Tolnamegyei Ujság, 1929 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1929-06-29 / 26. szám
TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1929 junius 29 Sl 1919 E9 0 0 13 0019 0 BIBI 0 0 0 O 00 S ® Valóban művészies portréitokat, gyár- ^ ■“ mek-, csoport*, inteneur-, architektúra _ felvételeket készít jj ÍNŐGERÍ m H főhercegi udvari fényképész. g Bl Vidéki meghívásokra — kiutazom. ® Bl Amateurmunkákat vállalok. ® 0 Bl 0 Szekszárd, Széchenyi u. 28 g (Molnár-féle ház) 45 gj 0000000000 0 013 0 00 0000 Dr. Tauffer Vilmos magas korát meghasudtoló frisseBéggel, teljes két érán át tartó előadásban fejtette ki as nj rendtartás okait, szükségességét, valamint annak technikai részleteit. A magyarság kiveszőben van! Még nem reménytelen a helyzet, erélyes kézzel még megmenthető, de tenni kell, mert gurulunk a lejtőn lefelé. A világstatisztika tudománya kimutatta, hogy az a nemzet, melynél {ezer lakosra számítva) az évi születések száma 19 alá száll, feltétlenül kipusztul. Magyarországon 1861— 1880-ig 1000 létekre átlag még k3 születés esett évente, 1912 ben már csak 36 5, 1926 ban 301, 1927 ben pedig csupán 25’2l így haladva, . a biztos megsemmisülésbe megyünk! Még szomorúbb és meggyőzőbb képet tárnak elénk a felmutatott (az ország minden megyéje, járása és községére nézve pontosan kidolgozott) szemléltető grafikonok, melyekből kitűnik, hogy a határszéli nemzetiségi vidékeken az idegen fajok mindenütt a középátlagon felüli, a magyarság pedig a középátlagon aluli szapora dást mutatja s hogy pl. Tolna- megyében is CBak az idegenajku községekben és nehány (túlnyomóan mezőgazdasági cselédségből álló) eszményi községben kedvező a szaporodás, mig a többi (magyar s főleg jobb- módu) községben a születési arányszám alig éri el a középvonalat, sőt többnyire azon alul marad! Szekszárd város grafikonja is ilyen szomorú, pedig abban még a bábaképzőben szülő vidékiek is bennfoglaltatnak ! Ily körülmények között mathe- matikailag kiszámítható, hogy — igy haladva tovább a lejtőn — 50—100 év leforgása alatt a magyarság eltűnik, alámerül és szétolvad a környező idegen népek szaporodásának mindent elöntő és magába nyelő áradatában I A bajnak két forrása van: a mindjobban tért hóditó »egyket és a magas gyermekhalandóság, főleg a csecsemőhalálozás, mely az ország átlagában évi 18*5°/o és 100 uj szülött közül 18—19 et az első életévben megöl. Miután pedig a tudomány előtt tisztán áll, hogy a compli- cált szociológiái tényezőktől függő »egyket ellen a küzdelem nagyon nehéz és vajmi problematikus: igy a veszedelmet elsősorban a csecsemő- halandóság leküzdésével, a megszületett gyermekek életbenmara- dásának biztosításával kell csökkenteni. S ez a harc nem is kilátástalan : a »Stefánia Szövetségt által védett újszülött-csoportok ban a 18 5 °/o átlagos halálozás máris 7'9 °/o-ra szállott alá! S ugyanezt a célt hivatott szolgálni az »Új szülészeti rendtartást is és pedig azzal, hogy a bábák értelmi, tudásbeli és életszínvonalának emelésével sa falusi gyakorlóorvosok szakismereteinek I Fábián Sándor eüs rádiőszaküzlete ■ 15BT8 Szekszárdon ■ 5 Rádió, villany, kerékpár, sportcikkek. 5 Gyári árak, garancia mellett. Kérjen árajánlatot. m bővítésével, a szakszerű és köz- igazgatási ellenőrzés kimélyitése és fokozásával az anyák és csecsemők életét, valamint a tudat lanság és lelkíismeretlenség miatt oly könnyen elnyomorodó asszonyok további anyaképességét védeni és biztosítani igyekszik. Ezután a rendtartásnak e célokat szolgáló technikai részét ismertette, amiből kiemeljük, hogy a törekvés az: a bábákat — megfelelő válogatás, kiselejtezés, rendszeres utánkép- zés, stb. utján — fokozatosan a tanítónők értelmi és társadalmi színvonalára emelni, számukat a tényleg szükségesre korlátozni, területi elosztásukat szabályozni s ezzel kapcsolatban tisztességes, gondtalan megélhetésüket biztosítani s részökre és foglalkozásuk számára azon megbecsülést lehetővé tenni, amelyet ma még (általában) nélkülöznek és igen sok esetben (sajnos) nem is igényelhetnek. Miután nem (esetleg hiábavaló) kísérletezés-, hanem értékes, uj rendszer komoly kiépítéséről van szó, nem lehetett hebehurgyán neki menni, hanem előbb ki kellett azt gyakorlatilag próbálni és csak fokozatosan Iobz az egész országra kiterjeszthető. Eddig a három (gödöllői, kalocsai és mezőkövesdi) u. n. »minta-járás«-ban s egy-egy rendezett tanácsú és törvényhatósági jogú városban (Szolnok és Székes- fehérváron) lett bevezetve és kipróbálva. Tolnavármegyéé a dicsőség, hogy — miután a személyi szaktudás és alkalmas intézet előfeltételei itt megvannak — most az elsők között szintén sorra kerül. Az ország ugyanis (az állami bábaképzők szerint) több »Szülészeti kerületre« fog oszlani, melynek élén a »kerületi szülész-főorvos* áll. A szekszárdi szülészeti kerület három vármegyét — Tolna , Fejér és Zalavármegyét öleli magába és élére a szekszárdi állami bábaképzőintézet érdemes és kiváló igazgató-tanára, dr. Orffy Lajos van kinevezve. A vezetése alatt álló s most (az uj közkórház elkészülésével) lényegesen kibővülő intézet lesz az uj rendtartás kerületi központja, ahol nemcsupán az eddigi bábaképzés, hanem a továbbképző póttanfolyamok is lebonyolódnak és szülészeti továbbképzés céljára orvosi internátus is kap helyet. A bábák — az egész kerületből — mind felülvizsgálat alá kerülnek és a megejtett »értelmi vizsga« ered-, ménye alapján három csoportba — a teljesen beválók, a póttanfolyammal még alkalmassá nevelhetők és a kiselejtezendők csoportjába — osztályoztalak. Az egész eljárás és a kapcsolatos kérdések tüzetes rész létezésével, valamint az uj rendtartástól higgadt mérlegeléssel vár ható eredmények hangulatos, magas- szároyalásu ecsetelésével az elŐ.dás véget ért. 1 Az ősz, de fiatalos hevü, európai hirú tanár mélyreható, tudós fejtegetéseit hosszas taps és tetszészaj fogadta, melynek átültével az uj rendtartás munkájából jelentékeny részt végezni hivatott tisztiorvosok nevében dr. Kramolin Gyula várhegyei tiszti főorvos köszönte meg a miniszteri biztos bölcs kitanitásait, kimagasló egyéniségét egy hatalmas büszke öregtoronyhoz hasonlítva, mely a magyar fajt fenyegető tűzvészt jelzi és kongatásával védekezésre szólítja a nemzetet. Dr. Kelemen József városi tisztiorvos nehány végrehajtási részletre kért szakszerű felvilágosítást, melyeket a miniszteri biztos készségesen és kimerítően megadván, Szévald Oszkár alispán meleg és eszmedús szavakban köszönte meg a törvényhatóság nevében is a tanulságos előadást, valamint a kerületi központtá válásból megyénkre háruló előnyöket, a miniszteri biztosnak ekörül kifejtett fáradozását és az értekezletet bezárta. —n. Alispánt értekezlet a revízió Óévében. Lapunk múlt számában megemlékeztünk arról, hogy a vármegyék alispánjai Pest vármegyeházán értekezletre gyűltek össze, amelyen Ago- rasztó Tivadar elnökölt. Mint értesültünk ezen értekezleten megjelent a Revíziós Liga nevében Herczeg Ferenc és Eckhardt Tibor is. Ago- rasztó Tivadar elnök ismertette azt a sok teendőt, ami még vár e nem zedékre a revíziós gondolat megvalósítását illetőleg. Kifejtette, hogy ez nem egyedül állami feladat és az államnak módjában sem áll előteremteni azokat az eszközöket és megvalósítani azokat a szerveket, amelyek a külföldön előkészítik és a meg- éréshez közelebb juttatják a revízió gondolatát. Ebből a munkából ki keli venni részét minden egyes állampolgárnak. A vármegyék hoztak már ezirányban egy ízben áldozatot} ezt az áldozathozatalt állandósítani kell és igy felhívja alispán társait, hogy a vármegyei költségvetések összeállításánál e célra megfelelő összegeket irányozzanak elő. Az alispánok, áthatva a cél fontosságától, egyhangúlag csatlakoztak Pest vármegye nemes alispánjának indítványához. Herczeg Ferenc és Eckhardt Tibor frappánsan mutattak rá arra, hogy mily nagy szükség van a revíziós gondolatnak nemcsak külföldön való ébrentartására, de a szervezetek utján annak élesztősére, a külföldnek különböző társadalmi utakon való informálására és mindez tetemes anyagi áldozatokat kíván, amelyeket a Revíziós Liga a maga erejéből és rendelkezésére álló esz közökkel előteremteni nem képes. Ez j Mindenütt kapható I Termeli: i Orsz.^ Hagy. ■ Tejszövetkezett Központ j Bnd.pcat, I., Horthy Mikló«-ot 119/121« S okból appeliálnak tehát az egész magyar társadalomhoz. A nagy tetszéssel fogadott beszédek után dr. Csergő Károly Csongrád vármegye alispánja felemlítette, hogy a revíziós eszme nevében különböző könyvekkel házalják végig az országot és ezzel nemcsak az áldozatkészséget használják ki magán váltakozások érdekében, de a revíziós gondolatot bizonyos mértékben le is járatják ezen vigéci eszközökkel. Herceg Ferenc válaszolt Csongrád megye alispánjának felszólalására és a maga részéről is helyteleníti ezen eljárási módot, amelynek hátamögött rendszerint anyagi haszon és nem pedig revíziós gondolat önzetlen szolgálata áll és felkéri az alispánokat, hogy tájékoztassák a közönséget, hogy ily házalások elől a legmesszebb- meqőleg zárkózzanak el, mert a Revíziós Liga ezt a maga részéről leg- kevésbbé sem helyesli és abban valóban nem a revíziós gondolat támogatását, hanem a belföldön való lejáratását látja. Helyreigazítás. Egy budapesti napilapban a hét folyamán dr. örffy Imre ügyvéd, országgyűlési képviselőre vonatkozóan egy cikk jelent meg, melynek célzatossága nyilvánvaló volt. Kötelességünknek véljük tehát minden megjegyzés nélkül leközölni azt a levelet, amelyet ez ügyben közvetlenül érdekelt gróf Zichy Rafaeltől dr. örffy kapott. Ez a levél szósze- rint a következőképen szól: Méltóságos Dp. Orffy Imre ügyvéd, orszggy. képviselő, m. kir. kincstári főtanácsos urnák Budapest. Tisztelt Barátom! A mai „Magyarság“-ban megdöbbenéssel és megütközéssel olvastam egy cikket, mely a közöttünk folyamatban levő elszámolási ügyet feleslegesen és intenciómmal éles ellentétben pertraktálja. Spontán elhatározásból sietek Veled közölni, hogy annak idején az én érdekemben kifejtett tevékenységed a legszigorúbb mértékkel mérve sem volt olyan, amely bármely szempontból kifogásolható lett volna. Bár igényeid tekintetében vita van közöttünk, távol áll tőlem minden oly védekezés, amely fennti megállapításaimmal ellenkeznék. Még inkább távol áll tőlem az, hogy a kérdésben a közvéleményt sajtó utján kívánjam befolyásolni. Kiváló tiszteletem jelentése mellett vagyok igaz hived: Zichy Rafael s. k. — Villamossági és erőátviteli berendezések szakszerű szerelését vállaljak Tltfte Testvérek, Szekszárd. Telefon: 91. Hutsctienbacher Ödön és Fia emlékek nagy raktára, kőfaragó-üzeme Szekszárd, saját telepe: Vasúti-fasor 14—18. Tűzifa ölenként és vagóntételben. Cementáruk, u. m. kutgyfirűk és hidáteresz-csövek minden átméretben, kuttető, kerítés- és kapuoszlopok, etető és itató vályúk, hornyolt cement-cserép, mintás és sima cementlapok, állandóan friss cement, vakolati fehér és sárga kőpor, terraszo- és műkő-zúzalék, csiszoló és fényező anyagok; dunahomok, dunakavics. — Műkő; sírkövek, sirszegélyek,. sirfedlapok készítése stb. — Síremlékek ; fekete svéd gránit, márvány s mű kő készpénzárban részletre is. — Vállalom temetőkben a meglévő siremlékekre utánvésést és aranyozást, helyben vagy bárhol a vidéken is, régi sírkövek átdolgozását, fényezését, legjutányosabban, előleg nélkül, pontos szállítási határidőre. ®®®®®®®®®®®®®®® PA
