Tolnamegyei Ujság, 1929 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1929-06-29 / 26. szám
1929 junius 29. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 3 A mélyen tisztelt közönséghez! Értesítjük Tolna vármegye igen tisztelt közönségét, hogy STEINER ALBERT urat — mint utazót — áruházunkban alkalmaztuk, aki hozzánk intézett — vételkényszer nélküli — meghívásra a megye bármely községében dúsan felszerelt és legjobb minőségű árukból összeállított mintagyüjteményünkkel látogatását teszi. — Különösen felhívjuk a vásárló közönség figyelmét menyasszonyi kelengye, paplan, szőnyeg, függöny és egyéb berendezési cikkekre, úgyszintén férfiruhaszövetekre és férfi fehérnemüekre, amelyeket 6 havi részletfizetésre is árusítunk. Cégünk közel 90 éves múltja biztosíték arra, hogy a legjobb áruval és a legelőnyösebb árakon állunk az igen tisztelt vevőközönség rendelkezésére s magunkat eddigi és ezutáni vevőink szives jóindulatába ajánlva, vagyunk Szekszárd, 1929 junius 15-én. Teljes tisztelettel: Plrnltzer József ós Fial. A fürgéd! gazdasági tanulmányul. A tolnavármegyei m. kir. gazdasági felügyelőség junius hó 23 án igen érdekes és hatásaiban nagy jelentőségű tanulmányutat rendezett Tolnavármegyei kisgazdái részére. A tanulmányút célja volt a különböző nemesített búzákkal és egyéb gabonanemüekkel végzett termelési s műtrágyázás! kísérletek bemutatása. Jelzett napon reggel hangos volt a kis félre eső, nem nagy forgalomnak örvendő fürgedi vasútállomás. — A mintegy 28 községből csoportosan érkező kisgazdák itt gyülekeztek, hogy innen kirándulva, mezei vas utón járják be az 5000 kát. holdas herceg Montenuovó Nándor tulajdonában levő bel- és külfürgedi gaz daságokat. Az érkezőket az állomáson fogadták Legény Oszkár, a vármegyei gazdasági felügyelőség vezetője, Práff István és flradek Dénes járási gazdasági felügyelők és az uradalom tisztikara, élén Manninger Adolf hercegi jószágigazgatóval. A vendégek között láttuk dr. Szabó Elemér főszolgabírót, Abaffy Lászlót, az Alsódunán- tuli Mezőgazdasági Kamara képviselőjét, Nagy János felsőházi tagot, Fuchs Artur uradalmi intézőt és mintegy 230 kisgazdát számláltunk össze. A kirándulók mezei vasúton járták be a gazdaságot. A uradalom tisztjei egyes gazdacsoportokat maguk köré gyűjtve, adtak igen tanulságos magyarázatokat. A látnivalók már az állomás közelében kezdődtek. Itt mutatta be Krausz Károly intéző a lucernával, majd a különböző sörárpaféleségek- kel végzett termelési és mütrágyázási kisérleteket. Szembetűnő volt, hogy az Ackermann-féle sörárpa mennyivel jobban sikerült, mint a brassói. Az előbbi egyöntetű szép sürtt, hosz szu kalászokat mutatott, mig a köz vétlenül mellette fekvő brassói tavaszi árpa jóval gyengébb. Tehát az Ackermann-féle felel meg vidékünknek. Vége hossza nincs a kísérletek bemutatásának. Az egész 5000 kát. hold birtok egy óriási kísérleti tábla. A busákhoz érkezünk. Manninger jószágigazgató elemében van. Ezek az ő kedvencei. 18 fajta buzakisér- letet állított be, hogy kiválassza, melyik buzaíéleség felel meg leginkább a mi talaj és klimatikus viszonyainknak. A gazdákat csak liba sorban engedi az egyes parcellák közé, lelkűkre kötve a legnagyobb óvatosságot és gondosságot. Szavait nagy figyelemmel hallgatja mindenki. A sokféle nemesítés a magyar búza régi hírnevét teljesen tönkretette — mondja. A nemesitők a. minőséggel nem sokat törődtek, nekik csak tömeg kellett. Es hová jutottunk ? Ma már a magyar búzát Benki sem ke resi; megszűnt a búzánk a világpiac kedvence lenni. Valamikor pedig a magyar búzával egyenlítették ki a sok, gyengébb minŐBégü idegen búzák közötti különbségeket. Tenni kell valamit I Meg kell határozni minden vidék speciális búza fajtáját és csak ezt szabad termelni. E közben egy igen szép, jól zárt tömegű búzához érkezünk. Csodálkozva állják körül a gazdák, ilyet még nem láttak. Már hallani is Man ninger igazgató szavait: a kísérletekre beállított 18 fajta közül az 1201-es, szakálas bánkuti búza sikerült legjqbban. A szár és kalász egyforma hosszúságú, szépen fejlett, gyö nyörü zárt tömegű. Nincs megdőlve, a rozsda sem bántja. A tavaly végzett kisérletek során beigazolódott, hogy tömegre nézve is a legelső, 22 mm. szemet adott kát. holdanként. Sikértartalma 56 százalék. Malomipari és sütőtechnikai kisérletek is a legjobb véleményt adták róla. Ez volna tehát az a buzaféleség, amely az itteni vidék talaj- és klimatikus viszonyainak legjobban megfelel. Ezután egy csomó tar, francia búza következik. Ezek azonban mind késői érésüek, rozsdásak, a nagy fagyot sem birják. A bánkuti 118-as itt is vezet, már sárgul, tehát korábban érik, rozsdaellenálló. Meglepő, hogy a Székách-féle 19-es mily gyenge. Az egész tábla rozsdás, a termelt magvak minősége is rossz. Az Eszterházy 11-es késői érésű, a magvak hektoliter súlya kisebb, mint a bánkutié. Érdekesek a mütrágyázási kisérletek. A gazdaság főleg gabonák alá, évente 40 waggon műtrágyát hasz nál el, mintegy 80.000 P értékben. Manninger Adolf jószágigazgató szerint azonban ezen nagy befektetés busásan meghozza a maga kamatát. A terméshői nemcsak, hogy megtérül a műtrágya ára, hanem még ugyanannyi összeg, tehát 80.000 P többletjövedelem mutatkozik. Kisgazdáink szemléltetően láthatták a műtrágyák hatását. Három egyforma területű és talajú táblába ugyanegy fajtájú rozsot vetettek, a középső tábla nem kapott műtrágyát, mig a két szélső tábla, egy kát. holdra átszámítva, 150 kgr. szuper foszfátot kapott. Meglepő volt az eltérés. A trágyázatlan parcellában fele olyan sűrűségű sem volt a rozs, szalmája alacsonyabb, kalásza sokkal’ éretlenebb volt, mint a mütrágyá- zotté. Ugyanezen kísérletet bemutatták a búzával is. A mütrágyázási kisérletek bemutatása során Manninger jószágigaz gató felhívta a gazdák figyelmét arra, hogy nem minden műtrágyaféleség alkalmas trágyázásra. Hogy az illető növényre mily félét használjunk, azt több évi kísérlettel kell meghatározni. Előfordult például, hogy egyes talajokban a foszfor elegendő mennyi- I ségben van jelen, tehát itt a szuperfoszfáttal való trágyázás hatástalan lesz. Más talajok meg a nitrogénben I gazdagok, de foszforban szegények, itt meg a foszfortrágyák alkalmazása lesz a helyénvaló. Célszerű, ha a gazda földjét parcellákba osztja és égy részét műtrágyával, a másik részét anélkül veti el. Egyik parcellának ad szuperfoszfátot, méssnitrogént, a másiknak csak szuperfoszfátot. A termés letakaritásakor az egyes parcellákat külön CBépelteti és méreti le, amikor is az eltéréseket látni fogja. A gazdákat annyira érdekelte a jószágigazgató magyarázata, hogy — ami eddig Boha sem történt meg — elővették ceruzáikat, papírjaikat és jegyzeteket készítettek. Itt említjük meg, hogy a megjelent kisgazdák 90 százaléka magyar volt, mig a németajknak csak igen kis számban képviseltették magukat. Lebilincselő látvány volt továbbá az uradalom 25 kát. holdaB halgazdasága, melyet csak nemrégen rendeztek be és már is, a tavalyi év folyamán, holdanként 5 mm. hallal fizettek. Innen az ut a magtárba vezetett, ahol gazdáink láthatták a selektorral végzett kitűnő vetőmagtisztitást. Ezután a tehenészet, juhászat és a sertéstenyésztés megtekintése következett. A látottak igen mély hatást tettek a szemlélőkre, bár mindent az idő rövidsége miatt nem lehetett megszemlélni. Az idő már fél 2 órára járt, mikor a kiránduló társaság a szabadban megtérített asztalokhoz került, ahol az uradalom látta bőkezűen vendégül őket. így fejeződött be egy nap, amely annyi látnivalót adott és oly sok tapasztalatot nyújtott, hogy az a jelenlevők számára örökké felejthetetlen lesz; a kirándulás szervezőit pe*' dig arra ösztönzi, hogy még több ilyen szemléltető, tanulságos példákkal igyekezzenek kisgazdáinkat a céltudatos, okszerű és jövedelmező mezőgazdálkodásra bírni. H. 0. A oűrosi mezösozdnsási bizottság ülése. Szekszárd város mezőgazdasági bizottsága f. hó 26 án délután 7 órakor a városháza közgyűlési termében ülést tartott. Az ülésen Szeghy Sándor alelnök elnökölt, majd későbben a vezetést Boros Zoltán elnök vette át. A nagy számmal megjelent bizottsági tagok üdvözlése után dr. Cs. Papp Jenő közig, tanácsnok jelentette be, hogy a városi adóhivatal az 1929. évi adó főkönyvekben a mező- gazdasági kamarai illeték kivetését és előírását befejezte, azt a bizottság elnöke felülvizsgálja és az esetleges téves kivetések helyesbítését kérheti. Az illeték ez évi fizetési kulcsa változatlanul 2°|o-ban állapíttatott meg. Előterjesztésére a munkabér megállapító bizottság tagjaiul Németh Ferenc, Klézli Ferenc, Ciráki Ferenc és báró Schell József, póttagjaiul Kassier Ferenc, Purger József, Mószá-. ros György Lukács ób dr. Martin. József bizottsági tagokat egyhangúlag megválasztották. Az apaillatvizBgáló bizottság tagjai Kelemen József és Kováts Pál Töttös lettek. Ezután Boros Zoltán elnök előterjesztésére a bizottság kimondotta, hogy a mezőgazdasági kamarához előterjesztést tesz a hegyközségi rendtartásról szóló törvény végrehajtásának elhalasztása iránt, mert annak egyes rendelkezései a mai válságos termelési viszonyok mellett újabb terheket jelentenek a gazdaközön- ségre. Javaslatot tett továbbá a kamarának aziránt, hogy az elfagyott szőlőkre is eszközöljék a leírásokat. Végül Főglein József, a Kisgazda Egyesület titkárának indítványára egyhangúlag kimondotta a bizottság azt is, miszerint kérelemmel fordul a mezőgazdasági kamarához, hogy az illetékes hatóságok a szőlőmüve- lési ág változásáról szóló bejelentéseket az adóleirások mielőbbi eszközlése végett a legsürgősebben intézzék el. Végül Boros Zoltán elnök kérte a bizottság tagjait, hogy a közérdekű gazdasági ügyekben előterjesztésüket és indítványukat terjesszék be az elnökséghez, hogy a bajok orvoslása végett a rendeletek értelmében előterjesztéssel élhessen a bizottság az illetékes hatóságokhoz, vagy a kamarához. HÍREK. Csonka Magyarország nem ország, Egész Magyarország — mennyország. Időjelzés. A szekszárdi meteorológiai állomás 1929 junius hó 20—26-iki feljegyzéseiből : Hőmérséklet: maximum: 29'3 C° junius 23-án, minimum: 10'3 C° junius 23-án. Csapadék: eső 1*7 mm. junius 20-án > 15*0 mm. junius 21-án > 19*7 mm. junius 24-én > 213 mm. junius 25-én » 5*3 mm. junius 26-án összesen 63*0 mm. A légnyomás csökkenő irányzattal junius 26-án este 9 órakor 19'8 C° mellett 750*4 mm.-t ért el, azontúl is csökkent — Dr. Klein Antal beszámolója. Dr. Klein Antal, a tolnai kerület agilis képviselője folyó hó 23 án délelőtt Medinán tartotta beszámolóját, ahol Szőnyi József üdvözölte a népszerű képviselőt és felkérte beszámoló beszédének elmondására. Szedresen Mezey Dezső községi jegyző üdvözölte és mindkét községben minden fontosabb eseményre kiterjeszkedő programmbeszédért az elöljárók mondottak köszönetét. Délben gróf Ap- ponyi Rezső látta birtokán ebéden dr. Klein Antalt, a hatóság részéről megjelent Szongott Edvint, valamint Szőnyi József lelkészt és Kálmán Endre főjegyzőt. Hétfőn Mözsön tartotta dr. Klein Antal beszámolóját, ahol ezen a napon búcsú volt. Itt I megjelent dr. Éri Márton országgyü-
