Tolnamegyei Ujság, 1929 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1929-01-05 / 1. szám

TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1929 január 5 2 □□□□□□□□□□□□□□□□□□□a □ ANGOL § □ úri divatszöveteim az őszi és □ □ téli idényre megérkeztek, ame- □ G lyekből szolid árakkal készítek ^ □ zakó* és alkalmi öltönyöket, □ □ felöltőket és téli kabátokat. □ 0 SáPSZKV HI1DOR □ “ FÉRFISZABÓ “ ° SZBKSZÁRD, SZENT ISTVÁN-TÉR. ^ “ Hozott anyagok feldolgozását Is vállalom, q tették a termet, művészi Betlehem előtt ajándékoktól roskadozó asztalok álltak. Gábor Pál kórházi róm. hath, lelkész a betegek nevében néhány szó­val üdvözölte a megjelent előkelősége­ket és a vendégeket és megköszönte a Ssociális Misszió, valamint a többi hölgybizottságok fáradozásait. Kedves énekek, szavalatok, mélyen járó emlékezések és beszédek töltöt­ték ki az ünnepély műsorát, melyről mindenki meghatottan, az emberszere- tet nemes érzésétől megtisztult lélek­kel távozott. Ugyancsak a Szociális Misszió, a református, evangélikus és izraelita nőegyletek gondoskodása tette lehe­tővé, hogy a szeretet és béke angyala az idén sem kerülte el azokat, akik­nek leginkább szükségük van a sze­retet bizonyítékaira, akik a szeretet ellen vétkezve töltik távol családjuk­tól a karácsony ünnepét: a fogház rabjait. A szent estén fél 5 órakorba fogház vezetősége, az ügyészi kar dr. Kozacsek József ügyészségi elnök­kel az élén, a hölgy bizottságok tagjai, megjelentek a szépen feldiszitett ka­rácsonyfa körül, ahol a rabok egy­szerű, de szívből fakadó éneke hir­dette, bogy a szeretet nem tévesztette el az utat az ő szivükhöz sem. — Ujsághy Gézáné, a Szociális Misszió szekszárdi szervezetének elnöke szólt ezután kedves, meleg szavakkal a rabokhoz, majd kiosztotta köztük az ajándékokat. Mi ezúttal is a legnagyobb elisme­rés hangján szólhatunk csak a tár­sadalomnak áldozatkészségéről, mely a nehéz viszonyok között is lehetővé FÁBIÁN SÁNDOR ELSŐ TOLNAMEGYEI RÁDIÓ SZAKÜZLETE Ä SZEKSZÁRDIM fei'J Elsőrendű anyag, — szakszerű munka, — szolid ár! tette, hogy a kórház betegei és a fogház rabjai is élvezhessék a kará­csony édes örömeit. De még nagyobb elismerés illeti a hölgyeket áldozatos munkájukért. A legkedvesebb elismerés azonban minden bizonnyal az az öröm volt, amelyet pártfogoltjaik boldogságában találtak s abban bizonyára vigaszta­lást találtak azokért a kellemetlen­ségekért is, melyekkel az adományok gyűjtése járt. December 18-án 164 munkakép­telen, a legnagyobb szükséggel küzdő öregnek és sokgyermekes családnak < 572 kg. élelmiszert; 6 köbméter aprí­tott tűzifát, 401 pengő készpénzt juttattak. Kiosztásra került ezenkívül 36 drb. ruhanemű és 12 drb. játék. December 23 án délután 3 órakor a kórházi betegek között 420 szere­tet csomagot osztottak ki a kórház összes kezeltjei között. December 24-én délután fél 5 óra­kor a fogházban 70 hazulról nem segélyezett rab kapott kenyér, ka­lács, hurka, édességből álló ajándékot. A női szivek megértő melege közel 700 embert tett boldoggá a karácsony szent ünnepei alkalmából. fl »Falu« Szövetség Tamási községben rendezett kiállításán adományozott oklevelek kiosztása. — Dr. Dencz Ákos országgyűlési képviselő beszámolóbeszéde Tamásiban. — Kedves és bensőséges ünnepély zaj­lott le Tamási közsében. A Falu Országos Földmives Szövetség múlt évi szeptember hó 8-tól U-ig mező­gazdasági, ipari és kereskedelmi ki­állítást rendezett Tamási községben, amely kiállítás az illetékes körök leg­teljesebb elismerését érdemelte ki. Tamási község gazdái, iparos és ke­reskedő társadalma nagy számmal vett részt a kiállításon és ott 107 oklevelet nyertek el. Az ízléses ok­leveleket és érmeket dr. Dencz Ákos miniszteri tanácsos, országgyűlési kép­viselő karácsony napján osztotta ki. A délelőtti órákban érkezett a köz ségbe a kerület képviselője, akit az állomáson a községi elöljáróság, az ipartestület, valamint a Társaskör vezetősége fogadott. Kálnai főjegyző rövid beszéddel üdvözölte a kerület szeretet képviselőjét, aki a szeretet magasztos ünnepét is hívei körében kívánja tölteni. — Dr. Dencz Ákos megköszönte a kitüntető fogadtatást és kijelentette, hogy csak kötelessé­gét teljesítette, amikor lejött Tamási községbe és ezt mindenkor örömmel fogja a jövőben is megtenni. Délután a Társaskör nagytermé­ben gyülekezett a község lakossága. A magyar Hiszekegy elmondása után Kálnai főjegyző nyitotta meg az ün­nepi összejövetelt és felkérte a kerü­let képviselőjét, mint a kiállítás el­nökét, hogy a kiállítók részére ado­mányozott okleveleket ossza ki. Dr. Dencz Ákos a felkérést teljesitve me­legen gratulált a kitüntetetteknek, akik örömmel vették át a szép ok­leveleket. — Az oklevelek kiosztása után Huth Ferenc a Tamási Társas- | kör elnöke a kiállítók nevében há- | lás köszönetét mondott dr. Denoz j Ákosnak és reá mutatott arra, hogy I ezen kiállítás beigazolta, miszerint a □□□□□□□ □□□□□□□□□□□□[] E Mielőtt festményeit és családi fény- 0 □ képeit bekereztetné, ne mulassza el 5 □ megtekinteni q □ BELASITS ISTVÁN a □ Öveges S □ SZEKSZÁRD, GARAY-TÉR n szép és díszes képkereteit 8 □ " n □ Szolid árak! Pontos kiszolgálás! 3 5 Esküvői ajándékokban dús választék. ^ g Épület- és egyéb üvegezést elfogad, g □□□□□□□□□□□□□□□□□□□□ falu is tud értékeset és szépet ter­melni és érdemes volna arra, hogy elmaradottságában felkarolják és tá­mogassák. Hálás köszönettel adózott a kiállítás vezetőségének és elsősor­ban annak lelkes megteremtőjének dr. Dencz Ákos országgyűlési képvise­lőnek, valamint a kiállítás ügyvezető igazgatójának, Kálnai főjegyzőnek. Ezek után Kurucz községi bíró felkérte a kerület képviselőjét, hogy az aktuális politikai kérdéseket is. mertesse a jelenlévő választó közön- aéggel. Dr. Dencz Ákos másfél órán át tartó beszédben foglalkozott a ki­állítás ügyével és igaz hálával üdvö­zölte a kitüntetett kiállítókat, mivel lehetővé tették, hogy a megkezdett munka eredményes legyen és a ki­tűzött cél valóra váljon. Ezen kiállí­tás nagy jelentőséggel bir, mivel csak­nem országos jellegűnek mondható és ennek alapján lehetett az illetékes körök figyelmét a tamási járásra fel­hívni. A kiállítás ügyének ismertetése és a kiállítók üdvözlése után reá tért a politikai kérdésekre. Részletesen is­mertette a képviselőház munkáját. Reá mutatott a gazdasági kérdések nagy fontosságára, a terményértéke- sitésére, a vámpolitikai kérdésekre, a kereskedelmi szerződések revízió­jára, valamint az adózási sérelmekre. Ismertette az adózás terén várható könnyítéseket és a legnagyobb el­ismeréssel adózott az uj pénzügy­miniszternek, azonban szerinte Búd János is óriási munkát végzett, mi­vel az államháztartás egyensúlyát helyre állította. tunk, annak vize és vegetációja is méraéklőleg hatott. A nyári rekkenő hőség — hisz kora tavasztól télig nem esik — szintén megfogyasztotta a Jordán kö vérségét, partjain ilyenkor álmosan bóbiskolnak a fakólevelü olajfák a tüskés bokrokkal, a homok pedig egészen a viz tükréig nyomul. E folyónak habjait érintette az Udvö- zitő, hogy szent Jánostól megkeresz- teltesse magát, partjainál hangzott el a tanuságtétel: „íme az Isten Bárá­nya, ki elveszi a világ bűneit 1“ és a mennyei Atyáé: „Ez az én szerel­mes fiam, kiben nekem kedvem te­lik. “ £s a reá szálló Szentlélek fel­avatta őt messiási küldetésére. Ke­zemmel vizet merítettem és megned- vesitettem forró arcomat. >'■ Augusztus 28—29-iki látogatásunk { Palesztina északi részének szólt. Ez J igazán kiadós autóut volt. Názáreth Jeruzsálemtől légvonalban kb. 120 km., pedig hány szerpentines kanya­rulatot tettünk ! Az ut mentén egyes újabb kolóniák, szorgos művelés alatt álló, kőtörmelékes földecskékkel, sző­lőkkel, melyeket sem karózni, sem permetezni nem kell. Mindez arra mutat, hogy a köves talaj kellő munkáláB mellett gazdagon fizet. Hiszen a Szentirás az Ígéret földjét tejjel-mézzel folyó országnak nevezi. Minél északabbra érünk a judeai hegyvidékben, annál sivárabb lesz a táj. Több utmenti helység elhagyá­sával Szamária területére érünk. Kis pihenést jelent Jákob kútjának meg­tekintése. A vizszegény országban megbecsülhetetlen jótétemény ilyen kút. Tekintve, hogy kora csaknem négyezer éves, hogy a sziklába 30 ( méter mélyen van vájva, csodálatot kelt. Itt tartotta Jézus azt a hires párbeszédet a szamáriai asszonnyal. A kutat újonnan épülő templomba fóglalják bele. A szamáriabeliek szent hegyeinek, Garifine és Ebal lábánál vezet utunk Nahlusba (a régi Sichern helyén), a palesztinai mohamedánok nacionalista toborzó fészkébe, majd ismét puszta­ság következik. Van idő a látottak fölött kissé elgondolkozni. Palesztina nagyobb része jelenleg terméketlen, kopár sivatagra emlékeztet, A hosszú török uralom alatt elhanyagolták. Nem hagy el a gondolat, hogy ezen országon Isten átka nyugszik. Ön­kéntelenül az a kérdés tolul ajkamra: hát miből is élnek itt az emberek ? I A népesség aránylag ritka. Bár Palesztina kiterjedése körülbelül meg - felel Csonkamagyarországnak, alig lakik rajta kétmillió ember. Azután meg sokkal igénytelenebbek is. Kevés a kenyér — hisz magvakat kivülről is hozatnak, de csekély adaggal be­érik, déligyümölcs és kis hús a napi táplálék. Persze, nem is törik magu­kat a munka után, az őrületes hajsza az európaiak kiváltsága, a keleti ember ráér most is, mint évezredeken át. Da másrészt a mindent összeaszaló hőség lehetetlenné is teszi a szaka­datlan munkát. Az élet meg szinte olyannak mutat­kozik, mint a bibliai elbeszélés után várható. A hosszú ruha, fejen turbán, a lábakon saru vagy épen anélkül, a nőkön nagykendő, jellegzetes most is. A tovavonuló tevekaraván, élén és végén szamárral, a nyugodtan lllllllllllllllllllllllllllll Igentisztelt vevőinknek boldog újévet kivánunk; megköszönjük eégünk iránt tanusitott bizalmukat amelyre ezentúl is rá/ fogunk szolgálni. Szekszárd, 1929 január 1. Pirnitzer József és Piai áruháza. iiiiiiiiiiiiiiiimiMiiimi f\

Next

/
Oldalképek
Tartalom