Tolnamegyei Ujság, 1924 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1924-06-28 / 26. szám

Ara 2000 korosa. VI. évfolyam. Szekszárd, 1924 junius 28 25. szám. TOLNAMEGYEI KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. Szerkesztőség és kladéhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Yelefonszám 85 és 102. — Egyes szám ára: 2000 korona. Előfizetési dij egy évnegyedre 20000 korona. Előfizetést csak Julius l-lg fogadunk el. Utólagos fizetés esetére a kiadó- hivatal fentartja magénak a Jogot, hogy a fizetés napjén érvényes előfi­zetési árakat számíthassa fel. Szerkesztő: SCHNEIDER JÁNOS. A lap megjelenik minden szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árai takarékkoronákban: A legkisebb hirdetés dija 10000. A hir­detés egy 60- milliméter széles hasábon mtlllmátersoronkánt 1203. Közgyű­lési részvénytársasági stb. hirdetések 1800. — Állást keresőknek 50 száza­lék engedmény. A hírrovatban elhelyezett reklámhír, eljegyzést hír, csa­ládi bír, valamint a nyItttér soronként 8000 koronába kerül. Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök ioazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában, > Amen. Az ul smtótörwény. An igazságügyi bizottság szerdán a büntető novella sajtó szakaszait tárgyalta és elfogadta, hogy a lap­betiltások ügyében a Kúria másod­elnökének einöklésével hat rangban legidősebb büntető bíróból álló ta­nács Ítélkezzék a koronaügyész indít­ványára az érdekeltek és a védetem meghallgatása után. Ugyancsak dön­tött a bizottság abban is, bogy felelős szerkesztő nem lehet az, aki nem­zetgyűlési képviselő, végül dr. Pesthy Pál igazságügyminiszter hozzájárulá­sával a bizottság jelentésében azt is kimondotta, hogy a büntető novella törvényerőre emelkedésével a kor­mánynak a sajtóra vonatkozó kivé­teles hatalma megszűnik. Bennünket — akik, mint a sajtó munkásai féltve őrizzük a sajtó sza- bad véleménynyilvánítási jogát —az igazságügyminiszter törvénytervezete és a bizottság döntése, a legmesszebb- menőleg megnyugtat és frivolnak tartjuk, bogy a szélső baloldallal együtt a szélső jobboldal is ádáz harcot folytat és' hirdet a büntető novellának a sajtóra vonatkozó része ellen, tehát azok, akik egykor leg­hangosabban kivánták a sajtó radi­kális megrendszabályozását'a keresz­tény erkölcs és nemzetvédelem szem­pontjából. A törvénytervezettől nincs mit tar­tani annak a sajtónak, amelyik nem mások becsületének beszennyezésé vei, tekintélyek lejáratásával, a ne­hezen visszaállított erkölcsi jogrend felboritására törekszik. Ennek megakadályozása pedig pre­ventív intézkedésekkel a kormány­nak a legsürgősebb kötelességei közé tartozik. A törvénytervezetnek igen fontos, korszakos rendelkezése, hogy a sajtóügyekben való intézkedés jogát a közigazgatásnak kezéből, tehát an­nak a hatóságnak, amely a minden kori kormányhatalomtól nem teljesen független, a minden politikai és egyéb befolyástól ment bíróság hatáskörébe utalja. Ezt az intézkedést az ellen­zéknek elsősorban kellene helyesel­nie, mert az egy oly hatalmas biz­tosíték arra, hogy tisztességes for­mák között a kormánnyal ellentétes politikai véleményét, szabadon nyil­váníthatja, aminél nagyobbat, béké­sebb viszonyok között, . lelkileg és anyagilag le nem züllött nemzetek, ahol forradalom és, bolsevizmus. nem pusztított, sem nyújtanak a sajtónak. Helyeselni tudjuk azt is, hogy fele­lős szerkesztő ne lehessen nemzet- gyülési képviselő. Ez nem azt jelenti, hogy újságíró ne kerülhessen a nem­zetgyűlésbe, hanem azt, jhogy ne búj­hasson a képyiselői immunitás köpe nyébe a szerkesztő és mint egyes -radikális irány»*tu lapok* .sajtóperei­nél láttak, ne minden büntetőjogba ütköző cikkért a képviselő felelje szerkesztő vállalja a felelősséget és ezzel hosszadalmassá tegye az eljá­rást egyrészt, másrészről ne legyen feltüntethető politikai üldöztetés már­tírjának az, aki gyalázkodó, haza- fiatlan, az erkölcsi és társadalmi rend­ellenes cikkeivel méltán reá szolgál, hogy az igazság sújtó keze mielőbb utolérje. A hazafias és tisztességes sajtónak örömmel kellene e törvénytervezetet üdvözölni, mert ez meg fogja szaba­dítani az újságírást azoktól, akik nem állanak azon az erkölcsi alapon, amely az újságíráshoz elengedhetet­lenül szükséges, a komoly, cé tuda­tos, erős nemzeti alapon álló lapokat pedig a piszokban vájkáló, becsüle­teket letipró, társadalmi rendet fel­forgató, tömegelkeseredéseket kihasz­náló és pénsért mindenre kapható konkurenciától.« Nemcsak nemzeti és társadalmi, de igen fontos sajtóérdek is, hogy ne brigantik kezébe legyen a toll fegy­ver és ne szenylapok legyenek ol­vasmányai a tömegeknek.' A szomorú Í.918. és 1919. évek intő példák mindeneknek. Ezért üd­vözöljük mi, mint a toll munkásai is örömmel a sajtótörvénytervezetet, annak megalkotóját és erős harcok közepette is bátor védőjét dr. Pesthy Pál igazságügyminisztert. S. Ha kél a nap. I. Falun. Ha kél a Nap, van közöröm : Fény árad pengén, pörölyön, Kakas kiált, rikolt rigó, Munkába áll a kisbiró, A kert kinyitja szép szemét, Madarak adnak térzenét, Ragyog szemétdomb, büszke hegy, Füst és felhő ezüstbe megy, Tehén bőg, tyúk morfd : kotkodács, Lesz friss fejecske, sok tojás, A búza ára százszoros, Kisgazda szive mámoros S kosztpénzről álmodoz. «...V JI. Városon. , Ha kél a Nap, van közöröm: Fény árad bolton, börtönön, Rikkants rikolt, kocsis kiált, Sarokra**a, kolduqftkiállt, Laké Kinyitja szép szemét, .^93 Vicééit adnak térzenét, 5 Ragyog szemét Meg falorom, '* _ Füst és festék, álarcokon, * Autó búg. villantok zörög, Tojás, tej drága örömök, Mindennek ára. százszoros, Újgazdag szive micros ' És- hosszról álid ow-^*»whmí fiy. Bujtogatás és izgatás Bátaüék á magyai* nyelv Megvetésre méltó bujtogatás igye­kezett megbontani*" az egyetértést Bátaszék község derék német és ma­gyar ajkú lakossága között. Az el­múlt vasárnap Bátaszéken szülői ér tekezlet volt, megállapítandó trianoni jogalapon (?) az iskolai tanítás nyel vét. A legnagyobb titokban már hetek óta titkos összejöveteleken, lelketlen és hazafiatlan agitáció hajtogatta a község hazafias érzésű lakosságát a tanításnak csak német nyelven való bevezetésére. Űrnapján az iskolaszéki elnököt egy 10—12, javarészt szélsőséges szocialistákból álló küldöttség kereste föl, s kérte a német nyelvű tanítást. Hradek Károly iskolaszéki elnök természetesen nem tett eleget ezen lehetetlen és hazafiatlan felszólításnak, hanem szülői értekezletet hívott össze, hogy azon tisztázzák azt a kérdést, vájjon tényleg annyira elvetemült és hazafias érzésből annyira ki­vetkőzött-e Bátaszék község lakos sága, hogy soha jogosnak és igazsá­gosnak el nem ismerhető trianoni békeszerződés alapján - követeli a *) Bátaszék község érdemes polgáraitól vettük e híradást. Megtudjuk érteni a báta* széki jóérzésü polgárok felzúdulását e buj- togatással szemben és nagyon szeretnék, ha az illetékes hatóságok módot találnának arra, hogy megszabadítsák a békés polgárságot azoktól, akik hazafiatlan bujtogatásukkal nem ■ a német egységnek,.hanen^ qsa* ellensége in k- 1 nek tesznek szolgálatot. Q iskolául Jen.*) kizárólag német nyelvet^való taní­tást ? A .szülői értekezleten azután kitűnt, Hogy ezt a mitiden jóérzésü magyar ember megvetésére méltó, gyalázatos agit&ciót, két magát in­telligensnek nevező fiatalembernek, névszerint Ganzer Bálint állásnélküli villanyszerelő és Mayér Ottó orvos- egyetemi hallgatónak köszönheti Bá­taszék község hazafias lakossága. Ezeknek a fiatalembereknek tulaj­donképen semmi helyük sem lett volna a szülői értekezleten, «kiknek botrá­nyos és felháborító — a gyűlés ve­zetőjének beszédét minŐBÍ hetetlen közbeszólásokkal zavaró viselkedését Mészáros József jelenlevő bátaszeki tekintélyes polgár, ott a gyűlésen, fennhangon, bitang hazaárulásnak bé- lyegezte. De megadta méltó válaszát a hazafias érzésű lakosság is, ameny- nyiben az értekezleten és az iskola­széki gyűlésen egyhangúlag és lel­kesedve fogadták el azon határozatot, hogy az eddigi érvényben levő taní­tási rendszer mellett a német nyelv már az első osztálytól kezdve alapo­sabban tanittassék, azonkívül a vallás­tant is németül tanítsák. Alkalmunk volt beszélgetni több németajkú tekintélyes polgárral, akik a legnagyobb felháborodás és meg­vetés hangján beszélnek ezen két magáról megfeledkezett fiatalember . visel kedéséről. Úgy értesülünk egyébként, Hogy Bátaszék intelligens társadalma moz­galmat indított ezen két alaknak tel­jes bojkottálására -és kiközösítésére! Megérdemlik! Tolnovármesye Dl vitézei. Junius hó 15 én vármegyénkből a kővetkezőket avatták fel vitézekké: Központi járásból: Simon Ferenc Szekszárd, Szőr József Szekszárd, dr. Kolozsváry Andor (Gangi) Szekszárd, Rács Minály Tolna, Szily Ferenc Tolna, Rónai János (Rottenbíller) Alsónána, Simon József Bátaszék, Ujváry Mihály Harcz, Deli József Mözs, Deli István Mözb, Pusztai Ist­ván Mözs, Vaszari Márton Simon- major, Gálos Konrád Vardomb, Bor­bély Pál ^Medina, Sereg János Me­dina, Iharos János Medina. — Dom­bóvári járás : Dr. Zerinváry Szilárd Dombóvár, dr. Horváth Jenő Dom­bóvár, Földváry Béla Dombóvár, dr. Mészáros Ede Dombóvár, Csoknyay István Dombóvár, Csoknyay József Dombóvár, Papp Vince Dombóvár, Pápai il&lván Dombóvár, Kelemen Antid I Dombóvár, Kapinya .Péter Dombóvár, Somogyi Ferenc Dombó vár, Takács János Dombóvár: .^Ta­kács |József Dombóvár, Balogh‘ já- noíJÜj4wöbóij|ár,vPintér György Uj- dombókiJr-Vi'o.rr'Ö György JJjdombó- aéfT QCT&r-'PVreirá 'íljdonrbóíaárj Bar sebOyi Mlhály ©ö.brököz, Várady Ist* ván Dobrököz, Kovács Miklós Döb- rököz^ 'lkias István Dobrököz, ^Jám­bor András Gynlaj,' Pál Kovács Mi­hály Gynlaj, Kelemen János Gynlaj, Ékes János Kocsola, iq. Ékes János Kocsola, Fekete Ferenc Kard, Bó­dog István Nak, Molnár József-Nak, Befcenyei Lajos Szakos, Szél János Szemere pta. — Simontornyai járás : Vida István Diósberény, Gyönki Já­nos Gyönk, Gál Sándor Mi szia, Né­meth Pál Sárszentlőrinc, Nagy Ist­ván Sárszentlőrinc. — Vőlgyeégi já­rás : Pesti József Dőrypatlan, Mol­nár Mátyás Grábóc, Surányi József Ki8dorog, Elekes Ferenc Szálka, Vá- radi András Mórágy, Pesti György Zomba. — Tamási járás: Balassa József Bedeg, Máj József Értény, Magyar Pál Felsőireg, Pinózési Fe­renc Fürgéd, Rúzsa Zsigmond Ist­ván Fürgéd, R*cz Sándor Kánya, Szakács József Magyarkeszi, Orbán Márton Magyarkeszi, Oibán Gyula Magyarkeszi, Török József Magyar­keszi, Bakonyi János Majsamiklós- vár, Takács Pál Majsamiklósvár, Szili József Majsamiklósvár, Farkas Mihály Majsamiklósvár, Pozsgai Já­nos Nagykónyi, Gombos János Ozora, Markos Mihály Ozora, Balogh Mi­hály Ozora, Mihályfi György Pári, Gombos József Pári, Békésy András Pári, Berta Márton Pincehely, Tóth Márton Pincehely, Szemes József Re- göly, Soós József Regöly, Gábor Já­nos Regöly, Fazekas Mihály Regöly, Dobos János Regöly, Szabó János Regöly, Szabó József Regöly, Varga Gyula Regöly, Sipos József Regöly,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom