaszék—Sárközi Takarék és Hitelbank alapítása és fejlesztése körül kifejtett és a Pécsi Takarékpénztár illusztris képviselőit és Snrgoth Aladárt, a Magyar Nemzeti Bank szekszárdi Fiókja főnökét éltette. Yisnya Ernő köszönetét mondott dr. Leopold Kornél és Pongrácz Lajos részéről történt megemlékezésért és dr. Leopold Kornélt, aki Tolna vármegye közgazdasági életében oly kiváló érdemeket szerzett és Pongrácz Lajost, aki a jnbiláló bátaazéki intézet fejlesztése érdekében annyi ambiciót és munkát fejtett ki, köszöntötte. Snrgoth Aladár megköszönte a megtisztelő meghívást, hogy az intézet jubiláriB közgyűlésén résztvehetett, valamint azon figyelmes szavakat, amelyekkel Pongrácz Lajos vezér- igazgató őt aposztrofálta, poharát dr. Leopold Kornél elnökre és Pongrácz Lajos vezérigazgatóra emelte. Schneider János humoros beszédében azt kívánta, hogy abban a házasságban, amelyet immár 2 éve kötött a Bátaszék—Sárközi Takarék és Hitelbank *a Pécsi Takarékpénztárral necsak az örömszülők, az nj házasok, a rokonok (igazgatóság és felügyelőbizottság) és a nevető örökösök (részvényesek) leljenek előnyöket, hanem Bátaszék és vidéke közgazdasági élete is megtalálja azt a támogatást, amelyért az alapítók anDunüntnll üőMelcp: Bérén; (tm a,) nak idején az intézetet életrekeltet- ték és amely szellemben az intézet eddig haladt. Kulturestély Őcsényben. Minden kereszt tövében fakadnak virágok s örömforrások. Még Trianon israzBágtalan, megfojtással fenyegető keresztje tövében is. Avagy nem ez a kereszt rázta-e fel állami életünket s adott egész állami berendezésünknek ideálisabb, humánusabb s harmonikusabb irányt ? A munkaügynek felemelése a kormányzati ágak közé, a társadalom biztosítása, a népoktatásnak hatalmas fejlődése, a művelésnek a legszélesebb körben való terjesztése, az egyén s család különleges magas értékelése mind örömvirágok keresztünk tövében. Minden kereszt tövében fakadnak örömforrások. S kinek nem volna keresztje! Van kicsinek, nagynak s van különösen a magyar asszonynak. Magyar asszony! Nemcsak a testi élet adója, de minden értéknek letéteményese. Bizonyára súlyos a kereszt, melyet hordasz, de számtalan az örömforrás is, mely kereszted tövében fakad. Vigyázz, el ne taposd; cseppje httsit, erősít; csodára képesít. Az ideális magyar asszony sok sok örömforrására mutatott rá s a mindennapi életből vett nagyon találó példákkal igazolta állításait Ujsághy Gézáné, a MANSz szekszárdi csoportjának egyik buzgó tagja s a Szociális Misszió szekszárdi szervezetének elnöknője mnlt hó 26-án Ocsényben nők részére tartott ismeretterjesztő előadásán, a melyen megjelent a „Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége“ tolnamegyei szervezetének elnöknője, Jankó Ágostonná főispánunk neje b Jankó Ágoston főispán is* dr. Halmos Andor kir. tanfelügyelő, a vármegyei népművelési bizottság ügyvezető elnöke, dr. Szmolenszky József tb. vármegyei főjegyző, főispáni titkár, Jung Miklós kir. s. tanfelügyelő s Reitzi Péter népművelési titkár kíséretében. A vármegyei iskolánkivüli népművelési bizottság elnöke : Száváid Oszkár vármegyei alispán és neje táviratilag mentették ki elmaradásukat Isten áldását kívánva az őcsényi nép • művelésre. A knltnrestélyről az alábbiakban számolunk be. öcsényben évek óta rendszeres népművelési munka folyik. A folyó tanévben is 34 ismeretterjesztő előadást tartanak s ami különösen kiemelendő: a látogatottság állandóan igen nagy. Ez bizonyára elsősorban a kiváló előadói karnak érdeme, de érdeme őcsény község fegyelmezett közön■ mm * W J f JF» * wm mm Jw \ 60 éve a fővárosi éB vidéki úri középosztály találkozó helye. B CrZSGDGI Hír aiune g^XUllV 100 modern kényelmes szoba. Az Étterem és Kávéházban cigányzene. ■ " , . „ . _ . „ v Az Erzsébetpince a főváros legszebb sörözője. Egy pincér rendszer. j Budapest, IV., Egyetem-utca 5 (A Belváros központjában) polgári arak. esi.«. _________szabó imrb fiaidon«»«.
