Tolnamegyei Ujság, 1924 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1924-03-01 / 9. szám

Ara TODD Korosa. Vi. évfolyam. Szekszárdi 1924 március 1. 9. szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám 85 és 102. — Egyes szám ára: 1000 korona. Előfizetési dij egy évnegyedre 10000 korona. ElCflzelnl csak egy negyedévre lebet Utólagos fizetés esetére a kiadó­hivatal fen tartja magárak a jogot, hogy a fizetés napján érvényes előfi­zetési árakat számíthassa fel. Szerkesztő: SCHNEIDER JÁNOS. A lap megjelenik minden szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árai: A legkisebb hirdetés dlla 5000 korona. A hirdetés egy 60 millimeter széles hasábon milliméter soronként 60' korona. Közgyűlést részvénytársasági stb. hirdetések 1200 korona. Állást keresőknek 60 száza­lék engedmény. A hírrovatban elhelyezett reklámhír, eljegyzési hír, csa­ládi hír, valamint a nytlttér soronként 5000 koronába kerül. Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy Isteni őrök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában, Amen. A takarékkorona Irta: Síkos Gyula építész. Azok a be^ső gazdasági nyugtalan ságot és pánikot előidéző jelenségek, amelyek a papirkorona értékzuhaná­sának függvényeként, most már mind fokozottabb mértékben és lavmai-ze rüen jelentkeznek, malhatatlanul szűk ségessé teszik, hogy a már már el öntéssel fenyegető, kiszámithata'lan árhullámzások, szilárdan felépített gá­tak közé szoktassanak. Mert mesterséges manőverekkel, ki­provokált egészségtelen árhullámzás nak a gátjai sem lehetnek természe­tesek, — a sokat emlegetett gazda­sági törvényszerűséghez igazodóak. Haladéktalanul kiépítendő az a soha át nem törhető gátrendszer, melynek szilárd fundameniuma: a munkati^z- telet a munkabecsiil»t, az ipari és mezőgazd isagi p' oduktivitás ezik laköveiből rakatnék, az ejniakarás, a munkaszeretet és munkakedv össze kapcsoló cementhabarcsával. Hullám törői drákói töményekből, zsilipje pedig a stabil értékmérő: takarék- koronából alakult a A rendelkezésre álló építőelemek­nek : az elszunnyad munkakedv és munkakéBzségnek beépíthető és hasz­nálható formába való alakítás h«>z szükséges lökőerőt megadni — a kormány feladata. Ép igy a védműrendszer tejessé­géhez tartozó hullámtörők és zsilipek szilárd kiépítés-! is. A hullámtörő építőmestere egy erős kezű igazságü; yminiszter, a zs lipe padig egy n gy koncepc óju és előre látó pénzügy niniszter vezetess alatt, a kereskedelmi és népjóléti miniszter kell hogy legyen. A tervezők között: érdektelen pénz ügyi szakemberek, gyakorlati statisz­tikusok, szociális gondolkozón mun kaadók és lehiggadt felfogású mu> ka vállalók legyenek a tartalmat adók s jogászok a formába öntők. A lehurrogók bizonyára egysége­sített, lebecsülő, gunyo'ódó lekicsiny­lése és a külföldre támaszkodó <<ppo nálása pedig ne legyen kerékkötője se a tervezés, sem a végrehajtás nagy célokat szolgáló munkájauak És ez nem is lehet kétséges, ha előttük lebeg munkájuk várható tred ményeként, a belső gazdasági stabi lütással párhuzamos, szociális nyug* lom Az a szociális nyugalom, amely szülőanyja és tápláló ta­laja sok minden továbbinak. A küszöbön álló — egyébként igen hssznos rendeltetésű — külföldi köl­esön se tegye e munkát feleslegessé, mert nem nehéz annak az igazo ása, hogy megfelelő társintézkedések nélkül a küljöldi kölcsön sem egyéb, a hozzá tartozó »untant ellenőr a-rel, mint egy páratlan mankó — taxaméterrel felszerelve. * E hét keddjén mot dotta volt Nagy Emil, a volt igszságiigyminiszter, egy va'orizjC'ó-< gyüésen, hogy: „A qoz- dasáqi élet ma hamiskái tyások kezében vanu. Ördög és pokol! Hát miért kell ennek igy lenni és kiknek az erdeke, hogy ez igy maradjon ! A kis és nagytermelőknek, ugy-e, hogy nem ! A kis- és n; g\ip r<»»nak szintén nem I A föld és ipari man kásságnak sémi A Meiner osztály­nak különösen nem! A szolid keres keddiemnek ugyancsak nem ! Hat akkor kinek ? Hiszen az itt felsorolt kategóriák és társadalmi osztáyok kimerítik az ország lakosságának tel jes8egót — kivéve N gy Emil „ha­miskártyásait“. Vagy tálán a közgazdaság örök törvényéi érte méhen va ó, hogy a kormány szelid türejemm-l kibicel- jen a ham'skartyások kedélyes va­gyon „átcsoportos"ási“ manővereik z és a kiser en nyu kent kezelt szo­ciális jó lét gyilkos süiyedesobez V * A „Toln»megyei Újság“ 1922. augusztus 5 ikt szám ban „A ko< onau cimmel irt v zerc kkben, többek kö zett a következőket irt*m: „Ez in ézkedéssrt! párhuzamosan azonban, még egy további 1> pést kellene t n’ i, hogy koronánk belső vásárló értekét végre valahogy stabi lizáljuk. M rr, hogy a játékszerré sülyésztett p pirkoro ta minden le hét, csak nem értékmérő, az' min­den kér ske tő, ip-tOs és vá lal- kozó >udja es érzi. Azt is tud­juk, hogy a belső ertékmető szere­pe', ha i urkoltan is, de már regen > búza Veite et. B r etek Vagyon­váltságnál, már nyíltan és elismer­ten, kózmüvesekn*l p d g burkoltan ugyan,, de a legszélesebb mederben dívik már a húz valuta. Ha pedig ez burkoltan is, meg nyíltan ia megy, akkor úgy vélem nem nagy nehéz­ségbe ütköznék azt kellő formákba öntve, a belső gazdasági forgalomnál általánosan kötelezővé tenni S'atÍ8Ztik I adatok alapján állítsák össze az összes elképzelhető .ellen­szolgáltatások aranyertókét a buzi­hoz. Vegyék figyelembe azokat az aranyeltolódásokat, amelyeket a há­ború okoz’a általános draga-ág tnvoi Iáit Ha pvdig ezek az arányszámok megá 1 pitattak, akkor csnp in a búza időközönkénti alapárát kell hatósági lag előre megái apitani. Ez persze nem tévesztendő össze az egyoldalú gabonaár maximálásával, mert hiszen ez a bizonyos gabonaármegálUpi ás automatice megszűnhet, h* az arAny érieke'és az egész vonalon meg­történik. E kérdésnek ilyetén való megol­dása az árak stabilizációján k>vül stabilizálná a koronát kife é, egyb n megoldaná a bankjegyu>fi ció kér­dését is, Mert arányértékelés esetén az arány a döntő nem annak a sok- szoru'ü. A szabadversenynek pedig meg mtdd g megvan a lehetősege az arsnyh-tarokon belül“. A 18 hónappal ezelőtt irt sorok lényege — az arany értékel es át me neti szüks ge-sége, mmt az általános váfnlizációig vezető lépcsézet első pihenője — ip még sokkal fokozot­tabb mert kben akiuális. Hogy miért, az már esztendők óta kézenfekvő. Hogy megadassák végre már a lehe ősége ana*k, bogy a vaf lalkozó és kereskedő, gyáros és ter­melő, tisztviselő és munkás tudjon I ka kuláfni, tudjon, ha m^g o‘y redu­kált igényekkel is, de tervszerű be­osztással élni. Meri csak a munka értékelése állít­hatja helyre a munka becsületét, ami viszont a mu ika és válla kozói ked­ve' van hívatva fel desz eni Ha p *dig a munka és tőke termé­szetes törekvései részére megfelelő talaj biztosi'tatik, úgy rövid időn belül a tőzsde lesz függvénye a tőke és munka közös produktivitásának, nem pedig — m at most — meg- fordi'va. Az arányértékelés gyakorlati ki- vihe’ősege pedig igazán n»gyon le­egyszerűsödött azzal, hogy rrtélc- métőül a napokban életre hívott taka­rékkorona vehető. ö szegezve az eddigieket, ne csak a jegyintézeti hetetek és hitelek v«!o- rizaltassanak takarékkorona alapon, hanem az Árvizagá'ó Bízót ság min­den közszükségleti cikknek, munka­béreknek és mindenfajta szolgáltatás­nak az ellenértékét tak»rekkornnibau állapítsa meg és azok szigorú betar­tásai tegye á'talánosan kötelezővé. Ezzel egyidejűleg beszüntetendő voin* kos.tpénz ragályos bad tusa is, hogy az immár stabi iá le t heverő tőkék a termelés külömböző ágazatai felé szívódjanak Úgy hiszem, hogy e terv radikális végrehaj'á:} ivat, be ső gazdasági éle­tünk iifltciós politikával átitatott futóhomokos talaja, annyira lehenge­relhető és leköthető lenne, hogy a kUlf ddi arai.ykö csÖDből és a belföldi kölcsönbő fe ál itandónj magy»r jegy­bank már zökkenő n Ikül szolgál­hatná az egészséges produktivitás és ko' sz bdflC'ó u'j it. Református missziós-est Gyünkön. Kovács J. István volt államtitkár, theológi d tanar, Sebestyén Jenő egye­temi professzor es W goer Hermann a budapesti ném I ref. egyh ízköziég le készé kö/remü<öd sével nagysza hásu val ásos esték voltak február 23. es 24-én Gyönkön. Vasárnap este egy ismerő-Ömmel kijöttem a templomból, még egészen e telve a kapott be yom*sokkai, hallgattunk, ypgre ő megszólalt: Csodalatosán élénk szellemi es lelki élet lüktet az ősz ó'a Gyönkön. Kezdődött a dolog Ravasz püspök és társ i látogatásá­val, tetőpontját érte el az evangéli­kusok Mi klórt-na pii ünnepélyével és — miután a közbeeső időket az „Is- kolánkivüli Népművelési Albizottság“ vasárnapi felolvasásai es a szerdai egyházi es’óá tltöt-k be — a teg­napi és msi nap méltó befejezést kepezetf. Erről a bef-jezésről méltón is sze­retnék beszamo ni, de ez végtelen nphez, mert n-gyon m sszire vez* tn«, ha csak kivon losaa is leakarnam Írni a három kiv-ló szónok es th o- lógus áltál njuj'oitak 'ó jegét. N^m | szabad megídeikezui Nőthlmg Géza A belföldi kölcsön-előlegek fizetési módozatai. Az áliamhnziartás egy nsulyának helyreállítására szükséges állami kö(c ön elŐUgjei ügyében a szekszárdi pénzügy igazgat óság is nagy elvvel do gozik, úgy hogy az érdekeltek a fizetési meghagyásokat márc us hó első napjaiban uieg"--pi«-k. A feöícsöti-előleg h-irom részletben lesz-fizetendő, A kirótt Ö8*z-g 30°/o a 19^4 má cius hó 10-ig, 35% a március 31 tg, 35%-a pedig április hó 30 ig, még pedig tak^rekkoronab *n. Azoktól, akik befize­téseidet marc us hó 10 ig íeljesitik, a papirkorona befizetésük a takarék- kotonnva! egyenlő értékben számoltatok el. A március 10 ike utáni befize téseknél ezonb n mar a takarekkorona és papirkorona közötti különhözetet is tartozik a kö C'ön-előleget nyújtó fel viselni. A befizetések postatakarók- p oiztari b-fiz-'ési lapon eszközölüetők. Akik sz állami kölc-ön előlegre a fizetési meghagyás kézbesítése előtt kívánnak befizetést eszközölni, a szük­séges felvilágosításokat az illetékes p‘nzügyigazgatóságtól rövid utón szó­belileg megkaphatják. A kölc-öti e őleg fizethető nosztrifikált badikö’csönkötvénnyel, pénz- lebélyegzes a'kalmaval kapott pénztári elismervénnyel, továbbá államadóssági címlet-kkel. Erre vonátkuzólag fe világositást nyújt a „Fizetési meghagyás.“ A bndikö C8önök, valóra nt a fizetésre alkalmasnak mioősitett papíroknál a fizető nem tartozik igazolni, bogy a papírt ő vásárolta, vagy Bajálja volt-e az a péDz, amely annak idején tebélyegeztetett. Fizetésre elfogadtatnak az 1000 koronán aluli címletek is száz koronás kikerekitéssel. A fizetési terminusok betartását figyelmébe ajánljuk olvasóinknak, mert eltekintve, hogy a kesed-lem a paprkoronával való fizetés kedvez- • ményétól elüti a fizetésre kötelezetteket, még 10% pótlékot is kell fizetni I és a behajtási felletelek is igen szigorúak. v

Next

/
Oldalképek
Tartalom