Tolnamegyei Ujság, 1926 (8. évfolyam, 1-53. szám)

1926-01-23 / 3. szám

Vili. évfolyam. Egyes szám ára 2500 korona. Szekszárdi 1926 január 23 3 szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonsz ám 85 és 102. — Egyes szám ára: 2500 korona. Kifizetési dij félévre 50 000 korona (4 pengi), egész évre 100.000 K (8 pengő). Szerkeszti: SCHNEIDER JÁNOS. A lap megjelenik minden szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések Arai: A lagkisebb hirdetés dl|a 10000 korona. A hirdetés e{j 60 milliméter széles hesébon mtlltmétersoronként 1010 korona. Közgyűlési részvénytéraaségl atb. hirdetések I200kor. — Állést keresőknek 50 sséza. lék engedmény. A hírrovatban elhelyezeti rektémhlr, eljegyzési hír, es«, lédl hír, valamint a nyllttér soronként 8000 koronába kerül. Figyelmeztetés. Még mindig nem akartunk hozzá­szólni ebhez a különös s eleddig tör* téaelmileg páratlanul álló dologhoz : a frankhamisításhoz. Igen sok olyan elemet találtunk benne, mely napok mérlegelését, a logika precíz és el­fog •lattan alkalmazását kívánta és nem tudtuk, vagy nem mertük el­helyezni véleményünket a szenzáció- szilié zűrzavarban. Bár e sorok írója as eset meleg kipattanása idején a fővárosban tartózkodott s az esemé­nyeket közelről szemlélvén, siethetett volna szenzációs közlésekkel a vár- megye közönsége elé, — nem tette. Mert csak ma áll minden becsületes magyar ember előtt világosan a kor igen szomorú eseménye. Ma értjük és tudjuk, hogy a frankh&misitási ügy nem politikai faktorok érvényesülési vágya, nem anyagi dolgok viharos szereplése, nem egy hasábra való szenzáció, hanem mélységesen komoly figyelmeztetés, mely háromfelé irá­nyul ; a nemzetnek, a kormánynak és a külföldnek. Nézzük csak azt a rettenetes és fülsértő csshölást, amit Olaszország kivételével egész Európa rendez — antant részen! Hogy terjed a riport- bűz Csehszlovákia gyalázatos, kontár Siteraiurájaból, hogy sziszeg a francia, tánool az oláh, gesztál a flegmatikus angol s bokázik kínjában a mondva- esináit lengyel 1 Micsoda dzsungeli muzsika! Ebben a könnyes magyar éjben l Koporsó mellett 1 Temető­szélen ( Ismerjük, agy e ? Lényegét, tartalmát, mottóját ngy bevettük már: öld meg, fojtsd meg, tedd tönkre a magyart. Vég légi El­felejtik, hogy e hazában száz és száz egyéni tragédia, megszámlálhatatlan •saládi gyötrelem, gond, öngyilkos- «ág, elmebaj mind, de mind az ő piszkos leikükön szárad. Mert mind az ő nemzetgyilkos eljárásuk ered­ménye. Hat, hogy ne felejtsék el, a •sonkult nemzet élő testének egy rejleksz része: a frankhamisitók, tték az ő eszközüket, pofonra ure bűnnel válaszoltak. 1 ez az esemény a kormány- Meg kell látnia, hogy a "Mag passzív tömegében 'goznak. Türelmet- fékezhetetlen erők, ikai megértés nél- Vorlátolt belátására et nagy érdekeit. gó seregek tömörül íztikus álmok láva- ; gyarló fejökre. .ik bele magukat a jreg előtt a Tiberbe, . Mert fáj, mérhe- aetetlenül fáj Dekik srcséDyi és Rákóczi ?y halhatatlan kis az ő szegény, kis, e. Nem sok, csak kibűsultan vetődje- I <*, hogy romantikus, • ílban közössittessenek l ki a sebzett társadalomból. Szegény, ezeregyéji halászok, akik gondtalanul húzzák ki a dngót a tengerparti palackból s felidézik ezzel a bosszúálló sze'lemet! Az anarkia u<ja ez. Végül és legfóképgn a nemzetnek szól ez a szánalmas dolog. Tapasz­talni fogja a nemzet snlyos követ kezményét. A politika olcsójánosai fegyvert kovácsolnak belőle, hogy izgassák az amúgy is ideges kedélye­ket. Gazdátlan megjegyzéseik fognak röpködni füleink körül és 'jönnek a kormányozh'itnámok, a viszketősök, azzal a célzattal, hogy fetnőjjenek. Majd jönnek azok is, akik okulva a példán, szennyes eszközökhöz nyal­nak a haza megmentése érdekében — talán, ismét. És e csonkatörzs létét is kétségessé teszik. És a meg­szállásra adnak okot. Erősitsük azért magunkat a türelemben és a hűség­ben. Mert nem bűncselekmények, hamis frankok, szeparált id grándu lások mentik meg, vagy fogjak meg menteni a hazát, hanem a szent, komoly, fenséges, hamisítatlan ma­gyar vér. Az a nagy, egyetemes nekibuzdulás, mely a maga idején, élén hivatásos vezetőkkel, frontba állítja a legkisebb óvodás gyermekei is a magyar jövendőért. Az az ősjogi kényszer, mely egyetértő hatalmas erejét a kormány honszerető politikai belátása szerint indítja el a világtájak felé miqdazok ellen, akik bántják a magyart. ______^ Szekszárdi f00! sl György. Veszpr AHmiI levlWr | „ Ily Imre. ámlekés űr. Ói Lapunk más helyén megírtuk, hogy a Nemzeti Bank kikü döttei a napok­ban vizsgálták felül a Nemzeti Bank szekszárdi fióképületét és azt minden­ben megfelelőnek találták és így a bankfiók márciusban megkezdi már működését is. Ezen alkalommal nem hallgathatják el dr. Éri Márton al­ispánnak, Vendl István polgármester­nek, dr. Leopold Kornél kormány főtanácsosnak a létesítés körül kifej­tett érdemei mellett azt a nayyértékű támogatást sem, amely megadta a lehetőséget, hogy Szekszárdon bank­fiók legyen és amelyért nemcsak Szekszárd, de egész Tolnavármegye közgazdasági élete hálás kell, bogy legyen dr. Pesthy Pál igaza» gügy- miniszternek és dr. ő ífy Imrének. Mikor mi már a bankfiók meg­nyílását várjuk, akkor több város, így Veszprém városa is most töri magát a Nemzeti Bank fiókjának el nyeréséért és ezen törekvésének támogatására rokoni nexusa révén, a mi agilis képviselőnket, dr. óiffy Imrét kérték fel, aki a nála szoká­sos ügyszeretettel és eredményt hozó szívós kitartással járt el ezen ü*y- ben is. A veszprémiek dr. őiffy Imrének fáradozásáért jegyzőkönyvi köszönetét szavaztak és azt ünnepélyes formák között nyújtották át neki uiév alkalmával Veszprémben, amikor apó- ■ eánál, a veazprómmegyei főispánnál I volt látogatóban. A küldöttséget dr. Komjáthy László polgármester vezette és tolmácsolta Veszprém városának hálás köszönetét a város ügyeinek hathatós támogatásáért. Dr. öiffy Imre melegen válaszolt és kijelen­tette, hogy amennyiben kerülete ügyei és érdekei engedik, mindenkor szive sen támogatja Veszprém városa igaz­ságos ügyeit. Mig mi szinte termé­szetesnek tartjuk városunk és vár­megyénk szempontjából azokat az eredményeket, amelyeket dr. Pesthy Pál és dr. őrffy Imre tekintélye és lelkes munkája teremt meg, addig a veszprémiek szívesen elcserélnék szél­sőségbe hajló képviselőjüket, a hig­gadt, munkás, kerületével törődő, értékes pártemberért, dr. őrffy Im­réért. De résen állunk ! Nem adjak, mert szeretjük is, meg szükségünk is van reá* a kerület kulturális és gazdasági érdekei szempontjából. A Stefánia flúkszOaetséjt évzáró Közgyűlése. A helybeli Stefánia fiókszövetség, mint a Soc'-éiis Misszió Társa lat anya- és csecsemővédő szakosztálya folyó hó 13 án tartotta m<*g Jankó Ágos­tonná' Öméltósága elnöklete alatt év­záró közgyűlését. A szakosztály, mely a Stefánia-szövetség Szekszárdon fel­állított anya- és csecsemővődő inté­zetével karöltve dolgozik, a múlt év folyamán bár csendes, de mint az egyes jelentésekből kitűnik, ered­ményekben igen gazdag munkát végzett. Az intézet rendelőjébe 170 anya összesen 900 esetben hozta be cse csemőjét, illetőleg gyermekét ellen­őrző orvosi vizsgálatra. Azonkívül 65 áldott állapotban levő anya állott az intézet állandó orvosi ellenőrzése alatt, akik közül 29-et különböző okokból a sztt'és idejére a helybeli kir. áll. bábaképző intézetben he­lyeztek el. Az intézet két védőnője azonkívül otthonukban is felkereste a gondozásba vett csecsemőket és anyákat. Az év folyamán összesen 4000 ilyen ellenőrző látogatást vé­geztek. Goadoskodás történt továbbá afelől is, hogy arra rászorulók necsak jó tanácsban, hanem segélyben is része­süljenek. így özv. Simon Gynláné szakosztály vezetőnő jelentése szerint 700 esetben nyújtottak segé yt az arra rászorulóknak cukor, dara, liszt, szappan és különböző rnhanemüek formájában. A fiók szövetség ezt az alkalmat is megragadja, hogy köszö netet mondjon a Duaántuli Henger­ma otn Részvénytársaságnak, mely társulat követésre méltó módon egy­szer B mindenkorra felajánlotta az intézet d^raszükségletenek fedezését. A fiók szőve: seg és cs-csemővédő intézet azonban talán akkor segített az anyukon a legha ha'ósabban, mi kor meghonosította a vándorcsecsemő- kelengye intézményét. Az arra rá- | szoruló anyák az intézettől csecsemő­jük számára az első 6 hónapra egy teljes csecsemgkelengyét kspnak igeu szerény kölcsöndij ellenében. Egy ilyen ceecsemőkelengyében van fi ing, 12 pelenka, 1 gummi lepedő, 4 flanel, 1 tolipárna 3 huzattal és S kis horgolt kabát. Az év folyamán 57 ilyen kikölcsönzés történt elkép­zelhetően nagy könnyebbségére az amngy is gondokkal küzködó szü­lőknek. A közgyűlés jegyzőkönyvi köszö­netét szavazott meg azoknak a lel­kes tagoknak, kik fáradtságot nem ismerve magukra vállalták a kelen­gyék megvarrásának és összeállításá­nak nagy munkáját. É kelengyék azonban, sajnos, a gyakori mosás következtében már erősen elhasználódtak s ajaknak a beállításához igen sok pénz kell. Ezért a fiókszövetség számit mindazoknak a segítségére, akik belátják, bogy a osecsemőmentés munkájának az egén nemzet jövő életére kiható fontossága van. A legkisebb adományt is ötöm­mel fogadjuk, ha azt jó szívvel ad­ják. Az adományok dr. Cs. Papp Jenő városi tanácsos címére külden­dők a cél megjelölésével. Végül még csak azt szeretnénk megjegyezni, hogy a csecsemővédő intézet még eredmény teljesebb munkát produkál­hatna, ha a közönség minden réteg* tisztában volna az intézet rendelteté­sével.; Az intézet nem arra való, hogy ott beteg gyermeket gyógyítsanak és ezt nem is vállalja, hanem az a célja, hogy az anyáknak adott jé tanácsokkal a bajt megelőzzük s au egészséges csecsemőt egészségesen segítsük át az első kritikus életéven. Gondoljon csak minden anya arra, hogy pl. a helytelen elválasztásnak mi­lyen szomorú következményei lehet­nek s jusson eszébe a mi intézetünk, mert könnyebb a bajt megelőzni, mint a már meglevőt meggyógyítani. Az Esterházy vagyon eredete Irta: Or. Gúthy János dombóvári kir. közjegyző. Folytatás és vége* Most térjünk át a kievárdai Wár- day család vagyonának ismertetésére, mert, amint látni fogjuk, ez a vagyon teszi az Esterházy vagyonnak közei háromnegyed részét. A Gmhkeled nemzetség ezen ágá­nak székhelye a Szabolcs megyében fekvő Kisvárda volt és innen szár­mazott a családi név is. Kiváló tagja volt a családnak I. János, aki 1357-ben halt el. Ez volt, aki a mag­talanul elhalt nIatváanaktf duaántuli vagyonában a Báthoryakkal oszto­zott. Ennek dédunokája III. László, akinek első neje albesi Zóíyomy Anna, második neje pedig Batthyány Kata volt. Az elsővel Bihar megyében, a másodikkal a Dunántúlon növelt* birtokait. III. Lászlónak ága kihalt és vagyona rászállott I. Jánosnak a másik dédunokájára, III. Miklósra,

Next

/
Oldalképek
Tartalom