Tolnamegyei Ujság, 1929 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1929-03-02 / 9. szám
4 TOLNAMEGYEI ÚJSÁG O ANGOL □ □ . . • „ . , □ □ un divat8zöveteim az őszi és □ □ téli idényre megérkeztek, ame □ O lyekből szolid árakkal készítek ^ □ zakó- és alkalmi öltönyöket, □ □ felöltőket és féli kabátokat. □ a sáPSZKV anooR □ 2 FÉRFISZABÓ 81 ^ ° SZEKSZÁRD, SZENT ISTVÁN-TÉR. g “ Hozott anyagok feldolgozásit is vállalom, q □□□□□□□□□□□□□□□□□□□□ ségének, amely belátva se előadások értékét, szívesen követi hivatott ve~ Béreinek szavát. Szilágyi Bála ref. lelkész a helyi jskolánkivttli népművelési bizottság elnökének felkérésére folyó hó 26 áo Ujsághy Gézáné tartott több, mint egy órás előadást, amelyet a legnagyobb figyelemmel hallgatott a több száz főből álló közönség. Az élet Bzámos lehetőségeire vonatkozó egészségügyi, nevelési, gazdasági s háztartási, társadalmi s családi tudnivalók oly színes s megragadó stílusban hangzottak el, az előadó haogmodulátióiból az együtt- érzés, a rokonsziv lüktetése annyira kiérződött, hogy hallgatóit mind állandóan lebilincselve tartotta. Ezen előadást megelőzte a Hiszekegy, amelyet & ' férfidalárda Héti József rektor vezénylése mellett énekelt, később még egy éneket; Élj őseim hazája 8 a végén a Himnuszt adta elő a dalárda, mindegyiket meglepő gondos 8 zeneileg kidolgozott előadásban. A vármegyei főispán, Jankó Agosion efölötti jörömének kifejezést íb adott Héti József karnagy előtt. Szerepelt még Deák István levente, aki Babay Géza: Magyarnak lenni c. versét szavalta el lendülettel és természetes hévvel. Az előadások előtt Szilágyi Bála ref. lelkész az egész község nevében igen szívélyes szavakkal s a népművelési munkálkodás lényegének nagyon találó jellemzésével üdvözölte Jankó Ágoston főispánt s nejét, valamint a kíséretében megjelelenteket. Ujsághy Gézáné előadása után Héti József rektor mondott talpraesett szavakkal hálás közönetet. A Himnusz fönséges hangjainak tovarezgése után Bzerteoszló közönség elkezdte a hallottaknak visszaidézését s elejtett megjegyzéseikből következtetve, megtalálták őcsény magyar asszonyai is keresztjük tövében — ame yet asszony i mivoltuk rakott vállaikra — a virágokat és az öröm forrásait. A nagy hides és a Természetrajz. A hat hete tartó szibériai időjárás alatt a lapokban többször felbukkantak Tolnamegyéből származó hírek ritka idegen állatfajok megjelenéséről, vagy az itteni állatok szokatlan viselkedéséről. Nem áll módomban meggyőződni, mennyi ezekben a valóság és mennyi szerepe van a fantáziának, csak a zoológia szem- Uyegén át kívánom vizsgálni, mennyi ben lehetségesek ezek a dolgok és helyesen voltak-e megirva: „Gróf Wimpffen György simon- tornyai erdeiben annyira elszaporodtak a vaddisznók, hogy Haypál István volt nemzetgyűlési képviselő, a Tolnanémedi Vadásztársaság elnöke hatósági kiirtásuk iránt kért intézkedést.“ — Erről a tényről nem lebet vitatkozni, mert aktaszerüleg bizonyítva van. Ugyanis Haypál meg- felebbezte az alispánhoz a főszolgabíró határozatát, melyben a helyzet megvizsgálása után feleslegesnek mon dolta ki a hatóság beavatkozását. Az I uradalom azóta maga rendezett nagyszabású vadászatot, de azt félbe kellett 8zakitani, mert a h ajtók megakadtak a derékig érő hóbao. (Ugyanaz az akadály a hivatalos elintézés megtartását is lehetetlenné tenné.) „Páriban szénapajtában fogtak dámvadbikát.“ — Semmi lehetetlen nincs abban, bogy a dús dámvadállomány- nyal bíró -erdők által körülvett faluban egy éhes dámvad a pajta mögötti boglyához jött és a megijedt vadat beszorították a pajtába. „A szuayogvári erdészlaknál vad- macska támadott meg egy másfél éves gyermeket.“ — Szunyogvár a gyulaji erdőben van. Ott húsz évvel ezelőtt lőttek utoljára vadmacskát, de az erdő oly vadonokban bővelkedik, hol egy-egy család azóta is lappanghat ott észrevétlenül. A vad- macska a szarvasborjut is leüti, nincs tehát kizárva, hogy egy erős kandúr éhségében megtámadott egy másfél éves gyermeket. Valószínűbb azonban, hogy a baromfiólak körül Bom- polyogva, csak megijesztette a kisfiút, de az is lehet, hogy elvadult uagy szürke házimacskárói vau szó. „UjdombóvároD fehér hókáuyát lőttek, amely csak Európa legészakibb részein honos.“ — Hókányának nálunk azt a szép sólymot hívják, melynek természetrajzi neve Circus Cyaneus. Ez nem fehér, hanem világos galambszürke, de röptében fehérnek látszik, akárcsak a sirály. Hazánkban is fészkel és miuden télen lehet egy két példányban gyönyörködni, bár inkább a folyók mentén látható, tehát a dombóvári járásban rendkívüli jelenségnek tartották. „Kölesden az éhes vidrák rákaptak a partmenti foglyokra.“ — Ezt a szokásukat más években is észleltem, amikor nem volt minden viz befagyva. „Medinán vadbattyukat láttak, amelyek csak a Keleti tengeren fészkelnek.“ — Valószínűleg a törps- hattyuról (Cygnus Minor) van bzó, amely tényleg Európa északi'tenger partjain honos, de minden télen messze délre költözik. A levonulás november, december hónapokban, a visszatérés február, március hónapokban szokott történni, minthogy pedig azt olvassuk a lapokban, hogy a magas északon nincs oly hideg, mint délen, lehetséges, hogy a hattyúk korán indultak hazafelé. Vonulásuk rendesen a folyók mentén történik. Medina a Sió partján fekszik, nincs tulmessze a Dunától, — hol már más években is láttak, sőt lőttek is hattyút, — tehát a hattyú-hír sem mondható kacsának. Sokkal inkább koholtnak tartom, amit minep olvastam, hogy a pécsi erdőkben 40 megfagyott őzet találtak. A mecseki erdők uradalmak kezében vaunak, ahol bizonyára etetik a vadat. De ettől eltekintve, az őz az erdőben a farügyek legelése által szűkösen megtalálja a táplálékát, mivel pedig csapatokban él és védett helyen össze bújva szoktak pihenni, nem valószínű, hogy ennyi darab megfagyott. Ha 40 darab helyett 14-et mondana az újság hir, azt gondolnám, hogy valami járvány pusztít az őzek közt és a beteg állatok a uagy hidegben mind elpusztultak. Érdekes, hogy az idén a nagy telekben mindig megjelenő csonttollú madarak (Ampelis garrulus) nem jöttek meg. Ennek magyarázatát is azokban a lapközleményekben találom, hogy a magas északon, hol a hazájuk van, nincs akkora hideg, mint minálunk. Már pedig költözésük célja az, hogy kedvezőbb viszonyok közé kerüljenek. De az etetőhelyeken is hiányoznak a Felső Magyarországból jövő megszokott vendégek, a gyakori látogató hegyi pinty és a ritkábban látható pirók. Ennek magyarázatát nem tudom adni, de még kevésbé értem, hogy a barátcinke is hiányzik. Úgyszólván nem jön más, mint széncinke és a közönséges pinty, de azok sem feltűnő nagy számban. Természetesen sok & mezei veréb, házi veréb azonban még bent a faluban sem látogatja az etetőket. * Hómann György gimnáziumi tanuló Szakadít község határában teljesen elalélt tuzokkakast talált. Bevitte a gimnáziumba, honnan az igazgató elküldte a főszolgabirói hivatalba. Itt a járási állatorvos megállapította, hogy más baja nincs, csak teljesen le van soványodva és az éhhalálhoz van közel. Kanállal melegvizet adtak be neki és megtömték főtt búzával, amitől mindjárt jobban lett. Most 1929 március 2. @00 0 0 00 000 BBS® 00 tagj gjgj i LAKOS I @ ruhákat vegyileg fest és tisztit § 0 legjutányosabb árban. Gyásaeruhák 0 legsürgősebben készíttetnek. E jg Saját készítésű 0 vásznak és^festő-kartonok eladása, g 0 Plisszirozást és gouvrirozást vállal, g ® Üzlet: Szekszárd, Szt. István-tér 5. 9 ® Üzem: Lajos király-utca 7. 0 g 0000000000000000000g ápolják az idő megeDyhüléséig, hogy aztán szabadon bocsássák. A magyar Bikság ezen gyönyörű madara Tolnamegyében csupán a Duna és Sió közti területen fordul elő szórványosan. A gyönki hegyvidéken teljesen ismeretlen. A most talált példány valószínűleg egy éleimet kereső vándorcsapatból maradt elgyengülve vissza. Kulturdélután. Az Egyesült Szekszárd—Tolnamegyei Nőegylet február hó 28-án, a vármegyeház nagytermében bultur- délutánt tartott, igen értékes és kedves műsorral. A kulturdélután dr. Kramolin Gyula, vármegyei tiszti főorvos, lapunk belső munkatársának felolvasásával kezdődött, aki közel egy órán keresztül fejtegette igen szellemesen a tánc történetét és a táncnak egész- ségügyi vonatkozásait. A szellemes felolvasót, akit már rég nélkülöztünk a kulturdélutánok szereplői között, a nagy termet zsüfolásig megtöltő közönség lelkes óvációban részesítette felolvasása befejeztekor. Utána Schiffer Ica hegedüjátéka következett, akit Stockinger Mária kísért zongorán. Eddig csak a Szekszárdi Zeneegyesület tagjai és tanítómestere: dr. Áldor György ismerték Schiffer Icának zenei képességeit és igy első szereplésével méltán meglepte a kulturdélutánok közönségét. ^Egyszerű, kedves fellépésével, minden pózolásnélküli preciz, tiszta játékával gyorsan meghódította a jelenlévőket, akik közül nemcsak a laikusok, de a zeneértők is elismerték kiváló képességeit. Meleg elismerésben része sitették a fiatal hegedűst é9 kísérőjét. Alig ült el a taps, dr. őrffy Lajosné ült hárfájához és az ő rendkívül kellemes, az érzésekhez fiaoman simuló és azokat hatásosan kifejező énekével, valamint hárfakiséretével szerzett néhány percnyi műélvezetet a megjelenteknek. Magyar, francia és német nyelven énekelt és a feltörő tapsviharra, ráadásul még egy magyar darabot adott elő. A hálás közönség mindenik darab után rendkívül melegséggel ünnepelte a kiváló előadásu énekszámokat. Tejfzövdkezetl mozgalom Szekszőrdon. A Szekszárdi Kisgazdák Egyesülete egyik legutóbbi közgyűlésén Frey József elnöklete alatt egy tizennégy tagú bizottságot alakított abból a cél ból, hogy a^Szekszárdon létesítendő tejszövetkezet megalakítása érdekében s szükséges előkészítő intézkedéseket megtegye. E célból az előkészítő bizottság f évi február hó 28 án délután értekezletet tartott a városháza kis tanácstermében, amelyen a 14 tagú btzottságon kívül jelen volt a városi hatóság részéről dr. Cs. Papp Jenő közig, tanácsnok, a Gazdasági Egyesület részéről báró Jeszenszky Andor alelnök és John Meghivás. Az 1898 : XXIII. törvénycikk alapján alakult Országos Központi Hitelszövetkezet kötelékébe tartozó Szekszárdi Népbank Szövetkezet mint az Országos Központi Hitelszövetkezet tagja 1929. évi március hó 17-én d. e. II órakor, határozatképtelenség esetén 1929. évi március hó 24 én d. e. 11 órakor saját helyiségében tartja 58. évi rendes közgyűlését melyre a tagok az alapszabályok 37. §-a értelmében meghivatnak. Napirend i 1. Múlt évi üzleteredményről szóló jelentések tárgyalása. 2. Zárszámadások megvizsgálása és a felmentvény megadása. 3. Mérleg megállapítása. 4. Tiszta jövedelemről való rendelkezés. 5. A közgyűlés elnökének és alelnökének 3 évre való megválasztása. 6. Netaláni indítványok. Kelt Szekszárdon, 1929. évi február hó 27-én. 230 ____ A* igazgatóság. 19 28. évi január hó 1-én a tagok száma 82Í, üzletrészeinek száma pedig 2157 volt, az év folyamán belépett 582 tag 1053 üzletrésszel, kilépett 79 tag 113 üzletrésszel, tehát maradt az 1928. év végén 1325 tag 3097 üzletrésszel. 1929. évi január hó 1-étőí pedig a közgyűlést megelőző február hó végéig belépett 76 tag 171 üzletrésszel, kilépett — tag — üzletrésszel, maradt 1401 tag 3268 üzletrésszel. A felügyelőbizottság által megvizsgált 1928. évi mérleg a szövetkezet helyiségében kifűggesztetett és mindenki által megtekinthető.
