Tolnamegyei Ujság, 1924 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1924-10-18 / 42. szám
2 TOLNAMEGYEI ÚJSÁG TÓTH JÁNOS' órái ét ékiieréii Szekszárd, Kaszinó-bazár. Elvállalok minden, a szakmába vágó munkát, átalakításokat és javításokat, pontosan, jutányos árakon. Állandóan raktáron tartok minden- nemO ékszereket, zseb- és ingaórákat. Budai Dalárda. 4. Nemzeti létünk tényezője. Előadás. Tartja : dr. Kra- molin Gyula várm. tb. főorvos. 5. Szóló, ének. a) G Puccini: Ária a Tosca cimü operából, b) Bartók Béla : ősmagyar dalok. Előadja: Schuler Alajos operaénekes, a Budai Dalárda ügyv. igazgatója. 6. Hegedűn játszik: dr. Áldor György. 7. a) Pógatsch- nigg G. : Dal a dalról. . . b) Szeghő S. átirata: Lehullott a rezgő nyárfa, c) Sztojanovits I. átirata: Kék ne felejts . . . d) Demény D.: Szerenád. Énekli a Budai Dalárda. S. Feltámadás. 1 felv. színdarab élőképpel. Irta: Bodnár István. Előadják a Szekszárdi Műkedvelők. 9. Hiszek egy Istenben . . , Énekli a Budai Dalárda. A színdarab végén lesz az élőkép, amelynek a tartama alatt fogja a Dalárda a Hiszekegyet énekelni. Zongorán kisér és vezényel: Szeghő Sándor karigazgató A nagyarányú műsoros estély belépő jegye 50 000 korona, család jegye 4 személyre 150.000 korona, amelyek a városháza em. 4. sz. alatti hivatalos helyiségben előre válthatók. Ajánlatos, hogy a jegyeket a közön seg már jó előre biztosítsa magának, 13 m m m m m m m m m a m m Telefon: 120 SZABÓ JÁNOS mérnöki irodája ▼ Szekszardon Vasúti fasor 6 Yí 'ILLAMOS és IPARTELEPEK műszaki ellenőrzése Rentábilitási számítások. Villamos , telefon-, vízvezeték , központi fűtés-, fürdő-, egészségügyi, vizh csapoló- és öntöző- berendezések. Épületek, beton és vasbeton-szerkezetek, utak és hidak tervezése és építése. Építési anyagok, szén. gáz és kenőolajok, villamos csillárok és árammérők, rádió-telefonok szállítása. 0 (3 13 13 13 13 13 (3 13 13 13 (3 (3 13 mert azok számozatlanok és mind össze négyszáz személy részére ad nak ki belépő jegyet. A leleplezési kiadások fedezésére adományok és felülfízetések Vendl István polgármesterhez küldendők he, vagy a jegyek megváltásakor adandók át a fentebb említett hivatalos) helyiségben. Ez hirlapilag nyugtáztatnak. — Itt említjük meg, hogy a helyi körök az elmúlt hónapban a jótékonycélra több mint négy millió koronát juttattak ób többen tekintélyes összeggel járultak hozzá a tetemes költségek fedezéséhez. Meg vagyunk győződve arról, hogy a 26-iki emlékünnep a város közön ségének felejthetetlen, emlékeiből sóba el nem múló ünnepe lesz s annak minden rendű és rangú polgára ott lesz a leleplezésen, hogy csüggedő szivében uj erőt és hitet merítsen egy jobb és boldogabb jövő iránt. A Tolnavármegyei Községi és Körjegyzők Egyesülete a vármegyeháza közgyűlési termében folyó hó Il-én tartotta meg rendes évi közgyűlését, amelyen az egyesület tagjai oly nagy számban vettek részt, mint hosszú évek óla egyszer sem. Vendégekként megjelentek a közgyűlésen: Jankó Ágoston főispán, Szévald Oszkár vármegyei főjegyző, Schultheisz Rezső másodfőjegyző, Polgár István és Horváth István aljegyzők, Szongott Edvin központi járási főszolgabíró, Müller Imre tb. főszolgabíró és a sajtó részéröl: Schneider János, lapunk szerkesztője. Purt Adolf egyleti elnök a közgyűlést megnyitó beszédét a magyar Hiszekegy-gyei, a hitnek és reménynek eme költői szavaival vezette be. Elekkel üdvözölte kartársait, akik ilyen szép, impozáns, a nehéz idők járását külsőleg is kifejező és visszatűkröztető na. y számban tartották szükségesnek a közgyűlésen való megjelenésüket. Tömeges megjelenésiek — mondotta — nemcsak külső kifejezője és bizonyítéka akar lenni a kartársi összetartásnak és együttérzésnek, hanem a nagy nyilvánosság előtt vallomás, fogadás- tétel akar lenni amellett és arról, < hogy úgy a falufejlesztés, mint annak szellemi vezetői, a községi jegyzők kari érdekében kitűzött nemes, közös cél szolgálatában ránk háruló és általunk vállalt nagy és nehéz munkában kitartó, soha ngfti lankadó céltudatos erély- lvel és készséggel mi is részt akarunk venni, kötelességet akarunk teljesíteni. Kedves kartársaim ! — folyatja — Ereznetek kell, hogy az idők során szilárd hitre és reményre, tiszta, becsületes, céltudatos, vállvetett munkára, egységes akaratra, úgyszólván hősies kitartásra soha nagyobb szükség nem volt, inint most, amidőn a nemzetmentés nagy gondolatának végrehajtásában nem-e a falu és annak hű barátja és vezetője : a községi jegyző esik történelmi hivatásával együtt — áldozatul. Nem félő-e, hogy a nemzetmentés nagy harca meg fogja szólaltatni a falu és a jegyző felett a lélekharangot? Annyi téflyi hogy a falu és a jegyző létkérdése és történelmi hivatása belekerült a nemzetmentő harcnak kereszttüzébe! Itt az idő, a huszonnegyedik óra, hogy egyesitett erővel, egyakarattal, a közvélemény és közhatalom minden tényezőjéhez, minden fórumához figyelmeztető és meggyőző szózattal forduljunk, a katasztrófát elkerülendő: megállást kérjünk. A jelenben más gondolat, más törekvés, érdek és cél nem foglalkoztathat bennünket, mint a közeledő veszély megelőzésére, elhári'ására irányuló hazafias munkavállalásnak gondolata. A Tolnavármesvei Községi és Körjegyzők Egyesületének közgyűlése. Ezen a gyakorlati élet észleleteiből nyerített következtetéseinek hazafias érzéséből .és lelkiismerétének meggyőződéséből fakadó aggodalmainak előrebocsátása után örömmé! és hálával üdvözli a közgyűlésen megjelent főispánt, vármegyei főjegyzőt, úgyis mint a távollevő alispán képviselőjét, a vezetése alatt megjelent vármegyei jegyzői kart, Szongott Edvin főszolgabírót, — Müller Imre tb. fő- szolg-ibirót, — valamint a sajtó képvjse- ' létében megjelent Schneider jánost, lapunk szerkesztőjét, akik a községi és körjegyzők iránt való rokonérzésükből, ügyeik iránti érdeklődésből a közgyűlésen megjelenni és ezáltal a falusi jegyzőket megtisztelni szívesek voltak. A főispánt és a vármegyei főjegyzőt arra kéri, hogy a tanácskozásban résztvenni, bölcs hozzászólásukkal és tanácsukkal hozzájárulni kegyeskedjenek, hogy a közgyűlés határozatai minden irányban kimerítő, minden tekintetben a jegyzői testülethez méltó és a célnak megfelelő legyenek. De arra is felkéri a főispánt és a vármegyei főjegyzőt, hogy a közgyűlés elhatározásait, mint leszűrt igazságöt. a törvényhatósági közgyűlésen, a társ- törvényhatóságoknál, esetleg a magas kormánynál, szükséghez képest a nemzetgyűlés elótt is pártolni és támogatni kegyeskedjenek, mert csak igy, ezen az utón és módon remélhető jogos és igazságos, a közjót szolgálni kívánó törekvéseknek megvalósulását. Végűi lapunk szerkeszlőjéhez, «a községi jegyzők személyes barátjához» azzal a kéréssel fordul, gyújtson fáklyát lapjában a falu és annak hű szolgálója és vezetője: a községi jegyző igazságos törekvéseinek, érdekének ; időközönként legyen szószólója, megoldásra megérett és pártolásra méltó ügyüknek. Sikert és isten áldását kérve a tanácskozáshoz, a közgyűlést megnyitotta és a közgyűlésről felveendő ■ jegyzőkönyv hitelesítésére Babay Géza és Zsigmond Elemér kartársakat kérte fel. jankó Ágoston főispán köszönte meg ezután azokat a meleghangú szavakat, amelyeket az egyesület elnöke üdvözletül hozzáintézett. Teljes mértékben tudja méltányolni a községi jegyző feladatát, átérzi annak nagy jelentősegét, a jegyzői karnak ezen feladatok végzésére való rátermettségét, mert hosszú közigazgatási múltja alatt alkalma volt ezekről meggyőződni, amely múltja .alatt a községi jegyzőket megtanulta tisztelni és becsülni. Igen nehéz a jegyző hivatása s azt hiszi, hogy a közigazgatás reformja a községi jegyzőt ahhoz a pozícióhoz fogja juttatni, amelyet a jegyzői állás fontosságánál fogva megérdemel. A maga részéről mindig buzgó támogatója lesz a jegyzői karnak, mert meg van győződve, hogy a jegyzők lelkesedéssel, önfeláldozással, buzgósággal szolgálják a köz érdekét. Őszinte szívvel üdvözli a közgyűlés tagjait és tanácskozásukhoz sikert kíván. • Szévald Oszkár vármegyei főjegyző köszönte meg ezután az elnök üdvözlő szavait. őt a községi jegyzői karral a közös munka hozta össze, amely együttműködés alatt I jegyzőket becsülni, tisztelni tanulta, akiknek egyik legfontosabb és legszebb feladata, hogy jólétet, megelégedést teremtse? nek községükben. Számit a jegyzőkben a közigazgatás tapasztalt és kipróbált ereire. Ügy látja, hogy az egyleti elnök jelentésében az aggodalmat kifejező szavak túlságosan színezve vannak. JJgy érzi, hogy a kormányzat njsm gondol olyan eszközökre, amelyek a községi jegyzőkben csalódást okozhatnak. A vármegyei tisztviselői kar támogatását Ígérve, kívánja, hogy a közgyűlés tagjai a tanácskozásba tárgyilagosságot vigyenek bele és igy megtalálják az utat, amely az ország újraépítését elősegíti. Várkonyi Imre gyönki főjegyző napirend előtt kérve szót, megemlékezik Purt Adolf egyleti elnök 40 éves közszolgálati működéséről, amelyet Bátaszék község nemrégiben (t. i. május 4 én) főjegyzője egyéniségéhez méltóan oly szépen, felemelően ünnepelt meg. Amidőn a vármegye községi és körjegyzői közgyűlésre jöttek össze, nem mulaszthatják el úgymond, hogy Purtot, az egylet szeretett elnökét a közgyűlés keretében szintén ne ünnepeljék. Méltatja Purt Adolfnak nagy érdemeit a jegyzői egyesület fejlesztése körül, kiemelvén, hogy az ő érdeme az, hogy az egylet a mai nívójára emelkedett. Nagy érdeme van az Országos Jegyzői Árvaház- létesítése és fejlesztése körül is, a mely r intézménynek Klimes Antallal, Purt Adolf volt egyik megteremtője ; sok jegyzői özvegy, sok jegyzőárva könnyeinek felszárítása az 6 buzgó, lelkes működéséhez fűződik. Megemlíti a szerb megszállás alatt tanúsított hazafias magatartását, amely alatt sokat tűrt, sőt életét is kockára tette. Követendő példája volt ezen idő alatt községe lakosságának. A szerb megszállás alatt sem szűnt meg a jegyzői egylet érdekében működni. Buzdító leveleket csempészett át Illés Gyula egyleti, alelnökhöz. A megszállás alatt elnöki állásáról lemondott, de az egylet — nagy érdemeinél fogva — újra megválasztotta elnökének. A vármegyei jegyzői egylet, háláját tolmácsolja nagysikerű elnöki munkálkodásáért, háláját fejezi ki a Gondviselésnek, mely a nagy munkára neki erőt és egészséget adott s munkaerejét és egészségét az egylet javára megtartotta. Indítványozza, hogy a közgyűlés elnökének, Purt Adolfnak 40 éves szolgálati múltját az Országos Jegyzői Árvaháznál 10 alapítvánnyal örökítse meg. A közgyűlés az indítványt nagy lelkesedéssel határozattá emelte, amire Purt Adolf meghatoltan köszönte meg a váratlan ovációt és elismerést. Ezután a közgyűlés a tárgysorozat tárgyalására tért át, elsőnek az elnöki jelentést tárgyalván le. * Sajnálatunknak kell kifejezést adnunk, hogy az elnöki jelentést technikai okok miatt csak kivonatosan közölhetjük. Ezen érdekes és értékes tartalmú jelentésnek felolvasását a közgyűlésen jelenvoltak feszült érdeklődéssel hallgatták végig s arcukról leolvasható volt az az együttérzés, amelyet az elnöki jelentés tartalma lelkűkben felidézett. Az elnöki jelentés legelsőbb az egylet nagyérdemű és nagytehetségü volt alelnökét Illés Gyulát, a jegyzői testület büszkeségét parenlálja el. Szépen és találóan jellemzi Illés Gyula egyéniségét, szellemi erejét, szerető szivének melegét, vasakaratát és azt a pótolhatlan veszteséget, amely ezen kiváló tulajdonságokkal felruházott kartárs elhalálozásával az egyesületet érte. »Mint ember szeretetreméltó, mint jegyző hivatása magaslatán állva — kötelességtudó, mint barát hű, mint kartárs kartársaival érző és szolidáris, de minden szavában és megnyilatkozásában, minden ténykedésében közvetlen, egyenes, 1924 október 18. Ha elegáns ruhát akar viselni, siessen SAPSZKY ANDOR urídivatszabóhoz, hol a legfinomabb angol szövetekből szolid árakkal készülnek a legdivatosabb öltönyök és raglanfelöltők. SZEKSZÁRD, Kossuth Lajos-utca 3. jJLJgyanitt^egy^Jiu^Janoncnak^elvé^ nyílt és őszinte volt.« Egyéni tulajdonságai, eredményes és közhasznú munkájának számtalan bizonyítékai a közélet nagyjai és jelesei sorába emelték őt, még pedig méltóan és érdemeinél fogva, holott hivatalos állásának rangosztályánál fogva a »kicsinyeké, a »senkik« közé tartozott. Arra kéri a közgyűlést, hogy szive sugallatát követve, határozzon afelett, hogy mily módon örökítse meg emlékét. A jelentés azután áttér annak a helyzetnek a festésére, amelynek káros következményeitől a községi jegyzők céljaikat féltik és az a falu és a községi jegyzőnek az orsz. orvoslás a »szanálás« által teremtett helyzete. A kérdést két részre osztja: 1. Mi a szanálás hatása a falura és 2. Mi lesz ennek a következménye ? A kérdés első részére nézve a szanálásnak a falura kézzelfoghatóan hátrányos hatásaként említi a jelentés, hogy a falul teljesen megfesztotta autonómiájától, aminek folytán már nincs szabadsága, nem intézkedhetik saját legjobb belátása szerint és a helyi viszonyok által megengedett cs kívánt módon ügyeiben, nem intézheti háztartása ügyeit saját ízlése szerint, nincs szabadsága és aka-, rata saját fejlődési irányát megváltoztatni, a reá szabott kényszerzubbony miatt nem fejlődhetik, az alkotás vágya már nem lehet ujabbi közhasznú munkára buzdító forrás, nem lehet már ambíció és nemes élethivatás tárgya. A rendes haladásnak kerékkötője a nagyobb mértékben végrehajtóit létszámcsökkentés, amely a célszerűségnek és az előre látható káros következményeknek teljes figyelmen kívül hagyásával hajtatott végre. Ez aztán minden fokon helyrehozhatlan késedelemnek és zavarnak lesz okozója, végül mégis csak győzni kell annak a józan belátásnak, hogy nenL létezik gépezet és szervezet, amely erejétmeghaladó munka teljesítésére képes légyen, a munkateher nem lehet nagyobb, mint a munkabírás. A munka napról-napra több lesz, a munkásszemélyzet száma pedig kevesebb s igy be kell kövefc keznie a falusi közigazgatás összeomlásának. Nagy báj a községeknél még^aZ/hŐ'gy háztartásuk az eddfgi kormányíeiidélkezé- sekkel nem lesz foganatosítható, amire bizonyítékot fognak szolgáltatni a legközelebb összeállítandó községi költségvetések, amelyek Prokrustes ágyához fognak hasonlítani, mert ki fog maradni belőlük mindaz a szükséglet, amit a község gazdasági, szociális és kulturális fejlődése feltétlenül megkiyán, ami nélkül nincs községi élet, nincs vérkeringés, csak sorvadás és lassú elhalás. A községnek ez a szomorú sorsa súlyos fejszecsapást mér a nemzet’ életgyökfrére, ha pedig ez elhal, nem lesz község, de nem lesz nemzet sem. Az isteni gondviselés óvja meg a községeket ettől a katasztrófától. A községi jegyző helyzetét tekintve rideg tényként sorolja fel annak bizonytalanságát, amelyé a középkorba való fegyelmi eljárás mellett a létszámcsökkentés, a B. lista, a kényszernyugdijazás, a szeszélyes és ötletszerű diktatúra — szanálás elnevezés alatt az államháztartás egyensúlyának helyreállítása, — teszi. A községi jegyző helyzetrajzához tartozik a szerzett jogoknak megszüntetése minden kárpótlás nélkül, hivatalos munkával való tu’terheltsége, különösen azon rendszer mellett, hogy tekintet nélkül a munka terjedelmére és a csökkentett létszámra, egyidőben két három felöl érkeznek rendeleteK, hogy fegyelmi felelősség terhe alatt, 24 óra alatt, postafordultával, 3 vagy 5 nap alatt intézendő el a rendelettel megkívánt munka. Emellett túl van terhelve családi, anyagi gondokkal, ami a nehéz megélhetésnek természetes következménye. Végül rámutat arra a sajnálatos tényfO, hogy a községi jegyzők kari érdeke illetékes helyen nem tudta a kellő fokú jó indulatot, elismerést és ennek megfelelő kezelést kiérdemelni és biztosítani. Nem — mint sokan gondolják — a központi vezetésben van a hiba; — az eredménytelenségnek okforrása máshol található fel. Mi lehet a felsorolt szomorú állapotoknak következménye más, mint az elgyengülés, a hanyatlás, a visszafejlődés, a sorvadás, a leromlás anyagi és erkölcsi tekintetben. Kéri a közgyűlést, hogy a fejtegetett kérdést tegye tanácskozása tárgyává, megfogja találni a kérdés helyes feltevését, valamint a helyes megoldásra vezető módot és eszközöket. Bizonyos, hogy úgy a községi, mint az általános közigazgatást katasztrofális veMAUTNER GYULA íosmüterme szekszárd; Szeksztird-szállá mellett. Telefon: 107 I
