Tolnamegyei Ujság, 1926 (8. évfolyam, 1-53. szám)
1926-01-23 / 3. szám
TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1926 január 23. BOROS ÉS TÁRSA „Kühne“ muőgazdaeáol gépgyár rt. tolna- éa báosmegyel képviselete raktáron tart: eséplögarnita- rákat, szívó-, aáz és benzinmotorokat, szabadalmazott páros és páratlan sora „Vera Drill“ kanalas sorvetőg éjeket és minden egyéb mezőgazdasági (11) gépet. Főraktár: Szekszárdon,a Kaszinó- bazár épületében. — Telefon 49« ▲ Telefon: 120 SZABÓ JÁNOS mérnöki irodája, Szekszárdon. A Vasúti fasor 6 | akinek Parányi Kata volt a felesége s igy a Parányi vagyon által meg- ssaporodott a Wárd«y»k vagyona. III. Miklós fia IV. Mihály, felesége Batthyány Klára volt s ezáltal a dnnántuli Wárday vagyon még jobban megszaporodott. IV. Mihálynak őt fi és egy leány testvére volt, de valamennyien leszármazók nélkül elhaltak és igy az egész vagyon az ő kezében egyesült. Ennek a Wárday IV. Mihálynak a Danántnlon i hatalmas uradalmai voltak, amelyeknek legnagyobb része mint azt előbb kimatattam — ősi „Gnthkeled“ vagyon voll; de volt közte — különösen Tolna és Baranya megyék területén — „Thöttös“ vagyon is, mert Wárday II. János felesége Thöttös Orsolya (1530 ban) a Báth Monostori Thöttös I. Lás ló leánya volt. Ugyanennek a másik leányát Thöttös Zsófiát, Zerdahelyi Dertffy Dezső vette nőül s igy a kihalt Bátbmonostori Thöttös család vagyona beolvadt a Wárday és Dersffy vagyonba és — mint később látni fogjak «— erről a két családról átBsárm»zott az Esterházyakra. Es amikor Wárday IV. Mihály a mohácsi Bzerenosétlen csatából élve megmenekült, itteni uradalmainak központjában — akkor Tolna megyében fekvő — „Máié“ (vagy talán „Maró“) nevű várába menekült és itt várta be, amig a helyzet annyira leesendő sedett, hogy biztonságosán utazhatott Szabolcs megyéba, kisvárdai várába. Ennek a „Maié“ vagy „Máré“ várnak a romjai most is m*-gvannak Tolna és Baranya megyék határán (Magyaregrety, Kárászköblény és Sza- iatnak községek közelében) és az Esterházy heroegek tolnai és baranyai birtokainak jelentékeny részé ezen vár közelében fekszik. Wárday IV. Mihály fia, V. Miklós a Tomaj nemzetségből származott Lo- sonczy Dórát birta nőül, akivel igen tekintélyes vagyont kapott. Ennek az V. Miklósnak négy fia és egy Kata nevű leánya volt. Mind a négy fia leszármazók nélkül halt el és mintán abban az időben a Warday család fiágban már nem volt képviselve, az egéBZ Wárday vagyon az egyetlen leányra, Warday Katára szállott. A Wárday Kata kezeben egyesült ősi vagyon megközelítette a 600.000 hol- | dat. E't az óriási vagyont vitte ma- I gával Wárday Kata, amikor először férjhez ment a „Csanád“ nemzetségből származó Telegdy III Pá hoz, y ILLAMOS és IPARTELEPEK ellenőrzése. — Rentabilitási számítások. — Villamos-, telefon-, vízvezeték*, központi fűtés-, fürdő-, egészségügyi-, vizlecsapoló és öntöző-berendezések. — Épületek, beton- és vasbetonszerkezetek, utak és hidak tervezése és építése. — Építési anyagok, szén, gáz- és kenőolajok, villamos csillárok és árammérők, rádiótelefonok szállítása. — Falk es Zinner gránit- és mészkőbányáinak Szekszárd és vidékére kizárólagos képviselője. — Terméskő, út- és betonkavios, járdaburkoló gránitdara. aki maga is utolsó tagja volt az ugyancsak dasgazdag Telegdyeknek. Telegdy HI. Pál gyermekek hátra- hagyása nélkül halt el és as Arad, Bihar, CsaDád és Temes megyékben fekvő birtokait özvegyére testálta. özv. Telegdy Paln*, Wárday Kata másodszor is férjhez ment bedegi Nyáry Pál somogymegyei birtokoshoz, aki akkor egri várkapitány volt és igy ismerkedett meg a gazdag és fiatal özveggyel. Wárday Kata és Nyáry Pál házasságából hat gyermek született, de csupán három maradt életben : Miklós, István és Krisztina. Nyáry Krisztina férjhez ment a nagy vagyonú Thurzó Imréhez, aki azonban csakhamar elhalt s miután gyermekei n^-rn maradtak, özvegyére igen tekintélyes vagyont hagyott. Ez a Nyáry Krisztina, özv. Thurzó Imréué lett aztán második felesége az időközben megözv^gyedett Ester házy Miklósnak, az Esterházy család megalapítójának, akire alább még visszatérünk. Itt van tehát az egyik forrás, amelyikből az Esterházy vagyon eredt. Most lássuk a másodikat. A nGyőru-nemzetségből származó szerdahelyi Dersffy családnak nagy- kiterjedesü családi birtokai voltak Baranya és Moson megyében, azonban 1421 ben Dersffy Szaniszló adományul kapta Zsigmond királytól a Trencsen vármegyében fekvő, nagykiterjedésü SsTechen várát és a hozzátartozó uradalmat is, Ssaniszló fia, IV. Janos felesége Batthyány Perpetua volt, akivel a dnnántuli birtokait még inkább megnagyobbította ; ennek fia III. István, kassai főkapitány nőül v«4te a felvidék leggazdagabb családjának leányát, Koszika Annát, ennek fia Ferenc főpuk írnok és sárosi főispán Thurzó Magdolnát birta nőül, akitől egyetlen leánygyermeke született, név- szerint Dersffy Orsolya, aki egyben utolsó tagja volt a most már a Thurzó és Kosztka vagyonokbal kiváló gazdaggá lett Dersffyeknek. Dersffy Orsolya fer}hez ment a „Msgoch“- nemzetségből származó Magocby II. Fereoc országos főkapitány és Torna és Bereg vármegyék főispánjához. Mágochy Ferenc nagyon gazdag ember volt. Hatalmas uradalmai voltak Tojiia és Baranya megyékben, melyeknes központjai, Magocs és Harkány voltak. A toina- ós bárány a vár megy i ősi birtokán kívül Mágochy II. F erenc tulajdonát képezte Bereg vármegyében a munkácsi uradalom (400 000 hold földbirtok), a Torna varmegyében fekvő Torna vára és a hozzátartozó hatalmas uradalom és Békés megyében a k igy ősi paszta. Magocby II. Ferenc és a felesége Dersffy Orsolya is, családjaiknak utolsó és egyetlen tagjai voltak és ennélfogva az 6 kezükben egyesült a Dersffy és Mágochy családok óriási vagyona. Mágochy II. Ferenc 1611-ben meghalt; gyermekei nem maradtak és a vagyonát özvegye, Dersffy Orsolya örökölte. Deruffy Orsolyát, Mágochy II. Ferenc özvegyét és örökösét feleségül vette Esterházy I. M‘kió^ Mintán az Esterházy I Miklós első és második feleségének, Dersffy Orsolyának és Nyáry Krisztinának vagyonát fentebb már levezettük, most térjünk át magára az Esterházy családra. Családtörténelmi íróinknak csupán annyit sikerült megállapítani, hogy az Esterházyak, az Iliésházyak és a Salamonok közös törzsből, a Csallóközben . ietelepü t „Salamon“ nemzetségből szármáznák. Hogy a „Salamon“ nemzetség ős magyar eredetű e vágy pedig indigena ? azt mindezidáig nem sikerült megállapítani. Éa azt hiszem, hogy ez a nemzetség ős magy.r eredetű s ezt abból következtetem, bogy a Csallóközből ered, az pedig ismeretes, hogy az Árpád vezérrel bejött magyarok a Csallóközt azonnal megszállották és egymás közt felosztották. Az Esterházyak első ismert őse a „Salamon“ nemzetség beli Mókád, aki 1186 ban élt és hűséges embere volt Ili. Béla királynak. Ezen Mókádtól a család csak igen hézagosán vezethető le. Összefüggő csaladfa csupán 1549 tői áll rendelkezésünk! e. Énkor élt Szerházy Benedek, aki nejevei, galamhai Bossenyey Ilonával a galamhai birtokot kapta. Ennek fia Ferenc, PozeOuy vármegye alispánja, kinek neje Illésházy Zsófia, ■— már a galamhai Esterházy nevet használja. — Eddig az ideig a család Csapán előkelő származása, de meglehetős szegény volt. Esterházy Ferencnek négy fia és J két leanya volt. Minket a legidősebb fin, Esterházy Miklós érdekel, mert I ő volt az, aki szerencsés házassága | által az Esterházy családot fenyes rangra és pompára emel e. Azon kor divatja szerint az urfiak valamely kiváló magyar ur környezetében nyerték az úgynevezett továbbképzést és különösen a katonai és politikai kiképzést. így került Esterházy I. Miklós a nagyon előkelő és nagyon gazdag Mágoehy Ferenc udvarába és házába. Esterházy Miklós igen tehetséges, fiaem modora, szellemes ifja volt, csinos1 férfi és bátor katona. Nem csoda, hogy ilyen kiváló tulajdonságok mellett, amikor Mágochy Ferenc elég fiatalkorában meghalt, özvegye, a még szintén igen fiatal Dersffy Orsolya, 1611 ben a kiváló daliának, Estei házy Miklósnak nyújtotta a kezét és ezzel együtt hatalmas uradalmat is, amelyek abban az időben körülbelül 800.000 hó dat tetteJr ki. Tudvalevő dolog azonhan, hogy a szerencse, ha valakihez hozzászegődik, egykönnyen nem hagyja el és mind a két kezével megszokta ragadni. így történt Esterházy Miklóssal íb. EibŐ neje, Dersffy Orsolya néhány évi boldog házasság után, gyermekágyban meghalt és Esterházy Miklós másodszor is mpgházasodoU, Nőül vette pedig Nyáry Krisztinát, özv. Thurzó Imrénél, aki még sokkal gazdagabb volt, mint Dersffy Orsolya, mert amint előbb Útink: az ő kezében egyesült a nagyra növekedett Wárday, Lo- sonczy, Thelegdy, Nyáry és Thurzó vagyon . . . úgy, hogy Nyáry Krisztina vagyona felületes becsléssel, meghaladta a 800 000 holdat. Ezek szerint Esterházy I Miklós ezen két házassága által több, mint másfél millió hold vagyon felett rendelkezett. Nagyobb volt a vagyona, mint II. Rákóczi Ferencé; a Rákóczi vagyon csapán megközelítette, de nem haladta meg as egymillió holdat. És az Esterházy vagyon szaporodása itt még korántsem végződött be; mert I. Miklósnak a fia, István nőül vette apjának a mostoha leányát, Thurzó Erzsébetet, akivel kapta a Sempthei uradalmat; ennek az Istvánnak a- leányát, Esterházy Orsolyát. • '■***’> a saját nagybátyja, a már h lett Esterházy I. Pál vette"”? és innen van, hogy a Tb' uradalmakban ma is az ** a legnagyobb részesed Herceg Esterházy második neje Thököly a másik Thököly le/ Pál herc°g testvére, JOSS és LÖWENSTEIN R.-T. oroszlán védjegyű fehérnemügyár leltári készle egy részét megvettük és meglepő olcsón árusítjuk: Férfi fehér frakk-ing _ K 150.000 Kézelő __ K 12.000 Női hímzett batiszt ing _____ K „ nappali ing „ háló „ . színes zefir „ 12.000 „ 10.000 Alapítva 1840. 90.000 Dupla gallér 100.000 Álló gallér 80.000 Puha gallér „ 6 500 „ Ezen árak e hó végéig maradnak érvényben I Pirnitzer József és Fiai áruháza, Szekszár^ „ és nadrág háló és nappali I ing és nadrág/ combiné_ _ II*
