Tolnamegyei Ujság, 1926 (8. évfolyam, 1-53. szám)
1926-10-30 / 43. szám
I c 1 \ 1926 október 30. Értesítés* I Őszi és téli angol szöveteim meg- _ érkeztek, melyekből mérsékelt áron készítek ■ öltöny, felöltő s télikabtHoknt i I I Hozotl ■Ki Kérem t. rendelőim további szives pártfogását. Tisztelettel Sápszky Andor férfiszábó. Hozott anyagok feldolgozását is vállalom I a maga erejéből eloltani nem képes. Azért van az, hogy egyesületekbe tömörülnek széfogadó, önfeláldozó, fegyelmezett tűzoltók. Ennek az ünnepnek alaphangnlatából nem hiányozhat e két tanárság, de nem hiányozhat egy harmadik sem. A jó Isten végesnek akart bennünket alkotni, azt akarta tehát, hogy jobban szeressük szükebb hazánkat: vármegyénket. Azért éppen ma kell azt hangsúlyoznunk, hogy ha elsősorban magyarok vagyunk is, de ennek a megyének a fiai is. Amikor az ünnepi szónok az ünnep hármas tanulságát igy kiemelte és az önfeláldozásban a fegyelem és a léleknek a megyei életbe való beleélésben megjelölte, egy figyelmeztetéssel fordult a tolnamegyei tűzoltók hoz. És ez arra vonatkozik, hogy amint kétféle tűz van: egy, amely világit és melegít, a másik pedig amely pusztít, éget és vakit, ugyanaz a kétféle tűz van meg az emberek lelkében is, van olyan, amely világit és melegít, de nem pusztít. A tűzoltó ismeri legjobban azt a tüzet, amely értékeket pusztit, főfeladata a ;■ tűzzel való küzdelem. De a magyar ^tűzoltónak azt is tudnia kell, hogy tfMűemcsak tűzoltó, hanem magyar ember is, azért ha van ennek az ünnepnek értékes tanulsága, akkor az az. hogy a tűzoltói kötelesség oltani a külső tüzet, de kötelessége oltani azt a pusztító tüzet is, amely honfitársaink lelkében akar fellángolni. Ha ez fog történni, akkor ez a zászló büszkén és joggal hirdetheti: „Istennek dicsőség, embertársainknak segítség.a A zászlóavatás. A vármegyei tűzoltó szövetség zászlaját dr. P e 8 t h y Pálné elé vitték ezután és a kegyelmes asszony fel- ékesítve azt a nehéz selyem nemzeti szalaggal, a következő beszéd kíséretében verte be a zászlószeget a zászlórudba: A világháború napjaiban, ha menetcsapat indult a harctérre: mi, asszonyok zászlót ajándékoztunk a csapatnak, amely azt vitte magával ünnepélyesen, szeretettel, lelkesedéssel, mert a zászló az egység, az összetartás, a lelkek érzésének, eqyüvé tartozásának a je.lTOLNAMEGYEI ÚJSÁG . Z IGETI ál lító EKSZÁRD Jóhirnevü, mu közismert. Iroda s Mozival szemben. Telefons 36. vénye. Ez a zászló, amelyet ma szentelünk, harci zászló szintén. A nagy háború nem múlt még el, a népek indulatának a hullámzása nem csillapult még le, csak az áqyuk és puskák hallgattak el, de vérnélküli, sorvasztó gazdasági háború dúl ma is. Ennek a háborúnak fontos, küzdő csapatai a tűzoUótestületek, amelyek verité- kes munka gyümölcseinek a megmentésére állottak össze. E zászló színeiben a nemzet és a vármegye kapcsolódnak. A nemzeti eszme lángolása, a megyei összetartoződás érzésének benső- séqes szilárdsága öntsön lelkesedést e zászló köré gyűlt testületek tűzoltóiba s vészen, veszélyen át vigyék ezt a zászlót diadalra, a haza naggyá tételére: Amen. A zenekar tUBt játszott a zászlóanya éljenzéssel fogadott avató beszéde után, előlépett Jankó Ágoston főispán, aki József kir. herceg zászlószögét „Egységben az erőu jelszóval helyezte el a zászlónyélbe. A miniszterelnök és a maga nevében dr. Pesthy 'Pál igazságügy miniszter ezekkel a szavakkal verte be a zászlószegeket: A kötelességérzet gyűjtse össze és a bajtársias érzés tartsa össze e zászló alatt a haza javára munkálkodó embereket. Virág Ferenc pécsi püspök és a szekszárdi róm. kath. egyházközség nevében Kiss Lajos esperes-plébános, a szekszárdi református és az evangélikus egyház nevében Tóth Lajos ref. lelkész, az izraelita hitközség nevében dr. Rubinstein Mátyás rabbi vertek be szögeket. Majd következtek : Jankó Ágoston főispán a maga, dr. Éri Márton alispán a vármegye közönsége és a maga, dr. Orffy Imre a szekszárdi kerület nemzetgyűlési képviselője a maga, dr. Klein Antal a to'nai kerület nemzetgyűlési képviselője a maga, dr. Marinovioh László az Országos Tűzoltó Szövet- Bég, vitéz Tihanyi Szilárd a vármegyei vitéziszék, vitéz Sáray őrnagy a csendőrség, Kelemen és Pilinger tiszthelyettesek a csendőrségi iskola és altisztikar, dr. Gaál Dezső kir. törvényszéki bíró a szekszárdi kir. törvényszék, Vendl István polgár- mester Tolnavármegye Tűzoltó Szövetsége és Szekszárd város közönsége, Aggházy Kamii a m. kir. Hadtörténelmi Muzeum, Horváth Károly az Országos Hadimuzeum Egyesület névében vertek be zászlószegeket, egyesületek és magánosok következtek. Aggházy Kamill, a Magyar Hadtörténelmi Muzeum h. igazgatója vezette be az ünnepélynek ezt a részét. Beszédében visszavitte a hallgatóságot abba az időbe, amikor II; Lajos magyar király seregével az országhatár felé vonult, hogy az országot a betörő török ellen megvédje. A szekszárdi megyeháza előtt szállt le a király a főurak, katonaruhás püspökök kíséretében, itt fogadta őt a szekszárdi apát és itt a kolostorban töltött II. Lajos két éjszakát. Ezt a fontos eseményt örökíti meg a tábla, amely az áldozatra és halálra kész magyar vitézeknek az emlékét fogja hirdetni. A fölemelő hatású beszéd után a Budai Dalárda két kuruc dalt adott elő, melyet a közönségnek zeneileg képzetlen része íb feszült figyelemmel hallgatott és láthatóan élvezett. Az ének után Pesthy Pál igazságügyminiszter lépett fel a díszített emelvényre, aki nek nagyszabású beszédéből kiragadunk néhány részletet. „Egy össze- | tört ország porbasujtott népe gyűlt I össze e tábla alatt, hogy kegye O o íTíóíépeíTí évi karbantartását és szakszert! javítását vállalom ■ Sommer mechanikus | Szekszárd. Mindenféle Írógépekhez kellékek alkatrészek beszerezhetők. ■ Mind Y£ lékek I 5k. létének, részvétének, mély bánatának kifejezést adjon. A letűnt négyszáz esztendő történetének nem volt népe, amely hivatottáb- ban, amely mélyebben érezhette volna ezt a gyászt, mint Trianon Magyarországának letiport népe“. Az igazságügyminiszter beszédének további részében azokat az okokat kereste, amelyek a magyarság ezeresztendŐB életét eredményezték, azután ennek ellentéteképen azokat, amelyek a háromszori öszeomlást okozták. A turáni átok ezeknek az összeomlásoknak az pka, amely a nemzet erejét szétforgácsolta. Ez a nemzet — úgymond az igaz- ságügyminiszter — nem ment el Mohácsra sem a maga egészében. A Mohács előtti visszavonás tartotta vissza ezt a nemzetet, hogy elmenjen Mohácsra, ezért következett el Mohács, ezért az összeomlás. A világháborúba is elment ennek a nemzetnek apraja nagyja, örege és fiatalja hősiesen küzdött, úgy, hogy ennek példáját sem ebben a világháborúban, sem a letűnt háborúkban nem találjuk. És amikor az érett gyümölcs után kinyújtottuk kezünket, hogy azt leszakítsuk, akkor elkövetkezett a széthúzás, elkövetkezett a szomorú, gyászos Trianon. A leleplezés. Amikor a miniszter e kézzelfogható és megcáfolhatatlan okfejtéssel beszéd dének ehhez a pontjához ért, emelkedett, ünnepélyes hangon adta meg a jelt: Hulljon le a lepel! A Budai Dalárda a Magyar Hiszekegy éneke után a miniszter ekként folytatta : Eb te tábla necsak emlék, de emlékeztető íb légy és vármegyénk alatta elmenő fiai, magyar testvéreim emlékében idézd fel a magyarságnak a halhatatlanság felé törtető költőjének szavait. „Magyar nyisd ki hát elvakult szemed !“ A hatalmas éljennel fogadott beszéde után dr. Éri Márton alispán Tolnavármegye nevében átvette az emléktáblát, hangoztatva, hogy amint a múltban a magyar nemzet nem 5SI5S5 ■■■■■■■■■■■■■■ ■■■■■■■■ ■■■■■■■■ ZZZ—ZWWWIWZZZ—MZMM—Z——IM—1WWMM—W—M—ZZI—MMMB ■■■ I —,^—i ■B ■■ ■■I ■fc. ■■ Bründl 3ános és Szabó 3ános vizműépitkezési vállalata Szekszárd, Vasúti fasor 6. szám A városi vizműszabályrendeletben előirt, s a városi tanács által jóváhagyott minták szerinti kivitelben készít: a leg* jutányosabb áron, egy évi jótállás mellett házi uizpezetéki é5 csatornázási berendezéseket Terv és költségvetés díjtalan. — Minták megtekinthetők Vasúti fasor 6. szám alatt Hosszabb lejáratú kedvező fizetési feltételek. 312 ■■ ■■ ■■ ■■ ■■ mmmr ■■■■■■ asaaas ■■■■■ nHIIOMBUfll ■■■■■■ u ■■■■ ■■ mm ■■ mm ■■ ■■ ■■ «■—I ■■■■■■■■■■■■ nsmiíMVi ■■■■■■■■■■■ ■■ ■■■■■■ ■■ ■■ oh ■■ Ki ■nginminiiiiii
