Tolnamegyei Ujság, 1928 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1928-01-14 / 3. szám

X. évfolyam. Egyes szám ára 30 fillér Szekszárdi 1928 január 14. 3 szám Szerkesztiség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám 85 és 102. — Egyes szám ára: 30 fillér. Előfizetési dij félévre 4 peng5 (50 000 korona)» egész évre 8 pengő (100.000 K). Szerkesztő: SCHNEIDER JÁNOS. A lap megjelenik minden szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árai: A legkisebb hirdetés dija 1 pengő. A hir­detés egy 60 milliméter széles hasábon millimétersoronként 8 fillér. Állást keresőknek 50 százalék engedmény. — A hír­rovatban elhelyezett reklám- eljegyzési, családi hir, valamint a nyilttér soronként 60 fillérbe kerül. I KovácS'Sebesiény Endre. I Az fiai varmegyének egy hűséges fiát, Tisza Istvánnak, a nagy vezér­nek egy tántoríthatatlan katonáját ragadta ki az élők sorából a halál, hosszas megadással tűrt szenvedés Után január hó 6 áo. Mi, akik láttuk őt még a férfiúi kor delén a vármegyei közéletben lelkesen munká'kodni, akik ismerjük azt a nehéz munkát, amelyet közel hat évtizeddel a vállán, mirft a var megyének főispánja végzett a háború neh z napjaiban, megilletődessel ál­lunk meg Kovács Sebestény Endre koporsója előtt és bár az emberi élet alkonyatán szűnt meg nemesen érző szive dobogni, mégis az az érzés fog el bennünket, hogy korai volt távo zása, mert a megpróbáltatások és meg­alázások korában szüksége van ennek a kis országnak olyan emberekre, mint amilyen ő volt: a kötelesség faradhatauaii teljesítőjére, a* * *, eszmék iránt rajongóra és a jövőben tánto- rithutatlanui bizakodóra. Ha végig tekintünk életének azon •részén, amelyet e vármegyében töl­tött el és ha ismerjük a kínos be teg8éggel harco'ó utolsó éveit, akkor e rövid nekrológunkban megírhatjuk, hogy e vármegyének és az egykor nagy, most csonka hazának nem volt hűségesebb, kötelességteljesitőbb fia, mint ó, akit bátbova állított a köz szo'gálata, bármily magas, vagy kis pozíció betöltésére hívta el a köz ü^r, fe adatát egész lélekkel és a legbecsületesebb kötelessógteljesi léssel oldotta meg. Nem kereste a népszerűséget. Nem volt a szó embere, de puritán egy­szerűségéért és férfias egyéniségéért mindenki szerette és tisztelte. Példa­képe lehetett és volt az ifjúságnak. És bár ahhoz a táborhoz tartozott, amely konzervatív gondolkozásával ellene volt minden sötétbe ugrásnak, azért politikai ellenfelei, a gyorsab ban haladni óhajtók is, tisztelettel hajoltak meg bölcs felfogása, rajongó hazaszeretete előtt. Amikor az 1917. év változott po­litikája vezérével együtt leszorította vezető pozíciójából, akkor sem szűnt meg dolgozni azért, hogy visszatartsa vármegyéjét és nemzetét attól a sze­rencsétlen lépéstől, amely szülője lett az 1918—19. évi gyászos forradal­maknak és amely Nagymagyarorszá- got a trianoni szétdarabolásboz vezette. Rajongó, hivő lélek volt. Nem vesz­tette el hitét akkor sem, amikor a gyilkos golyó átfúrta a legnagyobb magyar államférfiunak szivét és ami­kor minden nemes érzést és gondo­latot letiport a fehér rózsa és a vörös szekfü forradalma. Közel 4 évig tartó súlyos beteg­sége az utóbbi években elvonta őt a közélettől, de otthonában, hűséges hitvestársa, szerető gyermekei és nagyszámú tisztelői körében fel fel­lobbant lángoló hazafias lelkesedése és szivének, ugyszólva, utolsó dob­banásáig hitt, remélt és bízva bízott, hogy el fog jönni a jobb jövő, amely lemossa az ezeréves magyar nemzet homlokáról azt a meggyalázó b^iye get, amelyet a győzők elvaknltsaga és igazságtalansága sütött oda. A K-r^pesi ut melletti temető ha­lottas háza ban összegyűlt nagyszámú és kiváló férfiak tanúbizonyságot tet­tek az utolsó vógtisztességnel, hogy Kovács-Sebestény Endre elmu ása veszteséget jeleot és hogy az a férfin, akinek porhüvelye az örök álmodás útjára indul, életében kiérdemelte embertársai becsülesét, szeretetét és háláját. Legyen e pár sorunk vármegyénk puritan munkása iránt való hálás eodékezétnek és mélységes^ tisztelet­nek kifejezése, hogy azt majdan a késő utókor is olvasván, tudjak meg, hogy miként kell ann»k élni és mun­kálkodni, aki e sokat szenvedett nem­zetnek hű fia akar lenni. • * Kovács-Sebestény Endre gyapai nagybirtokos fia volt Kovács Sebes tény Endre fővárosi orvosprofesszor­nak, Deák Ferenc orvosának. Tolna­vármegye közéletében hosszú éveken keresztül lelkes munkát fejtett ki, mint különböző bizottságok elnöke és tagja. Munkálkodása nem volt zajos, feltűnést keltő és főként nem népszerűség kereső. Tántoríthatatlan híve vo't Tisza István grófnak és a szabadelvű pártnak hűséges katonája. A nagy bukás után is hiven kitar tott Tisza István mellett és annak bizalmas baráti köréhez tartozott. A nemzeti mnnkapárt megalakulásában tevékeny részt vett. Midőn Simontsits Elemér főispáni székét a bonyhádi kerület képviseld gégével cserélte fel, Tisza Istvánnak figyelme feléje fordult és Ferencz József király ő felsége 1913. óv augusztus havának elején Tolnavár­megye főispánjává nevezte ki. Beik­tatása nagy ünnepségek keretében szeptember hó 9-én történt meg. A béke és a munka emberének vallotta magát beiktató beszédében és össze­fogó munkára kérte vármegyénk tör­vényhatósági bizottságát és minden rendürangu lakóját. A béke embere a legrettenetesebb világháború nap jaira ébredt, tán azért, hogy bebizo­nyíthassa, hogy valóban a munka embere. A háború napjaiban a főispáni állás nem méltóság volt, hanem hi­vatal. Sokszor éjjelbe nyúló munká­val tudta csak, hűséges titkárával, Szongott Edvinnel, a központi járás mai főszolgabirájával sok körültekin­téssel járó hivatalát betölteni. De korát megcáfoló buzgalommal vitte ezt mindaddig, mig a politikai szélső pég ki nem csavarta Tisza István kezéből a kormány rudját. Ekkor, 1917 juoius 14 én 52 főiapántársá- v»l megvált állásától, a királyi kegy hűséges szolgálatait a Lipót-rend lov»gkeresztjével jutalmazta. A forra­dalmak alatt még megyénkben lakott, de azután gyapai birtokát átadta fiának, ifj. Kovács Sebestény Endré­nek és ő visszavonult Budapestre. A már rég meglévő aszthmatikus betegsége mindjobban elhatalmasodott rajta, úgy, hogy közel négy évig szobához kötötte. Szenvedéseitől ja mar hó 6 án délelőtt szabadította meg a halál. Életkora 74 év volt, amelyből 47 évet a legboldogabb házasságban tö tölt el feleségével: Takácsy Jankával. Házasságukból 3 fiúgyermek származott: Endre a gya­pai fö dbirtokos, Miklós zalamegyei földbirtokos és László, a Magyar Általános Hitelbank igazgató be yet tese. Kovács Sebestény Endre buzgó re- í'irxrátu«. ember volt, aki ragaszko­dott' hitéhez és egyháza éidibébeu hasznos munkát végzett. Hitbéli társai mély tisztelettel viseltettek iránta és annak megnyilatkozása volt, bogy a barsi ev. ref. egyházmegye gondno­kának, m»jd az ország legelső egy házközsége, a budapesti egyházközség gondnokává választotta. A tolnai egyházmegye vallási életében is te­vékeny részt vett. Evek bosszú során az egyházmegye tanácsbirája volt. Temetése január hó 8 án délután 3 órakor volt a Kerepesi-ut melletti temető halottasházából. A gyász­szertartást R-ivasz püspök végezte, aki gyönyörű beszédben festette meg ennek a puritán, példás életű igaz magyar embernek pályafutását és küzdelmét a győzedelmes halállal. A temetésen közéletünk igen sok jelesét láttuk. így ott volt: a Kor­mányzó képviseletében Horthy István, dr. Pestby Pál igazságügyminiszter nejével, Balogh Ferenc, az Akadémia főtitkára, nyug. igazságügyminiszter, Rakovszky Iván nyug. belügycuinisz tér, ifj. Tisza István gróf, az összes megyebeli képviselők, vármegyénk­ből Jankó Ágoston főispán, Szévald Oszk-r alispán, dr Hagymássy Zol­tán főjegyző, Becht Ödön és Szongott Elvin főszolgabirak, községének, Paksnak kü'döttsége, Tarisznyáé Gerő főjegyző, Feil Ferenc községi bíró, dr Grosch József képviselőtestületi tag és még igen sokan. A ravatal mellett vármegyénk huszárjai őrködtek és a koszorúk n»gy tömege igazolta, hogy Kovács- Sebestény Endre olyan ember volt» aki embertársait szerette, de akit embertársai is szerettek és becsül­tek. S, * A gyászoló család a következő gyászjelentést adta ki: Mélységes szomorúsággal tudatjuk, hogy családunk erős törzse, a leg- szeretőbb férj, a jóságos testvér, apa, nagyapa és após: Kovács-S*besteuy Endre, Tolnavármegye v. főispánja, a v. barsi ev. ref. egyházmegye és a budapesti egyházközség gondnoka, f. évi január 6 an d e. 11 órakor, áldásos életének 74 ik, legboldogabb házasságának 47-ik évében, férfias keresztyéni türelemmel viselt hosszas szenvedés után kidőlt, — s nemes lelkét visszaadta Teremtőjének. Drága halottunk földi maradványait f. hó 8-án délután 3 órakor temetjük el az ev. ref. egyház szertartása szerint a kerepesi ut melletti temető halottas'* házából. Megtörtén állunk drága ha­lottunk koporsója körül, de erősen él bennünk puritán életének nagy példája. Budapest* 1928 január 6 án. Áldott legyen nemes emléke! Ozv. Kovács S-bestény Eadréné született Takácsy Janka hitvese. Kovács-Se­bestény Endre és felesége Puskás Piroska gyermekeikkel: Magda, Endre, István, Györgyi, Kovács- Sebestény Miklós és felesége Sándor Ilona gyermekeikkel: Lona, Miklós, Erzsébet, Kovács- Sebestény László és felesége Tóth Ilona gyermekeikkel: Mária, László, — fiai, menyei, unokái. ! Ozv. madi Kovács Istvánná született Kovács Sebestény Júlia testvére. fl viz-- és csatornahasználati díj s a házadó kérdése Szekszárdon. (Folytatás és vége.) V. Összefoglalásul rögzítsük meg szá­mokban (az áttekinthetőség kedvéért itt is a 700 pengős alapbérü kis la­kás adatait használom fel) a szek­szárdi háztulajdonosokat fenyegető két büntetés egybevetett adatait és pedig az abszolút realitás kedvéért e helyütt is már azon jövőbeli elő­nyösebb helyzet szupponá'ásával, ami­kor a háztulajdonos már az alapbér 90°/o át fogja kapni. Á kedvezőbb, de valószínűtlenebb I esetben a helyzet ez lesz: a ház- tulajdonos kézhez vesz 630 pengőt (a 700 pengő 90°/o át) s ebből ki­fizet 133 P 64 fillér viz- és csatoma- h-isználaii dijat, továbbá 216 P 53 fillér adót, végül (a minimális káz- feotartási költség a nyers bérjövede­lem 10% a leven) legalább 63 P káz- fentartási költséget, m^rad tehát neki igazi jövedelműi a 630 pengőből 216 P 84 fillér. Ez a nyers házbérjöve-í delem 34.4°/o a, holott más városok­ban a háztulajdonos jövedelme anyers házbérnek legalább 55—60°/*-a. A kedvezőtlenebb, de valószínűbb esetben pedig ez lesz a helyzet: a háztulajdonos bér címén kap 686

Next

/
Oldalképek
Tartalom