Tolnamegyei Ujság, 1925 (7. évfolyam, 1-51. szám)
1925-04-18 / 15. szám
Ara 2000 korona. VII. évfolyam. Szekszárdi 1925 április 18 15. szám. KERESZTÉNY POLITIKA! ÉS TÁRSADALMI HETILAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épültében. Telefonszám 85 és 102. — Egyes szám ára: 2ÓÓ0 korona. Előfizetési dij egy évnegyedre 20000 korona. — Postaköltség 2000 korona. Szerkesztő: SCHNEIDER JÄNOS. A lap megjelenik minden szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap ázeltenii részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árat: A legkisebb hirdetés dl|e 10000 korona. A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon mllllmétereoronként 1010 korona. Közgyűlési részvénytársasági stb. hirdetések 1200kor. — Allét! keresőknek SO százalék engedmény. A hírrovatban elhelyezeti rektémhlr, eljegyzést hír, családi hír, valamint e nyllltér toronként 8000 koronába kerUI. Küzdelmek utján. Irta: Varga Béla dr. Az egész világ beteg. A világháború lángjában elhamvadtak azok a kéretek, amelyek között nemzetek, társadalmak, családok és egyének a maguk békés, nyugalmas életüket berendezték és folytatták. A háborút talán az egész világ tisztitó tűznek hitte, melyben az idők során feigyü- lemlett ellentétek gyúlékony anyaga elég ; érTágásnak, mely az emberiség vénájából a fáradt, elernyedt vért le csapolja b mely után gyógyulás, friss, egészséges élet következik. Á tűz nem tisztitó tűz vplt, prkán élesztette a lángokat s a lobogó zsa rátnok végigperzselte a világot, be kormozta a lelkeket, parázs, pernye hullott a nemes érzések virágoskert* jére. A romok fölött a hamuból az önzés, a gonoszság dudvái burján - zottak elő. Az1 érvágás nagyon erős volt, egyik-másik nemzet elvérzett belé s akik megmaradtak, légyöngültek a vérveszteségtől. És itt nincs külömb- ség „győzteB44 és „legyőzött4* között. Igazában a világnak nincs is győztese, egyformán legyőzött lett mindén nemzet, amely cselekvő részese volt a világkavarodásnak. Franciaország, mely büszkén hirdeti győztesnek magát, már ébredez a mámorából s a gőgös kardcsörte- tés mögött már ott sáppadozik a félelem ... Anglia, a „világ ura** ideges türelmetlenséggel figyeli az egyptomi zavargásokat és aggódó szemmel néz India felé . . . Napkeleten- kezdenek már öntudatra ébredni a* leigázott nemzetek. A diadal szédületé oszladozni kezd, a rózsaszín ködök mögül kezdenek elsötétleni a felperzselt világ üszkös gerendái, a háború előtti élet romjai. A kapzsiság, a gonoszság, a vért* szomjazó bűnös emberi indulatok ördögei diadalt ülhettek, reázudithatták a világra a gyűlölködés szennyes árvizét, ami elmoshatta a régi boldog partokat, uj szigeteket hordhattak össze a mocsár közepén s ezeken az iszapszigeteken kalóznépek vertek tanyát s boldogan csörgetik a hit* szegés hitvány bérét, élesrefent szuronnyal őrzik a rablott kincseket. Azok a hatalmak, amelyeknek kapzsisága felidézte a háború rémét s az emberiségre rázudi tóttá az özönvizet, ma már — a saját csalódásukon ! okulva — maguk kezdik újraépíteni a könnyelműen ledöntött zsi- lipeket, maguk kezdik uj gátak közé szorítani a fékevesztett hullámokat. Kiábrándultak hitvány csatlósaikból. Ma már ók maguk is belátják1,, hegy az igazságtalanul megcsonkított országhatárokat egy tartós béke érdekében vissza kell állítani. Nem az igazségérzet vezeti ókét, hanem az önérdek, ingadozó hatalmuk megerősítésének vágya, nem a' józan belátás; nem a- tévedésük beismerése, hanem az ő hatalmuk árnyékában támadt uj országok óletképtelenBégé- nek felismerése, az uj szövetségeseikben való csalódás. A történelmi Magyarország meg- csonkitáeát jóváhagyó „békeokmány44 revíziójának szükséges voltát ma már Anglia is hangoztatja, de nem cáfolja Franciaország sem. Románia Oroszországtól remeg s uj szövetéé geaek után kutat, Csehszlovákia minden esfcközt megragad, hogy hirtelen támadt országának ingadozó fundamentumát megerősítse, Szerbiában kétségbeesett belső harcok dúlnak s nyíltan követeli Horvátország a jugoszláv államtól való elszakadást. A világbonyadalomban ez a három kérdés érdekli közvetlenül Magyáf- országot. Ä csonka ország számára ma nincs más lehetőség, mint várni türelmesen, míg a magyar igazságot — ha önérdekből is — belátják azok, kiknek szavuk van a világ sorsának intézésében. Mert általános európai szempontból Jtekintve is a kérdést, bebizonyult, hogy csúfosan megbukott az a politika, mely a balkán határát a Duna vonaláról a Kárpátokig tolta $lőre, mely egy évezredes nemzeti kuliurában izmosodott Magyarország helyén műveletlen, életképtelen országokat hivott életre. A régi határok« t Magyarország- nak előbb vagy utóbb vissza kell kapnia. A világpolitika úgy bonyolódik, hogy Magyarország integritásának kérdése hamarosan előtérbe kerül, ha Középeurópa, kérdését rendezni akarják. De Magyarország addig sem várhat tétlenül. Küzdelmes az nt, amely előttünk áll. Idebent a csonka határok között az egyetértés megszilárdítására kell törekednünk, hogy erőt, életképességet mutathassunk kifelé, odakint pedig az igazság meggyőző erejével hangoztatnunk kell azt a fontos hivatást, melyet Magyarország az európai kultúra védelmében betöltött, azt az értéket, melyet a magyar tudomány, a művészet, a nemzet lelkében élő erő jeleút európai és világvonatkozásban s azokat a feladatodat, melyekre Magyarország a jövőben hivatva van. Ezt a fontos munkát folytatja rendületlen buzgalommal a Magyar Nemzeti Szövetség. Rekonstruálják a szekszárdi villamosmővet. Annakidején megírtuk, hogy Szék- szárd város tárgyalást folytatott az Esz- tergom-Szászvári Kőszénbáoya Részvénytársasággal, mert a bánya ajánlatot tett a városnak a szükséges villamosáram szolgáltatására. A magásfeszült ségü áram vezeték lehetővé tette volna a szomszédos községek bekapcsolódását is, és ez kétségtelenül nagyjelentőségű gazdasági előnyöket rejtett volna magában'. E többmilliárdos befektetést igénylő vállalkozás magvalósítása előtt a város megbízta őrffy Jenőt, a Fővárosi Villamosmüvek műszaki főtanácsosát és Szabó János műszaki tanácsost, hogy részletes szakvéleményt dolgozzanak ki arra vonatkozólag, hogy egyrészt a bánya ajánlata alapján miképen alakulnának a villamos egységárak, másrészt a jelenlegi tizem megfelelő kibővítésével, illetve annak megfelelő tatarozásával milyen egységárak volnának elérhetők. A szakértők f. hó 14 én délután 4 órakor terjesztették elő részletes és kimerítő véleményüket a kiküldött szakbizottság és a városi tanács együttes ülésén. A szakvélemény négy' irány ban tett alapos számítást. Először vizsgálat alá vette, hogy miképeh alakulnának az egységárak, ha Mázfe- Szászvártól Szekszárdig a vezeték költségének a félét a város viselné. ; Ez esetben az áramot a bánya szol- [ gáltatná. Második esetben, hogy mi- i lyenek volnának az egységárak, ha j« város a jelenlegi telepiére akkora' | gépet vá'sárolha, hogy a mostani teU jésitőképességet megkétszerezné; A’ harmadik számítás azt az esetet vi- * lágííjár meg; - tía“a'-váTos,Joij^tfJ tízemet1 i állítana be, amely a jelenlegi teljesít— menyt háromszorosával növelné. Ez jelentékeny befektetést kívánna. Végül vizsgálat alá vették a szakértők, hogy miképen alakulnának az egységárak akkor, ha a város csupán a jelenlegi üzemet rekonstruálná olymódon, hogy a gőzgépen, a Dieselmotoron eszközölne javítást és egy víztartályt állítana be. E tatarozna mintegy 200 millió koronás befektetést kívánna. Ebben az esetben a jelenlegi üzem még 2—3 évig el tudja látni a város áramszükségletét. A szakértői vélemény kimutatja, hogy a negyedik megoldási mód szerint a város villamosüzeme éppen 33 százalékkal tudná olcsóbban szolgáltatni az áramot, mintha azt az Esztergom—Szászvári Kőszénbánya r.-t.-tól venné, mert a részvénytársaság által ajánlott egységárak tulmagasák. A szakértők Kimutatták azt is, hogy a bánya által beterjesztett szerződés- tervezetben feltüntetett egységárak, amelyekhez a bánya még mindig mereven ragaszkodik, a változott gazdasági' viszonyok alapján ma már megdőltek, mert a nyersanyagokban dlcsóbbodás állott be és a nagy szén- termelés folytán még lényeges árcsökkenés várható. Természetesen ez i a várható olcsóbbodás a helyi áram- I termelés olcsóbbodását is maga Után i fogja vonni. A kérdéshez Schneider János és lÉeicht Lajos bizottsági tagok részletesen szólották hozzá és több kér- i dést' intéztek a szakértőkhöz. Végül kimondotta a bizottság, hogy 1 riiitrtäti a' b!áíiya' ajátílata1 á" vwSfra iriézve nem jélent oly előnyt, amely1 a jelenlegi áramdijak leszállítását vonná maga után, a további tárgyalásokat a kedvezőbb idők beálltáig függőben tartja. Itt említjük meg, hogy Baja város a bányatársasággal a szerződést már megkötötte, a berendezés beszerzéséhez szükséges külföldi kölcsönt már biztosította, s így remélhető, hogy Baján a mai viszonyoknak már meg nem felelő gázvilágitás helyett rövidesen villannyal fognak vi'ágitani. Nyilatkozat. A Tolnamegyei Újság 1923. évi május 13-án megjelent 20-ik számiban közzétett cikkemben a következő kitételt használtam : ,,Batthyány ellen hazaárulási per van folyamatban4*. Meggyőződtem, hogy e tényállás a valóságnak nem felei meg, azt téves információ alapján, a választási izgalmak közepette írtam, ezért sajnálkozásomat fejezem ki és kijelentem, hogy gróf Batthyány Tivadart egyéni becsületében sérteni nem akartam s meg vagyok győződve, hogy őt politikai magatartásában önző, egyéni célok sohasem vezették. Szekszárd, 1925 április 14. Schneider János a Tolnamegyei Újság felelős szerkesztője. Fővárosi gyermekek nyaraltatnál Tolnamegyéhen. Budapest po’gármestere azzal a ké réssel fordult Jankó Ágoston főispánhoz, hogy a fővárosi gyermekek nyaraltatása érdekében a vármegye területén mozgalmat indítson. Köztudomású ugyanis, hogy a főváros szegénysorsu lakossága a háború kitörése óta nemcsak a saját élet- fentartásához nélkülözi a legszükségesebbeket, hanem a gyermekei részére nélkülözhetetlen táplálékot sem tudja a munkanélküliség és a drágaság miatt megkeresni. Szomorú statisztika bizonyítja, hogy Budapesten a gyermekhalandóság az utolsó négyöt esztendő alatt meghaladja a születések számát. Jankó Ágoston főispán bízva abban, hogy a vármegye közönsége a maga nagylelkűségét és áldozatkészségét az ártatlan magyar fővárosi gyermekektől nem fbgja megtagadni,- á nyaral- tatási akció sikere érdekében felkérte Szekszárd város polgármesterét és a vármegye főszolgabiráit, hogy bírják reá a lakosságot arra a hazafias elhatározásra, hogy akár egyesek i áldozatkészsége, akár á községek , együttes akarata folytán az Üdülésre szoruló sok testileg gyenge gyermek" | nyaraltatása a jelen iskola'évet követő jülius és augusztué hónapokban ■ megoldható legyen.' i Megemlítjük, h'ógy felekezeti kü- i11 Ő’tíb'éeg nL&Tktul csakis* é^es Iéletkorban lévő' és téstíleg^bár lérom-
