Tolnamegyei Ujság, 1929 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1929-12-14 / 50. szám

XI. évfolyam 50. szám. Egyes szám ára 40 fillér. Szekszárdi 1929 december 14. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefon szám 85 és 102. — Egyes szám ára: 30 fillér. Előfizetési díj félévre 4 pengő (50.000 korona), egész évre 8 pengő (100.000 K). Szerkesztő : SCHNEIDER JÁNOS. ' A' lap megjelenik minden szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések,"valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árai: A legkisebb hirdetés dija 1 pengő. A hir­detés egy.60 millipiéter széles hasábon millimétersoronkéat 8 fillér. Állást keresőknek 50 százalék engedmény. — Á hír­rovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hir, valamint a nyilttér soronként 60 fillérbe kerül. fl magyar szivekhez ( * Irta : vitéz dr. József Ferenc főherceg. Kedves sajátossága az angol tár­sadalmi életnek az, hogy amikor egy egy jótékony intézmény létesíté­séről, vagy apnak fenntartásáról van szó, az egész társadalom összefog és saját magának megadóztatásával biz­tosítja jóformán napok alatt azt, amit elérni akar. Ha egy nj kórház építése válik szükségessé: az angol társadalom nem vár amíg az hivatalos aton, hossza huza-vona után, talán évek mnlva ‘ testet fog ölteni. Valaki — rendesen egy közéleti előkelőség — fényes estélyt rendes palotájában, amelyre meghívja London születési és pénzarisztokráciáját. Az estélyen megjelenő vendégektől a háziúr belépő­díjat szed, ami teljes egészében a tervbévett jótékony intézmény létesí­tésére jut. Ha nem lenne elég, jön Utána egy másik estély éB azon újabb önkéntes adózás. Egészen addig, mig a szükséges pénz összeadva nincsen. Hány jótékony intézmény létesült így Angliában, amelyek talán egyéb­ként sohasem születtek volna meg. És miindez a jótékonyság rendszerbe foglalásával, megerőltetés, zaklatás nélkül, épen azok adományaiból, akik egy-egy dúsan terített asztalnál a házigazda ingyenes vendégszerete­tét élvezik. Ez az angol példaadás jut eszembe most, amikor a TESz az erő­gyűjtésre fordított első tíz év után, | megszervezetten és céltudatosan kezd programmjának megvalósításához és az ebhez szükséges propaganda költ­ségeit akarja a magyar társadalom adományaiból' előteremteni. Beteg és életképtelen ma ez a csonka Magyarország, így darabokra szakítva Trianon által . . . és a TESz a békereviziót tűzte zászlajára, ébren- tartva a sorssujtotta magyarságban a hitet és nem engedve bennünk el­homályosodni a régi haza képét és az az utáni vágyat. Külkereskedelmi mérlegünk passzív, mezőgazdasági terményeinknek nincs ára, gyáraink kéményei maholnap megszűnnek füs­tölögni, terjesztve a munkanélkülisé­get éB nyomort ... és a TESz a maga gazdasági programmjának ge­rincévé tette a magyar ipar és mező gazdaság termékeinek intézményes propagálását és ezzel uj bizalom, hi­tel és jólét biztosítását. Szertehulló, feledékeny nemzetünkben a vissza­fojtott elkeseredés, a nyomasztó gaz­dasági pangás itt ott már bolsevista hangokat vált ki . , . és a TESz harcra kél a tévtanok ellen, messze szétágazó szervezetével összefogja a nemzeti gondolathoz hű magyarságot és a magyar célgondolat kitűzésével tartalommal tölti meg azokat a lel­keket, amelyek eddig minden cél nélkül, önmagukra hagyatva, árván imbolyogtak ebben a sötét magyar éjszakában. Erre a mindnyájunkért való mun kára kér segítséget a TESz a ma­gyar társadalomtól..! Csak filléreket. De ezt a segítséget — hogy a fil­lérekből aranypengők legyenek — épugy meg akarja szervezni, mint az angol társadalom a maga jótékony­ságát. Husafilléres és ötvenfiliéres címletű jegyeket bocsát ki, amelyen két szervezetei révén eljuttat, min­denhova, ahol vendégjárás, társas­ebéd, tánc, dáridó, lakodalom folyik. Mindenhová, ahol e szomorú földön emberek gondtalanul mulatnak. Em­lékeztetőül, nehogy jókedvünkben el­felejtsük Trianont, hacsak pillana- natokra is, mi feledékeny magyarok. Szép gondolat ez, érdemes arra, hogy szállóigévé váljon széles ez or­szágban: addig, mig a régi határok visszaállítva nincsenek, ne legyen egy ház sem, ahol a meghívott vendég tányérja mellé nem tesz a háziasszony egy ilyen jegyet, — és ne legyen egy vendég sem, aki nem követeli a háziasszonytól azt... a magyar haj- nalhasadás érdekében! Szebb szokás lenne ez még az angol szokásnál is. Ott csak egy aránylag szükkörü társadalom jótékonysága van intézményessé téve kevesek: a betegek, az elhagyatottak érdekében, — de'itt a TESz ilyen támogatásá­val jótékonyságot gyakorlunk mind­nyájunkkal, szegény magyarokkal, de még inkább gyermekeinkkel szemben, akiknek egy szebb, egy jobb jövőt készítünk igy elő. A magyar szivekhez szólok: hiszem, hogy nem hiába 1 A Kfizmatfis reformja. Irta: dr. Órffy Imre országgy. képviselő: A közéli napokban megjelent a hivatalos lapban a közhivatalok ügy­rendjéről szőlő összminisztéri rende­let, mely a közhivatalok és intéz­mények működése tekintetében igen jelentős reformokat léptetett életbe. Ez nemcsak tartalmánál fogva, hanem azért is örvendetes tény, mert ezzel a kormány példát adott arra, hogy miként lehet egy nagy körültekintést igénylő, elhanyagolt és összetett kér­dést rövid idő alatt a megoldáshoz közel vinni. Naivság volna azonban azt hinni, hogy a magyar adminisztráció re­formja ügyrendi kérdések szabályo­zásával nagyjából befejezést is nyert. A reform sokkal tágabb körű. Sajnos, egy cikk keretei nem elegendők a kitűzött nagy feladat ismertetésére. Komolytalan lenne ezt megkísérelni, de talán e percben céltalan lenne is, mert hiszen a közvéleményt az ak­tualitások érdeklik legjobban és ezek közt első helyen, mint emlitém, a hivatali eljárások reformja áll. Tisztában vagyunk vele, hogy min­den közhivatalra érvényes ügyrendi szabály csak az általános irányelvekre és az ügykezelés legfontosabb mozza­nataira térhet ki s nem szabályoz­hatja a sokféle közigazgatási ág különleges működését. A most meg­jelent általános ügyrendi kódex nem Bethlen Gábor.* 1580-1629. Irta: Bodnár István. (Folytatás.) Mesébe illő, hogy mit tett népéért ez a, nagy fejedelem. IJralkodásának 15 éyébtőli .legalább fiz évet fegyver ben, h.áh°ruban tölt. Más nagyobb országok is tönkremennek ezalatt, a kis Erdély azonban gyarapszik, a jólét eddig nem ismert, bámulatban magas fokára jut. Bethlen megmu­tatta, hogy nem az az uralkodó nagy, akit csak a hatalmasok, a gazdagok dicsőítenek, de akit a földhöz ragadt nép is csak . áldani tud., Mert nem teljes a ^leghatalmasabb orgona bú gása sem, ha abban csak a legna­gyobb sípok szójának, de a parányi, legkisebb sípocskák szóhoz sem jut­hatnak ... Bethlen Gábor maga is szerző ember. Nem veti meg a pénzt, a vagyont, de azért azon van, jus son abból másoknak is. Alatta a kis Erdély élénk kereskedést folytat a külfölddel. Élő marhát, állatbőrt, sót, meszet visznek ki. Bethlen még Ve lencébe küldött diplomatáit is fel- használja, hogy ként, viaszt, salétro mot. vigyenek magukkal s onnan drág| keleti holmit, pompás ruha­* Pfebb források: Angyal Dávid': Magyarország’ története II. Mátyástól IIL Ferdinándig- Gindely Antal.. és Acsádi Ignác: Bethlen Gábor és udvara. Rugon- falvi Kiss István: Bethlen Gábor érdétyi féjedeíém. SaekíüDGyula * A X VI. század. Szilágyi I„>! Erdély- ország története. Károlyi Árpád t Bocsira? és a bécsi béka. Varga"Otfö: Magyároftzág'története. Stb.'*' **' szöveteket, szőnyeget, tapétát, szebb- nél-szebb bútort, lakásfelszerelési cikkeket, ínycsiklandozó déli gyümöl­csöt hordjanak haza az uj gyula- fehérvári királyi palota számára. Mert Bethlen, kivált második felesége ha­tása alatt szereti a szépet, a pom­pát, a fényűzést, amellyel mintegy dicsekedni akar a sok külföldi ven dég előtt. Bányászokat telepit be s nemcsak várait tartja rendben, de újakat is épit, a gazdagabb nemes­ségtől s á vármegyéktől pedig egye nesen megkívánja, hogy szebbnél- szebb udvarházakat emeljenek feje­delmi * székhelyén. S ezek mellett ren­getegei áldoz kulturális célokra. A kolozsvári, fogarasi, dévai, szász városi, udvarhelyi, sepsiszentgyörgyi, kézdivásárhelyi iskolákra. Miután Ká roly tőherceg, a Bethlen által tanulásra Vittenbergába kiküldött 12 diákot megöleti, ő maga hoz be külföldről kiváló tudósokat gyulafehérvári aka­démiájára, amellyel megelőzte még Pázmány Péter nagyszombati hasonló iskoláját is., ó mondja ki először a nagy kultur jelszót, hogy a jobbágy­ság gyermekeinek is joguk van az iskolák látogatásához. ' Tudósokkal vétetikorul óságát,*" ÓzeretTáz olva­sást. Háborúban is külön kocsi viszi utáná u^edvel| ^öpyveft.. Éifjö$<j>^n kegyeli’ a.. í)ibliát,amelyet .^fi^zor pl- vasott át. A. törpknét ő és fejedelmi < utódja Rákóczy György többször; tesz -diplomáéiátlépéseket'- ar*elvittf“Épr­vinák visszaszerzésére. Vallásos ér­zésű, istenes ember. Maga is szerez vallásos énekeket. Katonáit a tábor­ban mindennap dobszó hívja isteni tiszteletre De emellett türelmes, má sok hitét megbecsülő. Magyarságuk közös volta, levelezésbe hozza ellen felével,. Pázmány Péterrel is. S ő az, aki a jézsuita Káldy Györgynek, a jeles bibliaforditónak nyomdát állít a Szentirás kiadására. Mint hadvezért eleget jellemzik nagy hadi tettei. Bá­torságát is az Istenbe vetett mély­séges hit patinnázza rettenthetetlenné. Golyózáporban tart sereg- és terep­szemlét. Sátorát a tűzvonalba vereti: »Mert hol láttátok, vagy hallottátok ti jóuraim, hogy királyt, vagy feje­delmet öreg lövő szerszámmal ellőt­tek volna? 1c Nem a hitbeli meg­győződés, más vallásuak ellen viselt ő háborút, de a bennünket magya rókát egymásra uszitó akkori bécsi hatalmasok ellen, akik nagyon jól tudták és ki is használták, hogy a felekezetek egymás között váló harca, mindég az ország és nemzet gyen­gesége ! Mint politikus körmönfont, ravasz, terveit soha el nem áruló. E téren támadják leginkább. Alattomosnak, kétszínűnek, szószegőnek bélyegezik, egyik német fejedelem már nem is hiszi, ,hogy —^ van Bethlen Gábor. Pedig ő se igen ,ment tovább, a vele szintén alkudozó ihiresfrancia állam- ■ férfiúnál;“ Riehelteu“bibomoknály aki maga is azt tartotta: a nyelv arra való, hogy gondolatainkat elrejtsük vele. Egyébként is a hitegetés, félre­vezetés, becsapás nemcsak akkori diplomata — erények. Bethlennek eme kis, mondjuk, erkölcsi kisiklásai, a mai nagy világpolitikusok hazug­ság-váraiban legfeljebb csak szerény, parányi sarokkövecskék lehetnének. Áz ő külön diplomáciai művészete éppen az, hogy a törököt, németet egymással tudja sárokban tartatni. Amit egyiknek ígér, a másikkal akarja megfizettetni, úgy, hogy neki magá- nak, vágy még jobban mondva, kis országának még haszna is maradjon belőle. Főként tŐrökbarátságáérf ité lik el, de éppen azok leginkább, akik, az ő hátamegett való elárulásával és befeketitésével, ugyanarra a — barát- kozásra vágyakoznak. Sokban igaza volt, amikor a törököt a németnél hűbb szövetségesnek ítélte, de ne fe­lejtsük el, hogy amikor á magyarság érdekeiről, jövőjéről van szó, éppen ő az, aki nagy ellenfele Pázmány Péter utján elsőnek értesíti Ferdinándot a szultán haláláról s Musztafa trónra ültetéséről s később is már jó előre hirt ad a törökök mozgolódásáról. Persze az angol s más, egyébkén! mindég nyájasan mosolygó diplomat^ urak orrukat fintorgatják, amikor pénzt kérni merészel tölük a had. viselés céljaira. Eszükbe se jut, hogy az- általuk százszor felajánlott pénzr beli smás segitség 'meg* nem adása

Next

/
Oldalképek
Tartalom