Tolnamegyei Ujság, 1925 (7. évfolyam, 1-51. szám)

1925-04-18 / 15. szám

TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1925 április 18 u Anker Általános Biztositó R.-T. Tolnamegyei főképviselő: FULLÉR és BOROS Szekszárd, Kaszinó-bazár. Plfnanrf* Tűz-, jég-, baleset-, azavatos- CIIPBUU i sági.( betörése, lopás-, szállít­mány-, élet-, aranykorona- és autóbiztosí­tásokat. Alakult 1858-ban. Jött, de orvosilag teljesen egészséges­nek talált jó magaviseletül gyerme­kek elhelyezéséről van szó. Egyéni elhelyezésnél csak olyan család jöhet számításba, ahol a gyermekek er­kölcsi és testi épsége feltétlenül biz­tosítva van. Azok a nemeslelkü családok tehát, akik a szegény gyermekeket a nyári két hónapra nyaraltatásra hajlandók elvállalni, elhatározásukat jelentsék be mielőbb a város polgármesteré­nél, illetve a községi elöljáróságok­nál. Reméljük, hogy e szép és nemes akciót sokan örömmel fogják magá­kévá tenni s Szekszárd város közön­sége is, úgy mint a mattban, több gyermek elhelyezését biztosítani fogja. „Ne vásároljon giooseketl“ A Képiisynökök képcsőről. Az utóbbi időkben többször járt ▼árosunkban egy pesti műkereskedő cég Ügynöke s mint röpcédnláiról értesülök, újabban ismét képvásárt szándékozik rendezni Szekszárdon. Ha valaki műalkotásokat mutat be városunkban, annak mindenki csak örülhet, különösen mi helybeli művé­szek, de kell, bogy szót emeljünk az ellen, hogy valaki néhány igazán jónevü művészünk nevének felveté­sével (mert azok müveit magas óraik miatt közönségünk agy sem vásárol­hatja, vagy legalább is nem vásá­rolja) olcsó pénzen nagyon csekély értékű dolgokkal árassza el váro­sunkat s az egész környéket. Hát­rányos ez egyrészt azért, mert káro­san befolyásolja közönségünk Ízlésé­nek fejlődését, másrészt, mert hozzá szoktatja közönségünk kevésbé mü- értő részét olyan olcsó árakhoz, melyért olyan dolgokat igen, de komoly mű­vészi törekvéssel készült munkákat adni nem lehet. Mielőtt valaki ilyen olcsó képet vásárol, gondoljon a köz­mondásra, hogy „olcsó húsnak híg a leve". Ha valaki mindezeket tudva, mégis ilyen dolgokat vásárol, az ellen természetesen semmi kifogásom nem lehet. De valószínű, hogy ez az ügy­nök másutt kevésbé alkalmas talajra talált, mert első, úgy látszik sikeres kísérlete óta ez évben immár har­madszor keresi fel városunkat. Ne értsen félre senki, én nem az ellen emelek kifogást, bogy más mű­vészek képeit is vásárolja a közön­ség, hiszen nekem se esne jól, ha valaki megakadályozná, hogy másutt az országban, vagy külföldön, Buda­pesten vagy vidéken is értékesítsek képeket. Kifogásom csak az ellen van, hogy nagyjaink cégére alatt a közön­ség ízlésére károsan ható munkákat, mint műalkotásokat hozzanak forga­lomba városunkban. Kifogásom van különösen azon mód ellen, melyet ez aa ügynök cége nevében alkalmaz. Legutóbbi röpcédulája pl. igy kez­dődik : „Ne vásárodon gioseket, mert aa csak pénzkidobás!*1 Kétségtelen, | 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 Telefon: 120 SZABÓ JANOS mérnöki irodája ▼ Szekszárdon. Vasúti fasor 6 Y ILLAMOS és IPARTELEPEK ellenőrzése. — Rentabilitási számítások. Villamos-, telefon-, vízvezeték-, központi ffltés-, fürdő-, egészségügyi, vizlecsapoló- és öntöző-berendezések. — Épületek,, beton* és vasbeton- szerkezetek, utak és hidak tervezése és épitese. — Építési anyagok, szén, gáz- és kenőolajok, villamos csillárok és árammérők, rádiótelefonok szál­lítása. — Fáik és Zinner gránit- és mészkőbányáinak Szekszárd és vidékére kizárólagos képviselője. — Terméskő, út- és betonkavics, járdaburkoló gránitdara. 0 0 0 0 0 0 0 0 hogy ezzel a frázissal, a mi éppen fennálló kiállításunk erkö esi és anyagi sikerét akarta gyengíteni (bár tudom, hogy ha ezért felelősségre vonnánk, kibújna a nyitva tartott hátu^ó ajtón azzal, bogy ezt nem adott esetre ér­tette, csak általánosságban beszélt). Rosszhiszeműsége mellett bizonyít az is, hogy e kijelentését félre nem érthetően a röpcédulán beígért leg­közelebb megnyíló „tárlatának“ anya­gi sikere érdekében intézi a közön séghez és pedig annak tudatában, hogy itt Szekszárdon két olyao festő­művésznek kiállítása áll, — kiknek egyike régebbi időkben többször sze­repelt az általánosan elismert legjobb kiállításokon, a Műcsarnok tavaszi, téli és őszi tárlatain, a másiknak pe­dig a jelen kiállításon szereplő müvei közül is 10 nagyobbméretü vászna járta meg ugyanezen kiállításokat, hol is az elsőrangú művészekből álló legszigorúbb zsűri bírálatán mentek keresztül. Az ilyen üzleti fogások ellen a komoly művészet nevében éppen az ilyen műkereskedői kiállításokon tényleg szereplő nagy nevek érdeké­ben is tiltakoznom kell. Mert, ha e mesterek talán bizományba átenged­ték is müveiket, valószínűleg nem goudoltak arra, hogy a közönség az olcsóbb és rosszabb képek árai mel­lett az ő áraikat tulmagasnak talál­ván, az ő nevük garanciája mellett esetleg tömegesen vásárol nem művé­szi értékű dolgokat, melyekre nálunk­nál minden esetre jobban ráillik saját plakátjának kezdő sora: „Ne vásá­roljon gicseket“ stb. Tudom, hogy épen kulturigények- kel bíró közönségünknek a háború óta fokozatosan leromlott anyagi hely­zete nem engedi meg, hogy értékes műalkotásokat vásároljon. Tudom vi­szont, hogy közönségünknek ez a része érzi legjobban, mennyivel barát­ságosabb, szebb a szoba, ha a faiakat képek díszítik. Vásároljon hát, akinek eredeti művészi képre nem telik, jó reprodukciókat nagy mesterek első­rangú müveiről, ezek még olcsóbbak, mint az értéktelen kézifestmények, s emellett nemcsak nem rontják, de fejlesztik is ízlését. Hogy milyen eszközökkel él ez a cég, arra az előbbi példán kívül jel­lemző a következő eset is. Legutóbbi képvására alkalmával, több olyan jó nevet is sorolt fel plakátján, kiknek müvei nem voltak találhatók a kiál- | litáson. Többek között olvasható volt plakátján Perimutternek, mint „világ hirü festőművésznek“ neve is, a ke­resztnév elhagyásával. Mindenki, akit csak parányit is érdekel a festőmű­vészet, tudja, hogy ez az európaszerte ismert mester CBak Perlmutter Izsák lehet. Egy helybeli úriember kérte az ügynököt, mutassa meg neki Perl­mutter képét. Az ügynök mutatott az egymás melletti 6—8 egyforma kép közül egyet, melyről az illető úriember első rápillantásra látta, hogy nem P. Izsák festménye. Mikor ő emiatt felháborodott, kimagyarázta az ügynök, hogy azt nem Perlmutter Izsák, hanem Imre festette, s egész ciiiiUtisan kijelentette, hogy ő mint kereskedő, tndja mit szabad neki tennie: elvégre textilüzletben is sok­szor adnak el magyar szövetet angol gyanánt. Azt hiszem, ezek ntán nem fogja tőlem rossz néven venni a közönség, ha ezt a jóakaratu tanácsot adom: mielőtt képet vásárol valaki, kérdez­zen meg egy olyan embert, aki fog­lalkozik akár aktiv, akár csak passiv módon is a művészettel, tehát vala­mennyire ért hozzá. En, ha valami bonyolult szerkezetű gépet akarnék vásárolni, nem vásárolnám meg a PPDd P8W> OtHHBOW FULLÉR ás BOROS „Kühne“ mezőgazdasági gépgyár rt. tolna- és bácsmegyei képviselete raktáron tart: cséplőgarnitu- rákat, szívó-, gáz- és benzinmoto­rokat, szabadalmazott páros és páratlan sorú „Vera Drill“' kanalas sorvetőgéíieket és minden egyéb mezőgazdasági (11) gépet. Főraktár: Szekszárdon,a Kaszinó­bazár épületében. — Telefon 49. nekem, mini laikusnak legtetszetősebb, esetleg silány darabot, hanem megr kérném egy hozzáértő barátomat, le­gyen segítségemre a kiválasztásnál. Szokjon le végre közönségünk arról a meghaladóit felfogásról, hogy az a jó kép, ami neki megtetszik. Az a jó kép, ami a müértőnek is tetszik. Az előbbi eset csak olyan, mint a nem intelligens embereknek az a téves hite, hogy amit a beteg megkíván, az nem lehet ártalmára. S e felfogás­tól némely ember még akkor sem tágít, ha szeme láttára pusztul el tifuszbeteg hozzátartozója — mond­juk — töltött káposztától. Szabó Dezső. A ToSnamesye! Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Egyletének közgyűlése és tóncesíélye. A jövő reménysége gyűlt egybe husvét hétfőjén Tolnavármegye szék­házának nagytermében, ahol az ifjú­sággal együtt ott voltak mindazok, akiknek epoly drága kincs a magyar Holnap eljövetelének hite, mint az ifjúságnak. Tizenegy óra után kezdődött a díszközgyűlés, amelyen Rézbányái Dezső joghallgató vezetésével az Egyesület énekkara a Hiszekegyet adta elő. Ennek elhangzása után Szentkirályi Zoltán elnök megnyitotta a díszközgyűlést, elmondva, hogy az ifjúság tanúbizonyságot tesz a minden gondolatában keresztény és magyar jövő eljövetelébe vetett hitéről, más­részt mindazoknak, akik e hit valóra válásának munkájában támogatták az ifjúságot, köszönetét mond. Sárossy László gazdasági akadémiai hallgató a Magyaróvári Ifjúsági Egye­sület megbízólevelét adta át. A Dél­vidéki Egyetemi és Főiskolai Hall­gatók Egyesületének elnöke tolmá­csolta Egyesületének üdvözletét s végül a Székely Egyet, és Főiskolai Hallgatók Egyesületének elnöke be­szélt. Vitéz Oláh Béla, a Magyar Egye­temi és Főiskolai Hallgatók Országos Szövetségének elnöke mondotta el ezután ünnepi beszédét. „A magyarság nagypénteke után — úgymond — jönni kell a magyar feltámadásnak. Ezt hiszi az ifjúság, ezt hinnie kell, mert hiszen a Biblia mondja: nincs elmúlás, csak örök élet és e hit teszi képessé, hogy küzdelmét folytassa, mert a múltban is minden nemzeti megmozdulásnak a lelke volt. Ezt cselekszi ma is az ifjúság. Még 1919 ben összefogott, hogy megmentse mindazt, amit külső és belső ellen­ségeink halálra ítéltek. Ma azonban ha visszatekintünk az elmúlt évekre meg keli állapítania, hogy ezt a ha­talmas megmozdulást egyes tényezők különösen a baloldali sajtó, igye­keztek levezetni. Milyen eleven gon­dolat volt még néhány évvel ezelőtt az irredentizmus gondolata. Amilv sokat hallottuk emlegetni akkor, oly keveset halljuk ma. De tévednek azok, akik azt hiszik, hogy örökre kihalt ez az érzés, hogy sikerült a feledés köntösét reáboritani. Ez az érzés ott ói a — Ma ifjúságának lel­kében s onnan semmiféle emberi hatalom kiirtani nem képes. Ma az ifjúság képezi a nemzet életében a legnagyobb összefogó erőt. Az ifjúság nem ismer maga között társadalmi különbségeket, nem ismer arisztokratát, tisztviselőt, iparost, ke­reskedőt, munkást, földmivest; az ifjúság mind egyenlő és bajtárs. Egyetlen különbséget ismerünk csak: a szellemi arisztokráciát. Ezek a fiuk majd kimenve az éietbe, magukkal viszik azokat az eszméket, melyek a mai ifjúság lelkét betöltik. így akarja az ifjúság átformálni a magyar társadalom leikét s igy fog meg­születni majd az a magyar társa­dalom, amely a győzelem biztos reményében fog szembeszállni mind külső, mind belső ellenségeinkkel. Az ifjúságnak nem lehet politizálni. Nem szabad az ifjúságot a napi politika göröngyös útjára vezetni, mert szem elől téveszti azt a min- denekfelett álló szent célt, amelyért dolgozni kell. Az ifjúság belátta, hogy mindazt csak akkor fogja tudni megvalósí­tani, ha azt — akarja. Az akarat a mi legerősebb, legyőzhetetlen fegy­verünk. Ellnek az akaratnak be kell költöznie minden magyar ember lei­kébe s ha ez meg fog történni, meg fog születni az integer Magyaror- szág; — a magyar nagypéntek után eljön a feltámadás ünnepe, a husvét! Fiuk! Bízzatok — nincs elmúlás — csak örök élet!“ Az egybegyűltek percekig Ünne­pelték az ifjúság vezérét. Szentkirályi Zoltán elnök néhány rövid szóval fejtegette az átnyújtandó diszokleve- lek jelentőségét, kiemelve azt, hogy ez a tény az ifjúság részéről nem pusztán a köszönetmondásnak egy formája, hanem több, — egy foga-

Next

/
Oldalképek
Tartalom