Tolnamegyei Ujság, 1929 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1929-12-14 / 50. szám
XI. évfolyam 50. szám. Egyes szám ára 40 fillér. Szekszárdi 1929 december 14. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefon szám 85 és 102. — Egyes szám ára: 30 fillér. Előfizetési díj félévre 4 pengő (50.000 korona), egész évre 8 pengő (100.000 K). Szerkesztő : SCHNEIDER JÁNOS. ' A' lap megjelenik minden szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések,"valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árai: A legkisebb hirdetés dija 1 pengő. A hirdetés egy.60 millipiéter széles hasábon millimétersoronkéat 8 fillér. Állást keresőknek 50 százalék engedmény. — Á hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hir, valamint a nyilttér soronként 60 fillérbe kerül. fl magyar szivekhez ( * Irta : vitéz dr. József Ferenc főherceg. Kedves sajátossága az angol társadalmi életnek az, hogy amikor egy egy jótékony intézmény létesítéséről, vagy apnak fenntartásáról van szó, az egész társadalom összefog és saját magának megadóztatásával biztosítja jóformán napok alatt azt, amit elérni akar. Ha egy nj kórház építése válik szükségessé: az angol társadalom nem vár amíg az hivatalos aton, hossza huza-vona után, talán évek mnlva ‘ testet fog ölteni. Valaki — rendesen egy közéleti előkelőség — fényes estélyt rendes palotájában, amelyre meghívja London születési és pénzarisztokráciáját. Az estélyen megjelenő vendégektől a háziúr belépődíjat szed, ami teljes egészében a tervbévett jótékony intézmény létesítésére jut. Ha nem lenne elég, jön Utána egy másik estély éB azon újabb önkéntes adózás. Egészen addig, mig a szükséges pénz összeadva nincsen. Hány jótékony intézmény létesült így Angliában, amelyek talán egyébként sohasem születtek volna meg. És miindez a jótékonyság rendszerbe foglalásával, megerőltetés, zaklatás nélkül, épen azok adományaiból, akik egy-egy dúsan terített asztalnál a házigazda ingyenes vendégszeretetét élvezik. Ez az angol példaadás jut eszembe most, amikor a TESz az erőgyűjtésre fordított első tíz év után, | megszervezetten és céltudatosan kezd programmjának megvalósításához és az ebhez szükséges propaganda költségeit akarja a magyar társadalom adományaiból' előteremteni. Beteg és életképtelen ma ez a csonka Magyarország, így darabokra szakítva Trianon által . . . és a TESz a békereviziót tűzte zászlajára, ébren- tartva a sorssujtotta magyarságban a hitet és nem engedve bennünk elhomályosodni a régi haza képét és az az utáni vágyat. Külkereskedelmi mérlegünk passzív, mezőgazdasági terményeinknek nincs ára, gyáraink kéményei maholnap megszűnnek füstölögni, terjesztve a munkanélküliséget éB nyomort ... és a TESz a maga gazdasági programmjának gerincévé tette a magyar ipar és mező gazdaság termékeinek intézményes propagálását és ezzel uj bizalom, hitel és jólét biztosítását. Szertehulló, feledékeny nemzetünkben a visszafojtott elkeseredés, a nyomasztó gazdasági pangás itt ott már bolsevista hangokat vált ki . , . és a TESz harcra kél a tévtanok ellen, messze szétágazó szervezetével összefogja a nemzeti gondolathoz hű magyarságot és a magyar célgondolat kitűzésével tartalommal tölti meg azokat a lelkeket, amelyek eddig minden cél nélkül, önmagukra hagyatva, árván imbolyogtak ebben a sötét magyar éjszakában. Erre a mindnyájunkért való mun kára kér segítséget a TESz a magyar társadalomtól..! Csak filléreket. De ezt a segítséget — hogy a fillérekből aranypengők legyenek — épugy meg akarja szervezni, mint az angol társadalom a maga jótékonyságát. Husafilléres és ötvenfiliéres címletű jegyeket bocsát ki, amelyen két szervezetei révén eljuttat, mindenhova, ahol vendégjárás, társasebéd, tánc, dáridó, lakodalom folyik. Mindenhová, ahol e szomorú földön emberek gondtalanul mulatnak. Emlékeztetőül, nehogy jókedvünkben elfelejtsük Trianont, hacsak pillana- natokra is, mi feledékeny magyarok. Szép gondolat ez, érdemes arra, hogy szállóigévé váljon széles ez országban: addig, mig a régi határok visszaállítva nincsenek, ne legyen egy ház sem, ahol a meghívott vendég tányérja mellé nem tesz a háziasszony egy ilyen jegyet, — és ne legyen egy vendég sem, aki nem követeli a háziasszonytól azt... a magyar haj- nalhasadás érdekében! Szebb szokás lenne ez még az angol szokásnál is. Ott csak egy aránylag szükkörü társadalom jótékonysága van intézményessé téve kevesek: a betegek, az elhagyatottak érdekében, — de'itt a TESz ilyen támogatásával jótékonyságot gyakorlunk mindnyájunkkal, szegény magyarokkal, de még inkább gyermekeinkkel szemben, akiknek egy szebb, egy jobb jövőt készítünk igy elő. A magyar szivekhez szólok: hiszem, hogy nem hiába 1 A Kfizmatfis reformja. Irta: dr. Órffy Imre országgy. képviselő: A közéli napokban megjelent a hivatalos lapban a közhivatalok ügyrendjéről szőlő összminisztéri rendelet, mely a közhivatalok és intézmények működése tekintetében igen jelentős reformokat léptetett életbe. Ez nemcsak tartalmánál fogva, hanem azért is örvendetes tény, mert ezzel a kormány példát adott arra, hogy miként lehet egy nagy körültekintést igénylő, elhanyagolt és összetett kérdést rövid idő alatt a megoldáshoz közel vinni. Naivság volna azonban azt hinni, hogy a magyar adminisztráció reformja ügyrendi kérdések szabályozásával nagyjából befejezést is nyert. A reform sokkal tágabb körű. Sajnos, egy cikk keretei nem elegendők a kitűzött nagy feladat ismertetésére. Komolytalan lenne ezt megkísérelni, de talán e percben céltalan lenne is, mert hiszen a közvéleményt az aktualitások érdeklik legjobban és ezek közt első helyen, mint emlitém, a hivatali eljárások reformja áll. Tisztában vagyunk vele, hogy minden közhivatalra érvényes ügyrendi szabály csak az általános irányelvekre és az ügykezelés legfontosabb mozzanataira térhet ki s nem szabályozhatja a sokféle közigazgatási ág különleges működését. A most megjelent általános ügyrendi kódex nem Bethlen Gábor.* 1580-1629. Irta: Bodnár István. (Folytatás.) Mesébe illő, hogy mit tett népéért ez a, nagy fejedelem. IJralkodásának 15 éyébtőli .legalább fiz évet fegyver ben, h.áh°ruban tölt. Más nagyobb országok is tönkremennek ezalatt, a kis Erdély azonban gyarapszik, a jólét eddig nem ismert, bámulatban magas fokára jut. Bethlen megmutatta, hogy nem az az uralkodó nagy, akit csak a hatalmasok, a gazdagok dicsőítenek, de akit a földhöz ragadt nép is csak . áldani tud., Mert nem teljes a ^leghatalmasabb orgona bú gása sem, ha abban csak a legnagyobb sípok szójának, de a parányi, legkisebb sípocskák szóhoz sem juthatnak ... Bethlen Gábor maga is szerző ember. Nem veti meg a pénzt, a vagyont, de azért azon van, jus son abból másoknak is. Alatta a kis Erdély élénk kereskedést folytat a külfölddel. Élő marhát, állatbőrt, sót, meszet visznek ki. Bethlen még Ve lencébe küldött diplomatáit is fel- használja, hogy ként, viaszt, salétro mot. vigyenek magukkal s onnan drág| keleti holmit, pompás ruha* Pfebb források: Angyal Dávid': Magyarország’ története II. Mátyástól IIL Ferdinándig- Gindely Antal.. és Acsádi Ignác: Bethlen Gábor és udvara. Rugon- falvi Kiss István: Bethlen Gábor érdétyi féjedeíém. SaekíüDGyula * A X VI. század. Szilágyi I„>! Erdély- ország története. Károlyi Árpád t Bocsira? és a bécsi béka. Varga"Otfö: Magyároftzág'története. Stb.'*' **' szöveteket, szőnyeget, tapétát, szebb- nél-szebb bútort, lakásfelszerelési cikkeket, ínycsiklandozó déli gyümölcsöt hordjanak haza az uj gyula- fehérvári királyi palota számára. Mert Bethlen, kivált második felesége hatása alatt szereti a szépet, a pompát, a fényűzést, amellyel mintegy dicsekedni akar a sok külföldi ven dég előtt. Bányászokat telepit be s nemcsak várait tartja rendben, de újakat is épit, a gazdagabb nemességtől s á vármegyéktől pedig egye nesen megkívánja, hogy szebbnél- szebb udvarházakat emeljenek fejedelmi * székhelyén. S ezek mellett rengetegei áldoz kulturális célokra. A kolozsvári, fogarasi, dévai, szász városi, udvarhelyi, sepsiszentgyörgyi, kézdivásárhelyi iskolákra. Miután Ká roly tőherceg, a Bethlen által tanulásra Vittenbergába kiküldött 12 diákot megöleti, ő maga hoz be külföldről kiváló tudósokat gyulafehérvári akadémiájára, amellyel megelőzte még Pázmány Péter nagyszombati hasonló iskoláját is., ó mondja ki először a nagy kultur jelszót, hogy a jobbágyság gyermekeinek is joguk van az iskolák látogatásához. ' Tudósokkal vétetikorul óságát,*" ÓzeretTáz olvasást. Háborúban is külön kocsi viszi utáná u^edvel| ^öpyveft.. Éifjö$<j>^n kegyeli’ a.. í)ibliát,amelyet .^fi^zor pl- vasott át. A. törpknét ő és fejedelmi < utódja Rákóczy György többször; tesz -diplomáéiátlépéseket'- ar*elvittf“Éprvinák visszaszerzésére. Vallásos érzésű, istenes ember. Maga is szerez vallásos énekeket. Katonáit a táborban mindennap dobszó hívja isteni tiszteletre De emellett türelmes, má sok hitét megbecsülő. Magyarságuk közös volta, levelezésbe hozza ellen felével,. Pázmány Péterrel is. S ő az, aki a jézsuita Káldy Györgynek, a jeles bibliaforditónak nyomdát állít a Szentirás kiadására. Mint hadvezért eleget jellemzik nagy hadi tettei. Bátorságát is az Istenbe vetett mélységes hit patinnázza rettenthetetlenné. Golyózáporban tart sereg- és terepszemlét. Sátorát a tűzvonalba vereti: »Mert hol láttátok, vagy hallottátok ti jóuraim, hogy királyt, vagy fejedelmet öreg lövő szerszámmal ellőttek volna? 1c Nem a hitbeli meggyőződés, más vallásuak ellen viselt ő háborút, de a bennünket magya rókát egymásra uszitó akkori bécsi hatalmasok ellen, akik nagyon jól tudták és ki is használták, hogy a felekezetek egymás között váló harca, mindég az ország és nemzet gyengesége ! Mint politikus körmönfont, ravasz, terveit soha el nem áruló. E téren támadják leginkább. Alattomosnak, kétszínűnek, szószegőnek bélyegezik, egyik német fejedelem már nem is hiszi, ,hogy —^ van Bethlen Gábor. Pedig ő se igen ,ment tovább, a vele szintén alkudozó ihiresfrancia állam- ■ férfiúnál;“ Riehelteu“bibomoknály aki maga is azt tartotta: a nyelv arra való, hogy gondolatainkat elrejtsük vele. Egyébként is a hitegetés, félrevezetés, becsapás nemcsak akkori diplomata — erények. Bethlennek eme kis, mondjuk, erkölcsi kisiklásai, a mai nagy világpolitikusok hazugság-váraiban legfeljebb csak szerény, parányi sarokkövecskék lehetnének. Áz ő külön diplomáciai művészete éppen az, hogy a törököt, németet egymással tudja sárokban tartatni. Amit egyiknek ígér, a másikkal akarja megfizettetni, úgy, hogy neki magá- nak, vágy még jobban mondva, kis országának még haszna is maradjon belőle. Főként tŐrökbarátságáérf ité lik el, de éppen azok leginkább, akik, az ő hátamegett való elárulásával és befeketitésével, ugyanarra a — barát- kozásra vágyakoznak. Sokban igaza volt, amikor a törököt a németnél hűbb szövetségesnek ítélte, de ne felejtsük el, hogy amikor á magyarság érdekeiről, jövőjéről van szó, éppen ő az, aki nagy ellenfele Pázmány Péter utján elsőnek értesíti Ferdinándot a szultán haláláról s Musztafa trónra ültetéséről s később is már jó előre hirt ad a törökök mozgolódásáról. Persze az angol s más, egyébkén! mindég nyájasan mosolygó diplomat^ urak orrukat fintorgatják, amikor pénzt kérni merészel tölük a had. viselés céljaira. Eszükbe se jut, hogy az- általuk százszor felajánlott pénzr beli smás segitség 'meg* nem adása
