Tolnamegyei Ujság, 1926 (8. évfolyam, 1-53. szám)
1926-10-30 / 43. szám
2 TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1926 október 30. i ■ i VARRÓGÉPEK kerékpárok, villamossági cikkek; mm nagy raktár és javítóműhely SOMMER j V. mechanikusnál Szekszárd,Garay-tér Telefon szám 51 J Ismét a Budai Dalárda követke sett. Hubay Jené két karncdalát adták elő és a közönség alig tudott be telni az énekművészet legmagasabb fokán álló interpretációval. Bakó László a Nemzeti Sinház örökös tagja állott ezután a lámpák elé és az ő felülmúlhatatlan, nagy művészetével szavalta Kisfaludy Károlynak mindnyájunk által ismert Mohácsát, amely épen a művészi előadás folytán any- nyira uj volt, hogy szinte bámulva eszméltünk eddig ismeretlen szépségeire. A művészi élvezetért a hálás publikum alig akarta a nagy művészt a színpadról leengedni. Demény Dezső Magyar Scherzója csendült fel a szavalat után a Budai Dalárda tágjainak ajkán és a csodaszépen előadott pompás szerzemény után Aggházy Kamill nyug. alezredes, a Hadtörténelmi Mu zeum b. igazgatója beszélt a Mohács felé indult Bzerenosétlen magyar hadról, melynek útját Ercsiben és Duna- pentelében már emléktáblák jelzik. Ezeket az emléktáblákat a szekBzár dihoz hasonló ünnepségek közt leplezték le. Mariancsics Imre szavalta el ezután azt a költeményét, amely a dunapentelei emléktáblára van felvésve. 0r. Bevllaqua Béla a Hadtörténelmi Muzeum adjunktusa Szekszárd város helytörténetéről és helykegyeletéről tartott ezután előadást, majd felhívta a közönség figyelmét a budai várban levő Hadtörténelmi Múzeumra, amely gazdag gyűjteményeivel európai viszonylatokban is egyik legnagyobb értékű kultúrintézményünk lesz. Szegheö Sándor országos karnagy, a világhíres Buda1 Dalárda kitűnő vezetője lépett ezután a közönség elé, elvezényelve Magyar Népénekeit, melyek frenetikus hatást váltottak ki a közönségből. Dr. Áldor György ügyvéd, hangversenyeink dédelgetett hegedűművésze, Polgár Manci zongoraki sér ete mellett játszotta Búr- mester Szerenádját, Paljakin Kanáriját és Hubay Jenő „Helyre Kati“ IV. Csárdásjelenetét. A brilliáns technikával és kiváló átérzéssel előadott hegedüszámokat maguk, a BuA SZABÓ JÁNOS A Telefon: 120 mérnöki irodája, Szekszárdon. Vasúti fasor 6 | ▼ "«““▼"ILLAMOS és IPARTELEPEK ellenőrzése. — Rentabilitási számítások, a / — Villamos-, telefon-, vízvezeték-, központi fűtés-, fürdő-, egészségügyi-, m/ vizlecsapoló- és öntöző-berendezések. — Épületek, beton- és vasbeton- V szerkezetek, utak és hidak tervezése és építése. — Építési anyagok, villamos csillárok és árammérők szállítása. Fáik és Zinner gránit- és mészkőbányáinak — Szekszárd és vidékére — kizárólagos képviselője. — Terméskő, út- és betonkavics, járdaburkoló gránitdara. ▼ dai Dalárdának a zenei finomságokhoz Bagyon is hozzászokott tagjai tapsolták meg legjobban. Boldog iQuságunk emlékei tértek vissza, mikor a Budai Dalárda Strauss Jánosnak, a bécsi hegedükirálynak „A kéklő Dunán0 cimü szerzeményét énekelte. A hatalmas kórus által előadott bájos, klasszikus melódiák sokáig ott zsongtak a hálás közönség emlékében. Élőkép következett ezután. Székely Miklós ismert festménye után korhű jelmezekbe öltözötten mutatták be II. Lajos hullájának a megtalálását. Demény Dezső Kreol szerenádját énekelte ezután a Budai Dalárda, majd ráadásul egy karének keretében . Szántó Jenő, az ismert fiatal hegedűművész, a Budai Dalárda tagja mutatkozott be a szekszárdi közönségnek, amely melegen ünnepelte a méltán szép reményekre jo gositó kiváló művészt. A csodaszép öBtélyt, amely sorozata volt az értékesebbnél értékesebb számoknak : a Budai Dalárda Himnusszal zárta be. %■ Az ünnepi mise másnap vasárnap folyt le a szövetség vándordíjának a mpgye színeit viselő zászlónak ünnepélyes megáldja és a vármegyeház falában illesztett márványtábla leleplezése. Akik már szombaton aggódtak az időjárás miatt, azoknak vasárnap reggel sem nyújtott vigasztalást. Az eget sötét felhők borították, a tervezett tábori mise elmaradt. A hívek és a nagyszámú ünneplő sereg a zászlóanyával és férjével, az igazságügyminiszterrel, továbbá a különböző egyesületek vezetőivel az élén a templomba vonult, ahol Kiss Lajos esperes plébános. 9 órakor rendes szentmisét mondott. A hatalmas templom teljesen megtelt, a délelőtti ború félhomályában szendén ragyogtak az oltár gyertyái, a templom csillárjai megvilágították az egyenes tűzoltó sorokat és hátulról, a templom végéből is jól volt kivehető a zászlók selymes sokasága, a gyönyörű fiatal leánykák koszorújában. Á do zás után a Budai Dalárda „Boldog- asszony Anyánk<( éneket adta elő oly belsőséggel, mellyel csak magya rok tudják azt énekelni és oly művészettel, mellyel csak budaiak ren- j delkeznek. Ezalatt a miséző pap át I öltözött, ragyogó fehér piuviálét vett I fel és a szószékre lépett. Kiss Lajos esperesplébános a szenthely és az ünnep hangulatából fakadó, de nemesen egyszerű beszédben kiemelte, hogy a felebaráti szeretet ül ünnepet, amikor az áldozatosság zászlajára kérik Isten áldását és segitséget. A zászlószentelés. Majd megkezdődött a zászló meg- áldásának -. szertartása, mely alatt a Budai Dalárda Schmölczernek gyönyörű régi: Leszállt az eBt c. Maria énekét adta elő. A mise végén p«d g hatalmas viharzással tört fel a Himnusz. A református templomban. A tűzoltó csapatok, az egyesületek képviseletei, a hatóságok, a tűzoltó zenekarok zenéje me lett megindultak a református templom felé, ahol a protestáns hitfelekezetek papjai áldották meg a zászlót. Dr. Pesthy Pál igazságügyminiszter, a hatóságok Jankó Ágoston és dr. Eri Márton vezetésével, dr. őrffy Imre és dr. Klein Antal nemzetgyűlési képviselők és az egész közönség gyalog tette meg az utat a csatakos időben, egyedül a zászlóanya ült fel a város fogatára Vendl István polgármester kíséretében, ugyanazon a kocsin foglalt helyet a zászlóvivő tűzoltó is, A református templom csaknem szűknek bizonyult a hatalmas tömeg befogadására. Itt először az ágostai evangélikus egyház részéről Németh Gyula lelkész mondott mély tartalmú beszédet, amelyben a zászlószentelés és az emléktábla kapcsolatából kiindulva mutatott rá, hogy a hazánkban a mohácsi időkéhez hasonló pusztító égéseket nem a vitézek kiontott vére oltja el, a nemzet sebeit nem takarja el és ne akarja eltakarni e zászlónak selyme, hanem ezt az égést a zászlóra irt eszme, a szeretet megvalósítása fogja eloltani és a sebeket meggyógyítani. A beszédet követő áldás szavainak elhangzása után Tóth Lajos a református egyház nevében szólott. Megreszkető szívvel és öröm fö.csillanásával kö szönti a zászlókat a mai tragédiás időkben, mert ezeknek a zászlóknak felcsillanó fénye a magyar nemzetre nehezedő éjszakában a hajnalhasadást éreztetik, mert azt látja, hogy a zászlók alatt egy sereg szive gyűli l ki, amelyek ha nem volnának, a zászló egy tekintetet sem érdé- j meine. A zászlónak fényt, dicsőséget I a kigyulladó szivek kölcsönöznek. | r i ■ ffl falóban művészi és modem fényképeket HÖGER főhercegi udvari fényképész készR Szekszárd Széchenyi-utca 28. szám. (Molnár bőrkereskedő házában) m dem ■ ■ ■ olnár I mmJ Abban a reményben, hogy ezen a zászlón is felcsillámlik egy fénysugár a sötét magyar éjszakában és, hogy ez is dicsőséget terem, kéri az Isten áldását erre az uj zászlóra. A vármegyeház előtt. A református templomból a tűzoltóság és a közönség a vármegyeházhoz vonult a zászlószegek beverése és az emléktábla leleplezése céljából. A megyeház és az iskola közötti tér teljesen megtelt ünneplő, fényes közönséggel. — A már említett közéleti vezérférfiakon kívül megjelent az ünnepélyen Mohács rt. város képviseletében Margittay Lajos polgármester és Lipokatics László városi főjegyző, Kiss Lajos szekszárdi esperesplébános. Bakó László a Nemzeti Színház örökös tagja gyönyörű disz- magyarja jól festett a magyarruhás lányok koszorújában. Dr. Pesthy Pálné a zászlóanya a tábla mellett fölállított díszsátorban foglalt helyet, a tábla másik oldalán a szószék állt. A zenekar a Himnuszt játszotta, majd dr. Őrffy Imre nemzetgyűlési képviselő tartotta meg ünnepi beszédét. A kettős ünnep merőben ellentétes tárgyából indult ki. „Vissza kell nyúlnunk — úgymond — 400 év előtti sötét éjszakába és ugyanakkor Ünnepelnünk és éjszakával a szomorúsággal szemben az életet, a nappalt, a fényt.0 Ez az ellentét, ez a két véglet egy másik ellentétre, egy bántó szembenállásra és fonákságra mutat, mely a magyar közéletben jelentkezik. Zászlót szentelünk gyakran ebben az országban, de ha a zászlótól eltakart háttér mögé nézünk, nagyon gyakran szomorú megállapításokat tehetünk. A zászló gyakran sok mindent eltakar, a mindenáron érvényesülni akarást és nagyon sokszor a széthúzást, a megnemértést. Ennek a zászlónak nem szabad ilyen zászlónak lenni. Ez legyen olyan, amely mögött nemes emberi érzések laknak. Ennek a mai ünnepnek legfényesebb, legszebb tanulsága, hogy van még ebben az üzleti veszekedő világban gondolat, érzés, amely a jő embereket összeköti. Az ünnepi szónok feladata azonban, hogy az ünnep tanulságait mind levezesse és megjelölje. Ilyen tanulsága a mai ünnepnek az is, hogy a legnagyobb emberi hŐBiesség is hiábavaló és semmivé zsugorodik, ha nem párosul vele egyetértés, ha nincs egységesség, együttműködés. Az az egyéni tűzoltó hős lehet, de a tüzet ’’KEGYELET” Pirnitzer József és Fiai temetkezési vállalata SZEKSZÁRDON - • ' JS® fővárosi mintára teljesen uj berendezéssel, elvállal egyszerű, valamint díszes temetés rendezést helyben és vidékeny mérsékelt árszabály alapon. Élő- és müvirágkoszoruk Koszoruszallagok nyomtatása H » rt* Hl o s cn N •4 O
