Tolnamegyei Ujság, 1929 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1929-01-05 / 1. szám

1929 január 5. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 3 gEEESBESEEESEESEEBSa B Varrógép, kerékpár« | r rádió i 1 és villany-felszerelési fj S vállalat. 1 B Nagy alkalrész-ratic és javítóműhely. B B a Jh m U ^ n mehanikai § B Szelux&rd, I SOMMER_ B Garay*tér* Telefon 51« g ® lltitó-javltó műhely. § Hkkumulátor töltés és javítás. S B .it, 0 S S B B a ffl ra B B E Bl B B El El B 0 Isi B 0 Esen kérdések után a hitelügy ren­desésére tért reá, valamint ismertette as általa késsitett banktörvényt, ame­lyet egyesek nem fogadtak teljes megértéssel. — Kitért a hadikölcsön- kötvénytulajdonosok kártalanítására és as útépítéssel együtt esen kérdé­sek rendesését elengedhetetlennek tartja. Ismertette a házszabály revi siót és annak fontosságát és itt nagy elismeréssel emlékesett meg dr. Őrffy Imre képviselőtársa nagy munkájá­ról. Beszéde további réssében ismer tette-a letárgyalásra váró fontosabb törvényjavaslatokat: A mezőgazda sági munkások öregség és rokkant­ság esetéré való biztosítását, a köz- igazgatási reformjavaslatot és a 8 osztályú elemi iskola kérdését. Esen kérdést a legnagyobb körültekintés­sel kell szerinte kezelni, mivel van- , nak a javaslatnak támogatói, de so­kan vannak ellenzői is és a falusi életben Bök nehézség fog jelent­kezni, mivel a nehéz gazdasági hely­zet a 8 osztályú iskola megvalósí­tása elé sok akadályt fog gördíteni. A nyomasztó gazdasági viszonyok miatt az illetékes falusi tényezők szerint a 6 osztályú beiskolázás is csak bün­tetésekkel valósítható meg és az iskolafentartáBÍ költségek szinte újabb 50®/0-os pótadót jelentenek. Feltétle­nül szükség van a kultúra fejlesztő, sére, azonban a gazdasági körülmé­nyeket, valamint a teherbíró képes­séget is figyelembe kell venni. Ezekután rátért a kerület ügyeire. Örömmel állspitotta meg, hogy a Uj évre saját magát lepje meg a világhírű James, RlltföS pniuTnilIllPll motorkerékparoK közül valamelyikkel. Részletfizetés. Mindegyik dijakat nyert. 18 havi hitel. Sínek Nándor és Fial, Budapest, ül., Júkal-utca 21. Körzetképviselők kérestetnek! Árjegyzék ingyen és bérmentve kerület fejlődést mutat és több köz­ségbe jutott egy iskola, orvosi lakás vagy egyéb középület. Sikerült Ér­tény be és Regölybe útépítési segélyt kieszközölni és minden törekvése arra fog irányulni, hogy az útépítés tovább folytatódjon, mert a kerületnek csak egyetlen ntja van. Külön emlékezett meg a bedegi, magyarkéri iskola és a kányái orvosi lakás építésekről, ame lyek már befejezést nyertek és ren­deltetésüknek már át lettek adva. Tamási község fejlődése is örven detes képet mutat. Néhány év alatt felépült a községháza, külterületi két tantermes iskola, folyamatban van az adóhivatali építkezés és tavasszal meg indul a járásbirósági palota építése is. A Szekszárd—Tamási ut az állami utak hálózatába lett felvéve és ennek alapján a vármegye részéről a járás' területén megvalósítható lesza Felső- ireg—Teneőd—Kánya közti ut ki­építése. Részletesen foglalkozott a polgári iskola, Koppány patak meder­tisztogatási kérdésével, valamint a tagosítás remélhető előoyeire mutatott reá. Ezen munkát folytatni kívánja és a jövő fejlődési programban az nj pénzügyőri laktanya, az artézi kút fúrása, valamint az iparos székház építése fog szerepelni. Tamási köz­ségnek évtizedes mulasztásokat kell pótolni és mindenkor szeretettel fogja felkarolni a község jogos kéréseit. A kéréseknek óriási tömege érkezik hozzá, tömegestől keresik fel szemé lyesen, de nyílt őszinteséggel kell megmondania, hogy a szegény ember ügyét karolja fel mindenkor a leg­nagyobb szeretettel, mert látja a mai nehéz viszonyokat és szeretne m<n legelésző nyájak, a városokban tere j ferélő csoportok, kicsiny ügyeiket végző és vásáros emberek élénken emlékeztetnek a régmúlt időkre és eseményekre. Magunk elé tudjuk képzelni a pátriárkákat, prófétákat és apostolokat, a vándorló szentcsalá­dot, a tevéken érkező napkeleti böl­cseket, a Jeruzsálembe szamár hátán bevonuló isteni Mestert, az ujjongó gyermeksereget, a halált kiáltozó csőcseléket. Valóban, a kép főkontur- jaiban azonos, cBapán a nemzedékek cserélődtek ki. De már kiértünk a tágas, ' itt—ott szorgos művelés alatt álló esdreloni síkságra, hol a keresztesek utolsó végzetes csatájukat vívták, mielőtt a Szentföldet' élhágyni kényszerül, tek. A kínálkozó panorániá fenséges. Nyugaton a Kármel hegyláncolata húzódik a tengerig, Illés próféta áldozatának helyé, keleten a Tábor, az Ur színváltozásának hegye, ámint egyedül 'állva, domború csúcsát ha­talmas természeti öltárként emeli ég­nek, az északi magaslatokon pedig messzelátható diadémként Názáreth helyezkedik el. Oda igyekszünk, Pa­lesztina ezen harmadik fősZenthelyé- hez. Ki ne tudná, hogy itt ment végbe az ég és föld első érintkezése, mikor az angyal üdvözlő szavaira az alázatos Szűz igy válaszolt: íme az , Ur szolgáló leánya, legyen nekem a te igéd szerint — és a megváltás kezdetét vette ? 1 Az Üdvözítő 30 évig volt Názáreth lakója, megáldva e helyet, vidéket, népet, örök példát adva a gyermeknek, ifjúnak, munkás férfinak engedelmességben, szerény­ségben, verejtékező munkában, köte­lességtudásban, gyökerében megszen telve a családot, a társadalom alap­sejtjét. Itt élt József, az isteni gond­viselés képviselője, a férfiúi és házas­társi erények egyszerű, igaz hőse. Hogy hatottak ezek az elgondolások itt helyben a lélekre t Szép, meleg délutánon kiautóztunk Galilea gyönyörűséges tengerszemé­hez is, a Genezáreth tavához. Bár a tó, melynek partjain annyiszor járt és tanított az Ur, melynek habjai ringatták csónakját és lecsendesedtek parancsszavára, még most is kék színben pompázik, a környékén levő városok Tiberiás kivételével elpusz­tultak. Cbak romok hirdetik Betsaida és fCapharnaiim helyét, egyeseknek pedig egészen nyoma veszett, mert nem ismerték fel látogatásuk idejét. A választott nép saját hibájából elvesztette ez országot, a főleg angol részről megindult ziocista telepítés máris holtpontra jutott, a zsidó ter­mészet már nem szokja meg a fárad­ságos földmunkát. A kereszténység, mely örökébe lépett, lelki országot jelent, határai a világ határai, a palesztinai Bzenthelyek meg ebnek a lelkiségnek oázisai. Akik idejönnek, le!ki gazdagságot keresnek és talál­nak. Nekem pedig jól esett, hogy a szentföldet annak találtam, ami mindig volt és maradni fog: Isten látogatásainak szent földje! (Vége.) deokinek ügyes bajos dolgán segíteni. Dencz Ákos nagyhatású beszédét figyelemmel hallgatták végig a jelen levők és annak befejezése után hősi- szán ünnepelték. Kurncz J. pártelnök ezekután az összejövetelt bezárta és a Himnusz eléneklése után a jelen­lévők boldogan vitték magukkal a jól megérdemelt dijakat. Este a kitüntettek dr. Dencz tisz­teletére vacsorát rendeztek, — ahol Kálnai főjegyző foglalkozott a kiállí­tás kérdésével. Reá mutatott arra, hogy a kiállítást érdemes volt meg­rendezni, mivel községfejlődási poli­tikai téren annak gyümölcsei min­denütt jelentkeznek. Dr. Boda Dezső a kerület képvise lőjét köszöntötte fel és reámutatott arra, hogy szüntelenül a kerületben van és fáradságot nem ismerve kezeli a választóközönség ügyes-bajos dől gait. Dr. Dencz Ákos megköszönve a kitüntető elismerést, munkatársaival együtt a köz érdekét szolgálta és igy elismerésre nem tart számot. Minden­kor kötelességének fogja ismerni, hogy a köz érdekében önzetlenül cselekedjék. Este az „Apolló“ mozgóban be­mutatták a kiállításról készült film­felvételt, amelyet a közönség nagy örömmel fogadott. A külső községekben az oklevele­ket ugyancsak ünnepélyes keretek között fogják szétosztani. I. P. A magyar jövendő dala. Elsírtad immár könnyeid árját, Maholnap tettek hőskora vár rád. Feltámadásod napja már kel föl, riadj fő1, eszmélj oh magyar, Drága jövődnek arany ködéből Ragyogva int a diadal. Istenen kívül kitől se félve Boruljunk egymás hű kebelére. S árva szivünk így összedobogva Küldőn az égbe hő imát: Nagy Isten, árassz ránk magyarokra Hervadhatatlan glóriát. Sátánnak rajtunk hatalma nincsen, Velünk az élő nagy magyar Isten. Benne ha bízunk s össze ha tartunk, Égi ve?érk nt élj n ő, S gyözedelemre segíti kardunk, Biztatva int a szent jövő. Babay Géza Adatok Tolna vármegye 18. századbeli telepitóstörténetéhez. Irta: dr. Hermann Egyed prémontrei kanonok, főgimn. tanár. Ha a 18. századbeli telepitésekrő hallunk, elsősorban idegen (német, horvát, szerb) telepesek szoktak eszünkbe jutni. (Ilyen német telepi tésről közölt a Tolnamegyei Újság december 1 i száma is érdekes ada­tokat.) Nem 8zed)ad azonban elfelej­tenünk, hogy a 18. században, ha kisebb mértékben is, de magyar te­lepítések is folytak részben úgy, hogy a földesurak máshonnét hoztak ma­gyar telepeseket, részben pedig úgy, hogy a régi magyar jobbágyokat te­lepítették át máshova, hogy az újak­nak (többnyire németeknek) helyet adhassanak. B0BB0000B00B000000RB § TÓTHJÁNOS| |j órás és ékszerész B Szekszárd, Kaszinó - Bazár. B B _____ I ü Raktáron tartok mindennemű fali- és g g inga-, valamint zsebórákat. B ® Arany-, ezüst- és dnbléárnkban ® | nagy választék. 3 Kina-ezüst dísztárgyakat és- optikai O | cikkeket. 3 «)SBBEEBSBBSBEfflEEffl0B0 A háta—bátaszéki uradalom a tö­rökök kiűzése után Jány 'Jakab Fér- dinánd szemendriai c. püspök kézére jutott bérletképen, jobbágya kevés volt, a birtok nem sokat jövedelme­zett s ezért idegenből szándékozott munkaerőt hozni ő is. Eredetilég Bátán akarta az uj (német) telepe seket elhelyezni. Meg is irta Bécsből akkori Bátaszéken lakó tiszttartójá* nak, nemes Szalay Mihály uramnak, hogy mi a szándéka s hogy a bátai kálvinista magyar jobbágyokat más­hova kell áttelepíteni. Amikor ennek hire ment, a bátai magyarok valláskülönbség nélkül ös?- szefogtak, hogy a püspököt szándé­kától eltérítsék. Két kérőlevelet is küldtek Szalay Mihálynak, illetve a püspöknek ebben az ügyben. Közjóm ezeket, az Országos Levéltárban meg­talált leveleket úgy, ahogy azokat Farkas János »báttay oskola mester« papírra vetette, mint a bátai kathóli- kus jobbágyok nemes önzetlenségé­nek fényes bizonyítékát. I. »Az Ur Isten minden kivansagi szerint való jokal algya megh Ura­sagodat. Mi Papista renden levő ma­gyarok könyörgyünk alázatosan Ura- sagodhoz hogy amint ez élőt is kér­tük a kálvinista magyarok reszirül Urasagodat, hogy a mi Meltosagos Kegelmes Urunkot Urasagod is'in­formálja hogy papot tarhassanak, mivel hogy jobban szaporodhatnak, hogy pedig Urasagod bölcs itileti szerint jónak itili, hogy két hazat el hanyatasanak a papista és kálvinis­ták között, keszek mind a két ra allnyi, két helyt pedig semmi képén nem tarthatunk, mégis tovab is kér­jük alázatosan Urasagodat, hogy föl- leb említet keresünköt megh ne vesse Urasagod, hogy ha pedig megh nein engedtetik a pap tartás a kálvinista atyafiakk, a kálvinista Püspök mar többet sem deákot sem mestert nem add, hogyha pedig ez igy fogh lenny lelki tanító nélkül semmi képpen megh nem maradhatnak, ha pedig Urasagod bölcs itileti szerint tecz- czenék, alab mennenek a szilvások fele a kálvinista atyafiak avagy a kertekben, mi pedig papista renden levők a totókkal kálvinisták nélkül semmi keppen megh nem lakhatyuk Battat. Ezek után az Ur Isten él­tesse Urasagodat jó egészségei, Battáb, 13. February 1719, Urasagod aláza­tos szolgai Batay Papista Magyarok.« (A levélben említett tótokon katho- likus vallásu szlávokat, horvátokat, bunyevácokat kell értenünk.) II. »Az Ur Isten minden jövendő jókkal algya megh a mi Meltosagos Urunkat. Sok nyomorúságaink miat kintelenittettünk mi kálvinista renden levő Batay lakosok Meltosagos Urunk­hoz folamodnunk sok Ínségünk iránt, fő keppen az kereszteles és eskütte- tes felöl, mert mar Püspökeinktől és Senioroktul körinkben Lelki Pásztor nem adatik, a nélkül pedig lehetet­len laknunk. Miis Chatolikus renden valók alázatosan kérjük a mi Kegel­mes és bizodalmas Urunkot, hogy meltoztasek megh engedni azon dol­got, mivel ha a kalvinistasag megh nem marad, mink is nem lakhatyuk

Next

/
Oldalképek
Tartalom