Tolnamegyei Ujság, 1929 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1929-01-05 / 1. szám

TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1929 január 5. Telefonit 107 Telefon; 107 HAUTlf ERIGYULA mi. vizsgázott fottechnlkos Jogosítva foghúzásra, fostömésre. Késeit: leszállított árakon, részletre is, mii foga kot, fogsorokat, arany-fogakat Szekszárd, Széchenyi - utca I- szám. ■ ..........................rnmmmnm Mi előtt kályhái tűzhelyet vagy egyéb pasára! vásárol, kérjen ajánlatot Singer Viktor vnskereskedStm ; _4___________________________ Szekszárdon, a közkórház mellett megh lakó helyünköt, kire nézve kerjök mind a két renden levő lako­sok a mi Meltosagos es Kégyelmes Urunkat vegye met tekintetűben es légyen jó választunk. Mi is a mi Meltosagos és Kegyel­mes Urunknak híven es igazan fo­gunk szolgalny hozzánk megh muta tando kegyes jo akaratyaert. Ezek után az Ur Isten eltese sok hasznos esztendőkig fris jo egésség- ben a mi Kégelmes Urunkat, Battae Die &. Marty 1720 Meltosagos és Kegelmes Urunk Alázatos szolgai Batay lakosok közönségesen.v A levelek bizony elég esetlenek stílusukat tekintve, de hát akkor még az »eskola-mesterek« nem sokat különböztek műveltség tekintetében a köznéptől. Fizetésük is csekély volt. Farkas is ugyanakkor kéri a püspö köt, hogy adja meg neki a 12 mérő búzát, amelyet addig kapott, mert kevés Bátán a katholikus, búzájuk nem terem s — úgymond — »csak húsz forintokat fizetnek Templombeli szolgálatomért, ezen kevés pénzt is nehezen tudhatom megh vennyi raj­tok.« De ha a levelek primitívek is, a testvéri összetartásnak mégis meg volt az eredménye. A püspök a hátai kálvinistákat sem bántotta és a né­metek nem Bátára, hanem az akkor pusztább Bátaszékre kerültek. Sóvárgás. Esengó zenéje a sziveknek szálljon: A lelkek elküldik a Vágy Madarát: Felszálljon, kerengjen az északi tájon, A nyugati égen, a déli határon, — Ha lát még az éjben, tán keleten lát: Egy „fáklya ég ottan a gyíszbavont házon, Csak pihenjen ott meg, mert ott van az Almom. Ott várja ma reggel a Nap sugarát, Mert eljó a hajnal és rebben az égre A Vágyaknak százezer rab madara A mély, sötét gyászból a sok"szenvedésre A hajnalt ébreszti pacsirták dala. Börzsönyi Béla. Időjelzés. A szekszárdi meteorológiai állomás 1928 december 20—1929 jan. 2 iki feljegyzéseiből: , . Hőmérséklet: .. maximum: 6*5 C° dec. 29-éa. minimum: —55 C° dec. 24 és 26 án. Csapadék: 5E>nsvc hó 04 mm. december 20-án, gűSfiSOJi* 0*7 mm. december 23-án,-'rm jJrfi8® 0i mm. december 27-én, u* 0'5 mm. december 28-án, aSDns'! E}? 3*3 mm. december 29-én, •Í0tnU -»’ 40 mm. december 30-án, jnfiti > * ^§£7 mm. december 31-én, _iii |f. i[ r .hó?5'8 mm. január 1-én, hifii és eső 10 0 mm január 2-án, összesen: 28 5 mm. A légnyomás január 2-án este 9 órakor 5*2 C° mellett 147'3 mm.-re emelkedett; azóta isI eradlkedőben van. Szállt a vágyam. A partra szállt a csendes alkony, A partra szállt és ott megállt. Széjjel kémlelt a lomha parton, Mely álmosan az éjre várt. Álltak búsan gubbasztva szerte A fák kifosztva dísztelen. S a víznek ásított a medre, Miként a tátott sírverem. S szállt az alkony s nézte, nézte Az ősztépázta parti fát. És rátakarta a sötétje A csillag-szőtté bársonyát. S a vízbe hullt csipkézve lágyan, ifiként halotti szemfedő. — És szállt a vágyam, szállt a vágyam — S eléje állt a — temető. . . Brandeiszné Frey Melanie. December hó 30-án, mint azt a karácsonyi számunk­ban előre jeleztük, nem jelent meg lapunk és igy a rekla­mációk tárgytalanok. Hon sesill Elő o borkivitelt o oúmkezelés. Vettük a következő panaszos leve­let : Hosszú és körülményes tárgyalások eredményeként, sikerült egy külföldi bornagykereskedő céggel megállapo dásra jutnom, hogy Szekszárdról és környékéről nagyobb borbevásárláso­kat eszközöltessen. A szóbanforgó cég, már a háború előtt is egy egy alkalommal 40—50 vaggou bort vett és szállított el Szekszárdról. Ezúttal egy &00 hektós próbavásárlást esz­közöltetett. A borok minőségben ép úgy, mint árban megfeleltek. A vá­sárlás megtörtént és a külföldi bor­nagykereskedő cég arról értesített, hogy az átvételhez szükséges hordó­mennyiséget 1928 november 30*án Szekszárdra feladta. December 4 iki kelettel a székesfehérvári állomás­főnökség, hivatkozással a fen tálló vámszabályokra, egy megbízhatósági bizonyítvány sürgós beküldését kérte és értesített, hogy a megbízhatósági bizonyítvány beérkezéséig az áru késleltetése miatt felmerülő kocsi- álláspénzt, a címzett terhére felszá­mítják. Dacára annak, hogy a fuvarlevélen feltüntetett címzett nem bir szekszárdi illetőséggel, a polgári hatóságaink elősékenysége folytán a szükséges bizonyítványt december 7-én sürgős- ajánlott levélben megküldtem a szé­kesfehérvári állomásfónökségnek, hon­nan dec. 9-iki kelettel ismét egy sürgős ajánlott levelet kaptam, mely­ben a már beküldött bizonyítványt sürgetik. A székesfehérvári állomás- főnökséggel folytatott többszöri tele­foni beszélgetésem után, a hordók dec. 11 én délután, tehát a feladás­tól számított 12 nap alatt érkeztek { meg. Itt szükségesnek tartom meg I jegyezni, hogy a bordók nem jöttek messzebbről, mint Wiener-Neustadt ból, mely távolságból, eltekintve a mesterségesen képezett akadályokat, öt, de legfeljebb hat nap alatt kellett volna megérkezniük. Most már csak annyit, hogy a kül­földi bornagykereskedő cég megbí­zottja akarata és érdeke ellenére napokat volt kénytelen Szekszárdon tétlenségben eltölteni s midőn á hordói megérkeztek, a székesfehérvári kény- sserveaztegléa miatt kocsiálláspénat kellett fizetnie, kb. 160 pengőt. Ma kaptam a külföldi cégtől egy ajánlott levelet, melyből egyes kös- érdekű résajetet magyar nyelvre for- ditva, az alábbiakban ismertetek: „A vagonálláspénzre vonatkozólag közlöm Önnel, hogy ez az ügy nekem teljesen megmagyarázhatatlan. Miért tartották az üres kordókat Ssékes- fehérváron vissza, holott azok Szek­szárdra voltak címezve és végered­ményben is azok visszatarthatók let­tek volna Szekszárdontt (mely esetben talán a kocsiálláspénz megtakarítható lett volna). „Amennyiben okvetlenül a hordó­kat fel kellett tartani, miért nem tör­tént ez Sopronban, hol a hordók a határt áthaladták s miért az ország közepén, hol sem a feladó, sem a címzett az elintézés érdekében lópé seket tenni nem tud.(< „Mit használ minden propaganda borexportjuk érdekében, ha a kül­földi vevőket ilyen felesleges s haszon­talan dolgokkal vegzálják. Amennyi ben a legközelebbi borátvételnél ha Bonló nehézségeket okoznak, ngy le­mondok a magyar borról és mint eddig, ezután is Spanyolországban és Olaszországban veszem meg a szük­séges borokat." Intő példát látok a fentebb leirt esetben, mely bizonyítja azt, hogy a külföldi borkereskedelmet meg lehet ugyan magunknak nyerni, de alkalmat­lan eszközökkel, hamarabb mint gon­doljuk, el is leket veszíteni. (Aláírás). * A magunk részéről készséggel adunk helyt e panaszos levélnek. Hiába csinál a főldmivelósügyi minisztérium borpincékkel és egyéb utakon propa­gandát a külföldön a magyar bor­nak, ha vámolási copfokkal károkat és oknélküli molesztációkat okoznak a vámhivatalok rossz intézkedésekkel és késedelmes eljárásokkal. — Villamossági és erőátviteli berendezések szakszerű szerelését vállalják Titte Testvérek, Szekszárd. Telefon: 9!. BasssBsarasaasaaEaaisg | voltban művészi is modem ü I fényképeket | S n g főhercegi udvari fényképész készít g S SZEKSZÁRD 2 13 Széchenyi-utca 28. szám (Molnár- 8 JU féle házban). 8 0 0 saHBBBBaaaBaaaaBaaiaEi Előfizetési felhívás. Az újév beköszöntővel lapunkra uj előfizetést nyitunk. Felkérjük eddigi előfizetőinket, akik lápunkat támogatni óhajtják kultur- munkájában, hogy mai számunkhoz mellékelt postabefizetési lap felhasz­nálásával legalább egy félévre szóló előfizetésüket az esetleg 1928 évről fennálló hátralékaikkal együtt mielőbb megküldeni szíveskedjenek. Dacára, hogy lapunk 1929. évben állandóan az eddiginél jóval nagyobb terjedelemben [jelenik meg, az egész évi előfizetési dijat csak 8 pengőben, a félévit pedig 4 pengőben állapítjuk meg. Szekszárd, 1919 január hó 5. Hazafias üdvözlettel: Tolnamegyei Újság kiadóhivatala. HÍREK. Csonka Magyarország nem ország, Egész Magyarország — mennyország. Mindennapi ismerőseink. A pék. Pesten, Párizsban, Pekingben Mind egyforma a pék ingben: Egyformán süt kenyeret, Puhabélüt, kereket, A gazdagnak fehéret, Feketét a szegénynek. A kemencetűz lobog; Már hajnalban sürg-forog Pékmester meg péklegény S mig sül Idngos és lepény: Gyúr, dagaszt, hogy reggelre Kifli, zsemle, Meg cipó — Mennyi jó! — Ott legyen vigasztalón Tarisznyában, asztalon, Jóillatot hintve szét — 5 áldja érte minden ember Istenét. A kovács. Láttátok a kovácsot Kalapáccsal kezében ? Izzó rudat kopácsolt, Abból patkó lesz éppen. Karja kemény sziklaszál, Peng az üllő, szikra száll, A tüzes vas hajladoz; S ha a nagy láng hamvadoz, Gyönge emberszáj helyett Fújtató fú rá szelet. Akkor boldog a kovács, Hogyha van sok patkolásl Vígan jár a fújtató, Még vigabban fut a ló, Mert a lábán, csuhajhó, Csattog-pattog új patkó. Szamolányi Gyula. ■ Erzsébet Királyné Szálló g Budapest, IV, Egyetem-utca 5 (A Belváros központjában) 60 óve a fővárosi és vidéki úri középosztály találkozó helye. 0 100 modern kényelmes szoba. Az Étterem és Kávéházban cigányzene. 0 Az Erzsébetpince a főváros legszebb sörözője. Egy pincér rendszer, fl POLGÁRI ÁRAK. 681. az. _______________SZABÓ IMRE tulajdonos. 0

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom