Tolnamegyei Ujság, 1924 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1924-03-01 / 9. szám
Ara TODD Korosa. Vi. évfolyam. Szekszárdi 1924 március 1. 9. szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám 85 és 102. — Egyes szám ára: 1000 korona. Előfizetési dij egy évnegyedre 10000 korona. ElCflzelnl csak egy negyedévre lebet Utólagos fizetés esetére a kiadóhivatal fen tartja magárak a jogot, hogy a fizetés napján érvényes előfizetési árakat számíthassa fel. Szerkesztő: SCHNEIDER JÁNOS. A lap megjelenik minden szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árai: A legkisebb hirdetés dlla 5000 korona. A hirdetés egy 60 millimeter széles hasábon milliméter soronként 60' korona. Közgyűlést részvénytársasági stb. hirdetések 1200 korona. Állást keresőknek 60 százalék engedmény. A hírrovatban elhelyezett reklámhír, eljegyzési hír, családi hír, valamint a nytlttér soronként 5000 koronába kerül. Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy Isteni őrök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában, Amen. A takarékkorona Irta: Síkos Gyula építész. Azok a be^ső gazdasági nyugtalan ságot és pánikot előidéző jelenségek, amelyek a papirkorona értékzuhanásának függvényeként, most már mind fokozottabb mértékben és lavmai-ze rüen jelentkeznek, malhatatlanul szűk ségessé teszik, hogy a már már el öntéssel fenyegető, kiszámithata'lan árhullámzások, szilárdan felépített gátak közé szoktassanak. Mert mesterséges manőverekkel, kiprovokált egészségtelen árhullámzás nak a gátjai sem lehetnek természetesek, — a sokat emlegetett gazdasági törvényszerűséghez igazodóak. Haladéktalanul kiépítendő az a soha át nem törhető gátrendszer, melynek szilárd fundameniuma: a munkati^z- telet a munkabecsiil»t, az ipari és mezőgazd isagi p' oduktivitás ezik laköveiből rakatnék, az ejniakarás, a munkaszeretet és munkakedv össze kapcsoló cementhabarcsával. Hullám törői drákói töményekből, zsilipje pedig a stabil értékmérő: takarék- koronából alakult a A rendelkezésre álló építőelemeknek : az elszunnyad munkakedv és munkakéBzségnek beépíthető és használható formába való alakítás h«>z szükséges lökőerőt megadni — a kormány feladata. Ép igy a védműrendszer tejességéhez tartozó hullámtörők és zsilipek szilárd kiépítés-! is. A hullámtörő építőmestere egy erős kezű igazságü; yminiszter, a zs lipe padig egy n gy koncepc óju és előre látó pénzügy niniszter vezetess alatt, a kereskedelmi és népjóléti miniszter kell hogy legyen. A tervezők között: érdektelen pénz ügyi szakemberek, gyakorlati statisztikusok, szociális gondolkozón mun kaadók és lehiggadt felfogású mu> ka vállalók legyenek a tartalmat adók s jogászok a formába öntők. A lehurrogók bizonyára egységesített, lebecsülő, gunyo'ódó lekicsinylése és a külföldre támaszkodó <<ppo nálása pedig ne legyen kerékkötője se a tervezés, sem a végrehajtás nagy célokat szolgáló munkájauak És ez nem is lehet kétséges, ha előttük lebeg munkájuk várható tred ményeként, a belső gazdasági stabi lütással párhuzamos, szociális nyug* lom Az a szociális nyugalom, amely szülőanyja és tápláló talaja sok minden továbbinak. A küszöbön álló — egyébként igen hssznos rendeltetésű — külföldi kölesön se tegye e munkát feleslegessé, mert nem nehéz annak az igazo ása, hogy megfelelő társintézkedések nélkül a küljöldi kölcsön sem egyéb, a hozzá tartozó »untant ellenőr a-rel, mint egy páratlan mankó — taxaméterrel felszerelve. * E hét keddjén mot dotta volt Nagy Emil, a volt igszságiigyminiszter, egy va'orizjC'ó-< gyüésen, hogy: „A qoz- dasáqi élet ma hamiskái tyások kezében vanu. Ördög és pokol! Hát miért kell ennek igy lenni és kiknek az erdeke, hogy ez igy maradjon ! A kis és nagytermelőknek, ugy-e, hogy nem ! A kis- és n; g\ip r<»»nak szintén nem I A föld és ipari man kásságnak sémi A Meiner osztálynak különösen nem! A szolid keres keddiemnek ugyancsak nem ! Hat akkor kinek ? Hiszen az itt felsorolt kategóriák és társadalmi osztáyok kimerítik az ország lakosságának tel jes8egót — kivéve N gy Emil „hamiskártyásait“. Vagy tálán a közgazdaság örök törvényéi érte méhen va ó, hogy a kormány szelid türejemm-l kibicel- jen a ham'skartyások kedélyes vagyon „átcsoportos"ási“ manővereik z és a kiser en nyu kent kezelt szociális jó lét gyilkos süiyedesobez V * A „Toln»megyei Újság“ 1922. augusztus 5 ikt szám ban „A ko< onau cimmel irt v zerc kkben, többek kö zett a következőket irt*m: „Ez in ézkedéssrt! párhuzamosan azonban, még egy további 1> pést kellene t n’ i, hogy koronánk belső vásárló értekét végre valahogy stabi lizáljuk. M rr, hogy a játékszerré sülyésztett p pirkoro ta minden le hét, csak nem értékmérő, az' minden kér ske tő, ip-tOs és vá lal- kozó >udja es érzi. Azt is tudjuk, hogy a belső ertékmető szerepe', ha i urkoltan is, de már regen > búza Veite et. B r etek Vagyonváltságnál, már nyíltan és elismerten, kózmüvesekn*l p d g burkoltan ugyan,, de a legszélesebb mederben dívik már a húz valuta. Ha pedig ez burkoltan is, meg nyíltan ia megy, akkor úgy vélem nem nagy nehézségbe ütköznék azt kellő formákba öntve, a belső gazdasági forgalomnál általánosan kötelezővé tenni S'atÍ8Ztik I adatok alapján állítsák össze az összes elképzelhető .ellenszolgáltatások aranyertókét a buzihoz. Vegyék figyelembe azokat az aranyeltolódásokat, amelyeket a háború okoz’a általános draga-ág tnvoi Iáit Ha pvdig ezek az arányszámok megá 1 pitattak, akkor csnp in a búza időközönkénti alapárát kell hatósági lag előre megái apitani. Ez persze nem tévesztendő össze az egyoldalú gabonaár maximálásával, mert hiszen ez a bizonyos gabonaármegálUpi ás automatice megszűnhet, h* az arAny érieke'és az egész vonalon megtörténik. E kérdésnek ilyetén való megoldása az árak stabilizációján k>vül stabilizálná a koronát kife é, egyb n megoldaná a bankjegyu>fi ció kérdését is, Mert arányértékelés esetén az arány a döntő nem annak a sok- szoru'ü. A szabadversenynek pedig meg mtdd g megvan a lehetősege az arsnyh-tarokon belül“. A 18 hónappal ezelőtt irt sorok lényege — az arany értékel es át me neti szüks ge-sége, mmt az általános váfnlizációig vezető lépcsézet első pihenője — ip még sokkal fokozottabb mert kben akiuális. Hogy miért, az már esztendők óta kézenfekvő. Hogy megadassák végre már a lehe ősége ana*k, bogy a vaf lalkozó és kereskedő, gyáros és termelő, tisztviselő és munkás tudjon I ka kuláfni, tudjon, ha m^g o‘y redukált igényekkel is, de tervszerű beosztással élni. Meri csak a munka értékelése állíthatja helyre a munka becsületét, ami viszont a mu ika és válla kozói kedve' van hívatva fel desz eni Ha p *dig a munka és tőke természetes törekvései részére megfelelő talaj biztosi'tatik, úgy rövid időn belül a tőzsde lesz függvénye a tőke és munka közös produktivitásának, nem pedig — m at most — meg- fordi'va. Az arányértékelés gyakorlati ki- vihe’ősege pedig igazán n»gyon leegyszerűsödött azzal, hogy rrtélc- métőül a napokban életre hívott takarékkorona vehető. ö szegezve az eddigieket, ne csak a jegyintézeti hetetek és hitelek v«!o- rizaltassanak takarékkorona alapon, hanem az Árvizagá'ó Bízót ság minden közszükségleti cikknek, munkabéreknek és mindenfajta szolgáltatásnak az ellenértékét tak»rekkornnibau állapítsa meg és azok szigorú betartásai tegye á'talánosan kötelezővé. Ezzel egyidejűleg beszüntetendő voin* kos.tpénz ragályos bad tusa is, hogy az immár stabi iá le t heverő tőkék a termelés külömböző ágazatai felé szívódjanak Úgy hiszem, hogy e terv radikális végrehaj'á:} ivat, be ső gazdasági életünk iifltciós politikával átitatott futóhomokos talaja, annyira lehengerelhető és leköthető lenne, hogy a kUlf ddi arai.ykö csÖDből és a belföldi kölcsönbő fe ál itandónj magy»r jegybank már zökkenő n Ikül szolgálhatná az egészséges produktivitás és ko' sz bdflC'ó u'j it. Református missziós-est Gyünkön. Kovács J. István volt államtitkár, theológi d tanar, Sebestyén Jenő egyetemi professzor es W goer Hermann a budapesti ném I ref. egyh ízköziég le készé kö/remü<öd sével nagysza hásu val ásos esték voltak február 23. es 24-én Gyönkön. Vasárnap este egy ismerő-Ömmel kijöttem a templomból, még egészen e telve a kapott be yom*sokkai, hallgattunk, ypgre ő megszólalt: Csodalatosán élénk szellemi es lelki élet lüktet az ősz ó'a Gyönkön. Kezdődött a dolog Ravasz püspök és társ i látogatásával, tetőpontját érte el az evangélikusok Mi klórt-na pii ünnepélyével és — miután a közbeeső időket az „Is- kolánkivüli Népművelési Albizottság“ vasárnapi felolvasásai es a szerdai egyházi es’óá tltöt-k be — a tegnapi és msi nap méltó befejezést kepezetf. Erről a bef-jezésről méltón is szeretnék beszamo ni, de ez végtelen nphez, mert n-gyon m sszire vez* tn«, ha csak kivon losaa is leakarnam Írni a három kiv-ló szónok es th o- lógus áltál njuj'oitak 'ó jegét. N^m | szabad megídeikezui Nőthlmg Géza A belföldi kölcsön-előlegek fizetési módozatai. Az áliamhnziartás egy nsulyának helyreállítására szükséges állami kö(c ön elŐUgjei ügyében a szekszárdi pénzügy igazgat óság is nagy elvvel do gozik, úgy hogy az érdekeltek a fizetési meghagyásokat márc us hó első napjaiban uieg"--pi«-k. A feöícsöti-előleg h-irom részletben lesz-fizetendő, A kirótt Ö8*z-g 30°/o a 19^4 má cius hó 10-ig, 35% a március 31 tg, 35%-a pedig április hó 30 ig, még pedig tak^rekkoronab *n. Azoktól, akik befizetéseidet marc us hó 10 ig íeljesitik, a papirkorona befizetésük a takarék- kotonnva! egyenlő értékben számoltatok el. A március 10 ike utáni befize téseknél ezonb n mar a takarekkorona és papirkorona közötti különhözetet is tartozik a kö C'ön-előleget nyújtó fel viselni. A befizetések postatakarók- p oiztari b-fiz-'ési lapon eszközölüetők. Akik sz állami kölc-ön előlegre a fizetési meghagyás kézbesítése előtt kívánnak befizetést eszközölni, a szükséges felvilágosításokat az illetékes p‘nzügyigazgatóságtól rövid utón szóbelileg megkaphatják. A kölc-öti e őleg fizethető nosztrifikált badikö’csönkötvénnyel, pénz- lebélyegzes a'kalmaval kapott pénztári elismervénnyel, továbbá államadóssági címlet-kkel. Erre vonátkuzólag fe világositást nyújt a „Fizetési meghagyás.“ A bndikö C8önök, valóra nt a fizetésre alkalmasnak mioősitett papíroknál a fizető nem tartozik igazolni, bogy a papírt ő vásárolta, vagy Bajálja volt-e az a péDz, amely annak idején tebélyegeztetett. Fizetésre elfogadtatnak az 1000 koronán aluli címletek is száz koronás kikerekitéssel. A fizetési terminusok betartását figyelmébe ajánljuk olvasóinknak, mert eltekintve, hogy a kesed-lem a paprkoronával való fizetés kedvez- • ményétól elüti a fizetésre kötelezetteket, még 10% pótlékot is kell fizetni I és a behajtási felletelek is igen szigorúak. v
